Esszék

Miért más az akvarisztika?

Sokféle állatot lehet tartani kedvtelésből. Kutyát, mert okos és hűséges. Macskát mert dorombol és megfogja az egeret. Vagy papagájt mert szép és ki tudja mondani, hogy Pistike. Az akvarisztika más. Sokan persze csak azért döntenek mellette, mert nem büdös, nem harap és nem kell levinni sétálni. Ugyanakkor aki kicsit is belemászott a víz alatti világ rejtelmeibe, hatalmas csodákkal és összefüggésekkel szembesül.

Az akvarisztika egy komplex ökoszisztéma kialakítása és fenntartása. Ellentétben egy kutya vagy egy macska tartásával, nem a saját életterünkbe szorítunk helyet számukra, hanem a saját életterünkben alakítunk ki egy teljesen más, nekik való élőhelyet. Más hobbiállatok területének berendezésének kérdése sokkal, de sokkal kisebb hangsúllyal szerepel, mint az akvárium esetében. Persze mondhatjuk, hogy ez a speciális élőhely miatt van így. Talán igaz is. Talán ezért alapjaiban más az akvarisztika.

Semmilyen más hobbiállattartásban nincs ekkora változatosság élettér kialakításban, mint az akvarisztikában. Növényes, sügeres, tengeri, brakkvízi és még sorolhatnám a különböző speciális élőhelyi biotópokat.

Talán csak a nyugaton hasonlóan felfelé ívelő pályát mutató hüllőtartás hasonlítható össze vele. Azonban komplexitásában messze az is elmarad az akvarisztikától. Az elemek egymásra hatása, egymástól függése ugyanis – ennyire kiélezetten – csakis az akvarisztikában figyelhető meg.

Víz, fény, levegő. Alig van olyan természeti elem amit ne kéne alkalmaznunk. Szükséges tehát egy akvaristának az elemek alapfunkcióival tisztában lenni. A talaj anyaga, mérete, típusa. A víz paramétereivel sem árt megismerkedni. Keménység, pH, hőfok.  A fény erőssége, színhőmérséklete. A felsorolást pedig sokáig folytathatnám.

Az akvaristának minden tudományágban ismeretet kell szereznie. Fizika, kémia, biológia, csak hogy a legfontosabbakat említsem. A szép az egészben, hogy míg az iskolapadot koptatva kényszerből mélyedtünk el az előbb említett tudományokban, addig – az akvarisztika révén – a  hobbink által felvetett kérdésekre keressük a választ. Mennyivel másabb úgy megérteni valamit, hogy pontosan tudjuk, hogy a tudást mire szeretnénk hasznosítani? A chaten valamelyik nap éppen erről értekeztünk és arra jutottunk, hogy a mai oktatási rendszer nagy hibája, hogy nem tudja az elméleti oktatást a gyakorlatba ültetni.

Éppen ezért fontos ez a kivételes hobbi. Az egyetlen, melynek beható elsajátítása ennyi tudományág megismerésére ösztönöz. Ugyanakkor sokan a hobbit csak „akvarisztikának” vélik. Ők azok, akik sosem fogják megérteni az összefüggéseket. Akik egy beteg halat a boltosra fognak. A folyton elpusztuló növényt az élni nem akaró kóró hibájának könyvelik. Akik nem akarják az összefüggéseket megérteni, azoknak felesleges ezt a hobbit választani épp a lényeget nem látják benne.

A legjobban eddig az akvarisztika szépségét Takashi Amano fogalmazta meg. Nem véletlenül került fel az idézet a H.A.C. Contest okleveleire is:

“Az emberek – a legutolsónak érkező élőlények ezen a 4 milliárd éves bolygón – elértek arra a szintre, hogy elpusztíthatják a természetet. A valaha tiszta víz eliszaposodik, az üde zöld vidékek elvesztik színüket. Az életszínvonal javításával az emberek saját természeti környezetüket és ezzel magukat teszik szegényebbé. Sivár környezetben pedig csak sivár lelkek élhetnek. Emlékeznünk kell arra, hogy mi magunk is a természet részei vagyunk. Az akváriumok építésével és fenntartásával az emberek újratanulhatják a bonyolult kapcsolatot a különböző életformák, a növények, halak, mikroorganizmusok és saját maguk között. A gazdagság és szépség, a kiegyensúlyozottság és a harmónia eredménye. Az akvarisztika a legjobb út ennek az igazságnak a megismeréséhez.” – Takashi Amano.”

Hogy tetszett?

Tetszett
2
Imádtam
0
Nem is tudom...
0

You may also like

23 Comments

  1. Igen,sokat kell tanulni és látni az összefügéseket,ha ez megvan akkor tökéletesen tudjuk müködtetni az akváriumot.

    Sajnos lasan 4 hónapja nem vagyok otthon,így a feleségemre kellett bíznom a kedvenceimet. 🙁 Hiába minden professzionális felszerelés,hiába az igyekezete nem müködik az utolsó 3 hétben.
    Elpusztult több hal bár semmi nem látszott rajtuk,majd még jópár darab.Gomba és baktériumölő került a vízbe,halak rendbejöttek,de a szűrőben kipusztultak a baktériumok is.Nem volt rendes biológiai szűrés és részleges vízcsere sem.Bomlástermékek feldúsultak,halak pipáltak erre többször nagymennyiségű vízet lecserélt ezt szerencsétlen Red Cherryk sem bírták ki.Miután összeomlott minden felhívott és elmondta mi történt.Levezettem neki az egész folyamatot lépésről-lépésre,de sajnos már túl késő volt !

    Végeredmény : 3 hét alatt tönkretett élővilág(2éve müködött szinte gond nélkül),lelkiismeretével és tudatlanságával küzdő feleség és én.Haragudni mégsem tudok max. csak magamra,mert ezekszerint nem mondtam el mindent.
    Különben lelkesen újságolta a Redek 4. vagy 5. generációjának ékezését is,rendszeresen nyírta,ritkította a növényeket,naponta tápozott és a heti vízcserék is megvoltak.(talán már sikerült megfertőzni e szép hobbi szeretetével csak még a tudás hiányzik)

    Figyelmébe ajánlom ezt a cikket és megpróbálom rávenni az Akvakertész oldal böngészésére is.!Köszönjük Nigro !

  2. Olvastam a logok között a beszélgetést. A cikket is vártam már 🙂 A kémiát eddig én sem szerettem, nem volt semmi bajom vele. De nem lehet felfogni hogy mennyi egy mol mennyiség, tudjuk hogy 6*10 a 23.-on részecske, de akkor is. 😀 mikor rájöttem, hogy mennyire fontos ez az akvarisztikában, és kézzel fogható eredménye van,megszerettem 🙂
    Annyira hogy kémia szakra jelentkeztem…. Szeretem az ilyen elmélkedős cikkeidet 😉

  3. Pár hasonló dologgal, mint az akvarisztika, fel lehetne dobni az iskolai oktatás egyhangúságát. És tényleg baromi sok mindent el lehet vele magyarázni. Fotoszintézis, halak kereszteződése, vízkémia stb.
    Minden iskolába hatóságilag egy növényes akit! 😀

  4. Magyar és angol tanáromat azért szeretem, ua. a kettő, mert életszerű példákat hoz, amivel azonosulni tudunk. Mellesleg nagyon jó fej és lehet vele viccelődni.
    A növényes akit meg elintézzük 😀 Én csak egy valamit nem értek, suliban is van egy csomó állat (most az állatokra gondoltam :D) A bioszteremben egy akvárium tényleg el tud férni 😀 Majd megfűzöm az ofőt 🙂 Úgy is az az osztálytermünk

  5. Sok sikert! A biosztanárt kicsit nehéz lesz meggyőzni, hogy a foszfát és a nitrát nem okoz algásodást, hisz még a Wikipédia is őket okolja … 😉

  6. Hmm Suliba akváriumot?
    Biztos lennének páran, akik beledobálnának szünetben mindenfélét… Na meg egy-egy szüneti verekedésben tuti összetörnék 🙂
    Sajnos nem gondolom, hogy tudnának rá vigyázni. 🙁 Mellesleg a kémiát én is másszemmel nézem mióta akvarizálok.

  7. A termünkben/biosz terem már volt régen is akvárium, persze a legalapabb cuccokkal, világítás nélkül, csak annak megrepedt az alja. Azóta nincs -én se járok már oda sokáig- és nem is lesz szerintem 🙂 De mindegy, én megvagyok a sajátommal 🙂
    Ati még a kémia könyv szerint is algásodást okoz a foszfát. 🙁

  8. hát a mi sulinkban tuti nem lesz
    ott makszimum a kitömött állat de néha az se éli tul 🙁

  9. Akvárium ugyan nem, de leányom ovijában lakik terrárium, pár teknőccel. Jó fejek, bár kétségtelen, hogy ők tudnak is vigyázni magukra. 😀

  10. „Talán csak a nyugaton hasonlóan felfelé ívelő pályát mutató hüllőtartás hasonlítható össze vele. Azonban komplexitásában messze az is elmarad az akvarisztikától. Az elemek egymásra hatása, egymástól függése ugyanis – ennyire kiélezetten – csakis az akvarisztikában figyelhető meg”
    Szerintem ez azért egy kicsit tulzás: a hüllőtartásban nem vagyok otthon, de a floráriumok, területén kicsit igen (a mellékelt foton florárium szerepel, persze az nem alapfeltétele a hullőtartásank).
    Komoly kihívást jeletn egy beltéri szoba florárium összeállítása orchideák, (esetleg levelibékák) számára. Elsősorban a páratartalom, levegőkeringetés, hőmérséklet, hőingás problémakörök várnak megoldásra.
    Probléma ott kezdődik, hogy megvilágitod a növényeket-akkor felmelegszik a florárium, de éjszakára meg le kellene hűteni. Az ideális hőmérséklet a 25-27 C nappal éjszaka meg 18-20C. Emellett folyamatos levegőkeringetés kell, szellőzeteni meg lehetőleg ne. Egyenletes 70-80% páratartalom, de úgy hogy ne legyenek pangó sarkok.
    (Külön téma a megfeleő növények kiválasztása, ültetése, tápozása, virágoztatása…)
    Lényegesen egyszerűbb ha üvegházban ill télikertben gondolkodik az ember.

  11. A hüllőtartáson belül, pont profi floráriumban tartott nyílméregbékás csodákra gondoltam, ami szerintem megközelíti komplexitásban és változatosságban az akvarisztikát. Azonban ezek kialakítása nem a víz alatt, egy az ember számára idegen környezetben valósul meg. Ezért érzem még ezekhez képest is az akvarisztika összefüggéseit nehezebben elsajátíthatónak. 😉
    (Ui: egyébként baromira érdekel a florárium. Ha van róla mondandód megosztahtnád. Szerintem mást is érdekelne. )

  12. Elsősorban az orchideák miatt fogtam bele, azokat akartam ott (is) tartani.
    Sajnos az a hobbi nem váltotta be a reményeimet: nagy vagy akár közepes fényigényű nagyvirágú orchideát nem lehet floráriumban tartani. Bár sok ismerősöm utal erre, hogy nehéz, meg problémás, de hittem a könyveknek.
    Alapvetően nem tudtam megoldani a túlmelegedés kérdését: hiába van kívül a floráriumon, hiába a ventilátoros hűtés, a halogénizzó nagyon melegít, + a sugárzással leadott hő. Ugye magas a páratartalom, tehát a párolgással nem tud a növény hőt leadni, ezért a 30 fok már magas. Este meg nem hűl le. Csak úgy működik, hogy ha télen fűtetlen szobában, nyáron meg kertben tartom a növényeket. Viszont a nappaliban, ahol szerettem volna, ott nem.
    Persze ez is a maximalizmusomat jellemzi, az össze ismerősöm oda volt a floráriumomért, és volt egy-két szépen kivirágoztatott orchideám is, a tillandsiák meg menetrendszerűen virágoznak, most is szép..
    Röviden: sokkal egyszerűbb a télikert vagy az üvegház, ezért most ezen spekulálok
    Amit lehet: az néhány alacsony fényigényű spec orchidea (pl. Aerangis sp, mini phalenopsis), illetve tillandsiák, bromélilák, páfrányok, mohák. De ez nem érdekelt, tényleg nem kihívás. Azok a növények könnyen virágoztathatóak, szépen nőnek akár szobai körülmények között is. Gondolkodtam békákon is, de úgy tudom elég hangosak tudnak lenni és az etetésük sem a legegyszerűbb. Emellett kicsit passzív állatoknak érzem, keveset mozognak.

  13. Azon nem gondolkoztál, hogy esetleg ledes világítással oldod meg a fény és a túlmelegedés problémáját? Ahogy írtad, nekem ez ugrott be megoldásnak. Egyre jobban érdekel a téma… 🙂

  14. Ez a florárium dolog nagyon tetszik nekem. Tudna valaki adni egy linket ahol le vannak írva az alapok.
    Esetleg Nigro csinál nekünk egy bejegyzést? 🙂

  15. Épp ezen töröm a fejem.;)

  16. Ja, LED-del lehet probálkozni, annak idején még nem volt annyira elterjedve. Sajnos a napi hőingást ez sem oldja meg, de legalább nem melegíti föl a floráriumot.
    amugy vkinek van tapasztalata a LED világítással? milyen spektrumot bocsát ki? forumokon grow LED lámpákat láttam
    Orchideákhoz könyvek szerint min 15.000-20.000 lux megvilágításra lenne szükség (Cattlyea, Oncidium), ezek a nagy fényigényű fajok. Nappal 22-24 C, este 16 fok. lenne az ideális.
    HQI -TS Powerstar 70W égőt használtam eddig, általában kettőt. Gyárilag ezek 6800 lux-ot adnak le, és a megvilágitott terület kb 1 négyzetméter.A fényspektrumok kb megfelel a napénak (Daylight). De ezek az égők kb 300 fokra melegednek fel..
    Tud valaki hasonló teljesítményű LED megvilágítást ajánlani:?

  17. http://www.growlightsupply.com/300w-full-spectrum-led-greenhouse-grow-light-p-221.html
    Ők csak az USA-ba szállítanak, de terjed már az EU-ban is a ledes világítás, szóval nem reménytelen az ügy…. 😉

  18. Kicsit utánna néztem:
    LED grow UFO 90W, 30×6 cm, 4 kg, 630/660/450nm 2.000 lm ára cc 60.000 FT.
    LED grow panel 120 W, 40x20x7 cm, 6 kg, 630/660/450nm, 2.500 lm
    LED grow panel 300 W, 50x30x7cm, 12 kg, 630/660/450nm, 10-15.000 lm ára cc 800-1100 USD
    LED grow panel 600 W, 90x30x7 cm, 18 kg, 630/660/450nm, 20-22.000 lm

    szóval sokkal drágább (kb 5x) , és kétszer annyit fogyaszt

    Mindenkit lebeszélek a nagy ill közepes fényigényű orchideák tartásáról szobai floráriumban. Ha valaki komolyan gondolja az orchidea tartást, akkor télikertben, üvegházban gondolkodjon (azt se olcso (fél-1 misi , de multifunkciós )

  19. + az eBay-en lehet Kínából is hozatni, ugy „csak” 400USD +75 a szállítás. Tehát az árrés min 2x, Ezek alapján várható, hogy pár év múlva 2-300 USD-ért már lehet kapni ilyen panlet 🙂

  20. Nem rossz ötlet a flórárium, bár lehet Én az orchideák mellé ültetnék egy két canabist is. 🙂

  21. Rendőröknek meg mit mondanál? Hupsz, ez a 100 tő cannabis hogy került ide? De remélem rendőr úr, látja mögöttük azt a csodálatos orchideát?

  22. Bár a végére elkanyarodtunk a commentekkel, de az elején volt az iskolai növényes akváriumról szó. Baropeter találta ezt a remek videót. http://www.youtube.com/watch?v=4sbe4s7L9os&feature=related
    Tudom, álom, de máshol már nem 😉

  23. Nagyon jó kis írás! Abszolút egyetértek… a gyerekeket az akvarisztika és hasonlóan összetett hobbikon keresztül sokkal barátságosabb és értelmesebb módon be lehetne vezetni a reál tudományok világába. Akváriumot minden iskolába! 🙂

Hozzászólás a(z) horvzol bejegyzéshez Válasz megszakítása

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük