Mély víz

Anabaena spiroides – kékmoszat

Holyhand hívta fel a figyelmem egy oldalra, ahol néhány, nem sok, csak cirka 125.000 algafaj van leírva és pontosan besorolva. Az oldal a www.algaebase.org címen található és valóban, az az alga, ami itt nincs leírva, az nem is létezik 🙂

Továbbá ajánlott egy programocskát, ami néhány kérdés után folyamatosan szűkítve az algafajok számát, kidobja a lehetséges alga nevét. Ez a progi  innen tölthető le.  A Holyhand ajánlotta oldalak segítségével valóban szuperül lehet beazonosítani, bár nagyon nem árt egy mikroszkóp a pontos beazonosításhoz, mert a kérdések egy része olyan jellegű, amit csak egy mikroszkópos megtekintés után tudunk megválaszolni. Persze nem muszáj, de akkor több algafaj is marad a lehetséges találatok listájában.

Végül nálam még 6 faj maradt, amikor úgy döntöttem hogy harmadik segítségnek a Google képkeresőt is bevetem. Ezt azért kellett megtennem, mert az algaebase.org oldalon sajnos  elég kevés kép van fenn. Így hiába voltak meg a kiszemelt áldozatok, biztosan csak kép alapján tudtam megállapítani, hogy megtaláltam-e az algámat.

A lényeg, hogy meg van! Az izé a fák hajlatán  Anabaena spiroides ami nem más, mint egy kékmoszat (alga).

Nos, ha már meg van lássuk mik is a kékmoszatok?

A kékmoszatok a legegyszerűbb felépítésű moszatok (algák), a baktériumokkal rokonok, ugyancsak prokariota élőlények. A legősibb fajok gömb alakú sejtjei egyedül élnek, sok fajnál a sejtek telepeket alkotnak, legfejlettebbek a fonalas telepű kékmoszatok.
A kékmoszatok kromatoplazmájában fotoszintézis-termékként képződő cianoficea-keményítő legnagyobbrészt az ún. cianoficintestekben halmozódik fel. Elsősorban az idősebb kékmoszatsejtek centroplazmájában gyakoriak a polifoszfátból felépülő ún. voluntingömböcskék,-szemcsék, amelyeknek funkciója egyelőre még tisztázatlan. Számos kékmoszatfaj sejtjeiben gázokkal telt üregek fordulnak elő, amelyek a vízben a sejtek, illetve a fonalak lebegését segítik elő. A kékmoszatok leggyakrabban kettéosztódással (hasadással) szaporodnak. Főleg édesvizekben élnek, nagy alkalmazkodóképességük miatt szélsőséges környezeti feltételek között is megtalálhatók: hőforrásokban, jégmezőkön, a talajban, a kősziklákon stb. Több talajban élő kékmoszatfaj képes a levegő nitrogénjének megkötésére. Anabaena spiroides sejtjei gyöngysorszerűen egymáshoz kapcsolódva fonaltelepeket alkotnak. Sejtjeik többsége sok gázüreget tartalmaz, köztük egynemű sejteket (heterocisztákat) és kitartósejteket (spórákat) figyelhetünk meg. A kitartósejtek átvészelik a pocsolyák kiszáradását, vízbe jutva kihajtanak és új fonalakat hoznak létre. Tápanyagban gazdag tavakban gyakran tömegesen elszaporodnak, vízvirágzást okoznak.  Forrás

Ez mind rendben van, de jó, vagy rossz, vagy semmi különös, hogy lett egy ilyen moszatom? Adta magát a kérdés. További kutakodásra előkerült egy anyag, ami a BALATONI ÉS KIS-BALATONI KÉKALGÁK TOXIKUSSÁGÁNAK VIZSGÁLATA címet viselte. Nem hangzott túl jól, úgy hogy beleolvastam. A szokásos  csontszáraz tanulmány, de azért volt benne pár érdekes dolog.
Ugyanez az algafaj volt 2006-ban domináns pl a Keszthelyi-medencében Máriafürdő környékén egy nagy algavirágzáskor. Nagy meglepetésemre sajnos a tanulmány végeredményében a legtoxikusabb mérési eredményeket hozta a megvizsgált 6 algafajból.

Bár állatvédelmi okokból (helyesen) már nem végeznek egerekkel tesztet, de a sórákkal  végzett eredményeik megegyeztek a mások által máshol végzett mérésekkel.  További mérések alkalmával azt állapították meg, hogy 0,25 mg Anabaena spiroides liofilizátum 60%-os enzimatikus gátlást eredményezett. Ha most bárki azt hiszi, hogy pontosan tudom, hogy ez mit jelent, az téved, de mivel a többi eredmény 30-40% közt mozgott, arra a feltételezésre jutottam, hogy ez nagyon gáz.  🙂 Következésképp ,ennek az algának az írmagját is el kell tüntetnem. Nagyon káros lehet akár a garnélákra, de a halakra is.

Köszönöm még egyszer Holyhandnak, hogy adott egy löketet, hogy utána tudjak menni a hívatlan lakónak.

Hogy tetszett?

Tetszett
0
Imádtam
0
Nem is tudom...
0

Szintén kedvelheted

5 Hozzászólások

  1. Nana! Most kicsit elkanyarodtunk a guppitenyésztéstől! 🙂

  2. Igazad van! A következő bejegyzés a guppitenyésztés rejtelmeibe fog elkalauzolni bennünket. 🙂
    Az biztos, hogy úgy fog kezdődni: Végy két guppit! Lehetőleg ne két nőstényt…. 😛

  3. Na, legalább tudjuk, hogy mit sikerült eltüntetni Carbo-val 🙂
    “Ha most bárki azt hiszi, hogy pontosan tudom, hogy ez mit jelent, az téved… ” 😀
    Nagy vonalakban értem mit jelent 🙂
    Off Hogy kezdődik a cigány szakácskönyv: Lopj két tyúkot… 😉

  4. Eszembejutott Az alcatrazi ember c. film…. (kár, hogy nem tudok hiperhivatkozást csinálni… :.( )
    asszem előveszem a mikroszkópomat:D

  5. Már én is terveztem egy ilyen oldalt. de akkor ezek szerint megelőztek 😛
    És azt tudjuk honnan került oda? :)))

Írd le a véleményed

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük