Vizes csemegék

Akvárium a teraszon

Vannak helyek a világon, ahol a tél nem ilyen kemény és nem is ilyen kitartó mint nálunk. Mivel már nagyon unom a havat, meg a hideget, ezért szívesebben olvasgatok a “déli népek” akváriumairól. Így bukkantam egy spanyol terasz akváriumára.

Egyébként ez a sztori nem mai (2004). Én is már találkoztam régebben ezzel az akváriummal a netes kutakodásaim során, de csak eredeti spanyol nyelven láttam akkor. Én viszont nem beszélni eszpányol. Nemrég viszont találtam egy angol fordítást.

Ha figyelmesebben megnézitek a fenti képet, akkor láthatjátok, hogy az akvárium tetején semmilyen világítás nincs. Az akvárium készítője eleinte kényszerből tette ki ezt a 120 literes medencét a teraszra, mivel már több akváriumnak nem volt hely a lakáson belül. (Ezzel sokan vagyunk így…)

Aljzatnak egy régi akváriumban használt kavicsot használt, tele gyökerekkel, valamint Flourite Seachemet. Szűrés gyanánt egy Fluval külsőszűrőt használ, csakis perlonvattával megtömve, amit 30-40 naponta teljesen kicserél. Ezért a szűrése csakis mechanikai szűrést végez. A spanyol, elgondolása szerint a biológiai szűrést a növények és az “élő” aljzat végezné.

Az aki fűtését eleinte egy 100 W-os fűtővel szerette volna megoldani, de hamar rá kellett jönnie, hogy a “csípős”  éjszakában a víz 15-16 fokosra hűlt. Ez kevés. Ezért, egy 300 W-osra cserélte. Ez 22 fokon tartotta az akvárium hőmérsékletét egész éjszaka.

A CO2 adagolást nagynyomású palackról, üveg diffúzoron keresztül oldotta meg. A medence normál csapvízzel lett feltöltve, melyet ozmóvízzel pótol, mert naponta 3 liter párolog az akváriumból. Vízcserét 7-10 naponta végez. Ekkor kb 20 litert cserél.

Az akvárium világítását teljes mértékben a napfény oldja meg. Decemberben direkt napfény összesen 2 órát éri. A környező házak és az udvar elhelyezkedése olyan, hogy effektív napfényt délelőtt 9-től, délután 5-ig kap. A januári fényintenzitásról az alábbi grafikon árulkodik.

A növények tápozása házi recept alapján készült, de mivel erősen a foszfát és a nitrát redukálásra fókuszált és ezt már tudjuk, hogy idejétmúlt ezért ezt most nem írom le. Hangsúlyozom, az aki 2004-ben készült. Ekkor még kevesen nem üldözték a foszfátot és a nitrátot.

Az akvárium halfaunája néhány Tanichthys Albonubesből, 6db Rasbora heteromorphából és 6 db Otocinclusból állt. A hívatlan vendégek leginkább a szúnyoglárvák és szitakötőlárvák voltak.

A növényvilág annál változatosabb és dúsabb volt. Mintegy 30 fajt sikerült egészségesen tartani a 120 literben. Ráadásul olyan növényeket, amelyek szobai tartás esetén, igencsak igénylik az 1W/liter fényteljesítményt maguk felett.

Monica, az akvárium készítője megdöbbenve tapasztalta, hogy olyan fajok, mint az eleocharis acicularis, vagy a Lialaeopsis brasiliensis olyan robbanásszerű növekedésbe kezdtek, amit szobai körülmények közt, mesterséges fényben még sosem tapasztalt.

A további fajok, amelyek kiválló növekedést produkáltak: Myriophillum, Glossostigma, Bacopa caroliniana, Ludwigia repens, Juncus repens, Potamogeton és a Limnophila.

Probléma igazából télen  leginkább a lebegő növényekkel volt. A ricciát jobbnak látta összefogni és a víz alá merítve lekötözni, mivel a 6-7 fokos téli éjszakai levegőt ezek a növények igen nehezen viselték. A Lemna minor (békalencse) és a Salvinia minima túlélte volna ezt a külső hőmérsékletet, de a biztonság kedvéért ezeket bevitte a lakásba.

További problémákat okozott, az akváriumban nem egyenletes vízkeringés. Ezért kialakultak olyan területek, ahol sokkal jobban le tudott hűlni a víz. Itt a növények növekedése is megtorpant. Ezt úgyis lehetett érzékelni, ha víz alá merítette a kezét. Javasolja ezért a talajfűtést és a hatékonyabb szűrő beüzemelését az ilyen jellegű akváriumoknál.

Az algásodás, kezdetben barna alga megjelenésével kezdődött. Vicces, hogy ezt az algát, a kevés fénynek tulajdonítják. Végül, a növények megerősödésével eltűnt. Némi alga még fellelhető az akváriumban, de csak azokon a helyeken, ahol nem megfelelő a víz áramlása.

A legérdekesebb növekedést azonban a Rotala rotundifólia mutatta. Ez a növény normál akváriumi körülmények közt, felnő a felszínig, majd a felszínen eldőlve nő tovább. Ezzel szemben itt minden további nélkül kinőtt a medencéből és emmers leveleket hozva, szárazföldi növényként fejlődött tovább. Ugyanezt tette a Limnophilia aquatica, de ő még virágozni is hajlandó volt januárban.

Amint a képek is mutatják, az akvárium nagyon jól sikerült. A növények szépek és egészségesek.

Számomra az egészben az az izgalmas, hogy a valódi napfényt használta fel és fenn tudott tartani egy egyensúlyi állapotot úgy, hogy ezt a fontos tényezőt nem tudta irányítani. A kérdés csak az, hogy a kellemes spanyol nyári kánikulában, vajon mennyi ideig maradnának ezek  a növények életben a teraszon?

Hogy tetszett?

Tetszett
0
Imádtam
0
Nem is tudom...
0

Szintén kedvelheted

18 Hozzászólások

  1. Ez tök jóóóó, pofás kis akvárium. Na ezért irigylem a meleg helyeken élőket :). Limnophilia aquatica virága gyönyörű.

    Van benne két hiba: 🙂 A a medence normál csapvízzel lett feltöltve, melyet ozmóvízzel pótol…

    A másik meg itt: Az algásodás kezdetben barana alga megjelenésével kezdődött.

    Nagyon tetszik, hogy kint van az akvárium, de a berendezés már nem 🙂

  2. Épp ma jutott eszembe,hogy mi lenne,ha nyáron lenne egy akvárium a teraszon.De minden ősszel be kellene cígelni a lakásba,kora nyáron meg ki.Úgyhogy letettem róla.

  3. Hülyén fog hangzani, de én épp ennek az ellenkezőjén agyaltam a minap. Mármint hogy kipakolok a pincénkből, helyére berakok egy szép nagy akváriumot, meg egy kényelmes fotelt. 🙂 Kár hogy nekünk nincs se erkélyünk, se teraszunk, se örök nyarunk…

  4. Sziasztok!

    Ez is szabadtéri:
    http://www.reefcentral.com/forums/showthread.php?s=&threadid=1095596 csak nem édesvízi, de azért elüldögélnék mellette…

  5. HA jól látom, nincsen lefedve! Gondolom a macskák élvezik a halászatot 🙂

  6. Sztem a kutya örzi!

  7. Sztem meg külön riasztó van vgay mindig ott áll egy ember! 🙂
    Mert a kutya jobb mi?? 🙂

  8. nalam a nano majdnem az ablakban van. pont olyan helyen ahol egyebkent baromira sut a nap a delelotti orakban. az aksi es az ablak kozott egy sima fuggony van csak ami valamit tompit. viszont igy is latom, hogy ha elkezd sutni a nap olyan brutalis oxigenfejlesztes indul be hogy ilyet mestersegesen nem nagyon lehet elerni.

    persze az alga egybol bekoszon ugyhogy kemenyen kuzdok vele amig jobb helyet nem talalok a kis akvariumnak. de el tudom kepzelni miert fejlodtek annyira a novenyei a szabadban.

  9. Hiába, a napfény az napfény…
    Ezt még tökéletesen nem nagyon tudták megoldani még a korallos aksiban sem.Szépek, jól működnek de… még az a kis”plusz” hiányzik.A Koós madárházban állítólag ilyen szuper “nap”lámpák vannak de én nem így veszem észre a növényzet fejlődéséből, de lehet, hogy csak az ottani állatok amortizálják le…

  10. Ha már a fénynél tartunk, én ugyan “csak” mesterségesen világítom az akváriumaim, de azt le kell hogy szegezzem -hátha többek erre eddig nem figyeltek- hogy a világítás és a vízfelszín között az a legjobb, ha nincs semmi. Itt az üvegtetőkre, plexikre, műanyagokra gondolok. Nekem például a 63-asom tetejére lenne egy üveglap és ezenkívül az armatúrám alján pedig egy plexi egy sínben. DE, mivel az armatúrám biztosan nem kap nagy mértékű párát, így a plexiket kivettem és az üvegtetőt is csak nagyritkán használom. Persze vannak olyan esetek, amikor ajánlott használni valamit a víz és a világítás között (trafó, esetleg nem páramentes foglalat stb.), ilyen eset például a zárt tető. (Fontos és még itt sem lehet mindenki számára evidens, hogy az elpárolgott vizet ozmóvízzel pótoljuk).

    Mindezt optikából tanultakból “hasznosítom” 🙂 és már erre odafigyelve a gyakorlatban is feltűnt, a fény egy része egy határfelületre érkezve 1. törik/irányváltoztatás nélkül halad tovább 2. elnyelődik 3. visszaverődik. Megjegyzem, természetesen nem ugyanannyi nyelődik el, mint amennyi visszaverődik…ez úgy gondolom egyértelmű. Ezt csak így, nagyvonalakban gondoltam leírni, a mi szempontunkból ennyi elég is, sokminden befolyásolja még ezeket…

  11. De miért kell ozmóvízzel pótolni az elpárolgott vizet?????

  12. Párologtass el egy pohár vizet és nézd meg mi marad az alján. Minden ami nem H2O. Ahogy párolgó vizet utántöltöd, mégtöbb ilyet viszel be, hisz az nem párolog el. Az Ozmóviz micsoda? Kicsit nagyolva ~H2O 🙂

  13. szerk: 0 KH, 0 GH

  14. És akkor vegyek egy ozmóvíz csinálót???? 😀
    Vagy ha van a boltban vegyek ilyen vizet???

    De egy nem növényes akinál, ha lefedem nincs akkora baj, mert 1. nincs akkora világítás
    2. nincs annyi növény
    3. a bettás akit le kell fedni 😀

  15. Szerintem nagyon szép akvárium.Egy természetes biotóp .A gondom csak az vele , hogy a környezet amibe helyezték inkább lomtárra hasonlít.Szóval legalább a fénykép idejére rakott volna rendet.

  16. Inadsz: vizet pótolni ozmóval, csak akkor érdemes, ha jelentős mennyiség párolog két vízcsere közt. Különben felesleges.

  17. Szóval Nigro jól írja, de ha nagy mennyiséget kell utántölteni, pótolható ozmón kívül esővízzel (ha van a gyűjtésre mód és olyan helyen él valaki), desztvízzel, vagy ioncserélt vízzel (az utóbbi kettő szvsz kicsit luxus).
    Ozmóvízhez 3 féleképp lehet jutni, vízlágyító (ozmókészülék -csak utántöltés miatt nem éri meg szerintem-), kevertágyas műgyanta, vagy néhány kereskedésben lehet lágyvizet venni.

  18. Hmm kinti akvárium …érdekes , nekem a mi éghajlatunkon a kerti tó jut eszembe a kinti akváriumról :D, Tény hogy a napfény nem befolyásolható és az is igaz az a legjobb a növénynek, de eszembe jut kezdő korom mikor az ablakmellé raktam első akváriumom csupa algavolt az ablakfelőli része. Mi akvaristák mindenhol szeretnénk látni azt amit szeretünk és elismerés a szép terasz akváért annak aki szépen tudja tartani. (Jahh tipp aki szeretne terasz akvát csináljon csak hideg vízi fajokkal és vigyázzon ne fagyon szét amugy simán lehet szépet alkotni ott is 🙂 ) Láttam már nagyobb teraszon mini tavat és tényleg meg van a maga varázsa.

Írd le a véleményed

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük