Hírek-EsszékMély víz

„el Natural” Diana Walstad low-tech elmélete

Aki esetleg azt gondolná, hogy csak egyféle út létezik a növényes akvárium elkészítéséhez, az nagyon téved! A „High tech-new school” technikával szemben, vagy inkább mellett, létezik egy egyszerű, „Low tech” elmélet is, melynek szintén sok követője van a világban.

A módszer úttörője Diana Walstad. Elméletét könyv formájában is kiadták és szerte a világban rengeteg példányban fogyott.

Diana elmondása szerint olyan családból származik, ahol mindig volt akvárium és kerti tó. Azonban a növények folyton csak senyvedtek. Mígnem egyszer a kavics aljzat alá földet nem tett. Ezután, mintha a növéyneket kicserélték volna. Növekedésnek indultak és addig sohasem látott ütemben kezdték hozni leveleiket. A halak kondíciója is sokkal jobb lett, köszönhetően az egészséges növényeknek.

Nos tehát lássuk, hogy milyen paraméterek mellett működik egy ilyen low-tech akvárium? Diana kifőzött földet használ táptalaj gyanánt és erre aprószemű kavicsot szór. Nem használ szűrőt, csupán egy vízforgató berendezést. Vízcserét 3-6 havonta(!) végez. Nem használ erős világítást, csupán 0,3-0,6 W/liter fényerőt, viszont akváriumait előszeretettel teszi ablakba. CO2-t sem adagol.

A kép, egy filmforgatás pillanatait örökíti meg

Akik már kezdték magukba szívni az „itteni” nézeteket, azoknak ez most kicsit érthetetlen dolognak tűnhet, pedig Diana szerint működik. Több olyan dolog van, ami totális algásodáshoz kéne, hogy vezessen, vagy a halak pusztulásához, mégis működik!

És hogy mi mégis a magyarázat? A titok, a növények bologiai szűrésben van. Diana elmélete szerint, a növények nem csak dekorációs célt szolgálnak. Meghatározó szerepük van a halak egészséges fejlődésében  és életterük optimális fenntartásában.

A nitrogén tartalmú vegyületek, leginkább az ammónia (NH3) és a nitrit (NO2) rendkívül mérgezőek a halak számára. Legfőbb feladatunk ezek eltávolítása a vízből. Diana kutatásai szerint, a növények sokkal szívesebben jutnak nitrogénhez ammónia (NH3) bontásával, mint a nitrát (NO3) felhasználásával.

Erre a következtetésre 33 növény vizsgálata után jutott. A vizsgált növények közül, mindössze négy preferálta a nitrátot (NO3) az ammóniummal szemben (NH4+).

Ammonium:

Agrostis canina

Callitriche hamulata

Ceratophyllum demersum

Drepanocladus fluitans

Eichhornia crassipes

Elodea densa

Elodea nuttallii

Fontinalis antipyretica

Hydrocotyle umbellata

Juncus bulbosus

Jungermannia vulcanicola

Lemna gibba

Lemna minor

Marchantia polymorpha

Myriophyllum spicatum

Pistia stratiotes

Ranunculus fluitans

Salvinia molesta

Scapania undulata

Sphagnum cuspidatum

Sphagnum fallax

Sphagnum flexuosum

Sphagnum fuscum

Sphagnum magellanicum

Sphagnum papillosum

Sphagnum pulchrum

Sphagnum rubellum

Spirodela oligorrhiza

Zostera marina

Nitrate:

Echinodorus ranunculoides

Littorella uniflora

Lobelia dortmanna

Luronium natans

A következő táblázatból jól kitűnik, hogy adott mennyiséget jóval rövidebb idő alatt bontanak el ammóniumból (NH4+), mint nitrátból (NO3)

Nitrogen in the Nutrient Solution

Nitrate Uptake

Ammonium Uptake

0.025 mg/l

18 hours

3.9 hours

0.05

18

4.1

0.1

19

4.2

0.2

19

4.2

0.4

20

4.2

0.8

21

4.2

1.6

25

4.2

3.2

31

4.3

6.4

44

4.3

13

71

4.3

26

123

4.3

A kísérletek során arra is rájöttek, hogy a növények nitrát (NO3) felvétele jóval lassabb az éjszakai fázisban, ezzel szemben az ammónium (NH4+) felvétel szinte változatlan volt. Ezek után stilszerűen fény derült továbbá arra is, hogy a növények a nitritet (NO2) és a nitrátot (NO3) is ammóniummá (NH4+)  alakítják vissza, mielőtt felhasználják azt.

Az akváriumok biológiai szűrőjében nitrifikáló baktériumok halmozódnak fel, melyek szintén az ammóniára hajtanak és a nem nagyon mérgező nitrátot (NO3) állítják elő. Ezért Diana azt vallja, hogy az akváriumi külsőszűrő biológiai töltete, tápanyag konkurenciája a növényeknek, tehát nincs rá szükség.

Azt tudjuk, hogy a növények, az algák és minden fotoszintetizáló organizmus ammóniát (nem nitrátot NO3) használ, hogy fehérjét képezzen. Amennyiben nitráthoz(NO3) jut csak hozzá, egy energiaigényes folyamattal ammóniummá kell azt alakítania (nitrát redukció). Ez a folyamat éppen az ellentettje annak a folyamatnak, amit a nitrifikáló baktériumok végeznek a szűrőben. Ennek a folyamatnak az energia igénye 84 Kcal/mol. (a fordított folyamatnál pont ugyanennyit nyernek a szűrőben a nitrifikáló baktériumok)

NO3-  +  H2O  +  2 H+  >>  NH4+  +  2 O2

Nos tehát Diana elmélete ezen alapszik. Éppen azért, mert a növények azonnal és nagy mennyiségben veszik fel az ammóniát, ezért Diana 24 órán belül már javasolja az újonnan telepített akváriumokba a halak betelepítését.

Természetesen nem célom letenni a voksom e mellé az elmélet mellé, ugyanis van pár fenntartásom a leírtakkal szemben. Leginkább, hogy azok a növények, amelyek a leglátványosabbak és számomra a leg tetszetősebbek, CO2 és magas fény nélkül semmiképp nem maradnának meg. Akárcsak Tom Barrnak, Diana Walstadnak is sok követője és sok kritikusa van.  A post célja tudásunk és látásmódunk további tágítása.

Az „el Natural”-t leginkább azoknak tudom elképzelni, akik „nyugdíjas” módon szeretnék űzni az akvarisztikát…. Mégis profin. 🙂

Hogy tetszett?

Tetszett
2
Imádtam
0
Nem is tudom...
0

You may also like

55 Comments

  1. Nekem annyiba teszik ez az elmélet, hogy legalább látszik itt a blogon is, hogy így is lehet. Ha a Low-techet és az EI módszert tekintem a két szélsőségnek, akkor az arany középút számomra a legszimpatikusabb.

  2. No igen, nem sok „komolyabb” növénnyel dolgozott a főnökasszony. Ez nem azt jelenti, hogy nem működnek a leírtak, nekem is volt/van ilyen akváriumom, ami működik hasonló feltételek mellett.

  3. -Erdekes, ujra ahhoz az alapveto kerdeshez jutottunk el, hogy mitol algasodik be egy akvarium. Ezek szerint nem/sem (csak) az ammoniatol.
    -Véleményem szerint az algak minden termeszetes vizben megjelennek, az akvarium pedig – barmennyire is szeretnenk- egy mestersegesen fenntartott mini biotop, melyben az algaka nem szivesen latott vendegek.
    -Feltetelezesem szerint ezzel a modszerrel valoszinutlen elerni a TELJES algamentesseget. Azonban megfelelo algapusztito elolenyek tartasaval valoszinuleg kordaba lehet tartani oket, termeszetes egyensuly alakul ki.
    -Mind a ket modszer a ket szelsopont, de nem valoszinu az algamentes kozeput. Mig az EI modszerrel felporgetett akvariumban a fejletteb novenyek valamiert (ammoniahiany?)elnyomjak az algakat, addig a Diana-akvariumokban a fejletteb novenyek vsz elvonjak az osszes tapanyagot, mikroelemet az algak elol. Nem latom hol ferne el a kozeput.
    -A Diana féle akvariumban azonban akarmilyen növenyeket nem lehet tartani, es valoszinuleg kevesebb halat fér el benne, mint altalaban.

  4. hi
    nagybáátyámnak is ilyen akija van
    van benne kavics(1cm-nyi), növény. szaporodnak a halak(guppik). van anci harcsa meg gurámi ezenkivül.
    növények:anubias,fodroslevelű és valisneria,és nőnek mint a veszett
    co2 nincs. növénytáp sincs. lámpa valami olvasólámpa de max 3 órát világiit.a többit a nap végzi.van 1 kicsi alga de nem számottevő.szűrő a minimumon mőködik épp ,hogy csak mozgatja a vizet.
    art.

  5. Eäphrendil, én is pont ugyanígy gondolom.

    Egyébként volt a UKAPS-en és a FishForums.net-en egy hosszabb beszélgetés az alágsodás okairól, de a végeredmény ugyanaz: senki (!) nem tudta bizonyítani még hogy az ammónia és megvilágítás együttes hatásait kivéve van még bármilyen más közvetlen tényező, ami beindítja a virágzást. Szerintem ezzel még Ms. Walstad sem vitatkozik.

  6. Viszont elindult bennem egy gondolat. Mi van, ha a keverem a nézeteket? A szűrőbe nem teszek csak szivacsot, de a többi paraméter marad. (Bár ki merném próbálni az aksimon…. 🙂 )
    Ha megnézitek a táblázatot, az ammóniumból durván sokat képesek a növények eltüntetni és mindezt iszonyat gyorsan.

  7. „durván sokat”
    A táblázatból nem derül ki, hogy milyen körülmények között volt vizsgálva (mennyi és milyen fajtájú növény, vizparaméterek…..). A tablázatból csak az tünik ki, hogy az ammoniát jobban preferálják- az általunk nem ismert körülmények között- mint a nitrátot. Ennyi.
    Nigro sz. ne probáld ki, nincs középút. Egy tápanyag bőségben és fényárban úszó akváriumba adott plusz ammonia = tuti algásodás.

  8. Amugy ez a tablazat nagyon „gyanus” nekem.
    Feltételezve, hogy ugyanabban az akváriumban mérték meg a paramétereket, MIERT van az, hogy 0,025 mg/l ammonián 3,9 óráig csámcsognak a növények, 26 mg/l ammoniát pedig 4,3 óra alatt gyorsan eltüntetnek. Ez nem életszerű 🙂
    4 óra kell hogy átálljanak a növények az ammónia „fogyasztásra”? Lehet, bár akkor az egész táblázat hasznavehetetlen. Ebben az esetben már az „átált” növények ammónia felvételét kellet volna megmérni.

  9. http://www.aquabotanic.com/plants_and_biological_filtration.htm
    Az eredeti tanulmányban kitér erre is, de nem akartam szárazzá tenni a postot. (elnézést, hogy a linket nem raktam be)
    Az apám akváriuma is „hajazott” Diana elméletére. Soha nem volt algája. Minimum 100 db guppi volt benne. Viszont a 120 literes skvárium 2/3-a egy hatalmas Jávai moha telep volt. Ide a rozsdás bökőt, hogy a jávaitelep végezte a biológiai szűrést. Apám időnként a vízcserénél kinyomkodta mint a szivacsot. Kb. annyi kosz jött is ki belőle, mint a szivacsból. A kis belső szűrő ami benne volt, az tuti nem tudott volna megbírkózni vele…
    Persze, hogy nem fogom kipróbálni, de ha lesz egy olyan alkalom, akkor megpróbálom.

  10. Nigro erre mérget vehetsz. A Jávai moha a növények közül az egyik legnagyobb tápanyagfelvevő, így biztos vagyok benne, hogy ez a gondolta valós. Most hogy jobban belegondolok, még általános iskolás voltam, mikor egy osztálytársamnál soha nem tudtam megfejteni, hogy miért nem algásodik az akváriuma. Nem is beszélve arról, hogy az ablak előtt volt. A válasz: Egy nagy rakás Jávai volt az akváriumában. Sima liba. :o)

  11. Helló!
    Az lenne a kérdésem, hogy a „kifőzött” föld pontosan mi?
    Általános virágföld, vagy mennyek le és itt a panelek között lévő föld is megteszi? 🙂

    A másik, hogy ez a technika mekkora akváriumokhoz van méretezve? 0-tól a csillagos égig vagy van egy minimum?

    Ja csak az okoskodás kedvéért 🙂
    A kérődző állatok is ammóniából állítják elő a fehérje készletüket legnagyobb részét (és asszem, minden más élőlény is)

    Üdv Zamu

  12. Szia Zamu

    A kifőzött föld nagy valószínűséggel erdei föld. Ezt szokták használni, ha nem veszik meg a gyári táptalajt.

    A technika színtje mindig az akvárim paramétereitől függ, illetve, hogy milyen elvet követsz. Ebben a topicban kifejezetten minimalista technikával tartják fent az egyensúlyt, de ha ezen a blogon tovább olvasol, más példákkal, felfogással is találkozhatsz.

  13. Üdvözlök mindenkit!
    agrár egyetemen azt tanítják, hogy növénytermesztésben a földekre N trágyának a legjobb az ammónium-nitrát mert gyors-lassú hatású!
    az ammónium részét azonnal fel tudják használni a növények, a nitrátot azonban a cikkben leírt módon NH3-ra alakítják(oldva NH4+ ionként szállítódik) vissza mert ők ezt hasznosítják…DE mindkettőt azonnal fel tudják venni!!

    így igaz h az ammónia gyorsabb mármint növényélettan alapján…
    a baj az ammóniával ugye a halakra nézve van sztem ezért támogatták ennyire az NO3-t mert, az nem toxikus, a növényeknek meg mindegy max visszaalakítják úgy ahogy nekik jó
    amit írtam azt tanítgatják Móváron okos professzorok
    aztán nekem ez maradt meg belőle…
    (akit jobban érdekel az utánaolvashat bármely újabb földműveléstan tankönyv műtrágyaismeret részében)

  14. Sziasztok!

    Nem értem miért tekintik sokan az EI-t és a Diana Walstad féle módszert ellentétesnek. Én is egy ilyen akváriumot szeretnék összehozni, így elég sokat olvastam a témában, többek között DW könyvét illetve Tom Barr cikkét. TB elismeri DW munkásságát, azonban néhány pontban vitatja azt. DW szerint az algákat három dolog limitálja: a foszfát, a vas és a növények allelopatikus hatása. TB elveti ezeket, szerinte az algamentesség kulcsa a megfelelő fény/co2 arány és az ammónia mentesség. Nyugodtan lehet tápozni ezért EI szerint, természetesen csökkentett mennyiségekkel, nem lesz algásodás. TB állítja, hogy lehet egy ilyen típusú akváriumot hosszútávon algamentesen üzemeltetni, ha az eredeti koncepciót kiegészítjük az EI-vel.

  15. Ezt nem akartam az előző hozzászólásomba tenni, mert ki fogja szűrni a rendszer, de itt a link a topicra, ahol leírja ezt Tom Barr:

    http://www.barrreport.com/articles/433-non-co2-methods.html

  16. „és asszem minden más élölény is”
    Szerintem a kérödzök kivetelével az összes fejlettebb állat nem képes az ammoniat aminosav szintézisre hasznalni. Ök is az emésztörendszerükben lévö baktériumok segitségével oldjak meg a dolgot, es aminosav formajaban veszik föl a baktériumoktól.

  17. Talion

    Nem mondtam, hogy ellentétes, inkább azt hangsúlyoztam, hogy egymás mellett létezik a két módszer.

    …”Aki esetleg azt gondolná, hogy csak egyféle út létezik a növényes akvárium elkészítéséhez, az nagyon téved! A “High tech-new school” technikával szemben, vagy inkább mellett, létezik egy egyszerű, “Low tech” elmélet is, melynek szintén sok követője van a világban….”

  18. Sziasztok.

    Ez amúgy mindenféleképpen használható dolog kell legyen. Legalábbis az édesapám 80-90es években működtetett akváriuma alapján. Kb. évente kétszer nagyobb vízcsere, a tápanyag pedig jobbára a túl telepített akvárium halaiból érkezett. Algásodás nem volt, és elég szépen nődögéltek, és éldegéltek az akváriumi növények. Bár itt persze az alapvetőbb növényekre gondolok, amik abban az időben is beszerezhetőek voltak.
    A szűrésre túl sok okosságot nem tudok mondani, ugyanis egy egyszerű szivacsszűrő vitte az egész akváriumot, egy levegőztetővel. Se fűtés, se semmi mai extra, mint pl CO2, növénytáp folyadékok/tabletták. Igaz a kicsit „igényesebb” halak nem is maradtak meg túl sokáig, mint pl vitorlás, diszkosz, elefánthal, stb. Viszont a meggyhasú sügér pl szépen szaporodott, a gurámik is leikráztak jó néhányszor, bár eredménye sajnos nem lett.
    Szóval biztos, hogy működőképes ez a dolog, de a növényes akváriumokban tartott garnéklák, és fényigényesebb növények nem hiszem hogy tolerálnák ezt a próbálkozást.

    Üdv:

    Luna

    (OFF: Nigro, egy elérhetőséget kérhetnék tőled, mert lenne jópár kérdésem. ímélem: lunacska kukac gmail pont com, előre is köszi)

  19. Talion, köszi, hogy ezt belinkelted. Emlékszem, anno olvastam én is ezt az írását Tom Barr-nak, de kiment a fejemből.

  20. Levinen!
    Félre értettél, arra voltam kiváncsi, hogy minumum hány literes aksiban lehet ezt megvalósítani. Gondolom nano akváriumokba nem való ez a fajta akvárium kezelés 🙂

  21. Nigro: Nem a cikkel kapcsolatban írtam azt amit, csak a kommentekből nekem úgy jött le, hogy az emberek azt gondolják EI=high-tech, de lehet hogy tévedek, ez esetben sorry.

    Egy hasznos link a témával kapcsolatban:
    http://lowlightlowtechplanted.blogspot.com/

  22. Talion, remek írás! Nem is tudtam, hogy a táptalajt külön is szokták bejáratni, 1-2 hónap alatt, úgy, hogy csak a talaj szintjéig öntjük fel az akváriumot vízzel.

    Tom Barr szárazon történő HC nevelési kísérletéről azonban már olvastam korábban. Ezzel kapcsolatban azon gondolkodom mostanában, hogy miért van az, hogy egyes akvaristáknak semmi gondja nincs a szárazon nevelt HC akváriumban való tartásával, másoknak viszont az „olvadás” (melting) komoly gondot jelent. Írtam, hogy sikerült Bécsből hoznom néhány igen szép HC tövet (óriási levelek, egészséges zöld növény). Ültetés után a korábbi tapasztalatokkal ellentétben azonban komoly „hervadásnak” indultak a tövek. CO2 vagy tápanyag-hiány nem okozhatja ezt a jelenséget, legfeljebb az aljzat tápanyag-hiánya. A cikk egyébként megerősíti ezt a sejtésem.

    A nagy akváriumomnál mindenképpen ADA Aquasoil Amazonia-t fogok használni, nem aprószemű kavics alá tett akváriumi növényföldet, mint eddig. Hallám. 🙂

    Érdekességképpen a szerző, Dusko Svédországban él, és néha ír a UKAPS-en is.

  23. Szia Key

    Off

    Ha jól gondolom, de inkább a többiek miatt írom, kérdezem, hogy a „HC”, ugye a Hemianthus Callitrichoids? Csak az olvasók miatt kérem, hogy legalább a növényeknél hadjuk el a rövidítéseket, mert rosszabb esetben ilyen jellegü kérdésekkel lehet, lesz tele a blog. Így is elveszünk a sok vegyjel és egyéb rövidítések tengerében. Nigro remélem, támogatod ezt! :o)

    On

    Érdekes ez a felvetés, hogy vajon mitől is vegetálhat a „HC”? Ahogy észrevettem az akváriumokban, szinte minden esetben használnak valamiféle táptalajt. Ezekben jól látszik a gyönyörű fejlődés. De ellentétes példákat is lehet látni, akár olyan esetekben, mikor egy sziklán látszik a futtatásuk, vagy táptalaj mentes részeken szépen virítanak. Nigro (Ati) szerint nincs szükségük táptalajra, mert a vízből veszik fel a tápanyag túlnyomó részét.
    Ilyen példa, olyan példa, az én nézetem, ahogy Key Mester is feltételezi, valóban a gyökereknél hiányzó tápforrás a ludas ebben a dologban. Persze ha a fény, co2, tápoldat megfelelő mértékben jelen van.

  24. keymaker, az amazoniabol en 3*9kg-t vettem korabban. siman felszippantotta a 240-es aksi. csak azert irtam mert nem talaltam korabban ertelmes segedletet ra mennyi kell egy ekkora akvariumba. ha rendelsz ennyit legalabb rendelj. (en Aquasabi-Tobias-tol vettem).

    egyebkent erdekes ez az elmelet, azert hosszutavon megneznek egy ilyen aksit es a benne levo nyovenyeket. vagy csak en veszem be nehezen ebben a vegletekig tultapozott es agyontechnikazott novenyes akvarisztikaban?

    persze talan mas mas a celkozonseg is. egy nyugdijas ember valoszinuleg mar nem akar annyit kolteni es napi szinten bibelodni az akvariummal.

    azert ha valaszthatok egy AGA/ADA tipusu aksi es egy ilyen kozott nem kerdes melyiket valasztanam.

  25. Az Aqua Soil temahoz.
    Nekem 4 9 l-es zsakkal (+ 6 kg taptalaj) van a 250-es akvariumban, igaz az alapterulete 100cmx50cm, es pont elegnek tunik.

    Egyebken Tobias oldalan a Power Sandek leirasanal van tablazat a hasznalando mennyisegekrol 54 litertol 680 literig.

  26. tomks, persze ilyen altalanossagban vannak kalkulatorok, de nagyon mas mennyiseg kell egy koves meg egy eros novenyes setuphoz. valahol meg lehet nezni az aksid?

  27. Egyetértek, Viktor, a talajból egyébként soha nem elég… Köszi az info-t. Nem olvastam még utána, az AS fölé kell/ajánlott tenni bármilyen kavicsot, homokot, vagy önmagában is tehető alzatnak, minden további nélkül?

    Tomks, az akváriumodra én is kíváncsi lennék. Van kedved feltölteni?

  28. Majd talan igen. Egyelore felig ures (felig tele van? 🙂 ), varom hogy megerkezzen a vilagitas. Felvettelek skypon.

  29. keymaker, nalam alatta van Flordepot, felette csak a novenykek. 😉

    de az aljzat szerintem nagyon jo! akaram volna homokot is ADA-t de epp nem olt tobiasnak. nah majd a kovetkezo setupnal

  30. Milyen meggondolásból tettél alá földet? Úgy gondolod / az a tapasztalat, hogy önmagában túl kevés tápanyagot tartalmaz?

  31. Most jól vettem ki, hogy az Aqua Soil önmagában is aljzat, nem pusztán egy táplalaj a kavics alá? Ez igaz akkor a Tropica substratera is? Mert ez átrendez néhány gondolatot a fejemben. Lehet nem túl hatékony a hagyományos táptalaj a kavics alá, lévén, hogy a Hemiathus gyökér szálai nem olyan hosszúak, hogy elérjék ezt a mélységet!? Persze itt a hasonló növényekre gondolván, mint akár a Glossostigma.

  32. Az Aqua Soil aljzat. Persze van belole Poweder ami az aljzat ala megy de maga az Aqua Soil termekcsalad kulonbozo tulajdonsagu aljzatokat takar: http://www.adgshop.com/Aqua_Soil_s/21.htm

    amiert kulonbozik a legtobb nalunk kaphato aljzattol az hogy:
    nem kell mosni. azonnal berakhato.
    a novenyeknek idealis novekedeshez stb
    a halak nem serulnek tole. (nincs ele, nem csiszolt)
    es a legtobbnek van egy specko tulajdonsaga ami modositja a viz parametereit. pl az Amazonia ami nekem van PH csokkento. az Amazonia II. PH es KH is. stb.

    ezen kivul gyonyoruek 😉

  33. lehet hulyeseget irtam lenyegtelen 😉 van homok es van kavics szeru aljzat. powder a homok.

    megzavart hogy ada-ek mindig pakolnak ala minden bakteriumot minden fraszt…

  34. Az Aqua Soil alá Power Sand és Bacter 100 szokott kerülni, de azok nélkül is használható, mert van bennük tápanyag és valóban, az Amazonia a KH-t és a PH-t is csökkenti.
    A Powder változatát a tetejére szórják, hogy még szebb legyen az aljzat.
    A HC-re (Hemianthus C. Cuba)visszatérve, az a tapasztalatom, hogy még a sziklák repedéseiben is megél.

    Ui:
    Éljen a low-tech! 🙂

  35. Na akkor kell alá föld vagy nem kell alá? 🙂 Viktor te milyen ösztönzésre tettél alá?

  36. én nem a hagyományos ADA utat jártam. Azaz nem tettem ADA bakteriumot és ADA tápsókat a talaj alá. Viszont tettem Seraflordepot-ot. (ha most csinalnam végigjárnám az ADA iskolát). Az Amazonia szerintem önmagában kevés aljzatnak. persze lehet az amugy is extrem napi szintű tápozásnal nem lenne kulonbseg mert annyi tapot adsz a vizbe.

    nalam nem latszik hogy lenne alatta. ha eszetikai okok miatt aggodsz. az aksi also kerete epp takarja ezt a reteget. egyebkent 7 kilot tettem tapbol ala.

    az ADA tajekoztatoban inkabb azt emeltek ki hogy PH (Amazonianal) szint es a novenyek gyokereinek jo ez a fajta aljzat. konnyen gyokeresendek es kapaszkodnak benne a novenyek. a struktura miatt jol szellozik, nincs „bedogles” a talaj alatt. a nagy aksidba szerintem mindenkepp raknak ala valamit.

    ps: az ekezetekert bocsi tanulgatom a magyar ekezetes bill. hasznalatot de nem all ra a kezem…. 🙂

  37. Annyi pénzért simán megér egy próbát!

  38. Talion!

    A lowlight-lowtech linked nagyon komoly! Asszem lesz belőle egy post. Köszi.

  39. Jo lenne egy taptalajos topic is..
    Ugy tudtam, hogy az akvariumi taptalaj nem essentialis, mivel a vizi novények a gyökereikkel nem szivnak fel jelentos mennyisegü tapanyagot. Amennyire tudom szállito szovetuk se fejlett (nincsennek szallito csovecskeik).
    A masik, hogy mig a tapoldatoknal reszletesen megindokolta mindenki, hogy miert nem jok a gyari tapoldatok, addig a talajoknal a kulonbozo gyari talajokat ajanljatok. A taptalaj elobb utobb kimerul, es a ph es kh koto kepessege is lecsokken.
    Amig nem tudom mi van a gyari tapfoldekben, en maradok a sima erdei foldnel, vagy kerti foldnel, es a vizet tapozom.

  40. Az erdei földben vagy a kerti földben tudod mi van? Mert azt gondolom, hogy az is lutri. Hogy mérsz N, P, K, Mg, S, Ca, Fe, Mn, B, Cu, Zn, Mo szintet/tartalmat? Persze biztos, hogy lehet, de kérdés, hogy milyen drága eszközökkel?
    Házi feladat, hogy ennek kezdjen mindenki utána nézni! 🙂

  41. nem tudom, hogy mi van benne, de a gyariba se tudom. Ezeket a tapanyagokat mind a vizbe rakom, es ha nagyon akarnak bediffundalnak a talajba. Vagy meg az elejen a talaj elokeszitesekor rakhatok meg a vizbe egy keves plusz tapoldatot
    Viszont erdei foldet nem az ADA-tol rendelek kiloszamra 🙂

  42. Eäphrendil: „Ugy tudtam, hogy az akvariumi taptalaj nem essentialis”

    Azt is kérdezted (jogosan), hogy miért ragaszkodnánk egy ismeretlen eredetű gyári talajhoz, ha már a tápoknál ragaszkodunk az ismert összetevőkhöz…

    Nos a válasz egyszerű: a tapasztalatok azt mutatják, hogy komoly következményei lehetnek az ismeretlen tápok alkalmazásának. A talaj esetében ez éppen fordítva működik. A tapasztalatok azt mutatják, hogy az EI alapján tápozott akváriumokban pl. ADA AS-al sokkal jobb (gyorsabb) eredményeket érnek el növény-növekedés terén, mint a sima növénytalaj+kavics kombinációkkal. Ezért erőltetném, bár az utóbbi is jól működik.

    A nem kipróbált „házi” talajjal egyébként valóban ugyanúgy lehetne sikereket elérni – de én az ilyen fajta kísérletezgetést inkább meghagyom másnak. Úgy rémlik mintha pont Igezo-től olvastam volna, hogy sikerrel használ ilyen talajokat.

    A talaj elhasználódásától nem nagyon tartok. Több olyan high-tech akváriumról tudok, amelyek legalább 6 éve működnek ugyanazzal a táptalajjal, gond nélkül.

    Ennyi idő után amúgy is érdemes szétszedni az akváriumot, mert pl. George Farmer tapasztalatai alapján az öregebb növények növekedési üteme és egészsége gyengébb, mint a fiataloké.

    Nigro: „Talion! A lowlight-lowtech linked nagyon komoly! Asszem lesz belőle egy post.”

    Kezd eltolódni ez a blog a lowtech felé, nem tetszik ez nekem. 🙂

  43. A 30 as 40 es években nem volt az akváriumokhoz még semmiféle technika. Először valaki kitalálta a légpumpát.
    De ennek is volt egy ősi változata. Két nagy ballont,vagy uborkás üveget helyeztek egymás fölé. A felsőt megtöltötték vízzel.
    Megszívtak egy gumicsövet és bele engedték azt lassan az alsó üvegbe Ennek a teteje szorosan levolt zárva és a beömlő víz kiszorította a levegőt egy csövön és porlasztó kövön át, az akváriumba ömlött a levegő.
    Ezt az alacsony (O) technikájú témához írtam. Ha érdekes volt, leírom nektek a motor nélküli külső (ősi) szűrőt is.

    1. Girardius! Engem nagyon érdekelnek az „ősi” technikák, és szívesen olvasnék a motor nélküli külső szűrésről is. Látom nem épp „mai gyermek” a hozzászólás sem, és sajnos a neved sem aktív. Ha mégis rám találnál, az akvarista.hu-n Verocchio néven vagyok elérhető… Illetve ha bárki tudja hogy hol találhatom meg az urat, kérem jelezze. Köszönöm!

      1. Szia Verocchio! Én ismerem Girardius-t. Találkozom vele a hétvégén. Beszélek vele 😉

  44. A kezdetek kezdete szerintem mindenkit érdekel. Jöhet a szűrő is 😉

  45. Lehet erről a low-tech dologról (magyarul) bővebben, (nagyon) gyakorlatiasan, színvonalasan olvasni?

  46. Nem, de nagyon sok „hagyományos” akvárium működött/dik hasonlóan.
    Mindenesetre itt a blogon lesz folytatás, mert sok kérdés maradt megválaszolatlanul. Ráadásul a low-tech elemeinek nagyrésze átvihető a high tech – high light technikába.

  47. Üdv

    Egy növényes akváriumot szeretnék csinálni egyelöre kicsi méretben(30-40l)kezdöként, olcsó megoldással és erre a Low Tech nagyon megfelelő lenne nekem. Idegen még a téma és elsőre ez a modszer egy kicsit nyugtalanit, hogy majd lesz-e gyümölcse vagy csak egy növénypusztuló, algásodó akvárium lesz belöle. DE, olvastam, hogy sokan küzködnek algásodó aksikkal, eltérő véleményekkel az algásodást előidéző factorokkal. Az én tropusi aksim algaszegény, az anciknak az ablakban termesztek algát, hogy kapjanak ha már algázok. Naponta 5 max 6 órát világitok, többit természetes fényforrásbol kapják a növények. Az aksim az ablaktol 60cm re van, igaz a szoba nyugati fekvésü.Nincs alga, halak jol érzik magukat( lettek már 2 rendben kis ancik, vitorlások ikráznak)a növények is fejlödnek. Elötte más helyen volt az aksi és volt némi alga, ahogy helyet változtattam ugy szereltem fel egy külső szüröt is ami nagyon lassú folyásra van állitva. Valami megállitotta az algásodást és egy eléggé egyensulyozott aksit sikerült csinálni.

    Ebböl áll az aksi:

    Típus: Tropusi
    Méret: 65x45x40
    Szűrés: Tetra 750 külső és Aquael Fan-2plus belső
    Fűtés: 150w automata
    Hűtés: nincs
    Levegőztetés: Aquael Fan-2plus belső
    Világítás: 1x18w Philips Aquarelle,1x18w Hagen Flora-Glo
    Aljzat: folyami apró kavics
    Háttér: fekete folia
    Dekoráció: szikla törmelék,kővek,kokusz
    Etetés: reggel lemezes Sera és tabletta, este vörös szunyoglárva és tubiflext száritva, saláta az anciknak
    Vízcsere: hetente 1x 15 liter
    Növények trágyázása: Sera Flora 1,5 ml közvetlen a vizcsere után
    Halak: Brachydanio rerio 2-2 drb. felnőttek
    Pterophyllum scalare 4 drb. felnőttek
    Ancitrus temminckii 2drb. felnőttek
    Ancitrus auratus 1drb. felnőtt
    Corydoras paleatus 2drb. kicsik
    Megalechis thoracata 2drb. kicsik
    Növények: Vallisneria americana 1 tő
    Fontinalis antipyretica 1drb.
    Criptocoryne crispatula 1tő
    Cabomba aquatica 1tő
    Vallisneria spiralis 1tő
    Cladophora aegagropila 1drb.

    Üdv
    András

  48. Azt kifelejtettem, hogy van már elképzelésem, hogy milyen legyen a növényes. Ha a mesterek nem haragusznak meg, Nigro és egy Amano keverék lesz, persze ha sikerül beszerezni a kivánt növényeket.

    Gratulálok Nigro, a 200as nagyon szép lett és abbol meritettem ötleteket a saját növényes elkészitéséhez.

  49. Mondjuk ha ezen növények valamelyikéből (Echinodorus ranunculoides,Littorella uniflora,Lobelia dortmanna,
    Luronium natans) egy adagot ültetek az akiba akkor nagy mértékben csökkentem az algák kialakulását?

  50. Nem. Az alga az ammónia/ammónium és az (erős) fény jelenlétében alakul ki. Az algák kialakulását épp a többi felsorolt növény telepítésével lehet csökkenteni Diana Walstad szerint 😉

  51. Mivel most állok át a 72 literes akváriumomról a 100 literesre, gondoltam egy nagyot, és megpróbálkozok egy low-tech rendszerrel a 72 literesnél. Az interneten megtaláltam Diana könyvének bescannelt változatát, így azt tátanulmányozom. Nekem kezdetektől fogva tetszettek a low-tech dolgok, de nem mertem belevágni. Most így egy másodlagos gyakorló akváriumot nyugodtabban algásítok be. 🙂 Kíváncsi leszek…

  52. Üdv!
    Nekem ez a módszer kicsit sántít, de alapjáraton sok minden igaz is belőle. Növényekkel valóban lehet szűrni akváriumot. Van is az úgy nevezett „élő növény szűrő”. Ez szűrőakváriumos rendszereknél kiválóan működik.

    A technikai tartály középső rekeszébe élő növényt teszel. Olyat, aminek a levelei a levegőben vannak, de a gyökérzetük pedig vízben, pl: mocsári növények. Ezeket kertészeti agyaggranulátumba ülteted, ez az ültető közeg. Ezek a növények a levegőből sokkal könnyebben veszik fel a CO2-t, hiszen a levegőben könnyebben hozzáférhető. Így ők erőteljesebben és gyorsabban tudnak növekedni, ezáltal a gyökérzetükkel több nitrátot és más anyagokat tudnak felszívni. Így a fölös nitrátok nem mennek kárba és az akvárium vízparaméterei is optimálisak lesznek. Ez az élő növényszűrő.

    A haveromnak is ezt tanácsoltam, bevált. Neki nagy ragadozó halas akváriuma van, mikor a nyers húst a piráják széttépik, akkor bőven van bomlás termék, ezt magyarázni sem kell. Nagyok a halak, sokan vannak, sokat esznek, sokat piszkítanak. Tettünk a technikai tartályba matrixot, siporaxot, lávakövet, még sem volt jó a nitrátszint. Neki a 2000 literes ragadozó halas akváriuma alatt van, a technikai akváriumban, élő növényszűrő. Ő kislevelű bakopákat, pénzlevelű lizinkákat ültetett a szűrőakvába. Szépen meg voltak világítva. A piráják, olyan szépen megtrágyázták őket, hogy gyönyörűen ki is voltak virágozva. 🙂 A nitrátszint pedig igen jó lett. Persze meg kell világítani a szűrőakváriumot a növényeknek. Annyi hátránya van, hogy enyhén megszínezi az akvárium vízét egy idő után, ilyen zöldesbarnásra. De nincs gond, tenni kell Purigen-t (de jó a tőzeg is, csak az a pH-t leviheti), abba a rekeszbe ahol a felnyomó pumpa található.

Hozzászólás a(z) keymaker bejegyzéshez Válasz megszakítása

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük