Esszék

Mátriksz

Már nem tudom, hogy mikor vettem be a tablettát, de most már látom a számokat. Rengeteg számot. Rájöttem, ez a mátriksz.



8.000.-
10.000.-
20.000.-

Amerre csak nézek számok. Eltakarnak mindent.

5.000.-
6.000.-
7.000.-

Munkakezdés ½ 10, 3-an vagyunk, 4 beszállító hoz ma árut, 5% Áfa emelés. 100.000.- fizetés.

Vevő: – Képzelje! –
Nem akarom elképzelni, de erőlteti.
5.000.- ért kér tücsköt és közben mesél.
– Vettem a netten 8.000.- ért 2 darab leopárd gekkót, minden nap megesznek fejenként 10 tücsköt.- Pont mint egy matek példa, gondolom magamban.


Számolok, majd adok 200 darab tücsköt 4 zacskóban.
Kínosan mosolygok, már megint számok.

15.000 termék, 60% akció, mind a 15.000 termék felcímkézve egységár, darabár, kilósár! Raktár ellenőrzés, rengeteg szám. Adok, veszek.
Tücsök szállitó 5.000 darab kicsi, 3.000 darab nagy, 20.000.- Forint kifizetve.

Kasszában ülök.
2.340,-
1.520,-
800.-

Mai nap 100. vevő! Gratulálok.
Zsong a fejem. Ki akarok szállni.
Este 8.
Vége.
Végre.

Reggel.
Izzadtan kelek, lassan körbe nézek. Szabadnap, rémlik fel. Lenyugszom.
Iszom a kávét. Nem tudom mikkor keltem, nem is érdekel. Kimegyek a halodába, születtet egy csomó kishal. Vajon menyi? Még csak nem is érdekel. Sok. Nézem, itt nincsenek számok. Ez nem a mátriksz. Postás jön. Fehér boríték, benne sárga csekk. Levél a mátrikszból. Bedobom a sarokba. Nem hagy szabadulni. Haver jön, nézi a kis halakat, tetszik neki. Merítek, zacskózok. Nem számolok. Ő se. Szívből megköszöni, majd egyszer meghálálja, vagy lehet hogy nem. Na és? Lelke rajta. Érzem, ez így jó. Ez nem a mátriksz, itt nem számol senki. Itt őszinte dolgok vannak. Nem a számok mögé bujtatott kicsinyes számítások. Csak őszinte, tiszta állatozás, barátság, szeretet.
Délután kerti sütögetés, barátok, hús, finom ízek, hideg sör, nevetés, hangulat, kicsi boldogság.
Este család, tv, idióta amerikai film, laza vita a gyerekkel, majd az asszonnyal. Csak őszintén, szeretettel telítve, ahogy kell.
Az órák nem járnak, nem kell. Egy valami jelzi az időt, a nap. Fekszik, hát én is.
Nem akarok vissza menni a mátrikszba.
De kell.
Küzdeni kell.
Ellene.

Zábrácki László

Hogy tetszett?

Tetszett
0
Imádtam
0
Nem is tudom...
0

Szintén kedvelheted

3 Hozzászólások

  1. Ez már művészi. Nagyon tetszik, elgondolkodtató.

  2. Grat 😉 nagyon jó kis post. Sajnos tényleg egy jó tükör a robot életünkről és az anyagi dolgokról.

  3. Félelem és mohóság.Ez a mátrix.Az akvárium az teljesen más…

Írd le a véleményed

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük