Technika

Amit a CO2-vel kapcsolatban még tudni érdemes

A növényes akvarisztika egyik legfontosabb eleme. Nélküle jóval nehezebb szép, egészséges növényeket nevelni víz alatt. Az, hogy milyen módszerrel állítjuk elő, mindegy. A lényeg, hogy megfelelő mennyiségben és oldott állapotban legyen jelen a vízben. Hogy miért mondom ezt?

Sokan azt gondolják, hogy ha sok CO2 buborék van a vízben, akkor minden rendben. Tévedés. Akkor van minden rendben, ha vízben oldott formában van jelen. Ekkor szénsav keletkezik. Ez pedig szinte mindenkinek ismerős dolog. Az üdítők is így vannak megbolondítva. Ezért kicsit el is kanyarodnék, és szemléletes példákkal igyekszem érzékeltetni a széndioxid vízzel való kapcsolatát.

Mire kell ügyelni, a beoldott CO2-vel kapcsolatban? Például, hogy a nagy nehezen beoldott gáz ne illanjon el olyan gyorsan. Kedvenc példáimat fogom most felhozni! 🙂

Ha egy pezsgőspoharat leteszünk az asztalra, egy másikat pedig óvatosan kevergetünk, akkor arra leszünk figyelmesek, hogy amit kevergetünk, abból a szénsav elég gyorsan elszökik. Amelyik az asztalon állt, az később is kellemesen csípi a nyelvünket. Tehát, az erős vízmozgás nem kedvez a beoldott széndioxidnak. 😉

Az a baj, hogy az akvárium nem pezsgőspohár. Nekünk fontos, hogy a medence egyik felén beoldott CO2 az egész akváriumban egyenletesen jelen legyen. Tehát a dolog látszólag ellentétes, mégis szükséges a víz keringetése (más szempontból is, de ezt most nem részletezem).

Erre alkalmas az esőztető és a lilly pipe de csak akkor, ha nem csobog. Ismét a példával élve, ha egyik pohárból a másikba öntögetném a pezsgőt, sokkal hamarabb elmenne az ereje, mintha kevergetném.

Sok akvárium viszont túl hosszú ahhoz, hogy egy esőztető, vagy a lilly pipe kellőképp hatékony legyen az egyenletes eloszlásban. A tapasztalatom az, hogy 1 méternél hosszabb akváriumok már ilyenek. Ilyenkor tesznek jó szolgálatot  a vízforgató pumpák. Kicsik, szolidak és nevetségesen kis fogyasztásúak.

A másik “CO2 gyilkos” a levegőztetés. Remélem nem csak én voltam olyan infantilis, hogy gyerekkoromban szívószállal fújtam a kólás pohárba a McDonald’s-ban. 🙂 Az eredmény itt is az volt, hogy a kóla pillanatok alatt erőtlenné vált. Tehát a levegőztetés és a CO2 adagolás együtt nem nyerő.

Ezzel nem mondom azt, hogy nincs szükség levegőztetőre, de csakis a megfelelő időben. Éjszaka sokan használják, akiket nem idegesít a pumpa és a porlasztókő zaja. Hasznos, mert éjjel nem csak a halak, de a növények is oxigént fogyasztanak. Én nem használom mert azt vallom, hogy a víz felszínének enyhe mozgása juttat a vízbe elegendő mennyiségű oxigént, de sok japán növényes esküszik rá, hogy jobb eredményeket lehet így elérni. A másik ok, amiért hasznos ha van kéznél levegőztető, hogy CO2 túladagolás esetén életet menthet a “hatékonysága”.

Még egy érdekes dolog a végére: Sokan kérdezik, hogy akkor a természetben hogy kerül ennyi CO2 a vízbe? A normál légköri levegőben 0,03% széndioxid van, az esővízben oldott levegőben azonban a CO2 2,1-2,9%-ra dúsul. A talajon átszivárgó esővíz tovább dúsul, az ott élő baktériumok működési folyamatai miatt és a víz CO2- tartalma elérheti a 3,2-4,5%-ot   Tehát a trópusi vizek CO2-tartalma elsősorban az eső és talajélet intenzitásának függvénye és nem sok köze van a légköri “szabad” CO2-höz, vagy a vízben élő élőlényekhez 😉

Hogy tetszett?

Tetszett
2
Imádtam
1
Nem is tudom...
0

Szintén kedvelheted

37 Hozzászólások

  1. Hasznos post,sok érdekességet írtál,köszi!
    Tudnál a témával kapcsolatban (esővíz kontra légköri co2) valami oldalt ajánlani?
    A természetben óhatatlanul előforduló co2 fluktuáció és az akváriumban lezajló hasonló folyamat algásodásra gyakorolt hatásáról mi a meglátásod?

  2. Szia Zsotyi! Köszi! 😉
    Megmondom őszintén régóta vadászom a post végében írtakat, mert ez sokáig nálam is csak egy “elfogadott tény” volt, hogy valamiért ez a jó a növényeknek. Hiába kerestem külföldi fórumokon, nem volt nagyon infó. Aztán nem is olyan rég a trópusi vizek co2 tartalmára kezdtem guglizni. És a választ barlangföldtannal, karsztosodással kapcsolatos oldalakon találtam meg.
    Az uccsó sorok egy részét szinte teljesen innen és egy másik hasonló tanulmányból (de azt már nem találom) kopipészteltem 🙂 😉
    http://www.meander.hu/Barlangfoldtan.pdf (47. oldal az izgalmas 😉 )
    A második kérdésed nem teljesen világos számomra. Az esetleges pangó részek CO2 hiánya miatt kialakuló algásodásra gondolsz? Vagy a nappali-éjszakai ingadozásra?

  3. Na,én is okostojás vagyok….18 évesen barlangász vizsgát tettem,évekig űztem az ipart…Eszembe sem jutott,hogy ugye a cseppkőképződésben is mekkora szerepe van a dolognak….Köszi az infót,átnyálazom…. 🙂

    A második kérdésem tényleg nem volt egyértelmű.Én arra gondoltam,hogy a természetben jóval nagyobb co2 (és tápanyag,ph)ingadozások zajlanak le,mégis valahogy kiegyensúlyozottabb a növények,algák harca,vagy ha úgy tetszik együttélése.Az akiban meg egy kis oda nem figyelés és máris borul a bili.Vajon “odakinn” a természetben miért van nagyobb tolerancia?

  4. Ez egy elég összetett kérdés, így a válasz is az. Először is gondoljuk át, hogy milyen különbség van egy nano és egy pár száz literes akvárium között is ezen a téren. Egy kisebb élettérben sokkal gyorsabban megmutatkoznak a következmények. Egy akvárium evidens hogy mesterséges és ZÁRT környezet, a természetben ezzel szemben általában folyamatosan cserélődik a víz, ezért nem gyülemlik fel bizonyos tápanyag. Egy akváriumhoz képest -még ha az több köbméteres is- egy átlag nagyságú tó vagy folyó is óriási mértékű különbség. Itt véleményem szerint ezen van a hangsúly, a nagy vízmennyiségen és az arányokon. Ha arányaiban egy több ezer hektoliteres tóban is olyan arányban lennének a tápanyagok, mint egy olyan akváriumban ahol algavirágzás van, a tó is algásodna. Persze ezt a feltételezést most nagyon lesarkítottam, hisz nagyon sok dologtól függ, fény, hőmérséklet, biomassza stb… Nem lehet egyszerűen ilyen téren összehasonlítani még két akváriumot se. Szerintem minden és mindenki egyedi. Normál esetben a természetben fennáll egy körforgás. Persze ott is előfordulhat hogy “borul a bili”. 🙂 Pl.: eutrofizáció
    Még lehetne írni egy-két dolgot, amúgy is egy izgalmas téma, megérne ez is egy postot. Nem igaz Nigro? 😀
    Köszi a fenti újabb postot. Rájöttem én is, hogy ezeket a dolgokat már sokan tudjuk de még nem volt sehol így leírva.

  5. Sziasztok!

    Azt írod Nigro, hogy a víz felszínének enyhe mozgása is elég levegőt juttat az akváriumba.
    Az ember ugye azt olvassa az akvarisztikai könyvekben, hogy csak a labirintkopoltyúsok vannak meg levegőztetés nélkül. Azt hallottam, hogy a nem labirintkopoltyúsoknak akkor jó, hogy ha az apró bubik keringenek a vízben, állandóan. A megfelelő időben való levegőztetés ha azt jelenti, hogy éjjel, mert ugye akkor a legnagyobb a CO2 felhalmozódás, akkor a nem lab. kopoltyúsoknak is elég lenne az éjjeli pl. 12 órás levegőztetés?
    Mellesleg ha Easy Carbo-val biztosítod kicsi akiban a CO2-t, azt is kiviszi a levegőztetés, ha jól gondolkodom ugye?

    És mit jelent a víz felszínének enyhe mozgatása. Pl. belső szűrő a víz felszínének közelében? Ha viszont picike a szűrő, a talaj menti dolgokat nem szűri ki rendesen.

    Mi a megoldás hát?

  6. Nebetiunet: Úgy tudom az Easy Carbo nem vízben oldott CO2, hanem egy összetett vegyület, amelyből a növények közvetlenül a szenet tudják hasznosítani, tehát ebből következően a vízmozgás indifferens. A víz felszínének enyhe mozgása azt jelenti, hogy a víz fodrozódik, de a hullámok nem törnek meg. Ezt ki kell tapasztalni (segít pl. egy Drop Checker).

  7. A levegő porlasztókat soha nem értettem igazán… Mármint azokat, amik közvetlen felfelé mennek és kiszállnak a víz felszínén. Ráadásul olyan nagy bubik mennek föl, hogy nem gondolom, hogy sok o2 oldódik be abból. A vízfelszínről való beoldást sokkal jobban el tudom fogadni. Nem is használnék levegőzetőt, azt vallom, hogy ha egy akvárium túl van telepítve, és szükséges az O2, akkor az már eleve rossz út… Az más kérdés, hogy a növényeknek kell-e az oxigén este. Erre még nem fordítottam figyelmet, csak a nappali co2 re. Valahol jogos, hogy ha nappal ellátjuk co2-vel, akkor este o2-vel kellene tápozni 🙂 AZ a helyzet, hogy én a co2-t estére sem zárom el, mivel élesztős megoldás, és ugyan van rajta elzáró csap, de ha reggel megnyitom, nem lehet normálisan szabályozni, és majdszét robban a diffúzor az első 10 percben a felgyülemlett nyomás miatt. Lehet be kéne szereznem egy nyomásszabályzót? 🙂 Na de élesztőshöz? :))

  8. Sziasztok!
    Most kezdtem el foglalkozni a növényes akváriumokkal, és még csak az utánajárás szintjén vagyok:)

    Le van írva mindenhol, hogy lehet buborékszámlálót beiktatni a rendszerbe, illetve ha túl sok a CO2 akkkor ezt kell csinálni, ha túl kevés akkor meg azt…. A kérdésem az lenne, hogy honnan tudom hogy túl sok vagy túl kevés? Mennyi az ideális? És a bubiszámlálón mennyi bubinak kell percenként áthaladnia?

    Köszi a válaszokat!:)

  9. Üdv ismét! Egy pár napra kiütött egy tüszős mandulagyulladás 🙁 , ezért nem tudtam válaszolni, pedig rém izgalmas a téma 🙂
    Zsotyi: A természet egyensúlya sokszáz millió éve és sokszáz millió évig állt be. A lassú változásokra képes reagálni. A gyors változásokra nem. Ironikusan mondhatjuk azt is, hogy a természet a menthetetlen dolgokat bedönti (eutrofizáció) és inkább csinál belőle tápanyagforrást az elkövetkezendő nemzedéknek 🙂
    A lényeg, hogy az ingadozások természetesek. Minden élőlénynek van egy bizonyos alkalmazkodó képessége. Ezt tudjuk jól, hisz ezt olyan rég tanultuk, hogy akkor még figyeltünk a padban 🙂
    Persze minden élőlénynek más az alkalmazkodóképessége (tűrőképessége), de valamennyi mindnek van. Minél kevesebb, annál kisebb a túlélési esély. Az év milliók alatt a kevésbé életképesek kikoptak, vagy csak olyan helyen (lokális elzárt helyek, endemizmusok) maradtak meg, ahol a feltételek még ideálisak a számukra.
    Az otthoni akváriumban ami zárt rendszer, sokkal hamarabb eljutunk arra a pontra ahol az élőlény legyen az növény, hal, vagy mikroorganizmus, az alkalmazkodóképességének határához jut és elpusztul. Ha a határokon belül maradunk nem lehet gond. Egy nagyobb (>50 l.) beállt(!) növényes akváriumot már szinte gőzmozdonnyal sem lehet megdönteni. Ezt tapasztalom folyamatosan.

  10. ATI: Egyetértek azzal amit írtál, épp ezért az előző hsz.-ben már egy másik oldalról közelítettem a kérdést, ami tényleg megérne egy postot. Csak kérdés, hogy én vagyok-e a megfelelő személy rá…? 🙂
    A posttal én is úgy voltam, hogy sok dolog evidens, de az utóbbi napok telefonjaiból úgy vettem ki, hogy sok növényezéssel ismerkedőnek még nem. Jó hogy le van írva na! 😀

    Nebetiunet: A picike levegőbubikkal is pont ugyanaz a baj, ami a CO2 bubikkal nincsen beoldva a vízbe. Viszont egy megfelelően szűrt és nem agyon telepített akváriumban nincs szükség rá. Maximum éjszaka. De ezt fogod tapasztalni, ha esetleg éjszaka elkezdenek a halak pipálni.
    Egy jól méretezett külsőszűrő tökéletesen ellátja a levegőztetés és szűrés feladatát. Az esőztetőt letolod a víz felszíne alá 3-4 cm-el és a lyukakat 30-45 fokban felfelé állítod. Fogod látni, hogy mikor borzolja a vizet és mikor kezdi el csobogtatni. 😉

  11. Nato: Anno én sem zártam el az élesztőst éjszakára. Örültem, hogy így is tudtam tartani a megfelelő szintet. De hallottam már olyat aki tett fel pl. tűszelepet. Esetleg ezen érdemes elgondolkozni. De sokkal inkább egy nagynyomású rendszeren 😉

    Csabino: Üdv a növényfejek közt! 😉
    A problémádra két megoldás van: az egyiket kifejezetten erre tervezték. Dropchecker (tartósteszt) a neve: http://www.greenaqua.hu/co2-technika/co2-tartostesztek.html Ebbe kell az indikátor oldatot beletenni és a színével jelzi, hogy megfelelő-e e vízben levő CO2 mennyisége. Ezt betapasztod az kvárium belsejébe az üvegre és folyamatosan tudod ellenőrizni a szintet.
    A másik, ha van pH és KH teszted a mérési eredményből magad is megtudhatod, hogy rendben van-e a CO2 szint. Íme a hozzá szükséges táblázat: http://akvarisztika.budapet.hu/wp-content/uploads/2008/08/kh-ph-co2.jpg
    Javaslom továbbá, hogy kattints a blogom nyitóoldalának négy kis képére is. 😉

  12. Köszi Nigro a választ!

    Akkor tehát ha jól érelmezem, a bubiszámláló arra jó, hogy ha egyszer sikerült beállítani az adott körülményekhez a megfelelő CO2 szintet, akkor máskor is a bubik számához igazítva kell belőni a CO2 cuccot ?
    PL palack csere vagy élesztős esetnél a mennyiség?

  13. Jah és még egy kérdés. Ha én mesterségesen módosítom a PH és a KH értékét, akkor a CO2 az nem fog attól még változni nem? Tehát így mennyire hiteles ez a KH PH arányos mérési módszer? Vagy éppen a tartósteszt, ami szintén PH alapján mér?

  14. Csabino: jól érzed a problémát. A PH-t módosító alkalmazásoktól a tartós teszt / KH-PH mérésből megállapított CO2 szint nem lesz hiteles.

  15. Igen a bubiszámláló egy visszajelzés, a bejuttatott gáz mennyiségéről. Segít az általad sorolt esetekben.
    Szerintem viszont a tartósteszt hiteles marad. Hisz az külön közeg. Csak a CO2 gáz mozgás változtatja. A benne lévő reagens 30 mg/liternél zöld. Tehát lehet akármilyen savas a víz, ha 30mg/liter van benne akkor a tartósteszt is zöld lesz. A KH-pH összefüggést valóban megzavarja.

  16. Igazatok van, elnézést. A co2 teszt hiteles marad. Viszont itt még jobban ki kell emelni, mint egyébként: a co2 tartóstesztbe nem akváriumvizet, hanem 4° KH-s vizet töltünk!

  17. Üdv!
    Volna egy-két CO2-os kérdésem,nem tudom jó helyre írom-e, de azt hiszem ide passzol a legjobban.

    Először is azt olvastam,hogy a CO2 a “legszökősebb” gáz egyike,és sima levegőztető cső nem igazán jó hozzá. Nos én szert tettem néhány méter vadi új FESTO levegő csőre (éves karbantartásból 🙂 ), ez jobb lenne hozzá? Persze van új gyári gyors csatlakozóm is hozzá.(szintén karbantartásból 🙂 )

    A másik dolog,hogy szeretnék egy CO2 rendszert, de a gyári nagyon drága, az élesztős valahogy nem nagyon jön be már ránézésre sem, most ugyan egy nanom van ahhoz tuti elég lenne,de már tervezem a 270-esem, csak előbb a technikai háttér legyen meg.Ahhoz pedig, már hurka lesz az élesztő…

    Nos amin gondolkozom az egy szódás szifonos megoldás, nem sok infót találtam róla tervet még annyit sem ami volt is az nagyon sántított.Fórumokon aki csak megemlítette egyből letámadták.Mondjuk voltak hajmeresztő ötletek.Olvastam olyat, hogy volt aki 10-12 patront belenyomott egy szódás szifonba és házilag barkácsolt hozzá egy tűszelep félét….nah nekem ennyi vér nincs a pucámba.Azért nálam elvárás,hogy nyugodtan aludjak. 🙂

    Itt van valakinek valami ötlete? Esetleg javaslat? Nekem van csak kíváncsi lennék mások,hogy közelítenék meg ezt a feladatot. Gyakorlatilag mindent be tudok szerezni ami egy gyárban megtalálható 🙂 Szóval ennek tudatában kérnék tanácsot.
    Köszönöm előre is!

  18. Szia!
    A CO2-vel az a gond, hogy sokkal nagyobb nyomáson működik, mint a levegőztető. 1-3 bar nyomás van benne kb. Ezt a hagyományos szilikon cső nehezen viseli. Ha az ipari oxigénes cső bírja hosszú távon a nyomást és nem keményedik nagyon ki, akkor okés. A szódás szifonosból egy időben több próbálkozás volt, de az akvakertész fórumon egy naplóban sem látom, hogy hónapok óta működne. A legjobb megoldás így nézett ki: http://www.flickr.com/photos/48109903@N06/4405885833/
    A többi próbálkozásról itt olvashatsz: http://akvakertesz.hu/viewtopic.php?f=10&t=483

  19. Köszönöm a segítséget Nigro!
    Ui.: Nagyon király az oldalad, szerintem veri az összes hasonlót!

  20. Üdv Mindenkinek itt a blogon!
    Nem rég találtam rátok s igen nagyon tetszik munkásságotok a magyar “aquakertészetben”!
    Kérdésem CO2-val kapcsolatban lenne,én külföldön élek már egy jó ideje (Spanyolországban) s itt kaptam rá a növényes akvarisztikára,s mint kezdö én is a DIY módszerek mellett döntöttem, mert tudtam nagy fába vágom a fejszémet,s ha beletörik kidobott pénz lett volna.. Itt mi felénk a legelterjedtebb CO2 technikák “DIY stilusban” két fajta palackot használnak az újratöltés egyszerüsége miatt, az egyik a bárokban használatos sörös CO2 palackok (10-12kg) s másik legegyszerübb a CO2 tüzoltó palackok (2-5kg)… Na most ami mind a mai napig nem tiszta nekem az hogy itt ugymond kétfajta CO2-ról beszélünk a sörökhöz használatos ún. “étkezési CO2” s a tüzoltókhoz használt “ipari CO2”.Ën az utóbbitt használom mivel kicsit nehézkés egy 12kg-os palackot elrejteni egy 200literes alatt. S a kérdésem hogy mi a jelentösége e két tipusú gáz közötti különbségnek,s ti milyen tipusú gázt használtok?

  21. Érdekes módon, a szabványok az ipari CO2-nél “szigorúbbak”. Az eltérés a tisztaságban van és általában a víztartalomra vonatkoznak. Ugyanis az iparinál a megengedett víztartalom 0,02 mg/l 3-szorosa lehet, míg az élelmiszer iparinál 12-szerese. A magas víztartalom az érzékenyebb reduktoroknál lefagyást okozhat. Ezért ha lehet, kerülendő 😉
    http://www.mahebak.hu/cikk/gazok%202.pdf

  22. Szia Nigro!
    A család meglepet egy ADA Lily pipe szettel (mint kiderült a GA-ból való),be is üzemeltem ,csodás lett.
    Úgy állítottam be ,hogy ne csobogjon,de így szinte semmi mozgás nincs a víz felszínén csak egy apró örvény.
    A kérdésem az lenne ,hogy elég levegő jut-e a vízbe mert nem szeretnék légpumpát használni a csobogás meg marha zavaró mivel ebben a szobában alszunk.

  23. Szia!
    Grat az új szerzeményhez! 🙂 Ha nem pipálnak a halak (nem fognak) nincs szükség levegőztetésre.

  24. Köszi,eddig nem pipálnak.

  25. Kezdő vagyok a co2 adagolásban, egyelőre olvasgatom a szakirodalmat. Úgy tűnik, egy élesztős co2 készlet nem ördöngősség. Tetszik a zselés megoldás, tisztább, lassúbb. Csak az érdekesség miatt említem, mi van, ha ezen a kispályán tovább haladva nem zselatinnal próbálkozunk, hanem olvasztott cukorral, azaz karamellel? Szerintem az is lassít mindent, igazából tömör cukor. Ki fogom próbálni. Mondjuk nagyon egyszerű, a meleg karamell bemegy a paélackba, megszilárdul, rá az élesztő. A nem visszaváltható palackot összenyomjuk, lezárjuk, és figyelünk, nem hagyjuk ott. Ha szépen recsegve telik a palack, akkor működik ez is…

  26. Sőt, nagyon primitív módszer a termelődés mennyiségének megítélésére_ Vegyünk 3 palackot. Az egyikbe cukor, élesztő, víz. A másikba ugyanez, ugyanilyen aránnyal, de zselés. A harmadik ugyanígy, csak karamellel. Kb egyformán összenyomjuk a palackokat, és figyelünk, melyik milyen gyorsan telik lezárva. De ugyanez veszélytelenül buborékszámlálással is megy, bizonyos időszakonként számlálva.

  27. Szilveszter, barátnőm beteg. Itt az idő a karamelles módszer kipróbálására. A karamell megolvasztja a palackot, ha műanyag, ezért a sörösdobozt használtam, majd a kihűlt karamell darabokat dobtam a palackba. A cél a reakció lassulása, mint a zselésnél… A gáztermelődést a palackra húzott óvszerrel nézem. Érdekes, a karamellizációról nem írnak túl sokat, a dehidráció biztos, és némi kémiai átalakulás, de ha nem égetjük el a cukrot, azaz nem szenesítjük, ugyanúgy viselkedik, csak kisebb a térfogata. Attól tartok, a karamell feloldódik az élesztős vízben, tehát ugyanott vagyunk, mint a cukrosnál. Ez jól látszik, mert negyed óra után áll a koton… Szóval a karamellás módszer olyan, mint a sima cukros, asszem. De azért megért egy próbát.

  28. Köszi, hogy megosztottad! 🙂

  29. Tanulmányoztam a szakirodalmat, és készítettem zselés co2 fejlesztőt. Az ember persze elkövet egy csomó hibát, amit utólag már másképp csinálna, ill. máshogy fog csinálni. Én nem visszaváltható duci literes palackokat vettem, kettőbe csináltam zselés cukoroldatot, túladagolva a zselatint, és megfestve az élesztős vizet ételfestékkel. A cukor kb. 3 deka, a víz 3 dl, az élesztős víz is 3 dl. Ez kissé sok a palackokba. A harmadik palack a vizes, ami túlfolyás ellen véd, tisztít, és a buborékok is látszanak. Rögtön működni kezdett, és egyenletesen, sok buborékot termel, egy fa porlasztón keresztül, finoman, mint egy régi ciklon légpumpa… Ez a rendszer jelentősen dilatál, míg a porlasztó működésbe lép, ez kb. 15 perc volt. Úgy gondoltam, kibővítem, úgyhogy egy harmadik palackot is indítottam, ugyanilyen arányokkal, és egy második vizes-üres védő palackot is, úgyhogy 5 palackos a rendszer, majdnem fél kg. cukorral. Ezt a harmadik palackot szállítottam is, amitől felhabzott az egész, de a rendszerbe állítva kis túlnyomással megnyugodott. Ezt fordítva színeztem, a cukoroldatot színeztem meg.
    A rendszer sok co2-termel, stabil,. Kívülről olyan, mint egy bomba egy amerikai filmben, a működése, mint ehgy atomreaktoré…
    A színezést javaslom mindenkinek, a cukoroldat színezése a jobb, mert fölötte több réteg figyelhető meg, eltérő színekben, ahogy az élesztős vízben mennek a reakciók. Javaslom a zselé túladagolást is, kb. duplájára.
    A következő rendszert üvegből fogom csinálni, és nagyobb üvegekben, nagyobb biztonsági levegőkkel.
    Szerintem egy kg. cukorig el lehet menni egy porlasztóval.

  30. Ügyes!
    Én meg beszereztem 10db Ibolya-lazacot. A “használati utasításban” olvastam, hogy nagyon oxigénigényes faj. Nos a co2-re is nagyon érzékenyek. Igazából nem a co2-re, hanem a túl sok co2-re érzékenyek. Épp bekevertem egy újabb adag élesztős löttyöt, és persze ilyenkor este is megy, és egy picit túladagoltam. Az indikátor már sárgás volt mint zöldes. Reggelre már pipáltak az Ibolya lazacok, érdekes módon a Gyémánt lazac és a Sziámi algaevő, meg a Bothia nem zavartatta magát, ahogy a strapabíró red cherryk se. Ha véletlenül eltöröm az indikátort, az Ibolya lazacok jelezni fogják a túltöltöttséget. 🙂

  31. Értem! Tehát, ha az ibolyalazacok sárgulnak és pipálnak, akkor túladagolsz… 🙂

  32. Metzger Balázs! Csak azt nem írtad, hogy mennyi ideig üzemel az “erőmű”

  33. Nem tudom tapasztalatból, pár napja működik, 30-40 napot olvastam a zselés co2 irományokban. Úgy 30 nap után lassul, de még 10 napra felújítható. Majd meglátjuk, tényleg így van-e…

  34. Újabb tapasztalat, hogy a túladagolt zselé nagyon lelassítja a folyamatot. Én a zselét hozzá nem értés miatt adagoltam túl, de azért is, mert azt gondoltam, abból nem lehet baj, ha az élesztő lassan tudja kinyerni a cukrot a kolloidból. Kb 5-6 napja működik 3 literes palack, kissé túltöltve, de nem attól kell tartanom, hogy túlforr a rendszer, hanem hogy nagyon lelassul, csökken a nyomás. Most rázogatom a palackokat, így jó, de ha tovább lassul, akkor jön a + élesztő beadagolás. Ezért írtam, hogy olyan, mint egy atomreaktor: most “túlhűtött” a rendszer. Valószínűleg az alapzselé készítésnél lehet meghatározni a rendszer gyorsaságát. Tapasztalat kell.

  35. Kedves Nigro abba szeretnék segítséget kérni hogy egy 20 literes nano akváriumba mennyi bubi/percnek kell lennie?
    És 8 òrát megy a co2 a világítással az elég?

    1. Szia Márk!
      Így nehéz megmondani, mennyi az optimális CO2 bevitel. Függ az áramlástól, beoldás hatékonyságától stb. Vegyél egy Drop Checkert és figyeld a színváltozást. Sokkal könnyebb így beállítani.
      http://www.greenaqua.hu/hu/green-aqua-co2-tartosteszt-nano-drop-checker.html
      A 8 óra világítás elég.

  36. Gratulálok az érdekes összefoglalóhoz! Még annyit mondanék, hogy a növények éjjel, az asszimillációjuk sötét fázisában építik be a széndioxidot. Tehát leghatékonyabb, ha este adagoljuk, tehát éjjel lesz jelen legnagyobb koncentrációban.
    És még annyit, hogy a széndioxid adagolásakor a növények gyorsan felhasználják fehérjéik szintetizálásához a különben erősen mérgező ammónium-ionokat.

Írd le a véleményed

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük