Technika

CO2 rendszerek

Felmerült a kérdés, hogy milyen CO2 rendszerek léteznek és melyiknek mi az előnye és a hátránya. Az Internetről csemegézve lássuk mi a kínálat 🙂

Co2 -t bejuttatni az akváriumba igen sokféle képpen lehet. Különbség a hatékonyságban a kényelemben és a költségekben van. Általában mindenkinek javaslom, ha még csak most ismerkedik az akvarisztikával, akkor elég egy házi készítésű élesztős rendszerrel kezdeni. Ez fillérekből megvan és eredményt már ez is hoz. Viszont rögtön felhívom a figyelmet arra, hogy ha tetszik neki a változás, amit a növények a CO2 bevitellel mutatnak, akkor mihamarabb váltson egy komolyabb, lehetőleg gyári rendszerre. A CO2 rendszereknél is igaz, hogy a drágább hosszútávon olcsóbb. Őszintén szólva nem vagyok híve a házi barkácsnak. Ez annak tudható be, hogy jómagam elég kétbalkezes vagyok… Igazi műszaki antitalentum… 🙂

A saját készítésű élesztős rendszer elkészítését már itt ecseteltem. A következő lépcsőfokot, a gyári élesztős rendszerek képviselik. Pontosabb illesztések, ezáltal minimális szökő CO2, esztétikusabb látvány elég kedvező áron.

Összerakva így néz ki

Összerakva így néz ki

A hátránya viszont, hogy elég hamar leáll az erjedés (1-2 hét), ezáltal a CO2 termelődés is. Ilyenkor új oldatot kell keverni, amit hajlamos az akvarista egy idő után hanyagolni… Nem lehet rendesen szabályozni, bár ezt a rendszert az elektromos bemosó motor segítségével egy időzítőre kapcsolva legalább éjszakára (mivel akkor nincs szükségük a növényeknek CO2-re) le lehet állítani. Kérdés, hogy van-e értelme az élesztős rendszert leállítani. Egyelőre azt tapasztalom, hogy nem nagyon. Az 54 literes akváriumom vízének pH-ját nem tudja egy éjszaka alatt drasztikusan eltolni.  Sajnos az élesztős megoldásnál a CO2 termelődés nem egyenletes. Van egy felfutása, amikor nagyon sok CO2 termelődik, 1-2 nap után viszonylag egyenletes kb egy hétig, majd 3-4 nap alatt leáll. Ha több CO2 kéne az akváriumba, azt igen nehézkesen lehet megoldani. Vagy növeljük az élesztő mennyiségét, de akkor hamarabb kifullad a keverék, vagy még egy palackot hadrendbe állítunk… Menjünk is inkább tovább!
Ötletes és olcsó megoldás a „dezodor” palackos rendszer.

Itt egy búvárhrangba nyomunk CO2-t, ahonnan a CO2 a vízbe oldódik. Olcsó, egyszerű, esztétikus de a gond hasonló vele mint az élesztőssel. Folyton oda kell rá figyelni. Én lusta vagyok az ilyesmihez, a kezdetei lelekesedésem már elmúlt. 🙂
A zselatinos – élesztős megoldás ami olcsó és viszonylag sokáig egyenletesen üzemel (30-50 nap). Ez kisebb akváriumoknál (60 liter alatt) jó opció lehet még a „belépő” kategóriában.

Következő lépcső, a nagynyomású palackos rendszer.

Közelítünk a végső cél felé! Az ilyen jellegű CO2-k már kényelmesek és hatékonyak. A nyomáscsökkentő és a tűszelep segítségével már finoman mi adagolhatjuk a megfelelő mennyiséget. Általában a szettben megtalálható egy CO2 tartósteszt, melynek elszíneződésén láthatjuk, hogy ideális-e a bevitt gáz mennyisége. Már itt említettem, hogy bizonyos KH szintekhez csak egy bizonyos pH szint ad ideális CO2 értéket. Minél lágyabb a víz annál könnyebb ezt az értéket CO2 adagolással  tartani. Megfelelő a KH 5 és 10 közti tartomány.

Az ideális szintet a zöld mező ábrázolja

Az ideális szintet a zöld mező ábrázolja

A Co2 tartós tesztek valójában pH reagensek. Az akváriumba beoldott gáz mennyisége megjelenik a reagensben is, mely a színét változtatja ezáltal. Az ideális szint zöld, a kék a kevés a sárga a túlzottan sok CO2 beadagolást jelzi. Arra ügyeljünk, hogy némi „spét” van benne, nagyjából 30-45 perc a késése.  

Lássuk milyen részekből áll egy ilyen rendszer:

1. Nagynyomású CO2 palack 2. Nyomáscsökkentő be és kimeneti nyomásmérő órával 3. visszafolyásgátló 4. Buborékszámláló 5. Speciális CO2 cső 6. Reaktor

1. Nagynyomású CO2 palack 2. Nyomáscsökkentő be és kimeneti nyomásmérő órával 3. visszafolyásgátló 4. Buborékszámláló 5. Speciális CO2 cső 6. Reaktor

1. Nagynyomású CO2 palack. Annyit érdemes tudni róluk, hogy létezik belőle tölthető és eldobható. Az eldobható 90, vagy ritkábban 500g-os, a nagyobbak általában tölthetősek (500g, 2kg, 5kg, 10kg, 20kg). Vigyázat, mert más a menete a kétféle palacktípusnak (tölthető, eldobható), de létezik szerencsére átalakító hozzá.

2. A nyomáscsökkentő (reduktor) lényege, hogy a palackban lévő nagy nyomást lecsökkenti. Milyen érdekes? 🙂 A tűszelep pedig a precíz beállítást segíti elő. Aki használt már ilyen rendszert az már biztosan észrevette, hogy a nyomás nagyon sokáig állandó 50 bar körül van, azt egyik napról a másikra kifogy a palack. A minap megkaptam a választ rá. Azért van ez, mert a nagy nyomáson a gáz folyadékká válik és ennek a nyomása sokáig állandónak tűnik. Aztán mikor elfogy akkor hirtelen ki is ürül a palack. Ez van. Tanulság, hogy lehetőleg legyen pótpalack! Itt elsősorban az eldobhatós palackra gondolok. A nagyobbak jó ha fél, egy évente kifogynak.

3. A visszafolyásgátló, már ismert a levegőzetető rendszerekből. Meggátolja az akvárium vizének kijutását a csövön keresztül. Állítólag valaki hallott már olyanról, akinek a szomszédjánál nem volt ilyen és reggelre az akvárium vize a padlószőnyegen landolt… Na mindegy, adják a szetthez, akkor rakjuk bele.

4. Buborékszámláló. Rém egyszerű szerkezet. Két bemenet, az egyiken CO2 be, a másikon ki. Belül víz van, amibe a bemeneti ág beleér. A látható buborékok számolgatásával eltölthetjük felesleges időnket. Meg azt is láthatjuk, ha megállt a rendszer, mert kifogyott a gáz.

5. CO2 cső. A CO2 egy igen könnyen szökő gáz. Minden rést megtalál. Ezért ajánlják ezt a csövet inkább, mint a sima levegőztető csövét. Na meg el is akarják adni drágábban. 🙂

6. Reaktor. A képen egy reaktor látható a sok közül. Létezik kerek, szögletes, ovális, nyitott, zárt, üveg, műanyag, porlasztós (diffúzor), meg mindenféle. Vannak 100%-os hatékonyságúak és vannak kevésbé hatékonyak, de látványosak.

Akkor tehát ez már egy elég jó szett, de azért ezt még bőven lehet fokozni! Nincs például benne elektromos mágnesszelep. Ez a szerkentyű akár egy éven belül behozhatja az árát. Nélkülük éjjel-nappal menne a gáz beoldás, de nekünk ugye éjszakára nem kell CO2. Ha napi 10 órát világítunk akkor 14 órányi felesleges CO2 beoldást spórolunk vele naponta. Azt javaslom, ha palackos rendszer mellett döntünk, akkor ezt mindenképpen vegyük meg hozzá.

Természetesen a CO2 beoldás nonplus ultrája az Elektromos PH vezérelt CO2 rendszer. Drága mint az arany, de ez a végső megoldás. Mindent beállítunk rajta és utána csak hátradőlünk és nézzük a tökéletesen beállított akváriumot.

Hogy tetszett?

Tetszett
0
Imádtam
0
Nem is tudom...
0

You may also like

110 Comments

  1. Mennyibe kerül egy ilyen szett és érdemes e venni ha 5 db növény van „csak˝ benne?

  2. A szettek ára változó. 5-150 ezer között mozog kb. 5 növénynél az egyszerűbbeket ajánlom. Aztán majd úgyis lesz még növény 😉

  3. Szia Nigro.
    Egy házi élesztős rendszer nettó 200L vízben okozhat-e CO2 túltengést? 20db neon, 6db lábeo bicolor,1db páncélos harcsa,1db anci 1db sziámi algázó van az aksiban. Néhány újonnan vásárolt neon és egy öreg anci elhalálozott a napokban és nem tudom van-e összefüggés a CO2-al.

  4. Ha nem rontottad el a cukor és az élesztő mennyiségét, akkor szinte kizárt. A biztonság kedvéért mérj egy pH-t és egy KH-t. A fenti táblázatból láthatod a CO2 értékedet. A zöld és a kék részek abszolut ártalmatlanok a halakra nézve.

  5. Szia Nigro!

    Gratulálok a bloghoz, nagyon szép, és tartalmas is. Viszont a co2 rendszerekkel kapcsolatban lenne egy kérdésem. Frissen szeretnék elindítani egy akváriumot (25 literes akvárium), és nézegettem hozzá az aquadepon ezeket az ista rendszereket. Érdemes ezzel próbálkozni? Komolyabb co2 rendszer beszerzése egyenlőre esélytelen a tárcámhoz mérve, élesztővel pedig nem annyira szívesen kísérleteznék. Még egyszer gratulálok az oldalhoz, nagyon sokan vesszük hasznát.

  6. Szia Luna,

    Néztem már én is ezeket az Ista cuccokat a depon. Azt gondolom, hogy kezdetnek megfelel, de persze van hibája. A feladatát viszont ellátja. Tehát átmeneti, kezdeti megoldásnak jó. Aztán úgyis Te is látni fogod használat közben, hogy mit várj egy komolyabb rendszertől.

  7. Szia Nigro!
    Az lenne a kérdésem, hogy hogyan kell adagolni a sera CO2 Tabs plus-t egy 60 literes akváriumhoz?
    Az eladó azt mondta, hogy elég csak a tabletta, de sehol nem említik, hogy egy 60 litereshez mikor és mennyit kell belerakni…

    Előre is köszönöm,
    Zzolt

  8. Hát igen, nem említik… Túl sok mindentől függ… Mennyi a víz keménysége? PH-ja? Kéne egy tartósteszt, hogy kikísérletezhesd, hogy mennyit kell adagolni.( http://akvarisztika.budapet.hu/2008/10/23/keymaker-osszefoglaloja-a-co2-tartosteszt-mukodeserol/ ) Különben csak vaktában lövöldözünk…
    A mikorra a válasz: a világítás bekapcsolásakor, vagy előtte valamivel.

  9. Felfogadsz hiba keresődnek???? 😀 Azt javaslom, ha paklackos rendszer mellett döntünk, akkor ezt mindenképpen vegyük meg hozzá. 😀 Néztem gyári élesztős rendszereket de nagyon olcsót nem találtam :S Tudsz mondani ami 15ezer körül van???? Vagy a házi élesztős rendszerről vmi írást mert az akvaristán nincsen kép hogy hogy néz ki

  10. A képen látható Ferplast szett, 7000 körül van a Camponában v. a Lurdyban.
    Házi készítésű itt:
    http://edak.cellkabel.hu/fok/kiir.php?azonosito=51

  11. Ehhez a ferplast cucchoz még kell vmi???? Én eddig erről azt hittem hogy ez is olyan mint a „drágábbak” hogy veszel hozzá egy co2 palackot és összeszereled de nem hanem neked kell megcsinálni a löttyöt és bele mintha csak saját készítés rendszerbe menne, akkor mégse ilyenem lesz
    PS.: jók az új avatarok 😀 de a régi is jó volt

  12. Ehhez már nem kell semmi. Ebből lehet palackosat is csinálni később.

  13. Hali!

    Valószínű kezdésnek egy ilyen „dezodoros” co2-őt veszek.
    De van ötlete valakinek honnét lehet rendelni??
    Mert az aquadepon ilyet nem láttam.

  14. Már nincs nekik, csak a dezodor rész. A többit esetleg összebarkácsolhatod magad.

  15. Köszi, akkor irány barkácsolni.

  16. Szia Nigro!!! Vhol azt írtad lehet hogy itt hogy te a Ferplas co2 energy classic rendszert használod azt ami a képen van, azt hiszem h a kis akváriumodban, te csak élesztős cuccot raksz bele vagy azt a zacskós por izéket is, mert azért asszem 1500-2500 az a 3 darab zacskó is. :S amúgy an benne egy hiba itt: Azt javaslom, ha PAKLACKOS rendszer mellett döntünk, akkor ezt mindenképpen vegyük meg hozzá. az utolsó előtti bekezdés.

    UI. ezt kapom karácsonyra 😀

  17. Amit kapsz hozzá, azt használd el és utána keverj bele nyugodtan élesztős löttyöt. Én is ezt tettem.
    (hiba javítva)

  18. Ahha! Köszi. Tehát amíg van a por azt csak vízben fel kell oldani vagy ha nem vízben mibe??? A porból egy használatra az egészet vagy adagonként??? Amúgy van benne vmi használati útmutató???

  19. Már nem emlékszem a pontos elkészítésre, de van benne leírás.

  20. okés, köszi, gondoltam h van benne leírás csak van olyan h kis hazánkat semmibe veszik és elfelejtik ráírni 😀 Gondolom megcsinálni úgy kell h vmennyi por+másik por+3.por+ víz 😀

  21. MÉG EGY HIBA: első bekezdés : Aza CO2 rendszereknél is igaz, hogy a drágább hosszútávon olcsóbb. Őszintén szólva nem vagyok híve a házi barkácsnak. Ez annak tudható be, hogy jómagam elég kétbalkezes vagyok… Igazi műszaki antitalentum…

  22. Üdv!

    Valaki aki rendelkezik palackos-mágnesszelepes CO2 rendszerrel: Szükséges a reduktor és a mágnesszelep közé bármiféle átalakító? Mert pl. ennek a Papillon szettnek az összeállításánál – a rajz szerint – szükség van egy 2400 Ft-os átalakítóra. http://akvariumshop.shp.hu/hpc/ws_galeria.php?azonosito=akvariumshop&tkod=zotya1173708629

    Van ennek értelme? Kinéztem egy Aqua Medic mágnesszelepet is, az árban is jobb és nem írtak semmiféle átalakítóról.. http://akvariumshop.shp.hu/hpc/ws_member_3g.php?azonosito=akvariumshop&alcsoport=Aqua%20Medic&tcskod=zotya1143062698&lap=2

  23. Ha meg tudod oldani muanyag csovel, akkor vsz nem. Altalaban cso szivargasmentes rogzites szokott a gond lenni, ezt kuszoboli ki az osszekapcsolo csodarab.

  24. oRphEus, en csovel hasznalok egy Aqua Medic szettet. eleinte magnesszelep nelkul ment. viszont amikor beiktattam a magnesszelepet par nap alatt kivegezte ket kissebb palackomat (350gr es 1/2kg). sajnos az Aqua Medic Pulse barmilyen jo a menetes resznel eleresztette a gazt este. en annyit tettem hogy gaz szigeteleshez valo pasztaval (amit bricoban lehet kapni) bekentem a menetet a magnesszelepnel a bemeno es kimeno agon is. azota nincs semmi gond. talan teflon ragaszto is megtette volna. mindenesetre sima levego cso oda szerintem nem jo. ha csovet hasznalsz csak co2-hoz valo legyen ezen a reszen. de egy ilyen 2400 forintos „toldo” aranyat er. anno en nem is tudtam hogy van ilyen.

    azert javaslom hogy ha bekotod szappanos vizzel nezd meg nincs e eresztes. javaslom akkor nezd meg amikor a szelep kikapcsol vagy kikapcsolod, hogy nyomas alatt legyen ez a resz. aramlas kozben nalam nehezebben volt megfigyelheto a szokes.

  25. ha az akvariumshopbol rendeled (en is ott tettem) akkor kb 6 het mire megjon a szelep. csak szolok nehogy meglepetes legyen 😉

  26. oRphEus!

    Nekem egy 24V-os, CO2 hegesztőgépekben alkalmazott mágnesszelep teszi a dolgát az aki alatt. Ennek és a reduktoromnak is 6mm-es rádugós csatlakozása van, amik CO2 tömlővel vannak összekötve. Nem ereszt egy cseppet sem és így közdarab sem kell. A mágnesszelepet egy 12V-os adapter gyönyörűen kapcsolgatja, így a 24V sem jelent gondot és kb. 10.000 forintból megvan az egész. Nem akarlak lebeszélni az Aqua Medic szelepéről, de ez ugyanazt tudja kevesebb mint a feléért. Mágnesszelepekkel rogyásig van a Vatera.

    Üdv: N-dee

  27. Na nem a majd’ 23.000-s szelepre gondoltam, hanem erre: Aqua Medic mágnesszelep (Standard) 3,5W, 1/8″, nikkelezett. Ár: 12300 Ft Ez azért barátibban hangzik. 🙂 Gondolkodom a dolgon, mert a Papillon 500g-os szetthez (36500) egyrészt szóba jöhet ez a szelep 12300-ért, ami így kijönne 48800-ból + kb. 700 Ft-ért időkapcsoló. Vagy vehetném a beépített időkapcsolóval rendelkező – a szetthez hasonlóan Papillon – szelepet 15400-ért, a hozzá szükséges 2400Ft-os átalakító, ez viszont már 54300 lenne. Ezért gondolkodtam el, hogy van-e értelme plussz 5000-t rátenni az átalakító miatt, vagy biztonságosan megoldható co2 tömlővel is..

  28. Szerintem semmi gond a tömlős megoldással, nálam legalábbis nem szivárog.

  29. oRphEus: javaslom az ebay-t (osztrak es nemet oldalakat) a tartalek szettemet ott vette, 10 rugo alatt megvolt minden.

  30. 230 v-os mágnesszelepet a Vajda Péter u. 12-ben 2.800 Ft-ért lehet kapni. CO2 Reduktor 6.800, 10 Kg palack töltve 20.000. A tömlő árára nem emlékszem. Reduktort és a szelepet tömlővel kötöttem össze, nem ereszt.
    A szelep tekercselése üzem közben meleg, de 60C-ig normális.

  31. lenne egy kerdesem hatha jartatok mar hasonlo cipoben vagy olvastatok rola. a jelenlegi 240-es aksimban egy Aqua Medic 500 belso reaktort hasznalok a CO2 feloldasara. Ez a reaktor a kulso szorom esoztetojere van rakotve:
    http://www.aqua-medic.de/freshwater/en/2/reactor%20500/

    az eddigi tapasztalat ezzel a reaktorral kapcsolatosan. egeszen apro buborekokat – szinte lathatatlanokat – csinal, jol es egyenletesen oszlik el az akvariumban hala a kulso szuronek ami hajtja. a solenoid miatt nap vegen a lampaval egyutt CO2 is kikapcsol. viszont a tartalyban felhalmozott CO2 a viz folyamatos nyomasa alatt meg orakig adagolja a CO2-t. emiatt reggel is nagyon hamar beall a megfelelo CO2 szint.

    az ok amiert megis a cserejen gondolkozom, hogy 1 eleg nagy az aksiban ez a dolog es nemileg visszafogja az aramlast ami a kulso EHEIM szurombol jon. vettem egy Rhinox 2000-es diffuzort ami kivaltana ezt a reaktort. ahogy olvastam ezeknek az a baja hogy surun kell takaritani mert eltomodik.
    ajanlatos hetente allitolag.

    szoval a kerdes az lenne hogy hasznal e valaki kozuletek nagy akvariumban ilyen vagy hasonlo diffuzort es meg van e elegedve. itt foleg az erdekel hogy a solenoid kikapcs utan itt nem marad „tartalek” igy reggel viszonylag lassabban allhat be a CO2 szint az aksiban.

    mit javasoltok erdemes cserelni egyaltalan? ha jol ertem a reaktor egy fejlettebb technika. jobban keveredik a co2 a vizben stb.

    a jelenlegi elonye: jo oldodas, egyenletes CO2
    hatranya: nagy es az aksiban van. visszafogja a jelenlegi vizforgatast.

    a diffuzor elonye: uveg es kicsi. nem hasznalja a szurot a keveredeshez emiatt nagyobb lehet az aramlas az akvariumban.
    hatrany: talan gyengebb es egyenletlenebb CO2 oldas es porlasztas. gyakori eltomodes.

    ha valakinek van ebben tapasztalata infoja azt szivesen vennem.

  32. viktorlantos:

    Én kipróbáltam minkét módszert 200 literes medencében. A tapasztalataim pontosan azok voltak amiket te előnynek illetve hátránynak leirtál
    A diffuzorral jobban ment a szürés, nekem egy belső is van a külső szűrő mellett, de nem volt egyenletes a Co2 beoldás, ezt a tartós teszt is megmutatta, csak azon az oldalon volt jó a Co2 szintje ahol a diffúzor volt. Valószínű jóval nagyobb áramlás kellene.

    Szerintem a külső reaktor és az üveg üveg diffuzor jó megoldás, mert nem csúfitja el az aksit, és hatékony, de mindkettőhöz erős szürő kell.

  33. Én ilyet használok AquaMedic-est a 200-asban. http://www.aquariumplants.com/PhotoDetails.asp?ShowDESC=N&ProductCode=AM73015
    Nem olyan hatékony, de 1,5 bubi/m.perccel tartja az optimális szintet.
    A mágnesszelep kikapcsolása után kb. még 5percig jön belőle gáz. Reggel a CO2 egy órával előbb kapcsol be, hogy mire felkapcsol a lámpa, addigra meglegyen a CO2 szint.
    A tisztítását 1-2 havonta(!) ejtem meg. Ezt is csak azért, mert a kerámián megtelepszik a zöld pontalga és eltömi a finom pórusokat, ezért egyre nagyobb bubikban jön ki belőle a CO2. Romlik a hatásfoka.
    Van hozzá egy löttyöm (ADA Superge, de Keymakernek valami JBL-es van ami ugyanolyan jó) Ebbe bele kell tenni egy pár órára és mintha új lenne olyan lesz. Az enyém kb. 2 éves.
    A diffúzor előnye és hátránya az, amit leírtál. + szép 🙂
    Létezik köztes megoldás is, amit épp most rendelt HalasPetya (majd beszámol róla):
    http://akvarisztika.budapet.hu/wp-content/uploads/2008/10/cal-aqua-inline-diffuser_zm.jpg

  34. Viktorlantos,

    Azt kell mondanom, hogy a diffúzor mindenképpen visszalépés lesz hatásfokban a reaktor után. Sajnos nincs olcsó kereskedelmi megoldás a problémádra. Egy nagyobb akváriumnál én egyetlen profi megoldást ismerek arra, hogy megoldjam a jó hatásfokú de esztétikus CO2 befecskendezést: egy jó erős külső szűrőre (min. 1000lph) egy külső CO2 reaktort teszel. Lehet ezt a jelenlegi szűrőd mellett egy másodikra is tenni pl.

    Az én megoldásom a 260 literre így néz ki: 2db. Eheim 2028 külső szűrő, 2db Aquamas külső reaktorral. A külföldi tapasztalatok alapján nincs felhalmozódott CO2 gáz a reaktorban ilyen flow mellett és kb. 700lph-ra fogja vissza az egyébként 800-850lph szűrőt. A valós megforgatás így az akvárium tartalmának kb. ötszöröse óránként, így elegendő lesz.

  35. Spartacus, Nigro, Keymaker koszi a gyors segitseget/tippeket. Nekem egy Eheim 2226 szuri az aksit jelenleg (960lph). Bar lehetne sokkal hatekonyabb a szures/vizforgatas, de egyenlore nem terveznem uj szuro beallitasat. Ezt fogja vissza jelenleg a reaktor. Ugy neztem a reaktor nelkul egesz jo aramlas volt. bar a vizfelszin igy is mozog de nem tepi le a halaim hajat 😉

    Elsonek lehet kiprobalom majd hogy beuzemelem a diffuzort ami egyebkent ez: http://www.aquaessentials.co.uk/index.php?main_page=product_info&products_id=1432

    Felek ha tobb szurot nem akarok beuzemelni ez lesz az egyetlen jarhato ut. Surun ultetett novenyes aksi es kicsit majrezok hogy ha az aksi ellentetes oldalan nincs megfelelo aramlas egy ido utan gondok lesznek.

    koszi a tippeket megegyszer.

  36. egyebkent azert is szervaltam be ezt a diffuzort mert ahogy neztem a regebbi amano konyveket o szinte minden aksijan ilyet hasznalt korabban. A Beetle tipusbol.

  37. Az N-dee fele C02 reaktor kb ugyanaz, mint amit HalasPetya rendelt meg, nem? Amibe akar keramia diffuzort is lehet rakni (Nano diffuzor).
    Esetleg probald meg a kifolyo szar ellenalasat csokkenteni (rovidebb, vastagabb csovek, vastagabb co2 reaktor, a kulso szuro egyszintbe emelese az akvariummal, kulso szuro gyakoribb tisztitasa).

  38. Nigro
    ez a Cal Aqua cucc is erdekes. Ahogy nezem ez is ugy oldja meg a beoldast hogy nem fogja vissza a szurot/aramlast. Lehet beprobalkozom egy ilyennel is.

    Eäphrendil:
    azert nem ugyanaz mert igy aramlas kozben oldod be a gazt. mig a belso reaktornal amit hasznalok az esozteto vegere van rakva a belso reaktor. Ezert az esozteton kevesebb viz jon ki mert egy resze tovabbmegy a reaktorba. Ezzel en is kb olyan visszafogast erzek mint amit keymaker irt a kulso reaktornal.

  39. kozben olvasgattam ezt az In Line Cal Aqua dolgot azoknal akik mar hasznaljak. azt mondjak nem rossz, de takaritani viszonylag surun kell es a szuro csovezes miatt ez annyira nem egyszeru. van akinek ketto van belole full csovezessel es amig az egyik aztatasban van a masik uzemel. de egyebkent jo.

  40. Nigro!! A Ferplast-os Co2 rendszer amiről van is kép azt mondtad te is azt használod(tad). MA vettem meg és a buborékszámlálóba Kb. percenkét 2bubi jön :S Raktam bele meleg vizet+élesztőt+cukrot amennyit ír az oldalán, de semmi.
    Te hogy raktad össze?? ÉS mennyi élesztő kell bele, a legnagyobb baj, hogy nincs magyarul leírás benne :S.

  41. Úgy ahogy az oldalán jelzi. A CO2 kb. 2 órán belül beindul rendesen. (Amit adnak hozzá A+B+C komponenst, azt nem használtad?)

  42. De használtam vagyis használom. Türelmes lesz. Hogy is van az hogy ha tovább akarom hogy menjen a akkor több cukor?? ha erősebben akkor meg több élesztő???

  43. igen, de az elég optimálisan van belőve. Én is úgy használtam.

  44. Nigro: kikérném a véleményed, a „Palackos CO2 rendszer összeállítása” résznél linkelt dolgokról.

  45. Nigro!! Beindult a rendszer 😀 . Estére már be is indult és most szép folyamatosan megy 🙂 Azt nem értem, hogy hogy működik a mixer, mert én nem átok kis bubikat kijönni. Te a mixert használtad vagy esteleg kicserélted reaktorra vagy diffúzorra?

  46. JA igen a bugyborékok 😀 0,5bubi/sec jönnek, nem sok de több mint a semmi 🙂

  47. Azt a kis motoros bemosót használtam amit hozzá adtak. Ha jól megfigyeled, a tetején lehet látni ahogy belemegy a buborék. A motor pedig bekeveri a vízbe.

  48. „0,5bubi/sec jönnek, nem sok de több mint a semmi” Ezt Key jobb ha el se olvassa! :o)

  49. Nigro!! Szerintem nem jók ezek a címkék, az se tetszik hogy az egyik nagy, a másik kicsi. A bemosó alján látni kéne kicsi bubikat kijönni???Mert bele belemennek de kijönni nem látom őket. Lehetne diffúzort használni helyette, vagy nincs elég nyomás? Levinen 😀 De végül is igaz, mert jobb mint a semmi :D, de mégse a 3bubi/s

  50. Hát igen… randa volt, mint a bűn. Leszedtem. Az a lényeg, hogy az alján már ne menjen ki bubi. Akkor tökéletesen beleoldotta a vízbe.

  51. 😀 Nekem se tetszett, és nagyon nem láttam funkcionalitását. 😀 (idő volt mire leírtam) JA, én azt hittem, hogy menenk ki a kis bubik a szivacson keresztül az alján, mint az üveg diffúzorokon. Kezdem érteni :D. Nincs az e-petben AZ a világítás ami karok és azt mondták másfél hónap :S Galapagosban viszont 2ezerrel drágább, még eldöntöm mert az e-petben kapok 10%ék kedvezményt, ha neten rendelek és úgy olcsóbban jön ki a szállítással.

  52. Mondtam, hogy nincs olyan világításunk, de remélem azért bementél megerősítésért 🙂

  53. Deck!! Dehogy mentem be, Bp-ről kicsit hosszú lenne főleg hogy apám biztos nem vitt volna le. 😀 Megkérdeztem msn-en 😀
    Neked mi az msn címed?

  54. Lehet, hogy félreértettelek benneteket, de elég fél évente cserélni a co2 tartós tesztben a folyadékot? A JBL -em útmutatójában azt írják, hogy a legközelebbi vízcserénél, vagy legkésőbb 2 hét múlva cseréljem.

    Keymaker, úgy tudom neked több tartósteszted is van. Megnéznéd nekem egy sima 300FT-s csepegtetős neptun PH teszttel a co2 szinted?
    A JBL tartósteszthez nagyvonalúan odaírták, hogy ph-t is lehet vele mérni. Mindez abból áll, hogy kaptam hozzá egy ph-s skálát is.
    http://prociweb.hu/Photos/Akvarisztika/2008/.n/081120012.jpg
    A heti rendszerességgel végzett ph méréseim során látom, hogy szinte 1:1-ben ugyanolyan a szin lesz a kémcsőben, mint a tartóstesztben. Tudjuk, hogy ph mérésen alapszik a dolog, lehet hogy használható lenne utántöltőnek egy sima neptun teszt is.

  55. Proci,

    Bocs, most látom csak, hogy írtál. Felejtsd már el az útmutatókat és menj a tapasztalataid alapján. 🙂

    Régen volt egy Bit-Let című számítógépes magazin, abban olvastam, hogy „ha a térkép és a táj nem egyezik, akkor a táj szerint kell menni”. 🙂

    Nem értem, hogy miért kell mérned a PH-dat, de a kísérletünk szempontjából most mindegy is… 🙂

    Próbáld ki a PH csepptesztet 4dKH-s folyadékba tenni (leírás a drop checker-es írásomban) és úgy hasonlítsd össze a színeket. Ha stimmelnek, akkor nyugodtan utántölthetsz azzal is (ha kell, 4dKH-s folyadékkal vagy más KH-s folyadékkal kikísérletezve a színárnyalatokat, addíg, amíg ugyanazt kapod).

  56. Okés, részemről már kissé felejtve lett (kb havonta cseréltem), de a fél éves elsőre olvasásra soknak tünt:)
    4dKH-s folyatékkal megnézem, okés. Szerintem ugyanazt kapom, nesze neked drága reagens folyadék:)

  57. Help!Pár napja a következő változtatásokat hajtottam végre az akimon(54l)Vettem a Galapagosban egy Anubias heterophyllát,és egy hosszúkás porlasztókövet,mely nagyon apró bubikra porlasztja az élesztős co2-t.Azóta szinte teljesen eltűntek az oxigén buborékok a növényekről.Az anubiason van egy kevés bubi.Elzabálná a többi elől a co2-t?Próbáltam áttenni a co2 porlasztást másik helyre,de semmi változás…A világításon rövidítettem (9.30.-tól 21.-ig)de ez a változás előtt volt még.Mit szúrtam el?Aggódom….

  58. Sziasztok

    Sajnos abba a helyzetbe kerültem az új 160l-es akváriumom összeállításakor hogy választanom kell: vagy jó világítás és nincs CO2, vagy fordítva.
    Én a világítás mellett döntöttem, remélem helyesen. A világítás 4 T5 csőből fog állni, egyenként 36W. De a CO2 ezzel 1 időben élesztős lesz, amihez esetleg veszek 1 reaktort. A kérdésem az lenne, hogy a fent említett „jó” megvilágítású akiban tartható-e „cuba” alacsony és/vagy nem egyenletes CO2 mellett.( az aki 40cm magas) Bocs ha rossz helyre tettem fel a kérdést, de igazából több témát is érint a kérdés.

    Előre is köszi a segítséget.

  59. cuba elviekben tarthato, foleg a vilagitasod mellett. CO2 max az eroteljesebb novekedesben fog segiteni. Szoktam olvasni hogy CO2 kiegesziteshez alalmaznak Easy Carbot. Ha betartod az adagolast elviekben nem lehet baj. Ezt hasznaljak akkor is ha nincs CO2. Legalabb annyi hivo van mellette mint ellene.

  60. Igyekszem éppen beüzemelni egy élesztős flakont… De valahogy nem akar sikerülni, vagy túl türelmetlen vagyok… 🙂

    A cső úgy 18cm-re megy a víz alá egy porlasztóba. A co2 általában úgy 7cm-ig le is jut magától, aztán ott ide oda mozog komótosan pár centit…

    Mondjuk most egy fórumos hozzászólástól vezérelve kicsit felrázogattam a flakont és meg is indult a co2. Eljutott a porlasztóig, de ott elakadt. Buborék csak akkor jött, ha megnyomtam a palackot, viszont utána még vagy fél percig nyomás nélkül is jött, majd abbamaradt…

    A kotyvalék kikeverése után mennyi idő múlva kellene buborékolnia és mennyire?

  61. Koszi szepen a tanacsot Viktor!

    Ja, és írtam neked abban a bizonyos másik cikkben is 🙂

  62. Edorn!

    Ha jól keverted ki akkor kb 2 óra múlva indul be rendesen a kotyvalék
    Ha egy kicsit meg akarod turbózni, használj por-élesztőt (tecsó) az 1 fokkal jobb. Ügyelj rá hogy ne legyen túl hideg a szobában különben a co2 le is állhat, de legalábbis lelassul az tuti.
    a porlasztót cseréld le vmi finomabbra, mert így nagyon nagy a veszteség.

  63. Edorn: sztem valahol nem tökéletes a tömítés (valószínűleg a flakon kupakján a levegőcső csatlakozásánál)

  64. Meglett a hiba. Mégpedig kettő is volt: Túl sok cukor, illetve a tömítés sem volt tökéletes. De szerencsére pont kéznél volt a csodás technokol… 🙂

    Most már gyönyörűen jön az apró buborékáradat! 🙂 Kíváncsi leszek, meddig bírja szusszal, illetve a hőmérséklet változás mennyire befolyásolja (mivel jelenleg akifűtővel ellátott vödörben van 26fok körüli vízben)…

  65. rolko: a H cuba hajlamos lehet megnyurgulni, ha keves Co2 kap.

  66. Sziasztok!Eddig csak olvasgattam,szívtam magamba a sok infót.Gratulálok az oldalhoz,igazán hiánypótló,igényes.Reaktorra láttam egy olyan megoldást,hogy egy belső vízforgató pumpára volt rákötve külső reaktor,majd persze visszavetve,palackostúl,elektródával,ph mérővel.A külső reaktor oldja be a legjobban a co-t(?).Így nem a külső szűrő áramlását fogja vissza. Tudom,növényes akiban nem jól mutat egy „motor”.De ez is egy megoldás lehet , ha nem kimondott növényes,el lehet rejteni egy növény mögé.Nem tudom belinkelni,nem találtam meg újra,de el van mentve.Nem fénykép,csak rajz volt.

  67. Sok jó megoldás létezik. Mindnek van jó és rossz tulajdonsága. De a célnak nagytöbbségük megfelel. Bármelyik megoldást választod, jól döntessz. Egyébként készen is létezik olyan rendszer amit leírtál. Az, hogy egy élesztős palack, vagy egy nagynyomású palack adagol, az már részletkérdés.

  68. Én nem erre gondoltam.Egy belső motoros pumpára volt rákötve egy külső reaktor.Egy olyasmi pumpára,amit az alsópolcos házi szűrőhöz szoktak rakni,csak kisebb teljesítményű.Egy ilyesmi pumpára http://www.zoocentras.lt/images/EHEIM_CompactPump300-1000.jpg
    egy ilyen külső reaktor
    http://i128.photobucket.com/albums/p169/edseeley/100_0473.jpg.
    Tehát a pumpa belül volt feltapadózva,teljes méretű csővel kivezetve a külső reaktorba,ami az aki mögött volt elhelyezve, majd vissza az akiba.Az a cél ,hogy minél kevesebb kütyü legyen az akviban.Ezt a megoldást még sehol sem láttam.Tudom léteznek emelő és nyomó pumpák,nyilván az utóbbi jöhet szóba.

  69. Szia Nigro! Amit én feltettem kérdést, feljebb néhány sorral, tudsz rá mondani valamit? Tapasztalat, hallomás?
    Köszi

    http://www.tropus-szeged.hu/index.php/BOYU_elektrolitos_CO2_diffuzer_ED_118

  70. Pont ezt a termeket nem ismerem, csak hasonlo elektrolizises co2 gyartot. Azt nem igen lehetett szabalyozni, ezert nem biztositott egyenletes co2-t. Elvileg ezt lehet, bar nem tudom mennyire pontosan. Ha pontosan lehet szabalyozni, es nem csak nagyjabol, akkor jo lehet.

  71. Esztétikai problémáim vannak csak vele. Most láttam más gyártótól is ilyet.

  72. Sziasztok!
    Nem tud valaki esetleg Magyarországon üveg/kerámia diffúzort?Mintha láttam volna valahol, de már nem emlékszem hol volt…Tudom a tropical fishben lehet kapni, de mintha máshol több méretben lett volna..

  73. Ezaz Proci!Köszönöm!:D

  74. Nincs mit dekalabda00. Látom szegedi vagy, mákos, ott van a szomszédban ez a bolt:) Nem szoktál pesre járni? Kellene néhány cucc nekem is az aquaimpexből:)

  75. Szisztok!

    Bar tudom hogy a legtobben palackos CO2 rendszert hasznaltok, megis lenne 1 kerdesem az elesztos modszerrel kapcsolatban.
    Ha a termelodo co2-t egy kis csobe vezetnem be alulrol es a tetejere helyeznek egy alife atereszto reteget ( amelynek van egy maximalis ateresztokepessege amit en ugy ertelmezek, hogy x ido alatt y mennyisegu co2 megy at rajta)
    akkor amig a csoben van osszegyulemlett co2, akkor addig azt amembran egyenletesen engedi ki az akvarium vizebe.
    Ez persze csak elmelet, egyenlore nem tobb de hatha a CO2-mesterek tudnak egy kicsit segiteni.
    Elore is koszi!

    Roli

  76. Proci, sajnos nem járok sűrűn Pestre.Viszont az aquaimpexesek nem kapkodják el a dolgokat:)3 napja rendeltem, már írtam nekik, de még nem sikerült egyeztetni az átvételi időpontot,mind1, a türelem diffúzort terem:D
    Egyébként ők algyőiek, ami pedig elég messzire van Szeged belvárosától…leggalábbis busszal, mivel jogsim még nincs:)

  77. Sziasztok!
    A minap gondolkoztam egy reaktor- diffuzor cserén. Mégpedig azért, mert azt tapasztaltam, hogy a reaktor co2 beoldása ugyan jó, de egy „8x-os” szűréssel sem látom egyenletesnek az akváriumban a co2 szintet. Talán a diffuzor esetében a sok apró buborék mindenhova eljut az akiban, így a beoldás is egyenletesebb kell, hogy legyen. Most a glossóm a reaktor alatt 10cm vastag, a tőle távoli helyeken 3cm. Nem túl csinos látvány. Mi a véleményetek?

    Sziasztok

  78. Előrebocsátom, hogy mivel nem láttam a reaktorodat (milyen fajta, és milyen szűrőre van kapcsolva?) ezért csak elméletben tudok mondani erre bármit is.

    Az elmélet pedig azt mondja, hogy ahová a reaktor által az akváriumvízbe benyomuló sugárba oldott CO2 nem jutott el, oda a diffúzor által eregetett buborék sem fog. Másrészről a reaktor beoldási hatásfoka sokkal de sokkal jobb, mint a diffúzoré – ahol az apró buborékok nagy része eléri a felszínt és pukk. 🙂

    A flow az flow. Mindegy, hol „akasztod rá” a CO2-t. Az áramlás egyenletes eloszlásán kell tehát javítanod, nem a beoldás típusán. A nagyok a hátfal mentén teljes hosszban közvetlenül a vízszint alatt elhelyezett esőztetőket használnak, amelyek vízszintes irányba nyomják be a CO2-vel dúsított vizet. Ez az előlap mentén lemegy és pontosan a glosso szőnyegre jut az előtérben. Az egyenletes áramláshoz két db. elszívó ág is szükséges a két hátsó sarokban.

  79. Ahaaa!
    Köszönöm Key. Kicsit féltem, hogy ezt fogom olvasni… esztétikai okokra gondolva, de ha egyszer ez a kitaposott ösvény, akkor ezzel kell próbálkoznom. A belső reaktor se szép látvány, de így legalább attól megszabadulok.

    Talán egy üveg esőztető sokat javítana az öszképen.

  80. Ezen a két esőztető dolgon tovább gondolkodva, akkor a két külső reaktor is javallt!?

  81. Sziasztok,

    Kicsit vitatkoznék veled Key :] Utóbbi időben egyre több helyen lehet olvasni, hogy a mikrobubis megoldás többeknél hatékonyabb (azaz kevesebb bubival ugyanazt a hatást érik el). Jómagam is ezt tapasztalom, én ezt azzal magyarázom (lehet rossz következtetés), hogy a bubik megülnek a leveleken és lokálisan oldódnak be, pont ott ahol szükség van rájuk. Így aztán lehet, hogy több gáz veszik el a felszínen, de ami bent marad az „jó helyen van”.

    Ezért sokan cserélik le a külső reaktort és inkább több diffuzorral trükköznek. Én ezt nem tartom olyan jónak, mert sok vele a gond (tisztítás, változó hatásfok, esztétika).

    Viszont ha a külső reaktort kicsit átalakítjuk, hogy keringesse a felgyülemlett co2-t (google: venturi co2 reactor) akkor egy nagyon hatékony megoldást kapunk, amely mikrobubikat csinál. (Megj.: nagyon fontos a pumpa teljesítményének helyes megválasztása, inkább méretezzük túl)

    Bevitel: Az esőztető a legjobb, viszont nem egy szép látvány. Én azt csináltam hogy a vízszint felett megy a cső, és x cm-erenként belenyúlik a vízbe. Ha ellaposítjuk a cső végét, akkor gyakorlatilag ugyanaz a hatása mint az esőztetőnek, csak kicsit talán szebb megoldás.

    Újabb próbálkozások: A tengeri akvarisztikában használt needle wheel rotoros pumpákat (a rotoron lyukak vannak, vagy az egész szivacsos szerkezetű) használják fel. Ezek tulajdonsága az hogy azonos teljesítményen kevesebb vizet szállítanak, ugyanakkor „megkeverik” azt. Így gyakorlatilag beoldják a co2-t (youtube-on található videó róla). Én ilyennel még nem próbálkoztam, de egyik kolléga nagyon meg van vele elégedve (ő nem használja reaktorral, csak a pumpa dolgozik).

    Ha ezt a rendszert összekötjük egy venturis reaktorral, akkor azt hiszem ez a leghatékonyabb megoldás.

    Mikrobubis megoldás hátránya: A sok bubi esztétikailag zavaró lehet, viszont ha jól megtervezzük a reaktort, akkor állítható a bubik nagysága, mennyisége. Így aztán be tudjuk lőni azt a szintet ami nem zavaró. (meg ha amúgy is erőteljesen bubiznak a növények, akkor nem lesz nagy különbség)

    Rendszer jó tulajdonsága: Csak egyszer kell megépíteni, utána már alkalmazhatjuk sima (100%-os beoldású) reaktorként, vagy porlasztós reaktorként is. Így aztán nem csak a gáz mennyiségével trükközhetünk. Az is hatalmas előny, hogy a teljesítmény nem ingadozik, nem kell takarítani és karbantartani.

  82. Szia Zbacsi

    Én, lehet inkább, veled vitatkoznék. 🙂 Ez, hogy azért jobb a beoldás, mert a bubik megülnek a növényeken, ez nem igazán van így. Nyilván a co2 buborékok „belövésénél” egy-két helyre beülhetnek, de ez egyáltalán nem jellemző. Egy megfelelő beoldásnál nem a co2 buborékok ülnek a leveleken, hanem a távozó oxigén buborékok. A 100%-os, azaz a reaktoros beoldásnál nincs (sajnos) hatékonyabb. A co2-ben gazdag vizet jóval könnyebb eljutatni távolabbi pontokra, mint az apró buborékokat. A reaktornál vagy egy nagyobb mértékben túlméretezett szűrőre van szűkség, vagy egy kiegészítő szivattyúra.

    A porlasztott buborékok optikai hatásának tetszése vagy nem tetszése, ízlés kérdése, nekem tetszik. 🙂

  83. Szia Levinen,

    A dolog magyarázata csak tőlem ered, én ezzel magyarázom, így aztán nagy eséllyel hülyeség :), nem tudom van-e ez ügyben elfogadott érvelés. Viszont az „tény” (inkább mítosz a jó szó, mert nem igen van bizonyítva :]), hogy ugyanolyan körülmények között a porlasztásos módszer jobb eredményt hoz(hat). Ha jól rémlik akkor barrreporton van is róla egy thread. Lehet nem minden esetben van ez így. Viszont érdekes dolog, mert az ember józan ésszel úgy gondolná, hogy a 100%-os beoldásnál nem lehet jobb. Az is hozzátartozik, hogy ezeket nagyon nehéz mérni, és ezen megfigyelések többsége erősen szubjektív. Az én esetemben jobb eredményt hozott a porlasztás.

    A dolog nem is emiatt lehet érdekes, inkább a venturis reaktor és a needle-wheel pumpákon van a hangsúly, amivel akár a porlasztós, akár a 100%-os beoldási stratégiát válasszuk, jobb hatékonysággal oldjuk be a co2-t (azonos pumpa teljesítmény mellett).

    Mindenesetre mind a két stratégia hatékony megoldás a co2 eloszlás tekintetében (bármilyen belső beoldáshoz képest), egyszerűen csak annyi a különbség hogy mennyi gázt spórolunk meg, ha egyáltalán jelentős különbséget tudunk elérni…

    Viszont egy fontos dolgot érdemes megemlíteni. A reaktort lehetőleg mindig kössük külön ágra, hiszen így biztosítható az egyenletes beoldás. A gáz felhalmozódás sem elhanyagolható kérdés, ezért is érdemes fent említett venturis reaktort alkalmazni, hiszen így folyamatosan kering az esetlegesen felgyülemlett gáz (nagyobb felületen érintkezik a vízzel), és így jobb eredménnyel oldódik be.

  84. Érdekes volt olvasni a véleményeteket, amit nagyon köszönök. Magam részéről, az olvasottak alapján a külső reaktorra voksolok.

    Tovább gondolva a dolgot a belső reaktor is kiváló hatásfokkal működik, hiszen óriásira nőnek a növényeim.
    Épp csak a környezetében gyorsan cserélődik a víz a növények körül, és ettől őrült mértékben zabálják a tápanyagokat. Valamilyen mértékben mindenhol van flow az akváriumban, csak a Key által vázolt, legoptimálisabb formában nincs. Egy szögletes akiban szerintem sohasem lehet tökéletes, mert a sarkokban szinte áll a víz. Talán egy gyűrű alakúban elképzelhető 🙂

  85. Ééés megérkeztünk a gömbakváriumhoz… 🙂

  86. A venturi elvet a középiskolából ugye mind ismerjük. Az akvarisztikában a CO2 beoldásban Tom Barr kezdte először használni, rendkívül egyszerű módon – rákötött egy venturi csövet a szűrő befolyó ágára, és ebbe buborékoltatta a CO2-t. A nagysebességű vízzel való találkozáskor a belökődő buborékok sok apró buborékra robbantak szét, így nagy részük be tudott oldódni mielőtt az akváriumba elért volna az áramlás.

    A pusztán venturi elven történő beoldásnak egyetlen komoly előnye van: a venturi cső nem akadályozza olyan mértékben az áramlást mint egy külső reaktor, tehát kisebb teljesítményű szűrőkre is rá lehet kapcsolni és nem rontja az akváriumon belüli áramlást.

    A venturi elvnek az a hátránya, hogy önmagában használva a külső reaktornál rosszabb hatásfokkal old be, mivel elkerülhetetlen, hogy egyes buborékok elérjék a vízfelszínt. Egy külső szűrőre kötött reaktornál ez nem fordul elő. Ne feledjük, hogy a széleskörű tapasztalatok alapján egy külső reaktor a legjobban kb. 1000 lph fölötti szűrőknél működik.

    A „venturi külső reaktor” megoldást picit fölöslegesnek találom egy megfelelő hozamú külső szűrő használata mellett. A célunk az, hogy minden (!) CO2 feloldjunk, ezt pedig egy hagyományos reaktor megteszi. A gondok akkor jönnek, amikor a teljesítmény túl kicsi és a gáz meggyűlik a reaktor tetején. Nyilván valamennyit gyorsít a beoldáson az, ha már eleve porlasztott CO2-vel találkozik a víz, nem egy nagyobb buorékkal. Sokan bevarázsoltak egy porlasztókövet a reaktorba pont ezért (a hajó a palackban feeling-em van kicsit 🙂 ), de számottevő teljesítményjavulásról nem tudtak beszámolni.

    Zbacsi, én egyelőre nem találkoztam ilyen kísérleti eredményekkel, hogy a diffúzor jobb lenne, mint a reaktor. Utána fogok nézni.

  87. A megoldás egyszerűbb, mint hinné az ember. Egy szolnoki akvarista találta ki (biztos más is rájött már, de eddig nem láttam máshol).

    Veszel egy hengert v. pet palackot, a szűrőből kimenő csövet -ahogy vezeted fel az akváriumhoz- előtte betolod a palack aljába. Ez kb 2/3-ig betolva, kissé meghajlitva a cső végét (pl. PVC cső). A továbbmenő ágat pedig a tetejéből kivezeted, de ez a cső leér a palack aljáig.
    A co2-t bejuttatod a palackba, az alulról „támadó” vízsugár a palack tetején pörgeti, keveri a buborékokat. A bubi felefele menne, a viz is felfele kényszeri. A kiáramlő cső vége viszont a palack alján van -> nem jut le gáz.
    Előny:
    -100% beoldás
    -elhanyagolható nyomásveszteség
    -a feláramló viz útjába 1:1-ben beköthető lentről felfelé. Nem kell fordítva bekötni, mint az összes külső reaktorba.

    Ha arra járok lefényképezem. Nagyon ötletes!

    Addig is egy skicc rajz: http://kepfeltoltes.hu/view/090517/beoldo_www.kepfeltoltes.hu_.jpg

  88. sziasztok! szörnyű baleset történt nálam és ebben szeretném a segítségetek kérni, bár valószinűleg már késő lesz, vagy épp sikerül túlélnem:(
    Szóval egy 20l növényes nano-t raktam össze élesztős 2x 2l palackos co2 vel gyönyörűen működött a növények már bubiztak életemben nem voltam még ilyen büszke az akváriumomra. De sajnos baleset történt, míg a lányommal a kertben játszottam. Mikor beléptem a házba élesztőszagot éreztem, és rohantam az emeletre, a túlnyomástól a cor cső kirepült a palackból és mindenfelé fröcskölte a tartalma egy részét, még a billentyűzetem most is ragad, de ami rosszabb az akvába is ment valamennyi, azt nem tudom mennyi de opálos lett a víz. végeztem egy gyors 2/3 os vízcserét, többet nem mertem, és figyelem a halakat, elég zavartnak tünnek. Szóval szeretném tudni, hogy az élesztős cukros lötty mennyire mérgezi meg az akváriumot, ha még maradt egy kisebb koncentráció a vízben? vagy mit javasoltok hogy az imádott kis vörösneon csapatom túlélje? mindenesetre elkezdek spórolni egy nagynyomású rendszerre.
    Üdv: GaBko

  89. ngabko: Vastag falú palackból csináltad? http://akvarisztika.budapet.hu/2009/04/03/hazi-barkacs-szendioxid-reaktor/

    A vékony 1.5 literes alkalmatlan lehet, viszont a vastag falúról nehezen tudom elképzelni, hogy ne birná a túlnyomást. Nagyon sokan sikeresen alkalmaztuk már.

    A belekerülő lötyi hatásáról nincs tapasztalatom, de szerintem erős ammónia keletkezik tőle, mely halakra toxikus, algáknak pedig kedvező.

    Amit a helyedben tennék: állot/kezelt vizet kiraknék jó 40 litert, ebbe kevés akvárium vizzel átszoktatnám a halakat. Ebben már felhigul a lötyid. Az aksit pedig újrainditanám. Kizártnak tartom, hogy talpraállna egy ilyen élesztős bombától, főleg ilyen kis akvárium:-/

  90. szia! nem a palack nem bírta a túlnyomást hanem a csövemet lőtte ki mint egy rakétát. a csőben volt nagy túlnyomás kőkemény volt elötte és meg is tágolt egy kicsit, de nem gondoltam hogy ki tudja lőni. Nagyrészét lecseréltem a víznek a halak látszólag jól vannak, remélem nem lesz gond, nem tudom mennyi került a vízbe a lötyiből, de remélem nem maradt így sok a vízben, mindenesetre ma is csinálok egy nagyobb vízcserét. Egyébként a Levinen féle 2 keménypalackos rendszert csináltam meg, a cső sima oxigén cső volt és szuperül ment míg ki nem lőtte a csövet, nem eresztett csak annyival több gázt termelt mint amennyi kellett a nanóba hogy egy nap alatt ekkora túlnyomásom lett. Próbálok egy erősebb rendszert összehozni, és időnkét kiengedem a túlnyomást belőle. És bocs, hogy ebbe a topicba spammelek, lehet nem ebbe a témába tartozik az eset. Köszönettel: Gabko

  91. Sziasztok!
    Úgy gondolom ide tartozik ezért megkérdezem…
    Valaki szerzett már komoly tapasztalatot az Easy Carbo-val kapcsolatban? Mennyire hatékony mondjuk egy palackoshoz vagy egy élesztőshöz képest…

  92. Szia raggacs!

    Hát,engem nem kápráztatott el.Próbáltam kiváltani vele és az élesztőssel azt az időt amíg be nem tudtam szerezni a nagynyomásút.Én semmi változást nem láttam a senyvedő növényeimen,még jócskán túladagolva sem.Azóta indult meg minden növény igazán,hogy kapja a palackos co2-t meg a GreenAqua tápokat.Persze ehhez hozzá kell tennem,hogy a rossz tápozás nagyban hozzájárult a tápanyag hiányhoz.
    Ha korszerű tápokat EI módszert használsz,el tudom képzelni,hogy hatásos lehet.

  93. Hali!

    raggacs

    Van akinek sikerült, mint ahogy már Viktor belinkelte:
    http://www.practicalfishkeeping.co.uk/pfk/pages/blog.php?blogid=234

  94. Sziasztok

    Én mostanában szeretnék egy co2 rendszert összeállítani, kérdésem az lenne hogy a linken szereplő reduktor jó-e egy ilyen rendszerhez, vagy a finomszabályozhatóságát illetően rossz?

    http://bolthely.hu/hegesztogep/id/00018_REDUKTOR_Co2-Ar_midi

  95. Szinte teljesen alkalmatlan. Nem precíz szerkezet. Esetleg, ha veszel mellé egy tűszelepet. Kicsit olyan, mintha láncfűrésszel állnál neki szőlőt metszeni. 🙂

  96. micro

    Ha adhatok egy tippet:
    Nekem is ugyanilyen reduktorom van és megszenvedtem vele, hogy nem 6/4 mm es cső csatlakozása van hanem 8/6 át kellet váltanom valahol ami elég nehezen ment. (Nem nagyon tudom hol lehet veni átváltót ilyet) (A Green Works tűszelep 6/4 es, meg minden akvarisztikai co2 cucc!)

    Ha nem ilyen akkor nem mondtam semmit!

    (És mellesleg nem jó a tapasztalatom erről a reduktorról! Gagyi!
    Talán megéri az árát)

  97. Sajnálatos esemény történt nálam a napokban…Az élesztős palackom elborult, és egy kevés belefolyt belőle az akváriumomba. Mire észrevettem, a vizem beopálosodott, és az összes élőlény, (40-50 red-cherry, sziámi algázók) elhullott. A vizet teljesen leszívtam belőle a talajig, és újratöltöttem. 3-4 nap telt el azóta, és A helferieim szinte teljesen eltűntek, a glosso-im folyamatosan sárgulnak, a rotalák levelei meg elüvegesednek. Nem kívánom senkinek ezt a csapást! A hosszú hetek alatt kispórolt pénzből vett Tropica-s növényeim pillanatok alatt foszlanak szét és tűnnek el a szűrőm szivacsjárataiban. Meglehetősen megvisel ez a tétlenség, miközben végignézem a növényeim pusztulását, és nem tudom mi tévő legyek.
    Valaki segítsen nekem, és okoskodás helyett adjon használható tanácsot, hogy hogyan hozhatnám helyre ezt a „természet elleni” csapást!

  98. Hello,

    Nigro

    Új vagyok itt. Első kérdésem, hogyha megy a CO2 akkor a levegőztető is mehet vele együtt? A második pedig az lenne nem ide tartozik, de remélem segítesz. Egy 200 l-es akváriumhoz milyen típusú külső szűrőt javasolsz?

  99. Amikor a McDonald’s-ban ülsz és a szívószállal fújod a kólát, mit tapasztalsz? Mivel lehet, hogy te nem voltál olyan rossz gyerek mint én, elárulom. 😉 Elment az ereje egy pillanat alatt. No így zavarja ki a vízből a levegőztető a CO2 is. Tehát erősen mellőzendő. CO2 túladagolás esetén azonban hatékony segítség lehet 😉
    Szűrőből az Eheim típust javaslom.

  100. Hello,

    Nigro

    Rendben értem. Az akvárium amit tervezek az 150 és 200 l közötti lesz. Erre a célra ezt a két szűrőt néztem ki az első a Eheim Professionel 3 – 2075 a másik pedig a Eheim Professionel 3 – 2073. Szerintem bármelyiket is választom elég lesz az akváriumomba én szerintem. A másik kérdésem lehet hogy hülyén hangzik, de a ki- és befolyó csövek elhelyezése mindegy vagy a az egyiket az egyik oldalra a másikat pedig a vele szemközti oldalra kell tenni? vagy mindegy?
    Előre s köszönöm a választ.
    Lesz még pár kérdésem a közel jövőben remélem tudsz majd segíteni.

  101. A ki és befolyót egy oldalra érdemes tenni. Minden kérdésre szívesen válaszolok, de arra kérlek ezeket majd a fórumra tedd fel.

  102. És milyen az elektrolízissel működő CO2 rendszer ? Jobb vagy rosszabb mint a gázpalackos ?

  103. egyértelműen rosszabb, hosszabb távon drágább is.
    Ezt olvasd el hasznos: http://www.akvakertesz.hu/viewtopic.php?f=15&t=229&p=3952&hilit=elektrol%C3%ADzis#p3952

  104. Sziasztok,

    Először is szeretném megköszönni az oldal létezését, baromi sok időt töltök mostanában akvarisztikai finomságok olvasgatásával. Itt eddig nagyon sok érdekes megoldást, inspirációt és ötletet olvastam, szóval gratula.
    Másodsorban azért veszem a bátorságot írni, mert ledöntöttem, hogy belevágok. Gyerekkoromban volt egy 40L-es akváriumunk, hát semmi csicsa, volt benne sóder, pár csálé növény és persze a halak. Ezt pár éve felelevenítettem, de az a 30 éves akvárium már nem az igazi, asszony leállította a projektet.
    Most azonban engedett és szeretnék egy látványos szép hóbortot. Így megrendeltem egy Juwel Rio aki szettet, 180L. A bútort én állítom össze hozzá. Ahogy figyelgetem az aquascape képeket, ötleteket, leginkább az Iwagumi felé húzok, de mindenképp az lenne számomra a nagy álom, hogy az aljzaton egy rét látványát keltsem. Azon kívül kő és halak. A nagy kérdésem talán naív, de a segítségetek kérném, a tanácsotokat. Egy 180L-hez, a szetthez tartozó T5, 2x45W világítással, a fent említett növényzethez szükség van e CO2-re. Gondolom igen, de milyenre. Itt is működhet kezdetben az élesztős dolog? Mivel így is borsos a projekt indítása, az asszonyt csak akkor zaklatnám egy komoly CO2 szett vásárlásával, ha egyöntetűen az a véleményetek, hogy egyébként az álom scape-hez ez bizony kelleni fog.

    Előre is köszi bárki véleményét és elnézést, ha butaságot írok.

    1. Bocsánat, 1x45W, elírtam.

      1. Üdv a „fertőző” osztályon! 🙂
        Minden bizonnyal már sok írást olvastál itt és már magad is megfogalmaztad a választ. Két dolog is kevés lesz sajnos. A fény és a CO2.
        Ekkora akváriumhoz nem érdemes élesztőst csinálni, nem sokat fog érni. A világítás ha tényleg 1x45W akkor a 0,5W/litert sem fogja elérni.
        Két dolgot tehetsz.
        1. Leteszel az Iwagumiról és maradsz az anubias és echinodorus fajoknál.
        2. Lecseréled a lámpát és beszerzel nagynyomású CO2 rendszert (akvakertész fórumon nézz körül, ott árulnak használtan megbízhatóakat)

        3. Mégsem ezt a szettet veszed, hanem nézel egy használt „akvakertész” szettet ugyanennyiért.

Hozzászólás a(z) ngabko bejegyzéshez Válasz megszakítása

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük