Mély vízTechnika

Algamentes növényes akvárium indítása II. (vízcsere)

Mivel az akvárium indítását követően a két biológiai lebontást végző felületen (talaj, szűrőanyag) még nem szaporodtak el kellőképpen a hasznos baktériumok, ezért az átmeneti időszakban az akvakertészek igen sűrű vízcserével védekeznek az ammónia felhalmozódása ellen.

vízcsere

Ez akvárium méretétől függően lehet napi, vagy 2-3 napi 50%-os vízcsere. A kisebb akváriumokban (50 literig) sűrűbben a nagyobbakban ritkábban, de a megszokottnál mégis sokkal gyakrabban cserélünk az első néhány hétben. Természetesen a nagyobb akváriumoknak is előnyére válik – az akár napi vízcsere. A saját 200 literes akváriumom esetében is így tettem. Az első héten naponta, a másodikon és a harmadikon kétnaponta végeztem vízcserét.

DSC_9742

Éppen ezért, érdemes a vízcsere folyamatát a lehető leggyorsabbra és legkevésbé fárasztóvá tenni. Persze egy 20 literes nano akvárium vödörrel való vízcseréje nem nagy probléma, de egy 2-300 literes medence 50%-os vízcseréje vödrökkel, igencsak embert próbáló feladat. Jó megoldás a locsolóslaggal való víz leszívás és utántöltés. Erre remek ötletek, praktikák találhatók az interneten. Jómagam is így végzem ezt az izzasztó munkafolyamatot. Sokan a külsőszűrőjüket hívják segítségül és egy elágazást barkácsolnak a rendszerre. Ez a megoldás is nagyon tetszik nekem. Jut eszembe! Ország világ előtt kérek elnézést TZ-től, hogy nem adtam vissza a gumi csöveit, amit a vízcserélő rendszerem tökéletesítésére adott kölcsön. Az ok prózai. Elvesztek a csövek….

sorry

Bocs TZ, egyszer majd kérhetsz tőlem valamit 🙂

A nagy mennyiségű, sűrű vízcsere elengedhetetlenné teszi a vízelőkészítők használatát. A csapvízzel történő vízcseréknél ugyanis fontos, hogy a csapvízben megtalálható – a halak kopoltyúit irritáló és a szűrőben illetve az aljzatban tenyésző baktériumokra káros klórt és nehézfémeket eltávolítsuk a vízből.

DSC_9744

A fent említett okokra hivatkozva és az akvárium vízkövesedését elkerülendő, érdemes elgondolkozni a víz lágyításán is. Azonban egyelőre felesleges plusz munkának tűnik. Az igen kényes halfajok, garnélák, csigák esetében természetesen meggondolandó.

A csapvízzel egyébiránt sok gond van. Az alábbi oldalon érdekes és ugyanakkor elgondolkodtató dolgokat írnak arról, hogy mennyire nincs fogalmunk arról, hogy valójában milyen káros anyagokkal telített víz folyik a csapból. Sok vegyület, emberre gyakorolt hatását sem ismerjük. Sőt, az anyagok reakcióiból keletkezett hatásokról sincs sok tudomásunk. Hogy az akvárium halaira, garnéláira és természetesen a szűrőben tanyázó baktériumokra milyen hatással vannak, az még a jövő zenéje. Biztos vagyok benne, hogy folytak, folynak kutatások ez ügyben.

Talán azért nem olyan nagy a baj, mivel sok millió akvarista használ csapvizet és működteti gondtalanul az akváriumát.

Jómagam is a vizek védelmezőinek táborába tartozom.

Untitled-1

🙂

Hogy tetszett?

Tetszett
0
Imádtam
0
Nem is tudom...
0

Szintén kedvelheted

6 Hozzászólások

  1. Nagyon frankó írás. Látom még mindig nem vesztettél a lendületedből Nigró 🙂
    A cikkhez pontosan kapcsolódik a dolog amit szeretnék kérdezni. Mint említed a cikkben jelenleg te nem lágyítod a vizet semmivel, csak vízkezelőt használsz. A közeljövőben szeretnék indítani egy új akváriumot (kb 50-60 literesre gondoltam)és dilemmában vagyok a vízzel, vízlágyítással kapcsolatban. Jelenleg egy 30 literes nanom van, amiben még megoldható volt a vízlágyítás obis ozmóvízzel. Egy 60 literes akvárium esetében azonban ez már meglehetősen megerőltető feladat. Kérdésem, érdemes e vennem egy drága ro készüléket vagy használjam nyugodtan a csapvíz+vízkezelő kombót? Egri lakos vagyok, itt a Bükk lábánál meglehetősen kemény a víz. Ha jól tudom vízműadatok szerint 18 körül van, de saját méréseim szerint inkább olyan 14-es lehet. Pesten milyen kemény a víz?

  2. outro!

    A 14-es víz, de még a 18-as is még a magyar átlagba belefér. Ez szerintem teljesen oké. Fővárosunkban is ekörüliek az értékek, illetve kicsit magasabbak, de kerületenként eltérőek.
    Egy kis személyes: én váci vagyok, Budapesttől kb 36km-re északra a Duna mentén, kb 7 éve tenyésztek halakat, azóta mérem a csapvíz paramétereit. Kb 2 éve azt tapasztalom (nem csak én, helyi barátom is), hogy az addigi 16-18-as német keménységi foknak megfelelő csapvíz, ma is 12-14 közötti. A vizet ugyanonnan kapja a város, az nem változott, viszont valószínűleg a vízmű csinál valamit a vízzel. Csak tippeim vannak, konkrétan nem tudom mit. Azóta tervezem, hogy utánakérdezek, ez még ráadásul úgy húzódik hogy vannak vízműves ismerősök…
    Nem igazán értem (nem írtad az okát), hogy miért lágyítod/nád a vizet. Amennyiben nem olyan különleges hal- vagy növényfajt tartasz, vagy tervezel, mondhatni csak felesleges macera. Szóval ahova ki akartam lyukadni, az az hogy RO vizet csak “speciális” esetekben használok, ikráztatni, vagy ha olyan halfajt tartok, ami igényli. Tehát oka van, máshogy nem is tudnám hosszabb időre megtartani az adott halfajt. Lehet, hogy ezeket tudtad és van kimondott oka amiért lágyítasz, de nem írtad.

  3. Hali Ati,

    Én is így gondolom, hogy ezek a vízkeménységek még elfogadhatóak. Igazából csak a garnéláim miatt aggódom, mert azok -ha jól tudom- kifejezetten a lágyabb vizet kedvelik.

  4. A 14es az még elég lágy a Nagymarosi 25ös keménységhez képest. Én is a garnéláim féltem, de a vörösneonok is otthonosabban érzik magukat a lágyabb vízben.
    Én esővizet használok lágyításra, de ez is körülményesebb lenne egy nagyobb aksival.

  5. Garni ügyben majd Szentgyot megkérdezzük, de az amano-k nem panaszkodnak a kemény vízben. El tudom képzelni, hogy érzékenyebb Sulawesi fajok nem tolerálják, de a régebb óta elterjedt garnifajok vígan élnek kemény vízben. Fontos, hogy érkezéskor óvatosan szoktassuk az új vízhez. A szoktatás eltarthat több óráig, vagy akár egy napig.

  6. Na szép! 🙂

Írd le a véleményed

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük