Hírek-EsszékNövények

Mangrove

Nemrégiben olvastam, hogy veszélyben vannak a mangrove erdők úgyhogy különösen aktuális, hogy megtudjunk minél többet erről a növénycsoportosulásról.

A mangrovenövényzet a trópusi és szubtrópusi tengerek és óceánok partvidéki területein a bolygónk legérdekesebb biotópjai közé tartozik. Nem csupán a mangrove erdők miatt, hanem a bennük élő számtalan állatfaj végett is.

A mangrovék a Föld legrégebb kialakult növényzetei közé tartoznak. A mangrove növényfajai a földtörténetnek abban a szakaszában keletkeztek, amikor még valamennyi kontinens a trópusi övezetben elhelyezkedő Pangea masszívum része volt. Ezt azért tudjuk egészen biztosan, mert ma valamennyi trópusi területen ugyanaz a három kulcsfaj alkotja a mangrove mocsárerdőket.
A három kulcsfaj a Rhizophora mangle, brazil elnevezés szerint a vörös mangrove, az Avicennia germinalis, a sárga mangrove, és a Laguncularia racemosa, vagyis a fehér mangrove. A vörös mangrove 30 méteresre is megnövő dús lombú, hatalmas fa, amely szerteágazó léggyökereket ereszt az iszapos tengervízbe, nemcsak a törzséből, hanem az alsó vastag ágakból is. Egy-egy ilyen öreg fa valóságos erdőnek látszik, hiszen a törzset számtalan elágazó léggyökér veszi körül. Nevét onnan kapta, hogy ha a fát kivágjuk vagy megsérül, megvörösödik, mint az égerfa.

A hasonló termetű sárga mangrove viszont a kéreg, illetve a háncsszövet alatt sárga, innen a neve. Ez a fafaj valamivel alacsonyabb, léggyökereinek egy része a törzsből ered, más része viszont az iszapból függőlegesen felfelé nő. A fehér mangrove a legalacsonyabb erdőalkotó faj, amely ritkán nő 10 méternél magasabbra. Nevét apró fehér virágairól kapta. Ez a fa számtalan vékony, arasznyi léggyökeret növeszt felfelé az iszapból, ezért apály idején, amikor a termőhelye időszakosan szárazra kerül, úgy néz ki, mintha tele lenne szórva gyökérkefékkel.

A mangrovének 54 faját ismerjük. Az élethez sós és édesvízre van szükségük, éppen ezért a folyók torkolatánál terjednek el. Gyökereik közvetlenül a vízből nőnek ki. Ezekkel a légzőgyökerekkel képes magas vízszint esetén is lélegezni. Erre azért is van szükség még, mert a mangrove mocsár talaja nagyon kevés oxigént tartalmaz. Kiemelkedve a talajból, a zord aljzat helyett inkább a légkörből és a vízből “táplálkozik”. Ezek a gyökerek képesek a sós víz nátriumtartalmát kiszűrni ,ezáltal a növény belsejében “sótlan” víz kering. A viszonylag kis mennyiségben bejutó só a régi leveleken kicsapódik:

Ezzel a speciális sós víz elleni védelemmel képes olyan helyen is megélni, ahol más növények nem. A leggazdagabb mangrovenövényzet Dél-Amerika és Délkelet-Ázsia partvidéke mentén található. A mangrove érdekes módon szaporodik. Az ágak végén magkezdemények vannak, melyeket propagulumnak nevezünk. Ezek már a fán kirügyeznek és amint a vízbe esnek, azonnal legyökereznek. A  mangrove erdősáv komoly védelmet jelent a cunamik, hurrikánok és viharok ellen. A gyökérzet lelassítja a víz áramlását és megfogja a különböző üledékeket. Ezzel és a szövevényes léggyökerek hálózatával kiváló rejtekhelyül szolgál számos tengeri és édesvízi ivadéknak.

A mangrove mocsárerdő életközösségének egyetlen élelemforrása az erdőalkotó fafajok lombja. Növényevők, főleg rovarok fogyasztják őket, de a táplálék nagyobb része akkor hasznosul, amikor a levelek az iszapos vízbe hullanak. Mielőtt ennek a szerves anyagnak a sorsával foglalkoznánk, meg kell jegyeznünk valamit. A mangrove növényevőinek ugyan egyetlen tápláléka a lombozat, de itt soha nem lehet tarra rágott fákkal találkozni. A lombozatot vizsgálva feltűnik, hogy szinte az egész erdőben nem akad ép levél, mindegyiket megrágta már valami, vagy apró gubacsok képződtek rajtuk. Viszont az egyes leveleknek legalább a fele ép! A növényevők tehát a leveleknek csak egy részét fogyasztják el, nagyobbik felét épen hagyják, így a levél funkcióját továbbra is el tudja látni. Ez pedig létfeltétele a növénynek, de az egész erdőnek is, hiszen ahhoz hogy életben maradjon, folyamatosan párologtatnia kell, amit csak ép levélfelülettel tud. Létezik tehát egy önszabályozó rendszer, amelynek titkát egyelőre nem ismerjük. Nem lehet helytálló az a feltevés, hogy a növényevők azért nem eszik meg az egész levelet, mert sós. Ha ugyanis egy másikat kezdenek meg, az is sós. Az erdő ugyan örökzöld, de a fák az elöregedett leveleiket folyamatosan hullatják. A vízbe került lombozat hamar az iszapba süllyed, ahol a levegőtlen körülmények között nem, vagy csak nagyon lassan bomlik le. Az anaerob viszonyok eredményeként feldúsul a szerves anyag, ami jelentős tápanyagforrást biztosít a lebontó szervezeteknek. Itt azonnal megkezdődik a lebontás, mégpedig az állati szervezetek által. A mangrove levegőtlen sós vize az egyik leggazdagabb trópusi fauna élőhelye, bár ez korántsem annyira látványos, mint például a korallzátonyoké. A résztvevők nagyobbik része ugyanis zooplankton, féreg, puhatestű, rák és hal. Ezek viszont hihetetlen mennyiségben élnek itt.

A korallok színes kavalkádjához képest kevésbé látványos, annál inkább meghökkentő például ez a gébfaj a Mudskipper.

Közeli rokona az akváriumban is gyakran tartott Darázsgéb (Brachygobius xanthozona), ami a fenti videón látott Mudskipperhez hasonlóan, meg tudja tartani magát a hasúszójával. 2-10% sótartalommal már jól tarthatók édesvízi akváriumban.

Igazi kuriózum (és itthon is beszerezhető) a Jávai lövőhal (Toxotes jaculator). Táplálkozása az élővilágban egyedülálló. A hal a vízfelszín közelében lesben áll és egy jól irányzott köpéssel a vízbe löki áldozatát. Ehhez a lövéshez igen kifinomult érzékszervek szükségesek. A hal ugyanis figyelembe veszi a kilövéskor a víz fénytörését is és a távolságokat is mesteri pontossággal érzékeli.

Nemrégiben az egyik kedvenc társaságom, a  Morpholigic Studio is feltett egy szösszenetet  egy apró víz alatti házatlan csigáról (elysia crispata), melyek kizárólag a mangrove gyökerek közt zöld-algákkal táplálkoznak.

A mangrove élővilágát még sokáig lehetne sorolni, de manapság a szakemberek riadót fújnak, mivel a mangrove területek száma rohamosan csökken és ezzel együtt a mangrove gyökerei közt élő halak száma is. Brazíliában fél évszázada még 25 000 km-nyi mangroveerdő létezett, ma csak 10 000. Brazíliában a kutatók megállapították, hogy a part menti mangrovék kivágása, a part menti halászat hozamának harmadával csökkenését okozta. Az itt élő fajok annyira alkalmazkodtak ehhez az életmódhoz, hogy sehol máshol nem tudnának megmaradni. Sokat hallunk az esőerdők rohamos zsugorodásáról, de  sajnos a mangrove ugyanolyan veszélyben van. Ha ilyen ütemben történik az írtásuk, a XXI. század végére már csak a fotókon láthatunk belőlük.

Felhasznált irodalom: http://www.sulinet.hu/termeszetvilaga/archiv/2001/0110/08.html

Hogy tetszett?

Tetszett
0
Imádtam
1
Nem is tudom...
0

Szintén kedvelheted

13 Hozzászólások

  1. Kedves Nigro!
    Hálás köszönet, hogy írtál a mangrove-biotópról! Én egy brakkvizi akvárium büszke tulaja vagyok már 10 éve. A kúszógébek miatt kezdtem bele a félsós aksiba, de már sokféle hal és gerinctelen megfordult benne. Tudom ajánlani mindenkinek, aki egy kis kihívást keres, és egy lépéssel közelebb szeretne jutni a tengeri akvarisztikához.
    Köszzi:
    mudskipper

  2. Kedves mudskipper. Köszi a dicséretet és örülök, hogy másnak is ajánlod a brakkvízi halak tartását. Bizony nem csak növényes akvarisztika létezik, van még sok gyönyörű és kihívásokkal teli válfaja az akvarisztikának. Ha valamikor volna kedved írni a brakkvízi akváriumodról, azt szívesen felteszem ide, mert engem is nagyon érdekel a téma. 😉

  3. Hali
    Manapság láttam egy nagyobb ezermester bevásárló üzletláncnál(Prak****r) mangrove növényeket. Azon filózom hogy ezek ugyanazok lennének? Ha igen hogy kellene őket tartani vagy ilyesmi? Sós vízben állandóan?
    A cikk tetszett, magyar oldalon nem nagyon találtam ezenkívül sok használhatót erről a fáról.
    üdv fabal

  4. Szia!
    Nem elképzelhetetlen, hogy láttál ilyen növényeket. Időnként beszerezhetők itt-ott. Általában tengervízben, vagy brakkvízben (félsós víz) tartják.

  5. Szia!

    Én épp a mai nap kaptam egy csomag sarjat és magot (vörös illetve fehér mangrove). Amennyiben sikerül őket növekedésre bírnom és életben tartanom szívesen megírom, hogy ez miként és milyen körülmények között sikerült.

    üdv Trip

  6. Várjuk! Én is szemezgetek vele. Jó kis növény 😉

  7. Sziasztok!

    Hogy ne kelljen hónapokig várni, leírom amit eddig tapasztaltam.

    A 3db vörös mangrovét 1+2 arányban telepítettem édes illetve brakk vízbe. Az édesvízi példányt egy aktív akvárium (40liter) peremére erősítettem egy 1 cm vastag hungarocell tutajon. A víz hőmérséklete stabilan 27C° (a Tylomelania csigáim igényéhez igazítva), a PH-ja 7.5. Nincs túl sok növény az akiban, de azokat amik vannak Sera Florena folyékony táppal trágyázom, és napi 0,5 ml EasyCarbo-t adagolok a vízhez.
    A másik két vörös mangrovét egy átlátszó műanyag vödörbe helyeztem hasonló módom úsztatva a vödör pereméhez rögzítve. A víz sótartalmát kb. 1-1,5%-ra állítottam be, és ebben a vízben is a Sera Florena tápszert alkalmaztam (bár nincs tapasztalatom a brakk vízzel – egyszerű jódozatlan tengeri sót használtam).

    A vödörben lévő mangrovék vizének hőmérséklete nem állandó, mert csak egy vízmelegítőm van. Ezeket minden nap kitettem a napra egy átlátszó fóliával lefedve őket, hogy nagy páratartalom érje a növények tetejét is.

    Az első 1-2 napban a növények fejlődése azonos ütemben haladt: a sarjak alsó barna része megduzzadt és kitüremkedések jelentek meg rajta. Az első gyökérkezdemények először a sós vízben lévő mangrovéknél jelent meg. Az édes vízben tartottnál 3-4 napot várni kellet erre. Azonban itt fordult meg a dolog. Míg az akváriumban növekvő nővény gyökerei napi 1-1,5 mm-t nőttek, addig a sós vízben lévők gyökerei semmilyen változást nem mutattak. Ezért először az egyik, majd látva a növekedés gyors beindulását 2 nappal később a másik vörös mangrovét is áthelyeztem az édes vízbe.

    Most a gyökerek növényenként 1-1,5 mm-t nőnek naponta. Annál példánynál, ami az akváriumban kezdte meg a növekedést megfigyelhető, hogy a gyökerek már vörösbe fordultak és elérték 1,5-2 cm hosszúságot.

    Az akváriumom kissé túltelepített, de a halak nem bántják a növényeket. Az algaevők szokták tisztogatni a mangrovék vízben lévő alját, de nem tesznek kárt a gyökérzetben.

    A víz tisztítására egy 270l/órás akasztós szűrőt használok Seachem Purigen kémiai filterrel. A heti vízcsere kb 15-20%-os, főleg aljzatporszívózásban merül ki.

    Az eddigiekből azt a következtetés vontam, le hogy a mangrove fejlődésében sokkal nagyobb szerepet játszik az állandó viszonylag magas hőmérséklet, mint a víz sótartalma.

    A fehér mangrove magokat cserépbe, jó vízelvezető képességű (nagy szemcsés homokkal kevert) földbe, 2cm mélyre ültettem, ahogy azt javasolták és édes vízzel locsolom. Eddig még nem bújtak ki a növények a földből.

    Legközelebb akkor jelentkezem amikor a növények levelet bontottak. Ez eltarthat még 1-1,5 hónapig.
    Amikor sikeresnek ítélem a telepítést, akkor közzéteszem a napi szinten vezetett ültetési naplómat.

    Remélem informatívnak találjátok az írásomat.

    Üdv. Jani (alias Trip) 😉

  8. Szia Jani!

    Köszi a részletes beszámolót! Várjuk a további fejleményeket és a fotókat 😉

  9. Sziasztok!

    Egy kép felér ezer szóval, így itt van néhány az utóbbi időből:

    ‘11.06.22.
    http://kepfeltoltes.hu/110625/mangrove_roots_01_www.kepfeltoltes.hu_.jpg
    http://kepfeltoltes.hu/110625/mangrove_sprout_01_www.kepfeltoltes.hu_.jpg

    ”11.07.03. – ‘11.07.04.
    http://kepfeltoltes.hu/110704/mangrove_leaf01_www.kepfeltoltes.hu_.jpg
    http://kepfeltoltes.hu/110704/mangrove_leaf02_www.kepfeltoltes.hu_.jpg
    http://kepfeltoltes.hu/110704/mangrove_roots01_www.kepfeltoltes.hu_.jpg

    Nem tudom, hogy a blogod kezeli-e a képbeszúrást ezért csak linkként szúrtam be őket.

    Mint látható a mangrovék szépen fejlődnek, a leghosszabb gyökerek 6-7 cm-esek, de átlagosan 4-5 centisek. Az első levélkezdemény július 17-én jelent meg, azaz pontosan 1 hónappal a telepítés (május 17.) után, a levélbontásra további két hetet várni kellett.

    u.i.: ha érdekel látogass el a vaterára. 😉

  10. Szépen alakul 😉 Még csattinthatnál az egész akváriumról is lassan egyet 🙂

  11. Sziasztok, nagyon rég vadászok mangrove-re, láttam akvarisztikai boltokban, de horribilis az összege, meg tudná valaki írni honnan érdemes rendelni? Eddig ebay a nyerő Angliából 5 db 10,000 HUF.

  12. Pusztul a természet , de a tömegember erről tudomást sem vesz!- Mindenki “azt” akarj megszerezni magámak és nem törődik a pusztulással:((…

Írd le a véleményed

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük