Mély vízTechnika

Algamentes növényes akvárium indítása I. (Bacik)

Minden akvarista rémálma az algásodás. Gyönyörűen berendezett akváriumok mennek tönkre egy algaháború miatt. A sorozatos kudarcok sok lelkes kezdő akvaristát kedvetlenítek el és tántorítanak el akár örökre ettől a szép hobbitól.

bubi1. A „baci vacsi”

Az algásodás (pontosabban alga virágzás) legfőbb kiváltó – azaz elindító – oka a vízbe kerülő(keletkező) ammónia (NH3) és a fény együttes jelenléte. Minél erősebb egy akvárium megvilágítása annál kevesebb ammónia jelenléte elegendő az alga virágzás beindításához. Ez fordítva is igaz: minél kevesebb a fény, annál több ammónia kell az algásodáshoz.

Ahhoz, hogy a folyamatot pontosan megértsük fontos tisztázni, hogy az “algásodás” azt jelenti, hogy a mindenhol jelen lévő spóra formában “várakozó” alga átalakul és növekedésnek indul. A legújabb nézetek szerint, a víz foszfát (PO4) illetve nitrát (NO3) szintje igen magas is lehet, ez önmagában nem okoz algásodást. Az ammónia és erősebb fény jelenléte azonban azonnal galibát okoz. Fontos megérteni, hogy a már egyszer jelen lévő alga a megfelelő növénytápozás (többek között PO4 illetve NO3 bevitel) az alga növekedést meg fogja gyorsítani, és sokkal “durvább” lesz a helyzet – látszólag. Az akvarista célja azonban nem az, hogy az alga-növekedést meggátolja, hanem az, hogy a spóra formából történő átalakulást megakadályozza.

Az ammóniagáz a vízben nemcsak egyszerűen oldódik, hanem a vízzel reakcióba is lép. Az ammónia nagyobb része ammónium-hidroxid alakjában van a vízben oldva. (NH4+)

Három stratégiai helyen tudunk és kell védekezni ellene. Az egyik a megfelelő aljzat, a másik a kellően erős biológiai szűrés és a harmadik a fényerő csökkentése (ez utóbbi egy bejáratott és profi akvarista által üzemeltetett ökoszisztémában már nem tényező – lehet magas megvilágítással is algamentes akváriumot üzemeltetni).

3628053619_c8e68032ee

A szűrőben és aljzatban kialakuló baktériumkultúra nagyon fontos lebontó munkát végez. Az igen mérgező ammóniából egy többlépcsős folyamat végeredményeképp sokkal kevésbé mérgező nitrátot állítanak elő.

NH4+ + 2 O2 >> NO3- + H2O + 2 H+

Éppen ezért érdemes adalékokat elhelyezni az általános növénytalaj alá és a szűrőbe, amelyek néhány hét alatt több tucat különböző, lebontást végző hasznos baktérium elszaporodását segíti elő.

12

Saját tapasztalatom az, hogy egy olyan akváriumban, ahol minimum 10-15 cm aljzat is van (hátul), ott egy esetleges áramszünet sem okoz problémát. A már “beállt” talajban megbújó lebontó baktériumok ugyanis kisegítik a külső szűrőnk biológiai töltetében tenyésző kolóniát.

Egy jól működő növényes akváriumban semmiképp nem nélkülözhető a külső szűrő hatalmas – akár futballpályányi – biológiai szűrőfelülete. A szűrőben biológiai szűrést végző aerób baktériumok az ammóniumból, nitrátot állítanak elő.

eheim-professionel-3-2080-kulso-szuro-toltettel

Az akvárium térfogatát óránként 8-10-szer megforgató szűrő éppen azért fontos a növényes akváriumokban, mert az ammóniát a lehető leghamarabb a szűrőbe kell juttatni és ott a lehető leggyorsabban le kell bontani. Laboratóriumi körülmények között elvégeztek egy középkategóriás és egy jobb minőségű saját szűrőanyaggal rendelkező külső szűrő ammónia-lebontási gyorsaságát összehasonlító tesztet és az eredmény megdöbbentő lett: a jobb minőségű szűrő töredék idő alatt oldotta meg az ammónia lebontását 0-ra.

ada_green_bacter_1

Egy akvárium indításakor a szűrőben elszaporodó baktériumokat speciális szűrőbaktérium adalékokkal is ösztökélhetjük – így jelentősen meggyorsítva a biológiai szűrés beindulását.

 

Természetesen a szűrőnek mechanikai szűrést végző funkciója is van. A kettő összefügg, mivel a fizikai szennyeződés (mulm, haleleség, elhalt növényi részek) bomlásából keletkezik az ammónia. Az erős szűrés a mulmot is összeszedi. Ha még is akad olyan hely az akváriumban, ahol megreked, azt a heti vízcserénél érdemes leszívni, esetleg a talaj finom legyezgetésével és a felkavarodó mulm elszívásával.ada-bacter-ball-bakteriumkultura-gomb

Fontos tudni, hogy egyes mérések szerint a (CO2 vagy tápanyag hiány miatt) nem megfelelően tartott  növények bomlása (rothadása) sokkal több ammóniát képes termelni, mint egy nagyobb testű halakkal akár túlnépesített akvárium. Ezért fordulhat elő, hogy az egyébként évekig viszonylag algamentesen tartott “halas” akvárium azonnal algásodni kezd, amint egy kezdő növényes akvarista megpróbálkozik az átalakításával. Ilyenkor tudatosulhat, hogy bár a szűrő a halak bomlástermékeivel évekig sikerrel megbírkózott, a növényes “terhet” már képtelen feldolgozni a kis szűrőkapacitása miatt.

Érdekes olvasmány olvasható itt a az indító baktériumokról 1977-ben megjelent egy tudományos cikk, amely a világ tudtára adta, hogy két, ammóniát nitritté, majd nitráttá alakító baktériumfajt fedeztek fel. Ez a két faj a szerzők szerint a Nitrosomonas europaea és a Nitrobacter winogradskyi, vagy közeli rokonaik.
Röviddel ezután több olyan baktériumkészítmény is megjelent a piacon, amely állítólag felgyorsította az érett víz kialakulását. Ezek a mai napig kaphatók.

1991-ben Dr. Tim Hovanec a doktorijával kapcsolatos kutató munka során jött rá, hogy azok a vízkezelő baktériumkultúrák, amelyek a természetes élővizekben működnek, érdekes módon, az akváriumban használhatatlanok.
dr_hovanec
1991-ben az Aquaria, Inc. (vagyis a Marineland Labs USA) elkezdte vizsgálni, hogy a bejáratott, “érett” akváriumot, szűrőközeget pontosan mely baktériumfajok hozzák létre, és 2001-ben több tucat halakat is tartalmazó akváriumot állítottak fel, és elemezték a bennük lévő baktériumok DNS-ét. Azt tapasztalták, hogy ha egy tipikus – kereskedelemben kapható baktériumkultúrával indították az akváriumot, az a faj hamarosan kipusztult, és más fajoknak adta át a helyét. Az általuk elsőként piacra dobott szer neve Bio Spira.

biospira

Bio Spira

Egyedüli hátránya, hogy hűtés nélkül nem tárolható. Sok ezer akvarista kipróbálta és a szer valóban működik.  Azóta azonban több publikáció is megjelent, mely az 1977-es kísérleteket cáfolta és megállapította, hogy a kísérlet eredménye téves volt. Tehát sok még a homályos pont ezekkel a szerekkel kapcsolatban. Mindenesetre azok a szerek, amelyek nem hűtve tárolandók és nem nagyon rövid a lejárati idejük, mind baktérium spórát tartalmaznak. Ezek lassabban fejlődnek, mint a már “érett” baktériumot tartalmazó készítmények. Ez persze nem olyan probléma, ami hatalmas hátrány lenne, de az ilyen jellegű készítmények kizárt, hogy 24 órán belül beállt vizet produkálnának.

Azóta sok cég piacra dobota hasonló tulajdonságokkal bíró készítményeit, melyekkel meg lehet gyorsítani a biológiai egyensúly beálltát. (Az ADA bacter sorozata is ilyen).  Ha szeretnénk meggyőződni róla, hogy valóban alakul az egyensúly, mérjünk vízteszttel ammónia és nitrit szintet. Amennyiben  az értékek néhány nap (hét) után is a megengedett szint alatt maradnak, megkezdhetjük a halak fokozatos betelepítését. Fontos azt is tudni, hogy nem szabad hirtelen “túltelepíteni” egy éppen bejáratott akváriumot. Könnyen előfordulhat ugyanis, hogy a halak behelyezése utáni hirtelen ammónia-termelődési szint ugrást a szűrőben és az aljzatban éppen elszaporodott baktériumok nem tudják azonnal feldolgozni. Mint mindenben, itt is a fokozatosság és a türelem visz sikerre.

Megengedett szintek:
NH4 Ammónium (mg/l) <0,25
NO2 Nitrit (mg/l) <0,1

Hogy tetszett?

Tetszett
0
Imádtam
0
Nem is tudom...
0

Szintén kedvelheted

10 Hozzászólások

  1. És a green bacter, bacter ball szűrő leállásnál is sokat segíthet,
    A múltkori áramszünetnél sokat segítettek.
    Jó kis cikk.

  2. Mi a növény neve az első képen?

  3. Jó cikk! De nincs egy kis kavarodás a dátumokkal?

    “Fontos tudni, hogy azok a vízkezelő baktériumkultúrák, amelyek a természetes élővizekben működnek, érdekes módon, az akváriumban használhatatlanok. Minderre 1977-ben Dr. Tim Hovanec a doktorijával kapcsolatos kutató munka során jött rá.”

    Az említett úr – a forrásként megjelölt cikk szerint – csak a 90-es években cáfolta meg a 77-es kutatási eredményeket.

    (Egyébként a forrásként hivatkozott magyar blog többi bejegyzése elég sok pontatlanságot tartalmaz. Pl: “Az 50%-nál nagyobb heti vízcsere (kivéve a sürgősségi eseteket) inkább árt, mint használ.”)

  4. rion: Szerintem rotala sp. green.
    Nigro: Jó kis írás!

  5. Inadsz: Igen, ezek a baci adalékok szűrő leállásnál, takarításnál, vízcserekor mindig hasznosak.
    Rion: Igen, Rotala Sp. Green
    Orph: Most elolvastam újra. Valóban, a 77-es kutatást cáfolja. Javítom a postot. Köszi.

  6. Nagyon szep indito cikk, remelem lesz folytatasa
    Egy ket dolgot sajat börömön-akvariumomon is tapasztaltam:
    Par dolgot szeretnek kiemelni:
    -Gyakran az inditassal van baj. Erdemes mar kezdetben is sok növenyt belerakni. Egeszseges növenyeket!
    Ha lehetöseged van ra inditsd “szarazon” az akvariumot.
    -A holt-ter mentes aramlas nagyon fontos (nano akvariumban különösen). Ezert is nehez sürün berendezett nano akvariumot csinalni: nehez holtter nelkül megcsinalni. Hiaba erös a szüröd.
    -A csigakat kerüld el, csak egy -ket szep diszcsiga, amelyik nem tud edesvizben szaporodni. Kezdetben ugy gondoltam, hogy majd milyen jo algaevök lesznek, meg letakaritjak a bomlo növenyeket. Eredmeny: Csigak elszaporodtak, es iszonyatos mennyisegü tragyat produkaltak-algasodas lett a vege.
    -Kevesebb hal, kissebb az algasodas veszelye. Inditaskor meg tenyleg hetekig -honapig ne rakj bele halat. Egyet se. Kesöbb se fontos bele. Nanoba nehany szep garnela es kesz.
    -Java mohaval ovatosan: Nekem mindig beagasodik, es kesz algafeszek lesz belöle, hiaba nyirom, hiaba van a legerösebb aramasos helyen, valahogy mindig belenö a fonal-alga, es onnantol kezdve mehet a moha a kukaba, nem lehet kiszedni belöle.
    -Indito oldat: ok-s, bar bejaratott, masik akvaiumbol attett szüröanyag, bar lassabb.
    – Talaj adalek: bejaratott akvariumbol attett viz, max egy keves talaj jo az aljarol, az inditando akvarium talajaba. (Ezek a bakteriumok eleg eletkepesek, föleg a sporajuk. Ha akarnak megkapaszkodnak, ha nem, majd kinö masfajta)

  7. Sziasztok!
    Nigro, gratulálok a blogodhoz 🙂 színvonalas.

    Nemrégiben beleszerettem az akvakertészkedésbe 🙂
    ( gondolom, nem kell ecsetelnem a folyamatot az itt jelen lévőknek 🙂 )

    Szóval van/volt már egy kisebb akváriumom (kb 30L) és nemrég kaptam egy nagyobbat is (60L) és szeretném berendezni kicsit zöldebben. A halak (4 cory, 2 thorocatum, meg jó néhány endleri “hybrid”, és a növények ( a legalapabbak: fodros vizikalász, Anubias nana, meg valami alacsony növésű fűféle) is megvannak már jó ideje. Szűrés, házi barkács saját kezűleg 🙂 -belső, de kb 19x forgatja meg a vizet :). Eleinte arra gondoltam, hogy elég lesz csak egy élesztős Co2 rendszert összedobni, low-tech módra, viszont ahogy olvastam a topicot az akvaristán (komolyan, elolvastam azt a rengeteg – nem minősíteném egy néhányat közülük- hozzászólást, kérdést, véleményt ( kb. 2 hétig csak azt olvastam, meg még olvasni is fogok, csak most szorít az idő ). Szóval megvilágosodtam: co2 mellett kell még micro, macro, co2 teszt, meg co2 tartós teszt, meg diffuzor, fény … sorolhatnám (de nem tenném), meg táptalaj.No igen, ez utóbbi…hát nálunk nem kis fejtörést okozott. De akkor találtam ezt a jó kis blogot….

    Szeretném Tőletek megkérdezni, hogy hol lehet Pesten a belvárosban (Deák tér – Nyugati pu., Oktogon, Moszkva tér, Keleti Pu, illetve a Déli pu. vonzáskörzetében -még jó hogy északi pu. nincs 🙂 ) előrendelés nélkül hozzájutni JBL-es táptalajhoz? Szóval csak bemegyek az üzletbe, hónom alá csapom a zacsit 😀 fizetek és kész?
    Tudtok valamit ajánlani?
    Sajna a mi kis városunkban csak a kavicsot ismerik 😀 de azt nagyon el akarják adni “táptalajként” 😀 Azóta a mondatba beleteszem azt is, hogy nem aljzatot keresek és úgy néz ki mint a virágföld csomagolása 😀 erre általában leesik nekik.
    Csak egy idős halas hölgy 🙂 értett meg elsőnek itt a közelben, aki Tetrásat ajánlott.

    Szóval úgy adódott, hogy ezen a héten megyek Pestre, körülnéztem a neten, de egyedül az aquadepoban találtam, sajna előrendelésre 🙁

    Az igazi dilemma meg a következő lenne:
    Elégedjek meg a Tetrával (közelbe lenne), vagy ha már úgyis mennem kell Pestre, azért vadásszak JBL-re? Megéri-e az időt? 😀
    Tarthatok-e attól hogy a nem JBL-es termékek alkalmazása (Sera, Tetra) során nagyobb a bealgásodás veszélye? Tudom, más tényezőktől is függ, meg azt is tudom, hogy az algákkal is le lehet számolni, csak ha már egy új aksit berendezhetek, akkor szeretném kicsit hozzáértőbben csinálni…és nem szeretném az alapoknál elbukni a dolgot.

  8. Szerintem egal a JBL es a Tetra-Sera. Nekem Dennerle van-volt a nano alatt, es semmi gondom nem volt vele. Persze kesöbb volt bajom az algaval, de, szerintem nem a taptalaj volt a ludas.

  9. Üdv az aquascaping világában 😉 Máris ajánlanám a növényes akvaristák webshopját 😉 Hamarabb megkapod, mint ahogy Pestre jönnél és szinte minden van is raktáron.
    Jó olvasgatást a blogon. Javaslom, hogy kezd az archívum elejéről, mert ott vannak az alap cikkek.

  10. Nem gondoltál még rá, hogy Tropica táptalajt raknál inkább? Jobb mint az említett márkák.

Írd le a véleményed

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük