A biológiai szűrés alapja – nitrifikáció

Hihetetlen, hogy az akvárium legfontosabb résztvevői a szabad szemmel szinte láthatatlan baktériumok! Ők végzik ugyanis az akvárium biológiai szűrését. Gyakorlatilag mindenhol megtalálhatók az akváriumban. A vízben, a talajban, a szűrőben, a csöveken, mindenhol. Ha ők jól érzik magukat, az akvárium összes többi lakója megnyugodhat. Azonban ha valami gond van és a számuk vészesen megcsappan, az akvárium egyensúlya kártyavárként dőlhet össze. Az egészben a legérdekesebb az, hogy ez a folyamat számunkra láthatatlan. Csakis víztesztekkel és rá utaló jelekkel tudunk tájékozódni. Éppen ezért, érdemes minél többet megtudni róluk. Működésükről, erős és gyenge pontjaikról.

Tipikusan kezdő (felkészületlen) akvaristák követik el a hibát, hogy az akváriumot berendezik, felöltik és zutty be a hal. Az eredmény: a halak gyors elhalálozása és újabb nagyobb pénzösszeg a kereskedőnél hagyása.  Az újabb sikertelen próbálkozás, pedig a hobbi végleges elhagyásához vezet.

Egy felmérés szerint, a friss akváriumba eladott halak 60%-a az első 30 napban elhalálozik. Továbbá a kezdő akvaristák 2/3-a 1 év után felhagy a hobbival. Persze mondhatjuk azt is, hogy aki nem alkalmas élőlények tartására, az halat se tartson, de a számok ennél ijesztőbbek. Nagy valószínűséggel a tudatlanság okozta sikertelenség kedvetlenít el nagyon sok kezdőt a haltartástól.

Szinte minden esetben a halak halálát a nem megfelelően beállt akvárium okozza. Ezen belül is a legmérgezőbb vegyület, az ammónia (NH3), mely az esetek döntő többségében felelős az állatok haláláért és persze egy másik folyamatért, az algásodásért.

NH3

Az ammóniamérgezés tünetei a következők: a halak normálisan úsznak, de hevesen lélegeznek. Majd később a vízfelszínhez közel úsznak, és rendszertelenül, néha görcsös módon kapkodják a levegőt. Ilyenkor is heves még a levegővételük. Egyre kevesebbet mozognak, megülnek egy félreeső sarokban, magukba fordulnak, apatikusak lesznek, majd teljes színezetükben pusztulnak el. A kopoltyúfedő lilásra is színeződhet.
Ezeknek a szimptómáknak az észlelésekor ajánlott azonnal ammónium, és pH mérés, majd a gyanú beigazolódásakor sürgős beavatkozás, amik közül a leghatékonyabb a ph érték gyors lesüllyesztése lehet, ami a mérgező ammónia(NH3) ammóniumba(NH4+) való átalakulását eredményezi.

NH4+

A másik igen mérgező nitrogénvegyület a nitrit NO2. Gátolja az oxigénfelvételt a vörösvérsejtekben, ezáltal a halak fulladásos halálát okozza.

NO2

Tehát a tudatos akvarista abban különbözik a kezdő és felkészületlen akvaristától, hogy tudatában van a nitrogén-ciklusnak. A siker kulcsa, a szűrőben és az aljzatban elszaporodó nitrifikáló baktériumok megfelelő mennyiségben való jelenléte.

A nitrifikáció folyamata

A nitrifikáló baktériumok, úgynevezett autotróf baktériumok, azaz szénforrásként a környezet szén-dioxidját használják, továbbá nem fotoszintézis útján nyerik az energiát, hanem kemoszintetizálnak. A nitrifikációban két baktérium faj vesz részt a Nitrosomonas bacik, akik nekiállnak és az ammóniát(NH3) oxidálni kezdik . Első körben ammónia oxidációjakor hidroxil-amin (OH-NH2) keletkezik, majd a következő lépésben nitrit (NO2), majd a Nitrobacter fajok a nitritet (NO2) nitráttá (NO3) alakítják. Sajnos ezek a folyamatok nem termelnek túl sok energiát. Éppen ezért ezek a baktériumok lassan reprodukálódnak más baktériumokhoz képest. Az egyedszám megduplázódásához 13-20 óra szükséges, míg a heterotróf baktériumok ugyanezt 20 perc alatt megteszik. Ezek után könnyen belátható, hogy egyrészt nagyon kell vigyázni rájuk, mert nehezen szaporodnak el, másrészt sok idő szükséges a megfelelő mennyiség kialakulásáig.  Az akvarisztikai cégek éppen erre alapozva dobták piacra a különböző baktériumkultúrákat, startereket, amiket érdemes is indításkor és nagyobb karbantartásokkor használni.

Sokszor lehet hallani, hogy nem kell semmi ilyet használni, hisz ezek a baktériumok maguktól is jelen vannak. Majd elszaporodnak. Valóban a nitrifikáló baktériumok képesek nagyon sokáig életben maradni spóra állapotban mindaddig, amíg egy megfelelő környezetben ki nem kelnek. Tehát a beoltás akár a levegőn keresztül is megtörténhet. A kérdés csak az, hogy az elszaporodás 100 db-ról, vagy 100 millióról indul az akváriumunkban. 😉

A nitrifikáló baktériumok Nitrosomonas és Nitrobacter fajokból állnak. A Nitrosomonas baktériumok felelnek az ammónia bontásért (NH3), míg a Nitrobacter ek a nitrit bontásért (NO2) Ezek kicsit különböző értékeken érzik jól magukat. Az ideális körülmény, ha mindkét faj jól érzi magát.

Hőmérséklet:

A nitrifikáló baktériumok növekedésének optimális hőmérséklete: 25-30 fok. Fontos ilyen hőfokon tartani, mert 18 fokon a növekedési ütem az ideális 50%-a. 0,fok alatt valamint 120 fok  fölött a baktériumok elpusztulnak. A Nitrobacter fajok kevésbé toleránsak az alacsony hőmérsékletre, mint a Nitrosomonas-ok.

PH

A Nitrosomonas optimális környezete pH 7,8-8.0

A Nitrobactereké 7,3-7,5

Úgy látom, hogy ez a két érték az, ami legkevésbé tartható optimális szinten egy növényesben.  Az irodalom szerint pH 6,5 alatt már nagyon lelassul a nitrifikáció és pH 6.0 alatt teljesen le is áll.

A Nitrosomonas fajok az érzékenyebbek, ők már pH 7.0 alatt lassulnak. Tehát pH 7.0 alatt figyelni kell az ammónia(NH3) felhalmozódásra.  Azonban azt érdemes megjegyezni, hogy pH 6,5-nél már szinte nincs ammónia a vízben. Ilyenkorra átalakulnak ammóniummá(NH3+), mely sokkal kevésbé toxikus a halakra nézve. Minden estre a helyzet zűrös… 🙂

Úgy tűnik, hogy akkor tudunk a baciknak kedvezni, ha pH 6,8-7.0 körül tartjuk a víz kémhatását. Ez végül is tartható állapot. Azt is el tudom képzelni, hogy egy hatékony éjszakai levegőztetéssel – amiről mostanában sokat beszéltünk – megemelhetjük éjszakára a víz pH értékét (és oxigénszintjét) és ezzel sokat segíthetünk a baktériumoknak, hogy másnap ismét megerősödve várják a lebontásra váró nitrogén vegyületeket 😉

Oldott oxigén

A nitrifikáló baktériumoknak nagy szükségük van a vízben oldott oxigénre. 2 mg/liter értéknél alacsonyabb szintnél a a nitrifikáció leáll. Az alacsony oldott oxigén szint, a  nitrobactereket erősebben sújtja, mint a nitrosomonasokat.

Mikrotápanyagok

Minden nitrifikáló baktériumfajnak szüksége van mikro tápanyagokra. Ezek közöl a legfontosabb a foszfor, melyből ATP (Adenozin-trifoszfát)-t állítanak elő. Az ATP szolgáltatja későbbiekben számukra az energiát. A foszfort általában a foszfátból (PO4) nyerik. Különösen a Nitrobacterek nem tudják foszfát hiányában oxidálni a nitritet(NO2) nitráttá (NO3). Persze még leírni is kár volt ezeket a sorokat, hisz normális haletetés mellett, a foszfáthiány kizárható.

ATP – Adenozin-Trifoszfát

Működés

Az összes Nitrosomonas faj ammóniát (NH3) bont, ezzel nyerve energiát. Az ammónia(NH3) először hidrolizálják (NH2) , majd oxidálják nitritté (NO2). Az így keletkezett nitritet (NO2-t) a Nitrobacter fajok oxidálják nitráttá (NO3) így nyerve energiát.

Egyes Nitrosomonas fajok képesek ammónia helyett karbamidot bontani.

Szín és illat

A nitrifikáló baktériumok vöröses (Nitrosomonas) és barnásfekete(Nitrobacter) színűek. Általában a víz kellemes, nem bántó “dohos” szagát is ők okozzák. A szűrőanyag elszíneződését is ők okozzák. 😉

Érzkenység

Minden nitrifikáló baktérium faj érzékeny a klórra és a kloraminra. Fontos hát a vízkezelők használata.

A nitrifikáló baktériumok fényérzékenyek. Különösen a kék és az UV fény zavarja őket. Azonban az a tapasztalat, hogy ha már elfoglalták a biólógaiai szűrőközeget és azon nagy kolóniákat alkotnak, az akváriumban használt UV és kék fények nem okoznak akkora a kárt a teljes állományban, hogy az akvárium egyensúlyán ez érzékelhető lenne.

A fent leírtakból jól látszik, hogy a nitrifikáló baktériumok működése egy szűk határ mezsgyén mozog. Szerencsére a növényes akváriumokban ezeket az értékeket lehet tartani. Arra kell ügyelni, hogy extrém savas, extrém hideg és extrém oxigénhiányos környezet ne alakulhasson ki és akkor minden rendben lesz.

Felhasznált irodalom:

http://www.bioconlabs.com/nitribactfacts.html

http://www.cichlids.hu/articles/nitrogen.htm#tunet

wikipédia

Share This

About the author

32 comments

  1. nato

    Remek “irodalom”. 🙂
    A baktérium starterekkel kapcsolatban én eléggé szkeptikus vagyok. Nemrég indítottam egy 100 literes medencét, a külső szűrőben vadi új szűrőanyagokkal. Nem használok hozzá semmit, csak beraktam a táptalajt, rátöltöttem a “fedő” talajt, feltöltöttem csapvízzel, elindítottam a szűrőt, és letakartam egy pokróccal. Egy hónapot kap, aztán jönnek a növények. Nyilván lesz ammónia bumm a növények révén, de 1 hétig sűrű vízcsere, és nem hiszem, hogy gond lesz. Aztán még egy hét, és jönnek a garnélák és a halak. Szerintem ez alatt a 6 hét alatt kialakul ott a nitrifikáció. 🙂

  2. dolon

    De minek várni vele 6 hónapot, ha bele dobsz egy tablettát inditáskor és 1 hét mulva vigan uszhatnak a halak és majdnem tökéletes az egyensúly. Ahogy Nigro is irta, nem mindegy, hogy 100 db-ról, vagy 100 millióról indulsz. Valamint nincs semmilyen nagy bumm sem.
    Ha meg szkeptikus vagy egy probát megér, nem?! Ha nem működik nálad akkor még mindig pokrócozhatsz :))

  3. Pancser

    Az elõttem hozzászólóknak:
    Ha üresen összeraksz egy akváriumot és üzemelteted, ott nem fog kialakulni a megfelelõ biolfilm. Egyszerûen nincs mibõl. Ahhoz, hogy a szûrõ beérjen ammóniának kell a vízben lennie, különben nincs mit enni szegény baktériumoknak, és emiatt nem is szaporodnak el. Ilyen alapon kár várni az indítással.
    Egyébiránt szoktak ammóniát (gyógyszertár), vagy kis mennyiségû halkaját adagolni a vízbe, amelybõl a baktériumok tápanyaghoz jutnak, és el tudnak némileg szaporodni.

    A starterek jók, de vagy folyamatosan kell õket alkalmazni, vagy nem sokkal a használatuk után berakni a halakat, különben az abban lévõ baktériumok is éhen halnak.

    Jó post!
    Egyébként egy fehér szivacsos levegõs szûrõn szépen megfigyelhetõ a folyamat, terhelésre rózsaszín, majd barna lesz, a terhelés csökkenésével újra világosodik, egész vissza a rózsaszínig. Mondhatni optikai visszajelzõ rendszer. Persze egy növényesben senki sem használ levegõs szivacsszûrõt (nem is hiszem, hogy lenne értelme), csak úgy az érdekesség kedvéért jegyzem meg.

  4. nato

    Dolon! Nem 6 hónapot kell várni, hanem 6 hetet. 🙂 Némi differencia 🙂
    Pancser! Igazad van, persze hogy kell tápanyag a baciknak, én is szórtam bele egy kis garnikaját 🙂 Viszont a starterben továbbra sem nagyon hiszek, igaz nem is próbáltam még ki. Annyi még, hogy nekem igenis van szivacsszűrőm a növényes nano akimban, a garnélák is szeretik. Igazából az akasztós szűrőm szívócsövére van ráhúzva a szivacs, de ettől még szivacs 🙂

  5. Kadit

    Sziasztok!Szeretném tanácsotokat kérni!Most van 1 112l es akváriumom 2*18 t8 as világítással hailea hl-bt400-as szűrővel melyben van szivacs szűrés és egy kosár amibe aktív szenet,de szerintem kerámiát is lehet tenni.Na most a kérésem hogy,ugyebár ez egy belső szűrő,én külsőt szeretnék!És a kérésem az az,hogy adjatok tanácsokat a külső szűrőkről,(még nemvolt olyanom és nem akarok szart venni)milyet lenne érdemes vennem egy ekkora akihoz,meik az ami jó,de nem egetverően drága.Köszönöm a válaszokat előre is!

    Üdv.:Kadit!

    1. GundyMiki

      Szia! Kérem szépen a segítséged mert káosz van a fejemben áramlás sebesség kontra biológiai szűrés sebesség összehangolásában/egyensúlyában: az irodalom azt mondja hogy az optimális a baciknak 5cm/perc áramlás a szűrőközegben. Ezt hogy méred? Mi alapján állítod be az optimális kifolyó sebességet ami optimális az elégséges forgatáshoz is(Növényeshez 10x)és a fenti bio szűrési értékhez is? Előre is köszi!


      1. Post author
        Nigro

        Szia Miki!
        Az az igazság, hogy ez az 5 cm/perc szám egyszer csak beleivódott a köztudatba… Sehol nem találtam bármilyen tudományos kísérletet ezzel kapcsolatban. Éppen ezért fenntartással kezelem ezt a számot. A lassú áramlás jót tesz a biológiai szűrésnek ezt aláírom, ezt könnyű megtapasztalni. Én azt gondolom, hogy az Eheim és más nagyobb szűrőgyártó márkák sokat kísérleteznek a szűrőikkel, mielőtt piacra dobják. Én ezek paramétereit venném alapul.(vödör méret, pumpa teljesítmény, átmérő stb.)
        Más. A 10x-es szűrés nem jelenti azt, hogy gyorsabban áramlik a víz, csak annyit jelent, hogy az adott szűrő 10X megforgatja a rákötött akvárium vizét óránként.

  6. Kadit

    Köszönöm a gyors választ!Igen,én is ezt a szűrőt nézegettem,ennyim még talán lenne is rá.Még annyi kérdésem lenne hogy van ugye az élesztős házi co2,És én a diffúzor szerepében egy 1000 forintos szűrőt(ilyen kis zöld)használtam.Rákötöttem rendesen csak épp nem a légpumpát,hanem a co2-t,mi a véleményed erről?Kösz előre is a választ!
    Üdv.:Kadit!

  7. Kadit

    Ja és ha innen rendelem a szűrőt,mennyibe kerül a szállítás,esetleg van-e házhoz szállítás?Mert én nem pesti vagyok!
    kösz!

  8. Gege

    Hali

    Abban kérném a segítségeteket, hogy egy új szűrőt akarok építeni, hasonlót mint Procié. A töltet már kivan nézve, Matrix Purigen, Siporax…… A kérdésem az lenne, hogy érdemes e áramlási sebességet számolni a tartályban, vagy ez úgy sem lesz igaz, mivel a töltet nagyban befolyásolja az áramlást?
    Köszönöm előre is


  9. Post author
    Nigro

    Érdemes a dolgot megfordítani. Alkalmazd a gyári szűrők méreteit és pumpateljesítményeit kiindulási alapnak. Lehetőleg valami márkás szűrőét 🙂
    Egyébként a bacik megtapadni max 30 cm/perc sebességnél képesek. Akik kifejezetten biológiai szűrésre építenek szűrőt, ők 5-10 cm/percre kalkulálnak.
    Az egész szűrőépítés gyenge pontja az, hogy egy szűrőben a szűrőanyagok közt különböző sebességgel áramlik a víz. Azokon a helyeken, ahol ideális az áramlás, ott jó biológiai szűrés alakul ki. Ellenben, ha túl lassan áramlik, akkor akár éhen is halnak a bacik, mert nem jön elég kaja…Máshol ahol ismét felgyorsul, ott nem lesz biológiai szűrés. Viszont a gyors szűrés jó fizikai szűrést eredményez. Szóval nem egyszerű… 🙂

  10. Gege

    Hali

    Köszi a választ. Hát én ezt úgy próbálom kivédeni, hogy egy powerhead és egy viszonylag sűrűbb szivaccsal oldanám meg a mechanikai szűrés legjavát.
    Abban még tudnál segíteni h egy márkás szűrőnek ( ADA) megadnád a tartályának az átmérőjét?

    Köszönöm előre


  11. Post author
    Nigro

    Az összes ADA szűrő teljes paramétere benne van a The Book of ADA könyvben (ebben a hónapban még minden Green Aqua-s rendeléshez ingyen jár 😉 )
    Az 1200 l/h teljesítményű szűrők átmérője 220 (mm)

  12. Fycak

    NIGRO ! A biológiai szűrés kapcsán mit tudsz a mozgóágyas szűrésről?? a youtube -on láttam néhány videót..
    részemről annyit tudok hogy denitrifikálshoz használják.. ha van vagy szerzel valami értelmes infót a témáról szívesen olvasnék róla……


  13. Post author
    Nigro

    Köszi, így már meg van. Viszont ezt nem denitrifikálásra használják. Hatékony biológiai szűrőnek, ami rendkívül gyorsan távolítja el az ammóniát az akvárium vizéből.
    http://www.youtube.com/watch?v=a7u2ZWTWaBA&feature=channel
    Láthatóan az elv is egyszerű itt mutatja be a srác, hogy készül: http://www.youtube.com/watch?v=K1Wodw8n71Q
    Tehát egy flakon, néhány lyuk, bele valami könnyű, biológiai szűrésre alkalmas műanyag (biolabda pl.) és alulra egy porlasztókő. Garnélás akváriumokban remek biológiai szűrő. 😉
    Köszi, hogy felhívtad rá a figyelmet!

  14. Zottyom

    Csúnyán néz ki. El kel rejteni akkor lehet jó. Viszont nem világos, hogy a víz, hogy cserélődik benne. Persze tudom, hogy valamennyi cserélődik de szerintem baromi lassan. Ezt ki kéne próbálni. De most nyírjam ki a garnikat ha nem működik? 🙂

  15. kismacska

    Sziasztok! Olyan kérdésem van, hogy ha az akváriumban a nitritszint 0, de a nitrátszint magasabb mint kellene (JBL tesztcsík szerint), mit kellene tenni? Sok a növényem az akváriumban, és a halak összcentimétere megegyezik az akvárium literszámával (220). (úgy tudom, így lehet ellenőrizni, hogy nincs -e túl sok hal az avkáriumban). Vízcsere kéthetente van kb 25 %, külső szűrővel megy (EHeim 2075), durva homokos aljzattal. Halakat tekintve semmi extra, neonok, mollyk, guppik, pakisztáni díszcsík, Ancik, sávos díszcsík, Botia macracanthák, ékfoltos razbóra, szumátrai díszmárna. Növény főleg vallisneria. Sok bújkáló.
    Köszi ha van valakinek valami ötlete


    1. Post author
      Nigro

      Szia Kismacska! Egyértelműen a sűrűbb vízcsere javasolt. Ha a nitrit 0, az azt jelenti, hogy a szűrőd rendben működik. A nitrátot csak vízcserével tudod kiszedni. Sokat felszívnak a növények is, de ha így is sok, akkor heti 30-50% vízcsere a megoldás 😉

  16. NaTo

    Szia Kismacska!
    A tápozásról nem írtál semmit. Milyen tápot használsz, milyen adagolásban?
    Én első körben sűrűbb vízcseréket javasolnék, és a 220 literre egy 2075-ös szűrő nem biztos, hogy elég (ha erős fénnyel növényezel, akkor valószínűleg nem elég, bár ezt cáfolja, hogy a nitrit szinted alacsony, így a nitrifikálás működik, ugyanakkor ebben a szűrőn kívül a talaj is szerepet kap.). A Valisneria nem az a növény, ami gyorsan és nagy mennyiségű nitrátot vesz fel, talán ültethetnél tápanyag-igényesebb növényeket is, lehet hogy az segítene a nitrát szint lejjebb szorításában.

  17. Gabihun336

    Hali!

    Azt olvasom itt , hogy ” A nitrifikáló baktériumok fényérzékenyek. Különösen a kék és az UV fény zavarja őket. Azonban az a tapasztalat, hogy ha már elfoglalták a biólógaiai szűrőközeget és azon nagy kolóniákat alkotnak, az akváriumban használt UV és kék fények nem okoznak akkora a kárt a teljes állományban, hogy az akvárium egyensúlyán ez érzékelhető lenne.” A kérdésem az lenne ,hogy az UV-szűrök akkor használhatóak? Érdemes használni? Van haszna?

    Előre is köszi! 😀


    1. Post author
      Nigro

      Szia! Nem hogy zavarja őket, de egyenesen meg is öli a nitrifikáló baktériumokat! De valóban, ha már a bacik elfoglalták a helyüket, akkor nem árt nekik az UV. Ugyanis az UV csak azt öli meg, ami átmegy rajta. Ott viszont nem válogat. Tehát, nyugodtan használhatod az UV-t, de lehetőleg már csak akkor, ha az akvárium beállt (kellő mennyiségű baktérium elszaporodott a szűrőanyagon).

  18. Horváth Tamás

    Szia Nigro!

    Baci ügyben zavarnálak kicsit, ha nem baj. Tegnap megérkezett végre az új akváriumom bútora is, úgyhogy kezdem összerakni. Eddig annyit tettem, hogy növény táptalaj elterítve, rakta JBL Manado talaj és meglévő 300 l-es akváriumomból az érett víz 80%-át átszivattyúztam az új 500 l-es akváriumba. Egyenlőre nem szeretném tovább tölteni, mert akkor nehezebb növényezni. Viszont ha nincs megtöltve, akkor nem tudom, hogy érdemes-e elindítani a szűrőt, mert a befolyó ágon így szerintem felveri a talajt… És nagy nehezen elérkeztem a fő kérdésemhez, hogy a baktériumok szűrés nélkül, álló vízben meddig élnek?
    Köszönöm előre is!


    1. Post author
      Nigro

      Szia Tamás!
      Bocs, a megkésett válaszért.Nyugodtan töltsd föl az akvárium maradékát csapvízzel és indítsd el a szűrőt. Ha megjöttek a növények és ülteti szeretnél, akkor egyszerűen leengeded az akváriumvíz felét, mintha vizet cserélnél és ültetsz. Hozzáteszem, mi általában feltöltés előtt ültetünk, mert úgy a legpraktikusabb.
      A baktériumok nem fognak az akváriumodban elpusztulni, de a szűrődben (ha már bejáratott szűrőről van szó) igen.

  19. Major Zola

    Azért az nem igaz,hogy 2mg/liter oldott oxygén tartalom alatt leáll a nitrifikáció,csak ez az ideális! De 3mg/l felett már erősen romlik! És ma már azt is tudjuk ,hogy az akváriumokban a nitrit oxidálását nem a nitrobakter törzs végzi,hanem a nitrospira!


    1. Post author
      Nigro

      Szia Zola! Szívesen frissíteném az írást az általad leírtakra. Kérlek linkelj egy autentikus forrást, ahol ezek megtalálhatók.
      Köszi 🙂

      1. Major Zola

        Ezmaz én saját tapasztalatom és vizsgálataim eredménye! A laborban számtalan vizsgálatot végzünk! Sokszor végeztünk mikroszkópos vizsgálatot 1000x es nagyításban,szűrőanyagokat vizsgálva,mert erős kétségeim voltak annak hatékony használatával xzemben,ami be is igazolódott a laborban! A siporax és társai annyira minimális nitrifikáló baktériumot tartalmazott,hogy véleményem szerint ezekkel a szűrőanyagokkal erős túlméretezésre van szükség. A járatok eltömődnek és persze a víz miárt menne át hajszálnyi kapillárisokban,amikor sokkal könnyebben utat talál a szűrőanyag között! A szivacsok és a perlon viszont piszok jól tele voltak nitrosomonas és nitrospira,elenyésző nitrobakter!
        Azt tévesen írtam,hogy 3 mg/l oxigén felett romlik a nitrifikáció,valójában már csak nincs számottevő hatással rá a további oxigén szint emelkedés,viszont az 2.0-3,0 mg/l az ideális érték,bár én még az akváriumokban 4,6-4,8 alatt a szűrő után sem mértem alacsonyabbat.0,5-1,9 mg/l közötti oxigén szint esetén részleges a nitrifikáció,míg 0,5 mg/l alatt alacsony vagy nincs nitrifikáció.
        Bár a tapasztalat az,hogy rengetegszer előfordul,amikor 0,3-0,5 mg/l oxigén esetén is 1-5 mg/l ammónia szint,amit szv tisztítási technológiában kiváló érték(természetesen folyamatos terhelés esetén ez az érték nem tartható)
        Ha érdekel bővebben a nitrifikáció és a nitrogén körforgás,javaslom az EMVIR(egységes mikrobiológiai vizsgálati rendszer)’ Települési biológiai szennyvíztisztító telepek című Főiskolai tananyagot.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.