3.Akvakertészet alapjai: „Ki a Duna vizét issza…”

A japán akvakertészek által alkalmazott növények a trópusokról származnak. Az itteni vizek igen lágyak, tehát ha kedvezni szeretnénk a növényeknek, RO vagy ioncserélt vízzel 5-6 Nk-ra lágyítsuk a vizet.

© Patrick Di Fruscia La Gamba, Costa Rica

© Patrick Di Fruscia La Gamba, Costa Rica

Halkan jegyzem meg, hogy a legtöbb trópusi halfaj is ezt a vizet kedveli. A mosógép reklámokból jól tudjuk, hogy bizony nálunk kemény a víz. Tehát ezt a kőkemény vizet, érdemes kb. 1/3-2/3-ad arányban ioncserélt vízzel hígítani. A víz keménységének beállítása elég egyszerű. Ha 18-as keménységű csapvizet mérünk, (tesztfolyadékkal) akkor ha fele-fele arányban higítjuk ioncserélt vízzel, akkor 9-es keménységet kapunk, ha 1/3-2/3-ad arányban akkor 6-ost. Ez az érték már ideális a legtöbb vízinövény számára.  Aki nem Budapesten, vagy nagyvárosban él, annak melegen ajánlom az esővízgyűjtést, mert ingyen van és ez is lágyvíz. Azért az esővizet érdemes előtte egy vízteszttel megmérni, nehogy véletlenül a seremetyevói traktorgyár felől érkező savasesőt löttyintsük az akiba.

A víz ideális PH értéke 6,5-7. Az akváriumvíz optimális beállításához szintén használjunk víztesztet.

A víztesztek segítenek az akvárium vizének beállításában.

A víztesztek segítenek az akvárium vizének beállításában.

Fontos megemlíteni a gyakori vízcserét is. A heti 40-50 %-os vízcsere, a japán akvakertészeknél teljesen normális. Ez az érték kisebb méretű akváriumoknál még ennél is nagyobb, míg egy 200 liter fölötti akváriumnál kisebb és ritkább. Azért a japánok és a tájföldiek könnyebb helyzetben vannak mint mi, mivel náluk a csapból is ez az ideális lágyvíz folyik. Saját tapasztalatom, hogy az 50-100 literes akiknál a heti 30-40%, a 200 liter feletti akiknál a kétheti (10 napos) 30-40% megfelelő.

Hogy miért van szükség vízcserére, ha látszólag tökéletes a szűrés? Egyrészt az akvárium aljzatán megrekedő mulm (ürülék) eltávolítása fontos, másrészt az eleség maradékok, növények, csigák,  egyéb élőlények elpusztulásából a szerves anyagok bomlásnak indulnak. Ezeket a szűrőben biológiai szűrést végző aerób bacik többek közt nitráttá bontanak. Ez ha nincs anaerób szűrés, (ami legtöbbször nincs) visszakerül az akváriumba. Ez káros. A lágy és savas vízben a nitrifikáció egyébként is lelassul. Ezért kell a vízcserét elvégezni, hogy ezt a “terhelt” vizet is lecseréljük.

Ezen kívül egy pár mondat erejéig kitérnék a szűrésre is, bár ez külön cikket érdemel… A növényes akikhoz leggyakrabban külső szűrőt használnak. Ennek két oka van. Egyrészt hatékonyabb és jobb szűrést produkál, mint a belsőszűrő, valamint kevésbé „rondítja” a medence természetes képét, mivel itt csak egy kifolyó és egy befolyó ág látszik. Ezt sokkal könnyebb is a növényekkel eltakarni. Általánosan elfogadott nézet, hogy növényes akváriumban olyan teljesítményt kell a szűrőnek bírnia, ami óránként 8-10-szer megforgatja a teljes vízmennyiséget.

A ki és befolyó ág lehet üvegből is.

A ki és befolyó ág lehet üvegből is.

Tehát ez a pillér, az akvárium megfelelő vízértékeinek beállítása is igen fontos. Szerencsére elég egyszer kitapasztalni, hogy milyen arányban kell keverni a csapvizet, ezután csak fél évente szoktam a biztonság kedvéért ellenőrizni. Van még egy apró előnye a lágy víznek. Nem vízkövesedik az akvárium üvege. Aki régóta akvarizál az tudja, milyen csúnya tud az lenni. Remélem sikerült tiszta vizet önteni a pohárba. Ha van kérdés, ne kíméljetek.

Share This

About the author

36 comments

  1. Zumi

    Szia Nigro!

    Az a problémám hogy a 3-5 x vízforgatás egy 500 literesben min.1500 liter/h.Nálam ez azt jelenti hogy az eheim 1250 a maga 800 liter körüli hasznos emelésével kevés.A következő egy aquabee 2000/1 pedig olyan áramlással jön fel hogy egy növényes akváriumba szerintem sok.Tehát itt szerintem túlzás még a 3x érték is.Amit írnak a külső szűrőkre az amúgy sem igaz hiszen a törnek a kanyarban a csövek, tele vannak algával, emelési veszteségek stb.tehát annak kb. a fele lehet a tényleges érték.Ott elképzelhető ez az érték.
    A másik a víz csere egy kis akváriumnál értem , hiszen nincs puffer kapacitása.De 500 literbe( 10 naponta) 30 % az 150 liter.Ezt még a tengeribe sem kellett.Pedig ott kőkorallokat is tartottam.A másik a növényes aksiban az üledék eltávolítása:ezt hogyan ha tele van növénnyel.Tudom hogy kialakulnak olyan helyek ahol lerakódik , de ez a vastag talajban illetve a növények között történik.Szóval itt elég reménytelen.
    Köszi:Zumi


  2. Post author
    Nigro

    A külső szűrő teljesítménye valóban nagyban függ azoktól amit leírtál, még kiegészíteném az esőztetővel, ami szintén sokat gyengít. Az emelési veszteség, ha jól tudom, nem nagyon van, mivel a zárt rendszerű külsőszűrőnek csak annyit kell nyomni, amennyivel az aki vízszintjétől az üveg tetejéig átemel. (5-10 cm). Nálam a 200-ast egy 1050 l/h-s külső szűri. Sőt, az 54-est egy 750 l/h-s külsőszűrő mozgatja. Nem csinál nagy áramlást, mert az esőztető úgy van beállítva, hogy a víz alatt 4-5 cm-ről felfelé nyom.
    A vízcsere adatot az Amano könyvekben olvastam. Gyakorlatilag ő ennél sokkal több vizet cserél. 648 literes akijai vannak (180*60*60), ezeket hetente, kéthetente (akváriumonként változó) 50%-al cseréli. A könyv szerint… Durva… Én sem követem ezt, mert nem bírná a hátam 🙂 A 200 literben megcsinálom azért 10 naponta a 30%-ot.
    A talajtisztítást sima, egyszerű talajporszívóval oldom meg. Csak a felső pár centi van abajgatva és csak annyira, hogy a növények ne sérüljenek. Két végződést használok. A tölcsér szerűt a “füves” részeken, óvatosan ráteszem és kiszívja mellőle a mulmot, illetve a sima cső végződést, ezzel kapom fel pl. a csigaházakat és az elhalt földre hullott leveleket…hehe lombszívó… 🙂

  3. dekalabda00

    Szia Nigro!
    Az lenne a kérdésem, hogy miért lett füstös a vizem?
    3 napja indítottam az akváriumom, és belekerültek a halak, mivel a másik akváriumban nem maradhattak tovább.60 literes az aksi, telepítettem bele növényeket, akkor szép tiszta volt, másnap reggelre azt láttam, hogy a halak pipálnak, és a víz átláthatatlan.volt benne egy vasfa, ezt kivettem, majd vizetcseréltem, és porlasztót is használtam.A szűrőm aquarel fan mini,a világítás bele van építve 45 cm-es 15 wattos, és valahogy meg akarom oldani, hogy egy 18 wattos égőt is belerakjak, csak félek, hogyha felragasztom, akkor beleeshet a vízbe…
    előre is ksözönöm segitségedet

    ZSolti

  4. szentgyo

    Ugyan nem nekem szólt a kérdés, sebaj.

    Ha új akváriumot indítasz mindenképp várni kell 2-3 hete és üresen, halak nélkül járatni az akváriumot, hogy kialakuljanak a megfelelő hasznos baktérium telepek.

    Betetted a halakat friss vízbe, vsz kaptak egy jó kis nitrátmérgezést, a felgyülemlett infuzória miatt lett füstös a vized.

    Különben 60 literbe elég kevés az a szűrő, nagyobbat kellene bele tenned.

  5. outro

    Sziasztok!

    Lenne egy dolog amit nem értek a vizlágyítás résznél. Addig ok, hogy 1/3 2/3 arányban kéne keverni a csapvizet az ioncseréltel. De ez nem akkor lenne igaz ha az ioncserélt víznek 0 lenne a keménysége? Én az Obiban vásároltam be ioncserélt vízből. Persze a csomagoláson nincs feltüntetve semmilyen adat, de gondolom nem 0-ás a keménysége még az ilyen ioncserélt víznek sem. Vagy tévedek? Ezekből ki van véve az összes keménységet befolyásoló anyag? Mert akkor ez gyakorlatilag desztillált víz. Sorry ha hülyeséget kérdezek 😀

  6. vargabor

    Szia Nigro!

    Most már teljesen fejre vagyok állítva a vízlágyítással kapcsolatban. :-)Fent azt írod, hogy lágyítani kell mert a pesti víz kemény (itt jegyzem meg a miskolcival sem jobb a helyzet). Keymaker a növénytápkról írt cikkében pedig a következőt írja: “Nincs ilyen, hogy ideális Nk. A halaidnak és növényeidnek a 15-17Nk víz szintén tökéletesen megfelelő, ez nem csupán meggyőződés kérdése, hanem kísérletekkel bizonyított tény.

    Amikor kezdetben én is a budapesti víz keménysége miatt aggódtam, a következő választ kaptam az itteni víz paraméterei ismeretében az egyik legnagyobb brit akvaristától: “The water is better for plants than RO could ever dream of being”. Magyarul: a (budapesti) víz jobb a növények számára mint amit az ozmóvíz valaha is álmodhat.”

    És itt jön fel bennem a kérdés: Most akkor lágyítsak vagy ne lágyítsak? 24 évig sima csapvízben tartottam halat, növényt, miegyebet. Megvannak azok a fajok amik jól beváltak, de néha az ember fia változatosságra vágyik. Most már van elég időm és anyagi fedezetem, hogy egy kicsit jobban elmerüljek a dolgokban, és elhatároztam, hogy lágyítok, de most egy kicsit meginogtam. Lehet, hogy első lépésben elég lenne a tápsón változtatni (jelenleg Sera de itt eddig semmi jót nem hallottam róla és a saját tapasztalataim is vegyesek) és elkezdenia Co adagolást aztán pedig ha az nem lesz elég eredményes megpróbálni a vízlágyítást?


  7. Post author
    Nigro

    Először is mérj egy vízkeménységet, mert mostanában meglepő eredmények jönnek ki. Nálam most a csapból KH 7-es víz folyik (Budaörs). Ezt már nem érdemes lágyítani.
    A víz lágyításnak továbbra is híve vagyok, de tény, hogy lehet kemény vízben is növényes akit csinálni. Viszont a kemény vízben jóval nehezebb a megfelelő CO2 szint elérése. Sokkal több Co2-t kell adagolni. Ez pedig drága mulatság. Főleg egy többszáz literes akinál.

  8. keymaker

    Ugyan már Nigro, öreg harcos. 🙂 A keményebb vízbe is pont ugyanannyi CO2-t kell adagolni, mint a lágy vízbe. A 30ppm az 30ppm. A beoldott CO2 mennyisége nem függ a víz keménységétől.

  9. Eäphrendil

    Tenyleg nem ertem ezt a vizlagyitasos dolgot. Mi bajotok a kemenyseget fokeppen kitevo, csapvizben talalhato alkali(fold)fem ionokkal, keves karbonat es szulfat ionnal? Mi bajt csinalnak, hogy extra enegiat öltök az eltavolitasukba?
    Persze ha vizkovesednek az akvarium szelei… 🙂


  10. Post author
    Nigro

    Nos, a kemény víz nagy “puffer kapacitással” rendelkezik. A puffer kapacitás azt jelenti, hogy az adagolt CO2 nem marad CO2-ként a vízben, hanem H2CO3 (szénsav) keletkezik. (Egészen addig, amíg bikarbonát ionok egyesülnek a felesleg hidrogén ionokkal. Mivel a reakcióban a hidrogén ionok is rész vesznek, a pH nem is változik jelentősen.)
    Tehát kemény vízben, a 30 ppm oldott CO2-t sokkal több CO2 hozzáadásával lehet elérni, mint lágyvíz esetében.

    A próbát érdemes elvégezni. Kezdj el CO2-t adagolni ugyanannyi lágy vízbe és keménybe. Majd mérd le, hogy melyiknek mennyi idő alatt állt be a PH-ja az ideális szintre.

    Más.
    Az állandó keménység (GH) befolyásolja a tápanyag forgalmat, a sejthártyán keresztül. Anyagok távozhatnak el és hatással lehet a peték termékenységére, valamint belső szervek (pl. a vesék) megfelelő működésére. Bizonyos határok között azonban a legtöbb hal és növény alkalmazkodni tud az adott vízkeménységhez, bár szaporodásuk ekkor kétséges. Tehát ha kedvezni akarunk nekik, netán szaporítani szeretnénk az adott halfajt, vagy növényt, akkor ez is nagyon fontos.

    Ja és a vízkő… 🙂

  11. keymaker

    Nigro, ez gyakori félreértés.

    Nagyon leegyszerűsítve úgy kell tekinteni a CO2-re, mint egy kanál sóra, bármilyen keménységű vízbe öntöd, ugyanannyi (1 kanálnyi) só lesz beleoldva.

    A CO2 és a KH illetve a PH viszonya sokakat megzavar. Lássuk részleteiben, hogy mi is történik pontosan, amikor a CO2 gáz bekerül a vízbe. Az egyszerűség kedvéért mondjuk azt, hogy 100%-os beoldásról van szó, és CO2 sem szökik ki a felület mozgatása miatt.

    A CO2 beoldás után a CO2 gáz – ahogy írtad – teljes egészében átalakul szénsavvá. A másik része a vízben levő fémionokkal reakcióba lép. Az, hogy mennyi szénsav molekula tud reakcióba lépni a fémionokkal a KH-tól függ. Ezt azonban a beoldott CO2 mennyisége szempontjából félre kell tennünk, mert a növényeink szempontjából csak az számít, hogy összességében mennyi CO2 gáz oldódott be a vízbe.

    Anélkül, hogy a számok pontosságát ellenőrizném írok egy példát. Vegyünk egy 10gram-os CO2 palackot és oldjuk be teljes egészében a tartalmát (idealizálás ez is) X liter 15-ös KH-jú vízbe, mérjük meg egy nagyon pontos PH és KH független CO2 teszttel (olyannal, amit Tom Barr is használ) és azt az eredményt kapjuk mondjuk, hogy a beoldott mennyiség 10ppm.

    Vegyünk utána még egy azonos 10g-os palackot és a tartalmát oldjuk bele szintén egy C literes, de ez alkalommal 3KH-s vízbe. A Tom Barr féle CO2 teszt ugyanannyi, 10ppm beoldott CO2-t fog jelezni.

    A beoldott mennyiségek tehát azonosak. Mi történik a PH-val a két X literes edényünkben? Nagyon más dolgok. Mivel az első edényben 15-ös KH-jú vizünk volt, ezért abban több fémion (Ca és Mg) van. Ezek nagyobb mennyiségű szénsav molekulával tudnak reakcióba lépni mint a második – 3KH-s – edényben. Ezért a megmaradt szénsav a víz PH-ját kisebb mértékben tudja csak csökkenteni, mint az alacsonyabb KH-jú vízben, ahol viszont több szénsav marad, tehát nagyobbat fog a PH esni.

    A beoldott CO2 mennyiségeknél tehát a víz PH-ját és KH-ját, valamint a beoldott CO2 hatására keletkező változásokat nyugodtan el lehet felejteni!!!

  12. Eäphrendil

    Nagyon pontatlanok az allitasok minket reszrol.

    -A Co2 vizben oldaskor csak egy resze alakul szensavva, mely szensav bikarbonat ionna es hidrogen ionna bomlik. Ez ket egymassal osszekapcsolodo egyensulyi reakcio.
    Desztillalt vizbe adott folyamatos CO2 potlas eseten: annyi Co2 fog a vizbe oldodni, amennyi az adott nyomason es homersekleten bele tud max. oldodni. Ehhez az ertekhez fog bealni a bikarbonat es hidrogenion szint (KH es pH). Ha ezutan tovabb adod a Co2, mar nem tud beoldodni a vizbe, kiszokoik a vizfelszinen.
    -De ha van Ca es Mg ion is a vizbe (GH) es bikarbonation is (KH) akkor egy ujabb egyensulyi folyamat kerul a kepbe. (Ca2+ HCo3- = CaCo3) Co2 adagolas elott a Ca2+ es HCO3- ionok egyensulyban vannak. Elkezded adni a Co2, a kepzodo bikarbonationok egy reszet a Ca2+ meg fogjak kotni, ami vizko formaban kicsapodik. Majd beall egy uj egyensuly, es mint fent, mar tobb Co2 nem tud beoldodni, el fog szokni a vizbol. (Emellett az eredeti viz GH-ja csokken, KH-ja no)
    -(Extrem eset: a kiindulsi vizben csak NaHCO3 van (GH=0, KH=merheto). Co2 adagolas mellett a KH kisse emelkedni fog. Ennek merteke a szodabikarbona es a Co2 adagolas mennyisegetol fugg.)

    -Azonban az akvariumba nem a max. mennyisegu Co2 akarjuk beleoldani a vizbe, bar a mechanizmus ugyanaz. Itt probalsz elerni, az elobbiekne alacsonyabb, egy allando Co2 szintet a pH es KH monitorozasaval.

    Magas KH alacsony GH eseten kevesebb Co2 adasa mellett fog beallni az egyensuly. Magas KH magas GH eseten ennel tobb Co2 re van szukseg. Alacsony KH es magas GH eseten meg ennel is tobb Co2 kell. De csak az egyenuly beallasaig (vizcsere utan), utanna csak azt a Co2 mennyiseget potolod, ami az egyensuly fenntartasahoz kell, ami szerintem ugyanannyi a harom esetben.
    A pontos valaszhoz (mennyivel tobb Co2?) eleg sok szamitasra es adatra lenne szuksegem. Tekintve a kerdes theoretikus jelleget, szerintem felesleges kiszamolni. 🙂
    Remelem erthetoen irtam le, ha nem kerlek jelezzetek.

    Nigronak teljesen igaza van, hogy szaporitashoz, kenyes allatok tartasahoz szukseg lehet a vizkemenyseg optimalizalasahoz.

  13. keymaker

    Eäphrendil,

    Köszi a kiegészítést, abszolutte érthető! Nem pontosan értem azonban, hogy miben voltam pontatlan. 🙂 Mivel nem vagyok vegyész, ezért (ahogy korábban is írtam) legtöbbször a kémia professzor fater segítségét szoktam kérni. Ő ezt mondta erről:

    “A növények által elhasznált CO2 egy újabb egyensúlyi állapotot hoz létre és a fémionok által lekötött bikarbonát és karbonát formában lekötött CO2 mennyiségnek egy része a növények rendelkezésére áll mindaddig, amíg a fémionokkal megegyező speciometrikus mennyiség értékére áll be a CO2 koncentráció.”

    Nézzük azonban a gyakorlati oldalát a dolgoknak, hiszen ez volt az eredeti kérdésfelvetés lényege:

    A CO2 fogyasztás szempontjából tökmindegy, hogy alacsony vagy magas GH, KH vagy PH értékű víz van az akváriumban. A palack nem fog hamarabb elfogyni.”


  14. Post author
    Nigro

    Egyre boldogabb vagyok! A blog lassan eléri célját. Lassan idegyűlnek mindazok, akik elméletben és gyakorlatban hozzá tudnak tenni a jelenlegi (növényes)akvarisztikához.
    A blog előtt majdhogynem “burokban” éltem. Hiába kérdeztem a környzetem, többet már nem tudtak hozzátenni.
    A növényes akvarisztika alapjait saját tapasztalatok alapján és az interneten (pár éve) fellelhető információk alapján írtam le.
    Amiről nem volt információ, ott a természetben fellelhető állapotot vettem alapul.
    Nyugodtan állíthatom, hogy ez működik. Ezért is mertem egy blogot létrehozni és “hinteni az igét”.
    Tévedhetek is és vállalom. Sajna a vízkeménység, CO2 hatásról egy komoly vita után meggyőzve éreztem magam annó az akvarista.hu-n. Ezekszerint tévesen. Persze ez annak is tudható be, hogy nem vagyok vegyész, vagy kémikus.
    Viszont szép növényes akikat tudok csinálni 🙂
    Mindenesetre köszönöm mindenkinek a kimerítő magyarázatokat.
    Még azért folytatnám a vitát.

    Eäphrendil írta:
    ..”Magas KH alacsony GH eseten kevesebb Co2 adasa mellett fog beallni az egyensuly. Magas KH magas GH eseten ennel tobb Co2 re van szukseg. Alacsony KH es magas GH eseten meg ennel is tobb Co2 kell. De csak az egyenuly beallasaig (vizcsere utan), utanna csak azt a Co2 mennyiseget potolod, ami az egyensuly fenntartasahoz kell, ami szerintem ugyanannyi a harom esetben.
    A pontos valaszhoz (mennyivel tobb Co2?) eleg sok szamitasra es adatra lenne szuksegem. Tekintve a kerdes theoretikus jelleget, szerintem felesleges kiszamolni.”…

    Tehát a GH a lényeg, de akkor mégsem mindegy mennyi CO2 kell adagolni?

    Fegya írta:
    ..”Esetünkben egy idő után a CO2 adagolás hatására a kemény vízben eléri(lecsökken) a HCO3- koncentráció az egyensúlyi koncentrációt, és ha tovább adagoljuk a CO2-t a H2CO3 koncentrációja emelkedik, ami viszont a sav-bázis reakciót a szénsav disszociációja felé fogja eltolni, ami megemeli a H3O+ , ezzel együtt a pH csökken(savas irányba tolódik el).”…

    Kérdésem, mennyi az “egy idő után”? 1 óra? 5óra? 1 nap? Csak mert ez is igen fontos lehet…főleg gyakori vízcserék esetén.

  15. Levinen

    Én nem tudom megközelíteni ezt a kérdést ennyire tudományosan, mint Dr Keymaker és Eäphrendil, pusztán a tapasztalatra hagyatkoznék. Nekem ugyanakkora palackom volt, mint Nigronak, neki 1-1.5 hónapig ment, nekem 2 hét után kifogyott. Nigronak 7 kh-s vízbe engedte, én 12 kh-ba. A beoldott Co2 hatása mind a kettőn akváriumában közel azonos, ez a növények reakciójából nagyjából látható volt. Csak ennyit tennék hozzá. Hajrá! :o)

  16. viktorlantos

    Levinen, na jo de Nigro egy Jedi 😉 neki ezzel a “keves” CO2-vel is ugy no a lotus meg a riccia ahogy nalam lassan stadionvilagitassal sem 😉

    egyebkent a legtobben nem ennyire tudomanyosan kozelitjuk meg ebben biztos vagyok. de erdekes olvasgatni mi is tortenik a hatterben.

  17. Levinen

    Viktor! Ez ok, csak azt viszont nem fogod tudni, hogy a sok tudományos magyarázatból, “háttérből” melyik a valós! Mert már lassan ennyire jól állunk! 🙂

  18. Eäphrendil

    Sajnos megsem fogalmaztam jol:”Magas KH alacsony GH eseten kevesebb Co2 adasa mellett fog beallni az egyensuly.”
    Ugy ertettem, hogy kevesebb palackbol adott C02 fog kalcium karbonat formajaba kivalni az egyensuly elereseig, kevesebb megy “karba”.

    Levinen: Sajnos -mint korabban valahol irtam- en foleg elmeleti dolgokat tudok hozzatenni a bloghoz, a tobbeves tapasztalati tudas nalatok van. Ez van. Dr Eäphrendil

    A ket akvarium osszehasonlitasahoz meg nehany adatra szukseg lenne (ket akvarium meretei, Co2 adagolasa, pontos pH, GH), csak ezek ismeretebe lehet allast foglalni.

    Amugy bar kiszamolni is ki lehet, ha valaki akarja es van egy jo pH meroje, tuszelepes reduktora, es min. 200 literes akvariuma, igazan megcsinalhatja maga is a kiserletet otthon. (Es pontot lehet tenni a dolog vegere. Eddig nem erdekelt a dolog, de alkalmasint meg fogom majd csinalni.)

    1. vizcsere csapvizzel. Par nap utan KH, GH meres, pontos pH meres mellett beallitani a Co2 szintet, ugy hogy a buborekszam allando legyen (2-3 oraig min).
    2. Megemelem a viz GH-jat mondjuk 5 egyseggel (Ca(OH)2), KH nem valtoztatva, ujra megmerek mindent.
    3. vizcsere, majd az 1. pont ismetlese utan (az 1. pontban mert GH es KH pontosan beallitom, ellenorzom, hogy ugyanannyi Co2 buborek kelle-e adott pH-hoz), majd megemelem a viz KH-jat mondjuk 5 egyseggel (NaHCo3), GH nem valtoztatva, megmerek mindent.
    4. ismet vizcsere, majd az 1. pontban leirt parameterek beallitasa, ellenorzese, majd a 2. es 3. pontban adott GH es KH emelo anyagok egyuttes adasa, majd megmerek mindent.

    -A buborekszamok alapjan meg lehet mondani, hogy a kulonbozo kemenysegu akvarium vizben mennyi Co2-t kell adni az egyensuly fenntartasahoz. Ez szerintem kb ugyan annyi, de nem biztos. Ja es meg lehet nezni, mennyire valtozik a GH es KH.

    Az egyensuly beallitasahoz szukseges Co2-t is ki lehet igy szamolni, de az macerasabb dolog, mert a folyamatok gyorsan lezajlanak, nehez pontosan megmerni mindent egyszerre.

  19. keymaker

    Így van. Pont ugyanezt gondolom az összehasonlításról, mint Eäphrendil. Ha lenne időm és energiám, akkor – ha tapasztalati úton akarnám bizonyítani az igazamat – pont ugyanazokat a lépéseket javasolnám, amit ő.

    Egyébként ez az a gondolkodásmód, ami Tom Barr módszerében is megfogott. Szándékosan nevezem módszernek és nem elméletnek konzekvensen az EI-t. Barr ugyanilyen alapossággal és a többi körülmény ilyen pontos figyelembevételével tesztel. Rendkívül meggyőző. Ellentétben egy – vagy korlátozott számú tényezőt – figyelembe vevő kijelentésekkel.

    Addig is, el fogom fogadni neki amit kipróbált: a víz keménysége nem befolyásolja a beoldott CO2 mennyiségét. A 30ppm az 30ppm.

  20. Eäphrendil

    Kellemetlen, a forralassal biztos csokken a kemenyseg, de ez a KH-tol fugg. Sz. probald meg, nezd meg mennyivel csokken a kemenyseg. Azonban a forralas hosszu tavon szerintem nem kifizetodo. Ha lenyegesen lagyitani akarod a csapvizet, akkor ozmo keszukeken gondolkodnek, (otthoni szobanovenyeknek is jot tenne).

  21. tibicuk

    A víz azon jellemzőit, melyek a keménységét határozzák meg, keménységi foknak nevezik.

    A gyakorlatban 3-féle keménységi fok ismert: a német (jele: NK°), az angol (jele: AK°) és a francia (melynek jele: FK°). A német keménységi fok a víz keménységét kalcium-oxid egyenértékben fejezi ki.

  22. Zsolt

    Szia Nigro!

    Egy alap kérdésem lenne.
    2008-ban összeraktam egy akváriumot, 400 L, tele növénnyel, kővel.
    Mikor érdemes megbolygatni az aljzatot?
    Aljzattisztítást nem tudok csinálni, a rengeteg növény miatt.
    Időm meg nincs annyi, hogy mindent ki és mindent be újra.
    Egyáltalán szükséges? Van ilyen tapasztalatod?
    Az aljzatom egyszerű apró szemű kavics, már majdnem kvarchomokhoz hasonlít.
    Persze ha megbolygatom rendesen felkavarodik.
    Halak: 8 vitorlás, 8 harcsa, 3 anci és egyéb maradék csapathalak.
    Aljzatban tornyos csigák.
    Növények: valesnéria, anubias, mocsári ál-hortenzia
    Vízcsere: Heti 20%
    Várom válaszod.
    Üdv, Zsolt

  23. Zsolt

    Köszi Nigro!
    Azt teszem! 🙂
    Az egyik kollégám, aki régi motoros ebben a témában, nézte meg a múlt héten.
    Ő mondta, hogy 2-3 év után felgyűlik a talajrétegben a káros nitrát és ammónia…
    Ezen kicsit elgondolkoztam…. Hiszen régebb óta akvarizál, mint én, több tapasztalat, stb.
    Soha nem méregettem ilyen értékeket, de mindent rendben látok.
    Ha mégis igaza van, akkor rá kell szánom az időt, de gondoltam megkérdezlek…
    Köszi a választ!
    Zsolt

  24. Tosco91

    Üdv. Felmerült bennem a kérdés, hogy a halak szempontjából mennyire érdemes lágyítani a vizet. Többnyire dél-amerikai fajokat tartok egy 80literes akváriumban, tehát alapvetően a lágy vizet szeretik. Na most a problémám a következő: ha a halak egyenesen a vadonból kerülnének ide, nyilván lágy víz kéne, de ezeket a halakat vagy Ázsiából hozzák, vagy tenyésztőtől, de ha ilyen-olyan helyekről vannak, simán lehet hogy hozzászoktak a magyar csapvízhez. Ilyenkor káros, ha lágyítom a vizet? Ugyanis ez megterheli a kemény vízhez szokott halak veséjét. Vagy ez csak azoknál a halaknál okoz problémát, akik a természetben is kemény vízben élnek? A víz keménységét még nem mértem meg, de Ózdon olyan 12-14nk körül van tudomásom szerint.


    1. Post author
      Nigro

      Szia! Alapvetően azt kell megérteni, hogy a tenyészetekben kemény vízhez “szoktatott” halak valójában csak ellenállóbbak ezzel a behatással szemben. Az évmilliók alatt kialakult halak szervezete nem képes néhány szelektív (értsd elpusztul, ha nem bírja) gyökeresen megváltozni. Tehát amikor egy hal természetes élőhelyén lágy vízhez szokott, az mindig jobban fogja magát érezni lágy vízben. 😉

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.