Mély víz

Az akváriumi aljzat előkészítése II. A “DSM” módszer

Aki úgy készíti el az akváriumát, hogy beönti a táptalajt, meg az aljzatot, berendezi, majd feltölti vízzel, lehet, hogy végzetes hibát követ el. A DSM (Dry Start Method) követői legalábbis ezt vallják.

Tom Barr neve ismerősen csenghet a blog olvasói számára. Igen, ő az , aki a mai napig megosztja a nemzetközi akvarista társadalmat. A nevéhez nem csak az EI módszer kötődik, hanem a DSM módszer is.

A módszer lényege, hogy az akvárium aljzata, egy pár hetes előkészület után lesz csak alkalmas víz alatti funkcióját betölteni. Ha belegondolunk van benne valami. Az első részben foglalkoztam vele, hogy az aljzatban található hasznos baktériumok hogyan fejtik ki hatásukat. A módszer követői szerint az “emersen” (víz felett) tartott talajnak “submersé” (víz alattivá) kell válnia. A talajban található baktériumok a légköri oxigént használva végzik a lebontó folyamatokat. Miután az aljzatot víz alá merítettük, drasztikus változások mennek végbe. Az oxigén vészesen el kezd fogyatkozni. A baktériumok összetétele megváltozik. Megjelennek a nitrifikáló baktériumok. Ennek a folyamatnak Tom Barr és Dusko Bojic szerint 1-2 hónap alatt kell végbemennie a talajban.

Ezidő alatt nem szabad az akváriumot feltölteni, csak az aljzatot szabad klórmentes víz alá meríteni és folyamatosan víz altt tartani. Ez azért fontos, mert ameddig nem alakul ki  nitrifikáló réteg, addig a halakra és garnélákra nézve igen veszélyes ammónia (NH4) és Nitrit (NO2) kerülhet a vízbe. A klórmentesség pedig azért fontos, mert a klór a baktériumok ádáz ellensége.

Azt hiszem a világon senki nem hagyna 2 hónapig üresen állni egy akváriumot, csak azért, hogy a talaj jó legyen. Végül is a tapasztal az, hogy azonnal el lehet indítani egy akváriumot, csak ebben esetben az alga megjelenése viszonylag gyakori.

Tom Barr ezt az időszakot is kitűnően kihasználja. Számos olyan növény van, amelyik már ebben az időszakban elültethető és sokkal drasztikusabb növekedést produkál, mint víz alá merített állapotában.

Ilyen pl. Hemianthus calitrichoides Cuba, Glossostigma, Marsilea sp., Eleocharis, Cryptocoryne sp., Microsorum, Anubias sp., és a Java/Christmas moha.

Tom Barr akváriumában a HC nyolc hét alatt teljesen ellepte az előteret. Ez nekem fél évembe telt a víz alá merített verzióval.

Az első feltőltést javallott azonnal teljesen lecserélni. Ezzel megelőzhetjük az aljzatból esetlegesen beoldódó felesleges  tápanyagok bekerülését. Ezzel szintén az algavirágzást kerülhetjük el.

Ez a metódus azonban csak a High-light, High-tech elmélettel működik, mivel az így víz alá került növények, csak akkor maradnak életben, ha megkapják az erős fényt és a 30 mg/l CO2-t. Azonban a módszer kiötlői állítják, hogy az “algabumm” így teljesen elkerülhető.

Tom Barr oldala

Dusko Bojic oldala

Hogy tetszett?

Tetszett
0
Imádtam
0
Nem is tudom...
0

Szintén kedvelheted

40 Hozzászólások

  1. Hát ez érdekes. Ez szerinte mindenkinek új lesz. Nekem most kezdett el minimálisan algásodni az aki, de szerintem csak azért meg bolygattam az aljzatot. Szerintem se várna közülünk senki 2 hónapot, én legalábbis nem. Szerintem az a pár hét elég hogy kialakuljanak a baktériumok, amíg nem rakunk bele halakat. Én, hogy “újra kezdem” az akvarisztikát, biztos, hogy most se így fogom csinálni.

  2. Ez azért eléggé jól hangzik. Én is gondolkoztam, hogy ha megjön az akvárium, de a növények még nem lesznek meg, akkor mi legyen. Hát ezek szerint csak egy kicsi vizet kap az aljzat 🙂

  3. érdekes cikk:)
    ez azoknak az embereknek jó , akiknek van legalább 10 akváriumuk és ki tudják azokon élni magukat, hogy ne gyötörje őket a feltöltés gondolata.
    szép kis fa van az akváriumában. mit nem adnék 1 olyanért 🙂
    art.

  4. erdekes elmelet. nem a turelmetlen embereknek valo az biztos 😉

  5. Vannak starter oldatok, amelyek segitenek a megfelelo bakteriumflora kialakulasaban. Ezzel sz. lehet csokkenteni a két honapos érési folyamatot is.
    Gyorsabban nonek a novenyek, talan mert tobb fenyt kapnak, bar a CO2 alacsonyabb. Bar Co2 lehet ugy is adagolni, hogy nincs viz az akvariumban, hisz a levegonél nehezebb gáz. csak a koncentraciojat bajos merni.
    Viszont ha uj szüröt is kap az uj aksi, akkor meg par napot-hetet ra kell szamolni pluszba, amig a szüröben is kialakul a baciflora (vagy bacifauna).

  6. azért arra kíváncsi lennék, hogy az első két hónapban is erős fényt kell kapjanak a beültetett növények, valamint ilyenkor ugyanúgy adagolnak abba a kevés vízbe is plussz növénytápot is? Szerintem mindenkiben rengeteg kérdés merült fel, de tényleg nem lehet hülyeség.

  7. Nem kell annyi feny, mert a levegonek kissebb a fenyelnyelese mint a viznek. Taptalajba ultetett novenyek, sz. nem kell pluszba tapozni a novenyeket, ugy is kioldodik valamennyi a taptalajbol.

  8. na én ezt kipróbálom!

  9. Hát ez a cikk nagyon jól jött! Mivel még egy darabig szerintem nem jönnek meg a növényeim, legalább kiélhetem magam az akvárium berendezésén… Eredetileg meg akartam várni a növényeket vele, de most már van értelme előre berendezni! 🙂

  10. azert ovatosan ugranek bele ilyen telepitesbe. pl biztos vagyok benne ha egy HC viz alatt vagy viz felett lett nevelve mas vonatkozik rajuk es mashogy birnak ezt az idoszakot. ahogy latom a Cuba-t el sem lepi teljsen a viz. egy viz alatt termesztett verzio ezt nem igen birna.

    erdekes lehet az is, hogy vilagitani ugyan kell, de ezek a szolarium rendszerek is (pl az enyem) olyan hot termelnek vilagitas kozben hogy az a maradek viztartalom is eltunik a levelekbol egyik naprol a masikra. szoval vilagitas esszel.

    CO2 termeszetesen nem kell hiszen a levegobol kapkodjak majd a novenyek.

    mielott egy ilyen telepitesbe beleugranatok, probaljatok ki hogy az adott noveny hogy reagal, hogy nics teljesen elultetve…. szerintem a legtobb elpusztul. alacsony para (ami a viz feletti leveleket eri) es folyamatosan szarito hatasu vilagitas miatt.

  11. Szia Viktor és többiek

    Nem tudtam, hogy mikor dobhatom be a köztudatba a tapasztalatomat, de eljött a pillanat. :o)
    Nos a 200 literes akváriumom vízszintje felett, kialakult egy sziget, ahol a Hemiathusom vacakolás nélkül átváltott submersből, emersbe. A hátfalra korábban felnövesztett anubiasom, megfogta a ricciát és ezen fejlődött tovább a Hemi. Csak megjegyzem, hogy kb. 10 cm-re vannak a fénycsövektől és kiszáradásnak nyoma nincs. Ezeket a növényeket gond nélkül át lehet rakni emersből submersbe és fordítva. Itt vannak a képeim. Még virágot is hozott a Hemiathusom. :o)

    http://www.akvarista.hu/?oldal=49&uid=1080&album=2245&n=2&htmlgal=1&pic=22792#kep

    http://www.akvarista.hu/?oldal=49&uid=1080&album=2245&n=2&htmlgal=1&pic=22887#kep

  12. Viktorlantos, ha aránylag jól zár a tető, csinos kis szauna keletkezik alatta a világítás melegétől. 😉

  13. tbs, valoszinuleg igen, de itt ugye arrol van szo hogy nincs bent viz. vagyis alig. ha a legelso kepet nezed. ez a vizmennyiseg nem nagyon parolog. szerintem erdemes kirpobalni mielott az osszes novenyke esetleg kipusztulna..

  14. A vízinövénykertészetekben is valahogy így nevelik a növényeket. Pruittnál láttam, hogy az aljzat és a gyökér vízben van, a növény szárazon. A megfelelő hőmérsékletet és páratartalmat a fóliasátor biztosította. Tehát én valamivel biztos letakarnám az akit, hogy ne párologjon annyira és persze, hogy legyen megfelelő páratartalom.
    A világítás az eredeti post szerint 12 órát megy.

    Levinen: király az emers ‘cubád’ 😉

  15. Én a boltban csináltam anubias neveldét, ami később bővült microsoriumra, hemigraphisra, ophiopogonra… Egy nagy alapterületű szűrőakvárium, 4-5 centi víz, fűtő, esőztetős belsőszűrő, üveglapokkal letakarva, fölötte világítás. Nőnek mint a barom benne. Most hoztam haza az első csapatból kb 25-30 centi hosszú nana-t.

  16. Nekem igaz viszonylag zárt tetőm volt, de most egy teljesen nyitott az új világításom miatt és így se szárad el a növény. Ha a gyökerei közvetlenül vízbe érnek, akkor nem tud kiszáradni. De a fentebbi linkjeimen is látszik, hogy mennyire nyitott az akim.

  17. ez a szep benne hogy ahanyan vagyunk annyifele modon csinaljuk 😉 Nalam a 220 watt baromi eros ilyen neveldere.

    A pruitt-os dolog egesz mas a foliasator miatt. magas homerseklet, sok sok para. az esoztetesrol az o esetukben nem tudom hogy muxik de ugye ilyen novenytermesztoknel a leveleket naponta ontozik. durva paratartalom mellett. Lehet hogy ezekre nincs szukseg, de ha megis akkor ne mondjatok hogy nem szoltam 😉

    a cuba szonyeg elkepeszto egyebkent. de lehet ezt is ugy csinaltak ahogy a reklamokat szoktak. ilyen volt, ilyen lett 😉 csak vicc volt …

  18. -Szabad vizfelszin felett a paratartalom kozel 100%, nem fognak kiszaradni a novenyek. semmi locsolas a levelekre, 220 wattal sem, ha van szabad vizfelulet az akvariumban.
    -Valoszinuleg az emersen növö novenyek hatekonyabban tudjak felvenni a tapanyagokat a talajbol a gyokereiket keresztül. Ugye a levelein elparolotatja a vizet, es igy tudja “kiszivni” a tapanyagokat. A viz alatt csak a diffuzio van.
    -Levinen: nagyon szep a HC-d, minden elismeresem.
    Ha esetleg van elado Hc-d, esetleg erdekel.
    eaphrendil@googlemail.com

  19. Igazából ez nem Hc, hanem Hemiathus micranthemoides, de emersben szinte teljesen megegyeznek. Sajnos most még nincs sok, de majd meglátjuk ilyen formában mennyire fog szaporodni.

  20. HC beauty.
    szerintem ez mindent kifejez 🙂
    art.

  21. Ha valakinek van egy kis felesleges HC-je, en is szivesen fogadnam. A lengyel.zoltan@gmail.com -on elerheto vagyok 😉

  22. Mammut 2-ben ma láttam. Futás! 🙂
    Egyébként ennél olcsóbban nem fogtok kapni.

  23. Szeretnem megkerdezni, hogy a DSM-mel lehet-e, es hogyan ranoveszteni az Anubis nana-t a faagakra? Vagy inkább a viz alatt?

  24. Ha a rizómája a víz alatt van, de a levelei felette, akkor sokkal gyorsabban megkapaszkodik bármilyen felületen(lehetőleg párában).

  25. Sziasztok!! Úgy döntötte, hogy kipróbálom a leendő 72literes akimban ezt a módszert, úgy is van időm mert világítás nuku úgy hogy jól ki lesz használva ez az idő: 🙂
    Egy gyors kérdésem lenne, nagy valószínűséggel ADA talaj lesz, hála a boltnak, csak még nem tudom melyik.
    Ebben kérnék segítséget + abban h mi a különbség az Amazonia és Amazonia II között?? finomabb, apróbb vagy mi?

  26. inadsz, mindketto ugyanolyan szemcsemeret. az amazonia 2 hogy a webshop-bol idezzek: “Az Amazonia II talaj jobban csökkenti a pH-t mint az Amazonia ezért különösen lúgos csapvizet használóknak ajánlott.”

    ezen kivul az amazonia teljesen homogen sotet szinu. az amazonia 2-ben van egy kis kevert anyag is.

    de mindketto sotet.

  27. Viktor köszi, én nem vettem észre hogy van olyan “lehetőség” hogy termék leírás 😀

    De találtam egy hibát. Van ugye a Borneo Wild fa és atermék leírás utolsó mondata így hangzik:”Az ADA Aquasoil általános aljzatok a víz pH értékét csökkentik, ezért jól használhatók ezekkel a kövekkel.” DE EZ EGY FA!!!!!!! 😀 😀

  28. kis szemfules! 😉 hat igy jartunk hogy ido elott kijott a shop. par dolgot javitanunk kell. feltolteni. shopot kalapalni bannereket hegeszteni megmittudomenmit 😉

    koszi az eszrevetelert. maris javitjuk.

  29. Szívesen, lehet hogy a többi fával is ez van, h kő van odaírva madj még nézelődök 😉

  30. Sziasztok!!
    Mint már korábban írtam, kipróbálom a DSM módszert,
    Remélem hétfőn megjön a talaj, és akkor egyezkedek apámmal a világításon, ha az is megjön akkor víz nélkül bele minden és had nőjenek.
    Itt merült fel benne az első kérdés mert ugye a magasra növő növények eldőlnek ha nincs víz az aksiban, tehát azokat nem lehet belerakni (pl. Rotala)
    Egyenlőre ennyi, kíváncsi vagyok mi fog kisülni belőle, mert nem a legjobb hogy még senki nem próbálta ki és nincs beszámoló 🙂

  31. indasz!

    Én két hete növesztgetek emersen HC-t, csak napfénnyel.Nő mint a gomba!Szóval van aki már próbálta. üdv zigur

  32. Ez megnyugtató, én Eleocharis parvula-t, jávai mohát, Microsorium pteropus var. Narrow-t szeretnék szárazon nevelni egyenlőre és talán még Cryptocoryne Wendtii-t de ez nem biztos

    Csak napfénnyel neveled?? hogy? kiraktad az ablakra??

  33. Szia inadzs!

    Kiváncsi leszek az eredményre, feltétlenül csinálj képeket.
    Nem akarlak elrettenteni, de a Cryptocoryne Wendtii és az Eleocharis parvula is máshogy néz ki emersen, mint submersen. Ennyi erővel a rotalát is beteheted. Nem fog eldölni.
    Szerintem például a Cryptocoryne Wendtii emers levelei le fognak rohadni és új submersek fognak jönni. Úgyhogy csak a gyors növesztés érdekében nem érdemes DSM módszerrel nevelni. Hacsak nem a tövek számát akarod sokszorozni.
    Nekem a rotala emers levelei is lerohadtak, és kopasz maradt. Csak a visszavágás után jöttek submers, gyönyörű hajtások.
    Ja, és kb 3 hónapig úgy nött a rotala gyökere, hogy alig győztem levagdosni. Persze nem a talajban, hanem a talaj és a teteje közt mindenütt.

    A HC az más. Azt érdemes emersen elterjeszteni.

  34. Egy kicsit megint elgondolkodtam ezen a módszeren. Szinte biztos vagyok benne, hogy ez a rendszer csak akkor működik, ha a víz alatt is megkapják azt a fényt amit víz nélkül. Itt elsősorban a fény erősségére gondolok és nem milyenségére. Ha jól gondolom, HQI izzókkal világítanak ennél a bemutatott akváriumnál, melynek fénye annyira erős, hogy a vízen keresztül is több mint elég. Szerintem ezt a sima fénycsövekkel nem lehet produkálni és ebben az esetben jóval nagyobb baj lehet, mintha az elejétől kezdve a meglévő fényhez szoktattuk volna submers nevelésben a növényeket. Ha ez a viszonylag nagy növényzet egyszerre ledöglik a fény hiányától, akkor robban az ammónia bomba. Kíváncsi leszek, hogy fog-e nektek sikerülni a vízhez szoktatás!

  35. Levi!
    Én is DSM-mel fogok indulni, mivel elég jó módszernek tűnik. Viszont félig-meddig igazat adok neked, mivel ahogy Atti is írja a cikk fordításában, rettenet mennyiségű CO2, és fény szükséges ahhoz, hogy a növény megfelelően át tudjon állni. Én személy szerint a fény hiánytól nem is annyira félek, mint a CO2 mennyiség elérésétől, bár valószínű, hogy az EasyCarbo-val meg lehet oldani… Majd meglátjuk. 😉

  36. Én se a fény mennyiségétől félek, meg nem is a tápoktól, mert lesz mikor, makró, meg EasyCarbo. Élesztős rendszerrel egy kicsit nagyobb kihívás lesz elérni a 30mg/l-t. De remélem sikerül.
    Lunával egyetértek, és egyszer ki kell próbálni mert sose fogjuk megtudni mi történik.

  37. Nagyon kiváncsi vagyok hogy sikerül majd a növényesités DSM-el. EasyCarbo-t csak külön fogjátok használni vagy az élesztős kiegészitéseként? Tapasztalatokat remélem megosztjátok velünk is.

  38. Én személy szerint kiegészítésként fogom használni, kíváncsi leszek a hatására, mert mindenkinek csak jó tapasztalati vltak, de persze csak azoknak akik helyesen használták.

  39. Elő kellett bányásznom egy régi akváriumot, hogy megmentsem a HC- mat , ugyanis ideiglenesen belehajítottam az aktuális növényes aksimba úgy ,ahogy vettem , ameddig megnem érkezik a másik ,de pusztulásnak indult, Co2 adagolás , illetve tápozás mellett. Gondolom a gyökerein keresztül hatékonyabban bírja felvenni a tápanyagot megfelelő táptalajból.
    Tehát én is a DSM módszerrel próbálkozom.
    Táptalajnak Aquatic Nature Pro-Soil -t használtam rá kis víz és 3 csebb Liquid Carbo.
    Világítást egy DIY megoldású kb 35Wattnyi leddel oldottam meg.
    Valami + ötleted van esetleg ezzel kapcsolatban , vagy valami corrigáció.
    Kép az ideiglenes aksiról :
    http://kepfeltoltes.hu/120711/DSCF0221_www.kepfeltoltes.hu_.jpg

    Köszi előre is.
    üdv.:Krisztián

  40. Sajnos a HC cserépben nem bírja sokáig. Hiába a CO2 és a táp. Ha tudod, hogy hosszabb ideig még nem ülteted be, szerencsésebb zselés HC-t venni.
    Jobb lett volna több apró darabban ültetni. Az idő megmondja, hogy rendben van-e így 🙂

Írd le a véleményed

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük