Mély víz

Keymaker az ADA növény táptalajokról

A növényes akvarisztikában a következő aljzatokat ismerjük:

Növény táptalaj – 1 cm vastag réteg az akvárium alján
Általános aljzat – min. 4 cm vastagon – tápanyagokat tartalmaz.
Dekorhomokok – általában előtér díszítésére (dekorkavics).

A kavics-talajt, bazalt-zúzalékot, a nem dekorációs célra hanem “ültetésre használt” homokot pedig nem ismerjük. ; )

Ebben az írásban az akvárium alján kb. 1 cm vastagságban elhelyezett növény táptalajról lesz szó.

Növényes pályafutásom alatt már többfajta táptalajt is kipróbáltam: Dennerle, Tropica, Tetra. Az ADA Power Sand-ről sok jót hallottam, ezért amikor végre a kezembe került Nigro akváriumának újrarendezése kapcsán (eddig csak Tropica talajt használtam) rögtön eldöntöttem, hogy írok róla “egy rövidet”.

________________

    Aki még mindig nem fogadta el, hogy a növények alá nem célszerű kavicsot, zúzalékot, homokot és egyéb “steril” aljzatot tenni, annak Tom Barr (az EI módszer atyja) készített egy remek és nagyon alapos fényképekkel is illusztrált elemzést. Tudtam, hogy nem bízza a véletlenre a dolgokat, de ez a módszer még engem is ledöbbentett. Laboratóriumi (azonos) körülmények között teszteltek különféle aljzatokat és egyforma nagyságú (sulyú) növényeket ültettek bele. 4 hét múlva a növényeket a gyökerekkel együtt kivették, megtisztították, megszárították (!) és megmérték a súlyukat.

    Elképesztő különbségeket tapasztaltak: az ADA Aqua Soil-ban nevelt növények 4 hét után pont kétszer olyan súlyosak voltak, mint a homokban nevelt növények. Kétszer! 4 hét után!

    A gyökereket külön lemérve még elképesztőbb eredményre jutottak. A 2-es szorzó itt 5.5x-ösre módosult. A leveleknél viszont nincs ilyen jelentős különbség. A dolog érthető is, az ültetés utáni hetekben a növények általában a gyökérzetet fejlesztik ki először, csak utána következik a levélzet jelentősebb növekedése.

________________

Közismert tény, hogy hiába van bejáratott akvárium-szűrőnk (pl. egy régi akváriumból), az “ammónia-kilövések” (spike) elkerülhetetlenek egy új akvárium indításakor. Ez is jelzi azt, hogy a nitrifikációban oly fontos szerepet játszó szűrő-baktériumok mellett kell lennie még egy fontos ammónia-lebontó tényezőnek a növényes akváriumban. Ez pedig az aljzaton, aljzatban tenyésző nitrifikáló baktériumok milliárdjai.

Azt már sokan tudják itthon is, hogy a növényes akváriumban nem szabad a növényeket kavicsba vagy homokba ültetni, hanem célszerű általános aljzatot használni a megfelelő növekedéshez és pl. a gyors “szőnyegesítéshez”. Azt is tudják, hogy a kompaktálódó, sarat képező aljzatok azért veszélyesek, mert a gyenge vízmozgás és oxigénhiány miatt könnyen “bepenészedhetnek” és ronda dolgok történhetnek…

Viszont az általános növénytalaj alá szórt – általában 1 cm vastag – növény táptalajokról keveset tudunk. Sokan gondolják, hogy csupán annyi a feladata, hogy még erőteljesebb, koncentráltabb tápanyagot nyújtson a gyökereikkel oda lenyúló növények számára.

Az ADA Power Sand-ben nagy meglepetésemre apró, barna kavicsokat találtunk. A mosás után meglepő kép tárult elém:

A képen bal oldalon egy Eheim EhfiSubstrat “kavics”, a jobb oldalon egy mosott ADA Power Sand-ben található “kavics” látható.

A hasonlóság megdöbbentő. Ugyanaz a porózus kőzet, ugyanaz a tappintás.

Az ADA tehát gyakorlatilag szűrőtöltet anyagot használ a növény táptalajban!

Az ADA üzenete az, hogy az akváriumi aljzat egy élő közeg, ahol a baktériumok és tápanyagok egyensúlyban vannak, ahol a nitrifikáció ugyanúgy lezajlik, egy olyan közeg, amelynek fontos az egyensúlya és az egészsége. Éppen ezért az Aqua Soil alá szórt 1 cm-es Power Sand réteg funkcióját a szokásos japán alapossággal elemzik és állítják be.

Az Eheim EhfiSubstrat és ADA Power Sand-ben található kavics közti lényeges különbség az, hogy az utóbbi nagyon apró aktív-szén darabokat is tartalmaz – az anyagába ágyazva.

Ezek a baktériumok tápanyagául szolgáló szenet biztosítják és magukba szívják a káros anyagokat. Zseniális kombináció.

Az ADA növény táptalaj illata hasonlít egyébként az általam kipróbált többi táptalajéra, ez azt is jelenti, hogy a “növényföld” összetevők hasonlóak lehetnek. A korábban használt talajoktól eltérően azonban sokkal porózusabb, már a zacskóból kiszórva is látható, hogy a víz mozgását a talajban – ezáltal a talaj szellőzésést (oxigénnel való dúsítását) jobban megoldja, mint vetélytársai. A benne található “föld összetevő” igényesebben kidolgozott tápanyag-tartalmát nem is számolva. Az ADA általában baktérium-kultúra (Bacter 100) szórását javasolja a növény táptalajra éppen azért, hogy a bejáratási idő minél rövidebb legyen.

A következőkben – ha van rá igény – az általános növénytalajok szükségességéről és hatásáról fogok írni.

Hogy tetszett?

Tetszett
0
Imádtam
0
Nem is tudom...
0

Szintén kedvelheted

18 Hozzászólások

  1. Ez az Ammónia spike különben pontosan milyen ammónia értékeket jelenthet?

    Én is úgy hittem, hogy ezzel mindenképp szembesülünk, de furcsa mód, mikor kicseréltem a talajt ADA talajra (nem powersand, hanem csak általános aljzatra) akkor se PH drop-ot nem sikerült mérnem, sem ammónia spike-ot.
    Mondjuk gyanús, hogy a mérő eszközeim nem álltak a helyzet magasságán (csepegtetős cuccok), mindenesetre nagyon meglepett a dolog…

  2. Hát igen az ADA az akvarisztika Ferrarija. Gondoltam, hogy nagyon speckósan vannak összeállítva a termékei de ez a szűrőkavics azért meglepett 🙂 Csak ne lenne olyan drága…. No de hát nem lehet mindenkinek Ferrarija. Mi lenne a közutakon…… 🙂

  3. Sziasztok!
    az egyik képen az eheim substrat pro-ként megjelölt szűrőanyag nem simán csak eheim ehfisubstrat?
    tudom szőrszálhasogató h ilyen apróságba kötök bele de amikor én rendeltem az egyetemünk számámra ilyet akkor a nagyker ügyintézője leordította a fejem h a kettő között óriási különbség van nem csak árban hanem hatékonyságra is!
    igazából nemtom ez mennyire valós, vagy csak meg akartak győzni, h. vegyem meg a drágábbat…
    ha vkinek van vmi gondolata, vagy tapasztalata róla azt szívesen várom, és előre is köszönöm!

  4. szentgyo, az ammonia csúcsot Nigronál és nálam is mértük. Az Amazonia specko tulajdonsága ez hogy az első héten sok ammóniat “ereszt” a vízbe. Ezt gyakori vízcserével lehet orvosolni. Hogy nálad akkor miért nem jelentezett, elképzelhető, hogy a már meglévő baktériumkúltúra jelen volt és tompította ezt vagy a mérő eszközökkel volt a bibi.

    Keymaker írását annyival egészíteném ki, hogy kétféle növénytáp talaj létezik az ADA-nál is. A sima PowerSand ami alá ADA Bacter 100 és ADA Clear Super-t szoktak szórni, illetve a PowerSand Special ami ezeket a termékeket már eleve tartalmazza. Itt nem kell külön Bacter 100-at tenni a talaj alá.

  5. Hali!
    Na pont ezen gondolkodtam, olvasgattam utána, az angolok szerint nem feltétlenül kell táptalaj az amazonia alá, persze vannak pro és kontra érvek is a külföldi oldalakon. Én a ti véleményetekre lennék kíváncsi. Szerintetek érdemes vennem táptalajt , ha amazoniát akarok használni? Azért is problémás, mert egy kb 10 literes akváriumot akarok berendezni, és hát ebbe nem kell a 2 liter, szóval nem is szívesen veszek egy zacsival mert csak a szekrényben állna utána.
    Másik, akinek van már amazoniával berendezett akváriuma, mennyire iszaposodik? Köszi a válaszokat.

  6. Sziasztok!

    Akkor végül is ami nem ADA táptalaj csak szórok közé egy kis aktív szenet és lehet ugyan ott tartok vagy akár simán a normál talajba is szórhatok egy keveset.

    Viszont lenne egy kérdésem az ADA általános aljzattal kapcsolatban. Ha kavics akkor milyen anyaga van? Valami speciális anyag ami puhább mint a kavics vagy ugyan olyan kavics?

  7. ipopovics,
    10 literes akváriumhoz valószínűleg nem kell. A fenti képen látható 20-as Nano akimba tettünk, de ilyen ha nagyon kicsi az akváriumod oda úgyis csak apró növényeket teszel majd. Pl. moha, HC vagy füvek…

    Az iszaposodásról írnak az angolok. De nálam a 240-be is mar 3/4 éve megy a kicsiben is az van és nem tapasztalom. Ez víz paraméter kérdése lehet. Magyarországon nincs ilyen jellegű probléma.

    Labirintkopoltyus,
    Az ADA temékek ilyen leegyszerűsítésével azért óvatos lennék. Amanoek nagyon jól kitalálták milyen természetes anyagokkal turbozzák fel termékeiket. Jó példa erre, hogy a víz tesztjeik sem a hagyományos paramétereket mérik. Sokkal inkább a növények igényeire kihegyezett teszteket használnak. Természetesen sok táptalaj létezik. De mint sok más ADA termék esetében is itt is a világon elsők voltak akik nem csak növénytáptalajt gyártottak, hanem az akvárium teljes ökoszisztémájához készítettek terméket. Így készült a Bacter 100 és Clean Super-rel dúsított talajuk, ami ahogy a fenti postból is kiderült még szűrőanyagokat is tartalmaz. A talaj amellett, hogy renkdkívül segíti a gyökérképződést, segít az akvárium indulási szakaszát felgyorsítani és egy gazdag bakteriumkulturát kialakítani.

    A legtöbb akváriumi talajjal egyébként az a probléma, hogy beteszed és a szerkezeti kialakítás miatt egyszerűen nem szellőznek.

    A talaj kérdésedre a válasz annyi, hogy az ADA talajok (Aqua Soil) sorozat nem kavics. Természetes anyagból készült porózus talaj. A talajnak pedig több funkciója is van. Többek között a táptalajból érkező tápanyagok tárolása, a talaj megfelelő szellőztetése, a növények gyökereződésének elősegítése, a természetes látvány megteremtése.

    Ezeket a talajokat aktív talajoknak hívnám, mert a bazalt, kavics, kvarc dolgokkal ellentétben funkciót látnak el.

    Az ADA-nak is van folyami kavics terméke. De szigorúan csak dekorációs céllal. Pl folyópart imitáláshoz csak rászórsz a talaj egy részére.

  8. Viktor köszi a választ!

    Egyre jobban ott tartok hogy nem érdekel a literenkénti 1000forintos ára az ADA talajnak. Csak egy kérdésem lenne még hogy gondolom a növény táptalajok egy bizonyos ideig használhatóak 1-2év és ekkor cserélni kell mint ahogyan a cserepes virágoknál ez bevett szokás. De a sima ADA talaj az Aqua soil örök darab vagy azt is egy idő után cserélni kell?

  9. Ami lemaradt hogy véletlenül se akarom leegyszerűsíteni az ADA termékeket, de lehet van benne valami.

  10. Labirintkopoltyus, talán erről már beszéltünk korábban lehet itt a blogon. a Legtöbb növény táptalaj 1 évig tarja a tápanyagot. Utána már a rendes tápok biztosítják a tápanyagutánpótlást, illetve ha gyökértápozást igénylő növényed van akkor le lehet tolni pár táprudat a talajba.

    Nálunk is lesznek ilyen termékek hamarosan.

    Talajt nem kell cserélni. Csak aki átrendezésnél max.

    Ezért fontos hogy jó talajra építkezz. Mert ha az alap rossz, később nehezebb dolgod lesz.

  11. Köszi, én is a külföldi oldalakon olvastam az iszaposodásról, és ott is a vízparaméterekre gyanakodtak, arra lettem volna kíváncsi, itt a hazai csapvízzel hogyan viselkedik, de megkaptam a választ, köszi szépen.

  12. Szentgyo,

    az ammónia spike akár olyan értékeket is jelenthet, amelyeket egyetlen kereskedelmi teszttel sem mutatsz ki! Az algásodáshoz ilyen értékek is elegendőek. Tény viszont, hogy a Viktor által is említett – mérhető spike-ok a leggyakoribbak.

    Te már eleve alacsony PH-jú vizet használsz az akik feltöltésénél, nem? Tény, hogy egy kisebb PH-ban az AS által kibocsátott anyagokból több kell egy egységnyi csökkentéshez, mint egy magasabb PH-jú vízben. Ezért is lehetett gond a méréssel…

    phoximus,

    Teljesen igazad van, elírtam (kijavítottam az írásban, köszi!). Ez egy régebbi szűrőanyag kavics volt (mellesleg ez jobban hasonlít a Power Sand-ben található kavicsra, mint a gömb alakú substrat pro. Abban is igazad van, hogy az ammónia-lebontás (nitrifikáció) szempontjából szűrőanyag és szűrőanyag között óriási különbség van! Rendkívül fontos a jó minőségű biológiai szűrőanyag. Én is azt mondanám, hogy a Pro-t vedd.

    ipopvics,

    osztozzunk, 1/3 a tiéd, 2/3 az enyém, nekem is kell a 20 literbe egy kevés PS, ha lehet, akkor special (ilyen kicsi mellé nem akarnék még baktériumkultúrát is venni). Na, mit szólsz? 🙂

    Labirintkopoltyus,

    Szinte tudtam, hogy megjelenik majd valaki, aki meg akarja majd gagyizni egy DIY talajt készítve 😉 Kézenfekvő a leírásom alapján a dolog. Meg tenni kellene bele szűrőanyagot is, nemcsak egy kevés aktív szenet. Majd számolj be az eredményről, kérlek (én lebeszélnélek, de tudom, hogy fölösleges lenne, úgyhogy nem teszem)… 🙂

  13. “A hasonlóság megdöbbentő. Ugyanaz a porózus kőzet, ugyanaz a tappintás”

    Srácok, csak az én monitoromon tűnik teljesen két különböző kavicsnak? Én nem döbbentem meg a hasonlóságtól. 😀
    A szerkezeti és összetételi hasonlóságot gondolom, csak kémiai kisérletekkel lehet kimutatni, bár Key kézrátevős módszerét nem ismerem. 😀

  14. Keymaker csak úgy írtam hogy ki kéne próbálni. De ezek után tuti kipróbálom úgy is ma esedékes a heti vízcsere.

  15. Sziasztok!

    Ha be akarok rendezni egy 33 X 61 alapterületű akváriumot, akkor mennyi ADA power sand special-ra, és mennyi Amazonia általános aljaztra van szükségem? És milyen vízzel töltsem fel, hogy az iszaposodást elkerüljem?

    Előre is köszi! 🙂

  16. A power sand és Amazonia talajokból szükséges mennyiségek a termék honlapján megtalálhatók itt és itt. 😉

    Az Amazoniából egyébként minimum 3 db. 3 literes zacskóra (a valóságban legalább 4 db.-ot ajánlok), a Power Sand Special-ből pedig 1 db. 1 literes zacskóra lesz szükséged.

    Mindegy az iszaposodás szempontjából, hogy mivel töltöd fel. Egyébként klórtalanítóval kezelt csapvízzel töltsd fel. Az iszaposodástól legalább 1 évig nem kell tartanod! Sőt, még tovább sem, ha nem bolygatod nagyon gyakran az aljzatot! Az Amazonia I ilyen szempontból még stabilabb, mint a II.

  17. Ok , nekem jó az 1/3, megbeszélhetjük.
    A jelenlegi 20 literesedet akarod átrendezni?

  18. ipopovics, megbeszéltük. Küldd el kérlek a számod email-ben a keymakerfx@gmail.com címre és felhívlak. Köszi.

    (Bocs Nigro, hogy itt osztozkodunk a blogodon, de a nano akváriumosok összetartóak – mit tudsz te erről? 😉 )

    Igen, a 20 literesem átrendezés előtt áll, már 1 éve ebben a formában van, itt az ideje a váltásnak. Ráadásul szeretnék nyitott tetejű akváriumot, elegem van a Tetra gyári compact és DIY T5 fénycső teljesítményéből és minőségéből. 🙁 Váltok ADA-ra. Akiban és lámpában. Kicsit aggódom, hogy mi lesz a gyerekszobában egy nyitott akiból, de egy akvarista 6 éves csajnak tanulnia kell a felelősséget. 🙂

Írd le a véleményed

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük