Mély víz

Az akváriumi aljzat előkészítése I.

Be kell hogy valljam őszintén, hogy az aljzat ezidáig számomra, egy másodlagos dolognak tűnt. A növények tápanyag felvétele, a szárazföldi társaikkal szemben, megtörténhet a levelein keresztül is. Akkor minek annyit bíbelődni az akvárium talajával?

A megvilágosodás, a svéd Dusko Bojic írásait olvasgatva tört rám és hogy rátaláltam az igen hasznos oldalára, azt a kommenteknek  köszönhetem. A válasz egyszerű, éppen ezért verem is a fejem a falba, hogy miért nem gondoltam erre!

Nade lássuk mit is mond a svéd guru?

Az aljzatban végbemenő folyamatokhoz, elengedhetetlenek az oly sokszor emlegetett hasznos baktériumok. Az ő jelenlétük és megfelelő életterük kialakítása a nagyon fontos, nem pedig a növények tápanyaghoz juttatása. Mondjuk a kettő azért összefügg, hiszen a növéynek csak a baktériumkultúra jelenlétében képesek felvenni a tápanyagokat. Természetesen a tápanyagnak pedig ott kell lennie.

Dusko szerint , a táptalajnak legalább 4 cm vastagnak és a rajta elhelyezkedő kavicságynak szintén legalább 4cm-esnek (0,5-2mm) kell lennie. Ez a vastagság már lehetővé tesz, olyan folyamatok lezajlását, ami az egészséges növényes akváriumi környezethez elengedhetetlen. Az alábbi ábrát nem csináltam meg magyarban, és talán most nem is érdemes belemenni, hogy melyik folyamat miért ott és hogyan megy végbe, de igen szemléletesen mutatja, hogy a beállt talajban, három mikrozóna alkul ki. A rétegek a víz folyamatos áramlásának segítségével, egymással kapcsolatban állnak, a vegyületek az egyik rétegből cirkulálnak a másikba, az adott zónában jelen lévő baktériumok pedig végzik a feladatukat.

A vízfelszínhez legközelebb, aerób talaj alakul ki, ahol a szűrő biológiai szűréséhez hasonlatos nitrifikálás megy végbe. Tehát itt ugyanazok a nitrifikáló baktériumok dolgoznak, mint pl. a kerámia gyűrűn. Ezt a zónát oxidációs mikrozónának is nevezik, mivel itt két oxidációs folyamat is lezajlik. Az egyik, hogy a mérgező hidrogén szulfid (H2S), CO2 és víz segítségével ártalmatlan HSO4-é alakul át. A másik, a vas oxidációja, amikor Fe(2+) FeOOH keletkezik.  Ez a vas oxid (FeOOH), foszfáttal kapcsolódik (PO4) ami megelőzi az akváriumban a túlzott foszfát jelenlétét.

A következő (középső zöld) zóna, az anaerób talaj, ahol az előző szinttel szemben denitrifikáció folyik. Tehát a keletkező nitrát (NO3) túlzott felhalmozódását gátolja.   Továbbá itt megy  végbe az FeO3 (Fe2+) és az MnO2 (Mn2+) bontása, amit szintén az anaerób baktériumok végeznek el. Ez azért fontos, mert a növények csak ezután képesek ezeket a mikro tápanyagokat felvenni.

Végül a harmadik (legalsó szürke) a szigorúan anaerób réteg. Na itt aztán csúnya dolgok mennek végbe. Inkább el sem mondom…. 🙂 (majd valaki aki érti, írja be kommentbe), de itt történik a szerves anyagok bontása, egy kis fincsi szulfát redukció, nameg némi metán képződés is. Javaslom ezt a részt már csak a metán miatt se bolyagassuk 🙂

Tehát jól látszik, hogy az akváriumi talaj legalább olyan összetett rendszer, mint egy jól megkomponált külső szűrő. Mindenesetre, hogy a talajban ennyi fontos folyamat megy végbe, ezt nem gondoltam volna….

Hogy tetszett?

Tetszett
0
Imádtam
0
Nem is tudom...
0

Szintén kedvelheted

42 Hozzászólások

  1. Nagyon jo topic, bár én még nem verem a fejem a falba, mert meg nem látom miért jo a taptalaj.
    – Minden szukseges tapanyagot olyan formaban potolunk az akvariumba, ahogy a novenyek fel tudjak venni. Ehhez nem kellenek bakteriumok. (pl Fe kelat)
    -A vizinovények tapanyagfelvétele, ahogy tudom, domináloan nem a gyökéren keresztül valosúl meg.
    -Miert kell olyan vastag talajreteg, 2×4 cm, egy nano akvariumban ez nehezen oldható meg. Szerintetek az anaerob reteg milyen melyen kezdődik? Gondolom az akvariumokban ez a reteg nem kell mar. Es akkor H2S és CH4 sem keletkezik, amit oxidalni kellene.
    -Miert kell 4 cm takaró réteg a taptalaj fölé?
    -vasfoszfat kicsapodás nemkivánatos folyamat, nehezen oldódó csapadék. Nem tudom, hogy a bacik mennyi vasat tudnak felhasznalni a Fe kelatbol. Inkabb kevesebb foszfatot adok az akvariumba, mitsem vasfoszfát formájában a bacik “szabályozzák” a foszfát szintet.

  2. Sziasztok, szia Nigro!

    Zoli vagyok Óbudáról az 54literes kategóriában. 🙂 Kb fél éve nem nézegettem akvarisztikai oldalakat a neten. Egy hete ráakadtam az oldalra és Viktoréra, azóta iszom az információkat, még hozzászólni sem volt időm. Gyönyörű, tartalmas, hiányt pótló írások. Gratulálok és a magam nevében köszönöm a fáradozást! Első hozzászólásomként nézzétek el ezt a kis ömlengő offolást. 🙂

    On:
    A talajjal kapcsolatban én sejtettem, hogy fontos, de azért nem törődtem vele, mert a budapesti boltokban nincs semmi olyasmi, amit külföldi weboldalakon talajnak hívnak. A zuzott kő és festett (“diszkoszoknak való” hülyék ezek?) kavicson kívül nehéz mást beszerezni. Viszont a cikk lényegét, tanulságát nem értem. Annyit látok, hogy nekem elöl nincs meg a nyolc centiméter. Emeljek még rajta? Pont mielőtt megjelent volna ez az írás, jutott eszembe, hogy kellene tápozni a talajt és vettem is tablettákat. Pontosan melyik rétegbe érdemes tápot tenni szerintetek?

  3. szia Zoli, sajnos hasonlo megfontolas miatt rendeltem anno en is talajt kintrol. Nalunk csak a zuzalek van legtobb esetben, kivetel ha vagy olyan szerencses hogy kifogod ahogy azt Nigro tette a kavicsos tipussal.

    Nekem korabban az “eles” aljzatok rendszeresen felsertettek a talajon elo halakat. ezen kivul semmilyen funkciojuk nem volt. a talaj viszonylag hamar bedoglott stb. es mosogathattam napestig mielott betettem az aksiba.

    Igaz a mostani talaj a masik veglet, de maximalisan meg vagyok vele elegedve. mosas nelkul bement. nem ko alapanyagu es nem csiszolt, igy veletlenul sem serulnek a halak. a novenyeknek jo, jol szellozik. a PH szintet csokkenti… stb stb.

    aljzatot viszonylag ritkan vagy egyaltalan nem cserel az ember. mig esetleg noveny es dekort tobbszor is. erdemes egy jo alapra epitkezni nekem ez a velemenyem. De elismerem hogy ezek a termekek sokkal dragabbak.

    Amit neztem a korabbi Tropicas postban hogy ott is egy jo kis Tropicas talajt hasznalnak a feltolteshez. termeszetesen ez sem elerheto… de azzal meg tennek egy kiserletet.

    A zuzalekokat orokre elfelejtettem…

  4. “erdemes egy jo alapra epitkezni nekem ez a velemenyem.”

    En pont e miatt vagyok most egy eros dilemmaban. Sikerult az Amazonia II-bol rendelnem…
    Tegnap kiprobaltam, general magabol valami narancssarga izet. Ha megbolygatom (mondjuk jol megkevertem), meg homokka valik. Tettem egy masik probat is, nagyon ovatosan toltottem ra a vizet, erre elkezdett pezsegni! A viz tiszta maradt, bar a narancssarga cucc megint megjelent mindenhol a talajban.
    Irtam Tobiasnak (aquasabi), most varom a fejlemenyeket.

  5. Aki nem akar sokat költeni az aljzatra, annak ajánlom az alábbi megoldást:
    http://ukaps.org/forum/viewtopic.php?f=17&t=741
    Beszerzése is jelentősen egyszerűbb.

  6. tomks, keverni nem jo ezt a tipusu aljzatot. en amikor betettem az uj aksiba egy mely tanyerba engedtem a vizet ugy toltottem fel, hogy veletlenul se kavarja az aljzatot. a “pezsges” termeszetes. elmulik 1-2 nap alatt. a “levegos” szerkezet miatt van. az amazonia 2-re elviekben azt mondjak kevesbe “felhosodik” es szinezi a vizet. a sarga cuccnal arra tudok gondolni hogy az amazonia 2 vilagosabb szine miatt van. szinten megszunik 1-2 nap.

    viszont! erdemes a halakkal varni mert elofordulhat ammonia tulcsordulas. ezert az aksiban par nap mulva cserelj vizet. ez Amazonia sajatossag. nalam azota minden rendben.

    egyebkent a tul kemeny vizre es a savasra hajlamos a sarasodasra…. huh van egyaltalan ilyen szo? 😉

  7. Zbacsi, jo ez az aljzat, egyetlen gond van vele a szine 😉 szoval az agyag szin miatt nem erheto el vele olyan kontrasztos hatas mint a fekete aljzatokkal vagy a feher homokkal. de egyebkent tenyleg jo.

  8. Hat, halakrol meg nincs szo, csak egy pohar vizben “gyakorlatoztam”. 🙂
    Varok meg, hatha elmulik a narancsos trutyi, bar erdekes hatast kelt, lehet hogy “feature”… 😀

  9. tomks a temarol sok angol post van. egyet kiemelnek George Farmer-tol:
    http://www.practicalfishkeeping.co.uk/pfk/pages/blog.php?blogid=193

    “Invest in a decent planting substrate
    A good substrate definitely makes a difference. The Rio that George set up had a mixture of various planting substrates in it, while the new tank and my shrimp tank both use ADA Amazonia II aquatic soil. The plants love these substrates, but it’s important not to disturb them, otherwise you’ll see some clouding.”

    azaz, invesztalj egy jo aljzatba..
    A jo aljzat tenyleges kulombseget mutat. a postban egy kevert aljzatot hasznaltak, de ok is az ADA Amazoniat preferaljak amit masik ket tankban is hasznalnak. a novenyek imadjak ezeket a talaj tipusokat!!! de fontos hogy ne kavard fel kulonben “felhos” lesz a viz..

    persze vannak ellenervek is. pl a Barreporton. hogy tulzottan sarosodik. ezek extrem esetek.

    nalam bevalt sok mas akvaristaval egyutt uhogy ezert is ajanlom ennyire 😉

  10. Hát igen, a fekete aljzatot én is jobban szeretem. De ha tisztességesen be van ültetve (pl. HC tenger), akkor nem sokat számít.
    http://img.photobucket.com/albums/v637/Aquarium_Naturae/Nova_montagem_180L/PICT0003edit.jpg
    http://img241.imageshack.us/img241/3195/aquariosd6.jpg

    Esetleg 1-2 centis bazalt réteggel meg lehet oldani a színkérdést, de akkor meg kissé el van zárva a porózus réteg a közvetlen víztől. Valakinek van ezzel tapasztalata esetleg?

  11. Na jo, megnyugszok… 🙂
    Egyebkent hasznal meg valaki ADA AS Amazonia II talajt?

  12. Sziasztok!! Van egy nagyon jó hírem ( lehet hogy csak nekem jó hír). Eladom az akit és veszek helyette egy 72 litereset, és azt úgy szeretném berendezni, hogy szép növényes aki legyen belőle. A világítás már megvan a Dymax rex armatúra, a külső szűrő is meg van egy Evo 2206-os, innen elakadtam, milyen aljzatot válasszak, elsősorban az lenne a jó ha belföldről lenne, de ha csak külföldről lehet jót rendelni hát legyen. A Co2 is megvan egy élestős feprlast. Tehát amit nem tudok, hogy milyen aljzatot válasszak, milyen halakat, és milyen növényeket.

    PS: lehet, hogy kihagytam valamit

  13. Amit kinéztem hal, az sziámi algaevő, otocinclus affinis, már nem hal, de szeretnék amano garnéla, ennyi és ötlet hogy milyet még?

  14. Eäphrendil
    az én 54 literes akimban van kb 5 cm vastagon van a talaj.
    az alsó felébe van berakva a talajtáp(jbl pro flora),
    vagyis 2.5 cm takaróréteg van a talajtápon.
    ezt szerintem célszerű felrakni. mivel 1 kisebb átrendezéssel feltúrod, és az egész vized átláthatatlanná teszed.
    másrészt vettem valami nagy echinodorust és 2 hét alatt kb 10 szál gyökere nőtt szálanként kb 30 cm-esek.

  15. Gondolom nincs, de azért rákérdezek: Táptalajt (sera-floredepot) ha az akvárium egy kb 1-1,5 tenyérnyi részén nem fedem le valamilyen kavics-homok-stb aljzattal, van e káros hatása (oda növények sem fognak kerülni)? Egyelőre apró garnélák vannak tervezve (max 2cm) élőlényeknek. Ők mennyire horhatják szét?

    Illetve: létezik iszapszerű talaj akváriumba? Mert erre a tenyérnyi részre ilyesmit terveznék, ha lehetséges. Ha van ilyen és sikerülne beszereznem, akkor: táptalajt távolítsam el alóla, vagy maradhat? Meg gondolom iszapszerű dolgot csak vékony rétegben ajánlott a nemszellőzése miatt…

  16. Nigro: na nem tudom mi hogy működik meg hogy lehet elérni téged csak jelezni szeretném, hogy az oldalamon(diszallat.blogspot.com) betettem az oldalad az ájánlott blogok közé

    üdv, Degec

  17. inadsz: http://www.aquadepo.hu/shop/product_info.php?cPath=30_47&products_id=5166 Tabac fantázianevű. Van ennél 1 vörösebb és 1 sötétebb árnyalatú is. Érdemes bemenni, mert minden szinből van rakva az akváriumokba. Tabacért mentem és végülis csak a mellett döntöttem. Nagyon jó homokos hatást kelt. A sötétbarna hátteremhez szerintem nagyon jól fog mutatni. Feketét nem akartam, mert sok fényt elnyelne.
    Szerintem látogass be;)

  18. Edom, sz ha nem feded le a taptalajt par cm kavicsreteggel, akkor konnyen felkavarodhat, vagy a vizaramlas fogja a taptalaj egy reszet a kornyezo kavicsretegre teriteni, elobb vagy utobb. Ahogy a szel is teszi a sivatagokban. Ugye az akvarium is torekszik a rendezetlensegre 🙂
    Ez sz kulonosen igaz lehet az iszap szerű taptalajokra.
    De szerintem eleg 2 cm kavicsreteg is, nem kell 4 cm.

  19. Senki nem tett rola emlitest, de szerintem erdemes: Ha mar komolyabb táptalajt pakolsz az akvaiumba, meggondolando talajfutest is alkalmazni. Nekem jo tapasztalatom volt vele, szepen nottek a novenyek (, bar nem volt kontrolalt kísérlet 🙂 ).

  20. Eäphrendil:
    Legelső hozzászólásodra reagálva, ez a rendszer kifejezetten a low-light, low-tech akváriumhoz lett kitalálva. Pontosan azért, mert ott nem tápozunk folyékony táppal. Viszont ettől függetlenül a folyamatok high-tech akiban is végbemennek. Nálam pl. hátrafelé drasztikusan emelkedik az aljzat. Hátul 15 cm is meg van. Ott biztos, hogy végbemennek a folyamatok. Viszont az bennem is kérdéseket vet fel, hogy ahol csak 2-3 cm talaj van, ott mi megy végbe?
    Az anaerób bacik nincsenek jelen a szűrőben. Tehát vagy csinálsz egy külön szűrőt, ami anaerób szűrést végez, vagy sűrűn cserélsz sok vizet, vagy vastag aljzatot csinálsz.
    A nano minden szempontból más tészta. Kicsi, törékeny szisztéma. Lehet, hogy a vastag talaj jobb megoldás lemnne, mint a durván túlméretezett szűrés…? Csak hangosan gondolkozom… Mellesleg az én nanomban elől 4 (2/2)cm, hátul 8 (3/5)cm az aljzat.
    A talajfűtés elősegíti a víz cirkulálását. A növények gyökerei könnyebben jutnak tápanyaghoz. Főleg a téli hónapokban kedvez a meleg talaj a növényeknek.

  21. Korabban az ekkora akvariumomban hatul az aljzat uveglappal meg volt emelve (ferden, elorefele lejteve), igy kevesebb talaj kellett (15 cm helyett 8-9 cm). El akartam kerulni az anaerob folyamatokat.

  22. Diana Walstadt könyvében épp azt írja, hogy a növények a tápanyag nagy részét, főleg a foszfátot(ha jól emlékszem) a talajból veszik föl.és itt azt hiszem szó sincs low-tech-ről, csak egyszerű tudományos mérésekről, kísérletekről.
    Az utolsó képen a humuszról írja Dusko is, hogy könnyebben elérhetővé teszi a tápanyagot a növények számára.
    nem lehet, hogy épp emiatt ajánlják a tápanyagot por formában és nem folyékony formában? nem tudom csak kérdem. (a “por feloldódik a vízben” hozzászólások kíméljenek,mert a víz átjárja a talajt, mint láthattuk((ki gondolta volna?:))) 🙂

  23. Na szóval nézegettem az ADA aqua soil ajzatokat de mivel német oldalon voltam csak keveset értek a leírásból,az amazonia és a malaya ajzat között van külömbség a színén kívül vagy a ph-t is másképp alakítják? Mert szeretnék hozatni csak a malaya jobban tetszik mint az amazonia,csak kiváncsi vagyok van e külömbség.

  24. Szia Nigro!

    Fekete aljzatot szeretnék. Érdekelne a véleményed ezzel kapcsolatban: http://www.aquadepo.hu/shop/product_info.php?cPath=30_47&products_id=2639.

    Illetve ha ez nem jó, milyen szemcseméretben gondolkozzak?

    Válaszod előre is köszönöm. 🙂

  25. Hali!

    Igaz nem Nigro vagyok de nekem ez van, semmi probléma vele, csak 1-2x kell átmosni.Kicsit levegőbuborékos az elején de ez később megszűnik és leülepszik.

  26. Jojo. Kösz. Mennyire engedi át a törmeléket kaját stb? Illetve a harcsák vagy garnélák áttudják”pakolni” egyik helyről a másikra?

  27. Sztem. pont jó a szemcsenagyság nem megy be közé a kaja.Hát a kis coryk tudják túrni de nem alakítják át a tájképet.Bár nálam a lori és a morgóharcsa sem túr.
    Garnélám nincs.De azért elég könnyű a szemcse ha valami akarja hát azért biztos át tudná pakolni.

  28. Én is ezt az aljzatot néztem ki, de a boltban megnézem a más színűeket is, mert így képen nem nagyon látszik.
    ezt a kérdést már én is fel akartam tenni 🙂

  29. Sziasztok.
    Vettem a fressnapf boltban 5 kg fekete aljazatot. Próbának számtam egy 25 l-es aksiba.
    Átmostam vagy 2-3x és ugyanazokat anövényeket, mohát garnélát raktam bele ami eggyütt volt korábban az aksiban. Ergo cask aljzatot cseréltem. A víz 2 nap alatt beopálosodott és reggelre a garnélak megdöglöttek… Azt gyanítom, hogy az aljzat miatt van… Van vkin ek tapasztalata az említett áruház ezen termékével?

    Üdv

  30. …még vmi ezzel kapcsolatban van tapasztalatotok vagy véleményetek? -> http://szat.hu/kovek.php fekete bazalt U0-1-2 mm-es.

  31. Szia Schimansky!
    Nekem is ugyan ilyen talaj van az aksimban.Szerencsére én nem tapasztaltam opálosodást, viszont az biztos, hogy nem 3x mostam át, hanem 13x.Addig kell mosni, amíg a víz, amiben mosod, teljesen tiszta nem lesz.
    Mondjuk az igaz, hogy én kb az indítás után 2 hónappal vettem még 2 kg-ot, és azt kb 2x mostam át, de a beöntése után nem tapasztaltam semmit, szóval a te talajod vagy “gyári hibás” volt, vagy más lehet a probléma.Például az, hogyha raktál bele táptalajt, és az véletlen a felszínre került nagy mennyiségben, az okozhatja a víz romlását.

  32. Kösz a gyors választ. Neked a fressnapf-os van vagy a szat-os?
    Nincs táptalajom. És tiszta volt az aljzat. nem volt semmi mosáskor.

  33. Nekem fressnapf-os van.Akkor sajnos nem tudok segíteni.

  34. Én is ott vettem. 🙂 Kétféle volt: Amit vettem az a Rosi’s Aquarienkies nére hallgat 2-4 mm, két vitorlás rajz van rajta, ez 1895 Ft volt 5 kg. A másik is 5 kg ez matt és 3500,- körül volt az ára. Az olcsóbbat vettem…:(

  35. Nos végetérst a fressnapf-os aljzat mizéria… Többször is amolyan fehér penésznek tűnő telep keletkezett a növényeken.. Kipakolás átmosás, majd vissza növénynélkül. Majd is mét penészedés a 3. nap körül… Ismét ki átmosás, átsavazás, átmosás. Majd vissza be. Ismét penész…. Iktattam a kukába. 🙁 nem jött be és a gari állomány nagy részét kinyírta…

  36. uh basszus… hat igen nemhiaba mondtam korabban a jo aljzat felsiker. schimansky nem tudom potoltad e mar de ha nem erdemes varni par hetet valami keszul a hatterben…

    egyebkent garnik alatt aljzatot cserelgetni sem tul szerencses. szal barmilyen aljzatot teszel be par nap pihi kell. es addig vizcserek stb.

  37. Rájöttem, de ez az aljzat deffektes volt alapból…
    Üdv.

  38. Szerintetek egy 80cm X 35 cm alapterületű és 40 cm magas akiba hány kiló táptalaj ill. mennyi fedőréteg (kiló? liter?) szükséges?
    A helyi kis üzletben lenne elfekvőben egy 10 kilós fekete bazaltzúzalék, de tartok tőle , hogy esetleg kevés lenne, s az a gyártó már nem létezik…

  39. Nekem ennél nem sokkal nagyobba 22 kg ment bele meg 4 kg floredepot.

  40. Igaz, hogy homokból.

  41. Senkinek nem ajánlom a fressnapf-os aljazatokat. Vettem 6000 ft-ért 15kg fekete aljzatot. Kb. 15szöri átmosás után tűnt tisztának, betettem az akváriumba. A víz beopálosodott, 1 nap alatt az összes halat, a második napra a növényeket is kiírtotta.

  42. Azért megkérdem. Ezt úgy kell érteni, hogy frissen feltöltötted az akváriumot és betetted a halakat?

Írd le a véleményed

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük