Hírek-Esszék

Megjelent az Akvárium Magazin 80. száma

Épp akkor csengetett a postás az új számmal, amikor kint sétálgattunk az Interzoon. Hazaérve, vállamon a sok begyűjtött katalógussal nekiálltam átlapozni az egyetlen magyar nyelvű szakirodalmat. Külföldön szédítő a kínálat akvarisztikai magazinokból. A németeknél még külön garnélás újság is van…

No de lássuk mit tartogat a mostani szám, az Akvárium Magazin 80. száma.

A mexikói kardfarkú hal
A napjainkban csak „szifó” néven előforduló halacska, még a laikusok számára is ismert, hiszen nincs olyan állatkereskedés, ahol ne árulnák folyamatosan ezt a kezdőknek ajánlott, igen tetszetős díszhalat. Általában, ha valaki akváriumot vásárol, a szifó mindig az első halak között szerepel, szívóssága, viszonylag olcsó ára, és nemutolsósorban könnyű szaporíthatósága miatt…

A cikk sok érdekességgel szolgál ezzel a hallal kapcsolatban. Megtudhatjuk például, hogy képes nemet váltani. Ivarérett nőstény képes szaporodóképes hímmé változni. Nem egyedülálló tulajdonság, de a hasonlóan elterjedt halak közt egyedülálló.

Retro evolúció
Bár Európában nem őshonosak az elevenszülő fogaspontyok, a felfedezésüket követően nem sokkal felmerült több faj betelepítése más kontinensekre is különböző megfontolásokból. Alkalmazkodó képességének köszönhetően – a szélsőségeket jól tolerálva – három fajuk tudott igazán meghonosodni hazánkban, és bár tudomásunk szerint időnként néhány példányból álló állományfrissítések történtek, e fajok évtizedek óta folyamatosan létező állományokat tartanak fenn hazánk erre megfelelő vizeiben…

A sügéres szekció az amerikai sügérek társíthatóságáról szól.

Ez a cikk az első a Sügérföld rovat történetében, amely nem kifejezetten a sügérekről szól. Nagyon sok tévhit kering manapság ezekről a csodálatos halakról, főképpen a félrefordított „szakkönyveknek”, és a különböző internetes fórumoknak köszönhetően, melyek színvonala lassan egy valóságshow-éval vetekszik. Sokan azért fordulnak el a bölcsőszájú halaktól, mert a sok bizonytalan forrás agresszívnak, társíthatatlannak, féktelen természetűnek írja le őket…

Pedig három alapszabályt betartva ezek a halak is jól tarthatók társas akváriumban.

A másik sügérekkel foglalkozó cikk két, hazánkban kevésbé ismert fajjal foglalkozik.

Az Astatotilapia aeneocolor-al

Valamint az Otopharynx lithobates-el, melyből új változat került nemrég hazánkba.

A következő cikk az akvakertészen már párszor emlegetett kormányrendeletről szól.

Sajnos a -“Kormány 41/2010. (II. 26.) Korm. Rendelete a kedvtelésből tartott állatok tartásáról és forgalmazásáról”- szóló rendelete, szakmailag aggályos, illetve megfelelő értelmezés híján értelmezhetetlennek tűnik…

Díszhalaink takarmányozása – 2. rész

Az előző újságban megjelent cikk folytatása is ígér izgalmas új információkat.
A díszhalak takarmányozásával kapcsolatban nagyon sok helyen elhangzik, hogy halainkat változatosan etessük. Ez teljes mértékben igaz, hiszen a változatos etetéssel tudjuk azt elérni, hogy a halaink jól növekedjenek, szépen fejlődjenek, „színesek” és egészségesek legyenek. Azonban jó azzal is tisztában lenni, hogy – takarmányozástani szemszögből nézve -mi áll e mögött az állítás mögött: mi az, hogy változatos etetés, miért jó, illetve milyen táplálékokat és miért érdemes előnyben részesíteni?

40 éves a Zsilinszky díszállat-szaküzlet

Ki ne ismerné az ország egyik legrégebbi díszállat üzletét a Zsili-boltot? Jómagam is sokat jártam oda vásárolni gyermekkoromban. Pasaréti Gyula emlékszik vissza az elmúlt 40 évre.

Heiko Bleher felfedezései – 6. rész
A „Heiko Bleher felfedezései” sorozat utolsó részéhez érkezett. A leírásokat olvasva és a fotókat nézegetve odaképzelhettük magunkat is a helyszínekre. Olyan fajokról és élőhelyükről olvashattunk, amelyeket talán soha nem láthatunk élőben.

Chilei pillanatképek
Aki szereti a szokatlan természeti csodákat, az szeretni fogja Chilét, az Andok fenséges lejtőin lassan lecsúszó óriási gleccsereivel, sivatagjaival éppen úgy, mint fjordjaival, végtelen esőerdőivel és festői szépségű tavaival, szigeteivel. Egy végtelen hosszúságúnak látszó ország, amely végig megy észak-déli irányba Pánamerikán. Chris Lukhaup gyönyörű fotóival megtűzdelt beszámolót olvashatunk.

Sipos László a víz alatti festőművész

Izgalmas, egyedei látásmódot bemutató művészi alkotások láthatók a cikkben. Miközben közelebbről is megismerkedhetünk  Sipos Lászlóval, az alkotások készítőjével.

Zöldövezeti lakás kiadó

Ki más találna ki ilyen idétlen címet, mint jómagam… 🙂

Egy év a Xingúkkal

A diszkoszfórum alapítója remek cikket írt a vad diszkoszokról.

Fonalas úszójú Polynemus-ok
A Polynemidae (Linné, 1758) család elsősorban tengeri és brakkvízi halakat foglal magába, melyek szinte minden trópusi és szubtrópusi tengerben előfordulnak, megtalálhatók folyótorkolatokban, zátonyok közelében, de édesvízbe is felnyomulhatnak. Szájuk alsó állású, hátúszójuk két részre osztott. A családra jellemző fonalas úszók azt jelentik, hogy – mint a képen is látható – a testméretüket meghaladó hosszúságú, akár 30 centiméteres nyúlványok jelennek meg a mellúszón…

Hát ennyi a mostani szám. Mindenki találhat számára érdekeset. Talán csak a tengerisek érezhetik foghíjasnak ezt a lapszámot. Egyéb területen hozza a már megszokott színvonalat.

Hogy tetszett?

Tetszett
0
Imádtam
0
Nem is tudom...
0

You may also like

5 Comments

  1. Tavaly én is vásárolgattam az Akvárium Magazint. A kiadvány megjelenésre igen színvonalas, a cikkek is jók lennének, de agyvérzésig idegesített a rettenetes helyesírás. Ez sajnos a hulladék kategóriába helyezte a lapot. Ha még nem javítottak ezen, mindenképpen érdemes intézkedni.

  2. Nekem általánosságban az a fő problémám a lappal, hogy – elismerve a cikkírók, szerkesztők hozzáértését – minden a halakról és a haltenyésztésről szól pedig az akvarisztika nem csak ebből áll. Technikai leírások, technikai újdonságok bemutatása, termékek tesztelése egyáltalán nem szerepel az újságban, pedig bőven lenne miről írni! Pl. szűrők tesztelése, összehasonlító elemzése, világítások vizsgálata, bemutatása, értékelése, stb. A legtöbb számban sajnos a technikai berendezések maximum PR cikk vagy hirdetés formájában kerülnek elő. Nagyon igényes a papír, amire nyomják, szép színesek és nagyok a képek, de sokszor úgy érzem, hogy a szakmai tartalom – a haltartás és tenyésztés kérdését leszámítva – igen kevés…

  3. Én rendszeresen vásárolom a magazint és helyesírási hibákkal csak elvétve találkoztam benne. A dolognak az a része, hogy ki hogyan fogalmazza meg saját gondolatait egy adott cikkben, mennyire gördülékenyen, kerüli-e a szenvedő szerkezeteket stb. teljesen egyéni dolog. A „hulladék kategória” jelzőt erős túlzásnak tartom.

    Üdv:
    Rain

  4. Végül is megvettem és részben módosítom az előző hozzászólásomban kifejtett véleményem. Most már emlékszem, hogy a kényszeres vesszőhalmozással húzták fel az agyam. De a leszólásért nem kérek elnézést. Lehet, hogy szőrszálhasogatásnak tűnik, de szerencsésebb lenne egy helyesíráshoz és fogalmazáshoz értő emberre bízni a cikkek átfésülését és helyenkénti újrafogalmazását.

  5. Sokszor kérdezem meg azoktól akik skpye-on megkeresnek, hogy nem idegesíti-e őket a sok helyesírási hiba a blogomon. Általában meglepődnek a kérdésen és abszolút nem zavarja őket. Pedig én magam is, ha 1-2 héttel a post írása után elolvasom, találok benne sok hibát. Ez engem arra enged következtetni, hogy többen vannak azok, akik nem kényesek annyira az apró helyesírási hibákra. Tudom, a nyomtatott sajtó más. Ott sokkal jobban meg kell nézni, hogy mi marad örökre kinyomtatva. Megnéztem a cikket amit küldtem és ami az újságba került és találtam benne javítást, tehát valaki ellenőrzi a szövegeket.

    Orpheus felvetése pedig szerintem is jogos. Valóban hiányzik ez a része az újságnak. (Bár én csináltam már technikai cikket, egy CO2 rendszer összeállításával pl.)
    Azonban az okát sejtem, hogy miért nincs. Ha teszem azt, egy Tetra, egy Atman, vagy netán egy Sera szűrő hátrébb végezne, akkor mennyi sértődött hirdetőtől esne el a lap? Kényes ügy ez…. 😉

Hozzászólás a(z) Rain bejegyzéshez Válasz megszakítása

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük