Olvasók

N-Dee akváriuma 2.0

Sziasztok! Először is szeretném megköszönni mindenkinek a rengeteg segítséget és tanácsot, hogy összehozhassak egy szép akváriumot. Nigro, neked pedig külön köszönet a blogodért, mert az itt felhalmozott információk és ösztönző postok, cikkek nélkül már lehet, hogy feladtam volna.

Az akváriumom első felkerülése óta közel 2 hónap telt el. Akkor kaptam rengeteg hasznos tanácsot, amikből igyekeztem minél többet megfogadni és hasznosítani. Kíváncsian és bizakodva vágtam bele a dolgokba az új információkkal a tarsolyomban, de bevallom, hogy ekkora pozitív irányú változásra nem számoltam.

Akkor

Most

Amiken változtattam:

  • – Vízcsere: hetente 30-35%, előtte 10 naponta 25%, a lágyítás megmaradt
  • – Hőfok: most 25°C, előtte 26-27 volt
  • – Szűrés: a 2213-as Eheim mellé került egy 2224-es is
  • – CO2 reaktort a 2224-re átkötöttem(ez már meghajtja rendesen) és telepakoltam csődarabkákkal a jobb beoldás érdekében
  • – Vettem külön időzítőkapcsolót a CO2-hoz, előtte a világításé kapcsolta. Így mire a csövek bekapcsolnak, már 3 órája megy a CO2 és 30mg/l körül van a szint. Az eredmény, hogy a világítás bekapcsolása után fél órán belül, már repkednek a bubik. Ennek eddig kellett 2,5-3 óra!
  • – Gurámik, sima neonok vissza a halashoz és helyettük lett egy csapat vörös neon, meg 10db amano garnéla. Később lesz még benne red cherry is.
  • – Tápozás: a Seraról ismét átálltam a Sears-Conlin félére. A mostani adagolás: 4ml/nap, plusz hetente a vízcserekor 4ml zöldítő komplex. A Pallér Endre által javasolt Damisol natur levéltrágyát nem mertem alkalmazni a nyomelemek pótláshoz a garnélák miatt, mert ez rezet is tartalmaz. Az „új” táp a növényeknek határozottan jobban tetszik, mint a Sera florena és a daydrops.

Nagyjából ennyi.
Az eredmény pedig: a változtatások utáni első hetekben, a növények elkezdtek sorban újabb és szebb hajtásokat hozni.

Viszont a zöld pontalga mellé egyre nagyobb mennyiségben csatlakozott az ecset, illetve a zöld fonal alga is.

Na ekkor egy kicsit megriadtam, de folytattam az elkezdett tápozást és 1-2 héten belül, szinte alig észrevehető mértékig visszahúzódott a pontalga. Az ecset és a fonal alga megmaradt, de az utóbbi 2-3 hétben az is látványosan fogyatkozni kezdett. Remélem innentől kezdve, ez az algapusztulás tartós jelenség marad az akváriumomban.

Frissítve 2009.04.27

Hogy tetszett?

Tetszett
1
Imádtam
1
Nem is tudom...
0

You may also like

116 Comments

  1. Igencsak impozáns fejlődés 🙂 Grat!

  2. Szia N-Dee!
    Gratulálok, csodálatos az akvárium!2 hónap alatt ilyen változást elérni, az nem semmi.Na nem mintha a kiindulás rossz lett volna:)
    Remélem rászánod magad, és elindulsz az AGA versenyen!

  3. meseszep lett az aksi. sok buja noveny. gratula! a masodik szuro es a CO2 korabbi inditasa okos dolog volt. tokeletes pelda hogy ilyen rovid ido alatt is csodalatos eredmenyek erhetoek el. ekepeszto nezni a korabbi es a mostani allapotot. mintha nem is ugyanaz az akvarium lenne.

  4. Komolyan meseszép! Gratulálok N-dee!

    (Lilaeopsis brasiliensis nötte be olyan szépen az aljzatod? Magától nött ilyen pofásan alacsonyra vagy te vágtad vissza?)

  5. Nagyon szép akvárium lett, gratulálok! Gyönyörűek a növények. Sears-collin, teljesen a leírtak alapján lett összeállítva?

  6. huhuuuu
    minden elismerésem.gyönyörü akvárium lett 😀
    csak így tovább 🙂
    art.

  7. Hát igen, ez valóban egy nagy változás. Én is gratulálok!

  8. Gratulálok a gyönyörű aksihoz, és a remek fotókhoz is!
    A Rotala nyírása is példás.
    Reméljük sok akvárium megy át hasonló változáson a Nigro blogja hatására, és akkor kis hazánk aquascaping nagyhatalom lesz!
    A tápod receptje engem is érdekelne…

  9. Szia!

    Gratulálok, tényleg nagyon szép lett.
    A világításnál milyen spektrumú csöveket használsz?

  10. Errol van szo, gyonyoru akvarium, szepen be van rendezve 🙂

  11. „Ez jó mulatság, férfi munka volt!” – Vörösmarty

  12. Grat N-Dee! Tényleg nagyon szép az akid. A Lilaeopsis nőtte be az előteret, vagy mást is ültettél oda? A fotók káprázatosak. (A WB mennyire van állítva? Pár szót írhatnál a beállításokról és az utómunkáról)

  13. A legszebb magyar „holland” akvárium, amit eddig láttam. Le a kalappal.

  14. N-Dee gratulálok! Nagyon szép lett az amúgy is szép akváriumod! Csak így tovább!

  15. Gyönyörű lett az akváriumod ,csak gratulálni tudok!
    Keymaker van valami email elérhetőséged ,mert nem találtam sehol ,lenne 1-2 kérdésem?!

  16. Az akváriumod tényleg csodálatos lett! Azt szeretném kérdezni ,hogy tudnál-e segítséget tanácsokat adni? üdv: Alex

  17. Sziasztok!

    Örülök, hogy ennyire tetszik nektek az akvárium és mégegyszer köszönöm szépen mindenkinek a sok-sok segítséget.

    Proci: igen a lilaeopsis nőtte be így az aljzatot, eddig még nem nyírtam egyszer sem, de a tropica-s video után lehet, hogy ki fogom próbálni.

    Deck: a leírtak alapján lett összeállítva (Fitohorm kálium 338ml, keserűsó 47g, zöldítő komplex 47ml + desztvízzel 500ml-re feltöltve)

    Zumi: 2db osram biolux 965(6500K), 1db Philips Aquarelle(10000K) és egy osram fluora(ezt valaki nekem is megmondhatná, hogy pontosan hány kelvines)

    Nigro: mákom van a csőkombinációból adódó fényekkel, mert a gépem neonfény beállítással, szinte tökéletesen visszaadta a színeket, így nem is nagyon buzeráltam a WB-ot. Photoshopban készülnek az utómunkák, amikbe általában belenyúlok: árnyékok-csúcsfények, kontraszt, gradiációs görbék, expozíciónál gamma állítás, de sokszor elég egy síma autó kontrasztot nyomni és kész. A képek leméretezését is PS-ban csinálom, utána pedig tolok rá egy kis gauss élesítést.

    keymaker: örülök a hozzászólásodnak, mindig is holland jellegű akit szerettem volna csinálni, ez ezek szerint sikerült is 🙂

    nemeth_alex: bátran tedd itt fel a kérdéseidet, biztos rengeteg segítséget fogsz kapni.

  18. Szia!

    Nekem is nagyon tetszik. Úgy az akvárium, mint a képek. Anno ilyesmit szerettem volna, aztán utánaolvastam és lemondtam róla. A Sears-Conlin összetevőit könnyű beszerezni?

  19. Szia!

    Nagyon tetszik az akvárium,főleg a két hónap alatt elért eredményed.Azt szeretném kérdezni vízcserekor töményen 4ml zöldítő komplex csak úgy simán?A keverékben a keserűsó hány % magnézium tartalmú? És a Kálium oldat 4 vagy 9%-os,mert mindkettő létezik?Csak a 9%-os tartalmaz foszfort és nitrogént is.

    További sok sikert.

  20. fizimiska: örülök a kérdésednek, mert a cikkből tényleg kimaradt ez a fontos információ. Én a foszfor és nitrogén tartalmút használom a Fitohormból(K2O 9%, P2O5 6%, N 3%)

    Az ok pedig, hogy erre esett a választásom, a következő. Mint említettem, próbálkoztam a Sera termékeivel(florena, daydrops) ezeknek a pontos összetevőiről nincsen információm, de az biztos, hogy foszfort nem tartalmaznak. Az akvárium indítása utáni pár hétben a Sera tápoldata elégnek bizonyult, de ahogy erősödtek a növények és emeltem a CO2 koncentrációt, egyre jobban foszfor és nitrogén hiány jeleit mutatták (levelek sötétedése, vörösödése + sárgulás).
    Ekkor állítottam össze a Sears-Conlin lötyit és választottam a nitrogén és foszfor tartalmú Fitohormot. A bekeverési arányon nem változtattam, mert ekkora mértékű kálium többlet nem hiszem, hogy galibát okozna az akváriumban(javítsatok ki, ha tévedek)

    A változtatás eredménye 2-3 napon belül jelentkezett, a növények „iszonyatos” tempóban nekiálltak új és szép, egészséges hajtásokat hozni, illetve elárasztották az algák(fonalas zöld és ecsetalga) az akváriumot. Na ez volt a pont amikor elkeseredtem, de folytattam az elkezdett tápozást és ahogy a növények benőtték az akváriumot, az algák is elkezdtek visszahúzódni. Jelen pillanatban a pontalga szinte teljesen eltűnt, fonalas zöldalga és ecsetalga van most is, de már elviselhető mértékben visszahúzódtak ezek is.

    Ezzel a módosított Sears-Conlin tápoldattal adagolok 2 hónapja, a halakon és a garnélákon nem tapasztalok semmilyen negatív hatást, viszont a növények eddig nagyon csípik. Hát, még ha az algák is eltűnnének…….hmm 🙂

    Pontos számításokat ne várjatok tőlem. Vizuális típus vagyok, nézem a növényeket, megpróbálok rájönni mi a bajuk és több-kevesebb sikerrel kísérleteket teszek a hibák kijavítására. Merész módszer tudom, de az akváriumom rá a példa, hogy így is lehet eredményt elérni, hogy ez hosszabb távon is működni fog, majd kiderül 🙂

    Keserűsóban 10% körül van a magnézium és igen, zöldítő komplex csak úgy simán 4ml/hét. Valaki mondjuk ajánlhatna egy hosszabb listával rendelkező mikroelem pótló keveréket, ami viszonylag könnyen beszerezhető és a garnikat sem vágja haza.

  21. Csaba: köszi szépen. Az első útbaeső mezőgazdasági boltba bemész és kapsz mindent, a keserűsó pedig patikából beszerezhető.

  22. N-dee:Lehet hogy azt a kis algásodást nem a kálium ,nem a nitrogén ,hanem a foszfor okozza .Mível a keverékedben a fitohorm kálium az eredetihez képest több mint kétszerese,és annak az oldatnak a foszfortartalma 6% ami 67.6g/liter.Ennek kb az 1/3-t kevered hozzá, tehát kb 25g-t.míg vasból kiszámolva csak 2.24g-t.Ha volna foszfát teszted,valószínűleg meglepődnél.Természetesen a nővények ,és a két szűrő ,na meg a vízcsere jelentős mennyiséget kivesz belőle.De feltételezem hogy marad az algáknak is.Persze ezt csak teszttel lehet mérni.
    Na de nem akarok okoskodni csak elgondolkoztam rajta.
    Az én tápoldatom:

    Zöldítő komplex= 47ml
    Keserűsó 16%Mg 13%S = 35g
    Fitohorm kálium 4%kálium más semmi! = 330ml
    Fitohorm vasoldat 4% =30ml
    Fitohorm foszforoldat 18% = 2ml
    A többi víz 500ml-ig

    Persze ezt csak tájékoztatás képen írtam ,hátha érdekel valakit!Ezt mind egy helyen csomagban meglehet rendelni.Akit érdekel írjon.

    További sok sikert .Üdv

  23. Nekem anno Bp-en kevert Cheff Sears-Conlint, de kissé körülményes állandóan megkérni valakit, azért örülök/nék annak a válasznak, hogy max. 2 boltban megkapom mindegyik összetevőt normális adagokban és magam is összeállíthatnám.
    Mondjuk nem nagyon sikerült belőnöm az adagolást…

  24. Csaba:http://kertbaratbolt.hu/catalog/kertbaratbolt.php
    Üdv A keresőbe írd be fitohorm

  25. fizimiska: amit írtál az miért lenne okoskodás? Tudom, hogy nem tökéletes a tápoldat amit adagolok, de mint írtam én a növények reakcióit tartom szem előtt elsődlegesen, aztán ha azok szépen fejlődnek, akkor foglalkozok az algával is.

    Én nem írtam ilyet, hogy a kálium többlet miatt algásodna az akváriumom. Tuti, hogy a foszfor többlet okozza többek között, ezzel én is tisztában vagyok, de ez tart egészen addig, amíg a növények kellően meg nem erősödnek. Nekem az akváriumom alapterületének 2/3-án gyorsan növő növények vannak ültetve ezek, ha teljes pompájukban tündökölnek, pillanatokon belül felveszik a foszfort és a nitrogént.

    Legalábbis a nyírás utáni tapasztalataim erre engednek következtetni. Kopasztás után pár napig erősebb az algásodás, de ahogy nőnek az új hajtások, egyre jobban leáll az alga. Nyírás utáni napokban biztos magas a foszfát szint, de megy a heti vízcsere, így nagyobb baj talán nem lesz.

    Kopasztás alatt elég durva beavatkozást értek, ekkor az akvárium alsó 1/3-ig visszavágom a növényeket, hogy mégtöbb oldalhajtást hozzanak. Ilyet tegnap csináltam harmadszor és utoljára, innentől kezdve már csak formára nyírást csinálok rajtuk. Kíváncsi leszek, hogy a foszfát szintet és az algát majd mennyire tudják kordában tartani hosszabbtávon a növények, ha már nem esnek át többet ekkora nyíráson. Szerintem stabilabb lesz az algacsökkenés.

    A vasoldat plusz hozzákeverésén a tápoldathoz én is gondolkodtam, de egyelőre ennek hiánya nem jelentkezett a növényeken, viszont a nitrogén és foszfor hiány tünetek azóta eltűntek. Nálam most ez eddig működik, hosszabb távú tapasztalatom meg még nincsen, ha lesz majd beszámolok róla.

  26. Először is azt szeretném kérdezni ,hogy milyen talajt használsz az akváriumodba vagy milyet célszerű rakni?
    A választ előre is köszönöm! Üdv

  27. fizimiska: engem érdekel azaz „egységcsomag” tápot illetően:)

  28. alex: nekem alul Sera floredepo van kb. 2cm vastagon, felette 1-2mm-es folyami kavics. Hogy milyet célszerű rakni, erre több alternatíva is van. „Az akváriumi aljzat előkészítése” c. postokat és a kommenteket olvassad át, ott van egypár felsorolva.

    Üdv!

  29. N-dee:

    „Pontos számításokat ne várjatok tőlem. Vizuális típus vagyok, nézem a növényeket, megpróbálok rájönni mi a bajuk és több-kevesebb sikerrel kísérleteket teszek a hibák kijavítására. Merész módszer tudom, de az akváriumom rá a példa, hogy így is lehet eredményt elérni…”

    Viccelsz? A vizuális módszer a legjobb, amit a tudatos tápozás mellett követni lehet és kell. Mivel a tesztek pontatlanok, végül is minden a növényeken dől el és látszik.

    N-dee:

    „A mostani adagolás: 4ml/nap, plusz hetente a vízcserekor 4ml zöldítő komplex.”

    Segítesz nekem kiszámolni, hogy melyik anyagból mennyit adagolsz? Valami olyasmire gondolok, hogy a fenti lista alapján 1 adag táp (4ml) tartalmaz:

    X mg K, Y mg Fe, Z mg P, stb. Köszi!

    Fizimiska:

    „Lehet hogy azt a kis algásodást nem a kálium ,nem a nitrogén ,hanem a foszfor okozza.”

    .

    KIZÁRT! Olvassátok már el az EI-t. 🙂 A foszfor NEM OKOZ algásodást.

    .

    A foszfát hiány viszont lehet ok – ennek egyértelmű jele a zöld pontalga, ez pedig N-dee bevallása szerint eltűnt, a foszfát többlet pedig senkit nem érdekel.

    A fonalalga és ecsetalga egyértelműen CO2 problémákra utalnak, erre az alga biblia mellett saját – többszörösen kipróbált – bizonyítékaim is vannak. Amint elkezdek szórakozni a CO2-vel, pár napon belül máris megjelenik minden ezzel kapcsolatos „moszat” a gyorsan reagáló Nano-ban.

    Arról sem szabad megfeledkezni, hogy a tápanyagok szintjének emelésével N-dee növényei növekedésnek indultak, ezért – és az egészségük javulása miatt is – megnövekedett a CO2 igényük. Ha a CO2 ellátás ingadozásával nincs gond (már a foto időszak elején is stabilan „fennt” CO2 van a növények közelében) akkor csak a szint emelése segíthet, mert bizonyára nincs meg a 30ppm, minden feltételezés és drop checker mérés ellenére.

  30. Nekem 240 l akváriumom van. Azt szeretném kérdezni ,hogyha ilyen akváriumot szeretnék milyen co2 cuccot szerezzek be + a hozzá tartozó kellékeket (mérő cuccok..stb) ami nem olyan nagyon költséges? (most jelenleg sera co2 startom van ami tudom hogy nem a legjobb)

  31. N-dee, ezt nagyon megcsináltad, gyönyörű lett!!!! Szépen és ízlésesen berendezett aksi, nekem nagyon tetszik. Öröm nézni a képeidet, grat.

  32. Alex: nagynyomású palackos Co2 rendszert nem tudod megkerülni. Ez van. és nezd meg az ide vágo topicot.

  33. ikaposztas: köszönöm szépen örülök, hogy tetszik.

  34. alex: Eäphrendil jól mondja, akkora akiba kell a magasnyomású palack.

  35. keymaker: itt a tápom tartalma 500ml-ben. A vegyületeknél moláris tömeg alapján számoltam a százalékokat és egy-két helyen kerekítettem is egy picit, mert már gúvadtak a szemeim 😀 Remélem nem számoltam el semmit, ha igen sorry és kérem jelezni 🙂

    Keserűsó(MgSO4*7H2O) 500ml tápban van 47g:

    Mg 9,9% = 4.653g
    S 13% = 6.11g

    Fitohorm 39K 1000ml/1200g (N 3%, P2O5 6%, K2O 9%):

    N 3% = 36g
    P 2.6% = 31,2g
    K 7.5% = 90g

    500ml tápban van 338ml/405.5g Fitohorm 39K:

    N 3% = 12,165g
    P 2.6% = 10.543g
    K 7.5% = 30.41g

    Zöldítő Komplex 1000ml/1120g (N 4%, K2O 4%, MgO 2%, Fe 1,5%, Zn 0.15%, B 0.08%, Mn 0.006%)

    N 4% = 44.8g
    K 3.32% = 37.184g
    Mg 1.2% = 13.5g
    Fe 1.5% = 16.8g
    Zn 0.15% = 1.68g
    B 0.08% = 0.896g
    Mn 0.006% = 0.067g

    500ml tápban van 47ml/52.65g Zöldítő komplex:

    N 4% = 2.106g
    K 3.32% = 1.75g
    Mg 1.2% = 0.63g
    Fe 1.5% = 0.79g
    Zn 0.15% = 0.079g
    B 0.08% = 0.042g
    Mn 0.006% = 0.003g

    Tehát 500ml Sears-Conlin tápoldat az én összeállításom szerint tartalmaz:

    N 12.165g + 2.106g = 14.271g
    P = 10.543g
    K 30.41g + 1.75g = 32.16g
    Mg 4.653g + 0.63g = 5.283g
    S = 6.11g
    Fe = 0.79g
    Zn = 0.079g
    B = 0.042g
    Mn = 0.003g

  36. N-dee, látom te otthon vagy moláris tömegben. Ha megkérlek, megnézed nekem, hogy a K2SO4-ben mennyi kén van. Ez homály nálam, és szeretném tudni, elvégre „majdnem” makró elem.
    Az akváriumhoz meg gratulálok, meseszép. Azt én is megfigyeltem, hogy kaszabolás után van egy kis hanyatlás, ezért újabban fajtánként megosztom. Felét egyik héten, másik felét másik héten nyírom.

  37. Szia!

    K2SO4-ban K~44.82%, S~18.39%

    Örülök, hogy tetszik az akvárium.

    Üdv!

  38. Itt találtok egy remek számologépet a moláris tömegekhez. Az „Enter a Chemical Formula” mezőbe be kell írni a képletet, és automatikusan kiszámolja a százalékos összetételeket.

    N-dee,

    Összehasonlítottam az általad adagolt mennyiségeket az excel számítógépem EI adataival. A következőkre jutottam (mélyvíz, csak elszánt olvasóknak):

    1. Teljesen fölöslegesen adagolsz MgSO4-et. Ebből és ebből a statisztkikából úgy látom, hogy elég kemény (23 KH) a víz felétek, tehát elég magnéziumot (=46 PPM) tartalmaz.

    2. Elkészítettem neked excelben az EI adagolás alapján történő mennyiségeket. Innen letöltheted a file-t (nem vírusos, Mac OS X alatt készült).

    3. Ha úgy számolom, hogy 500ml oldatot keverünk és 4ml-t adagolunk mindenből naponta, és heti 35% vízcserét végzel (ez túl kevés szerintem az ammónia-eltávolításhoz és a biztonságos algamentességhez, de ha nálad működik, akkor nem dumálok bele 🙂 ), akkor az Excel (és EI módszer) alapján az 500 ml-es oldatba a következő adagok kell kerüljenek a makro tápanyagokból:

    N = 8,31 g
    P = 1,36 g
    K = 42,88 g
    Mg = 0 g (!)

    4. A mikro-k esetében nem pontosan értem, hogy hogyan adagolsz (az elején heti adagolást írsz, a hozzászólásodban meg valahogy napi szintbe kevered bele – úgy látom…), de az EI alapján napi (!) 4 ml adagolás mellett, a következő értékek kívánatosak az 500ml-be:

    Fe = 3.5 g
    Mn = 2 g
    Cu = 0,3 g
    Zn = 0,1 g
    B = 0,2 g
    Mo =0,1 g

    5. ÖSSZEFOGLALVA:

      – Magnéziumot fölöslegesen adagolsz. (Keményíted a vized.)

      – Nitrogénből picit többet adagolsz. Ez soha nem baj, de a 35%-os vízcserékkel fél-egy év alatt 100 fölött lesz a nitrát szinted így, ami már baj lehet.

      – Foszfátból majd nyolcszorosát adagolod!!! És mégsincs algád. Nagy pofon a foszfát-gyűlölőknek ez. 🙂 Ebből azért visszavennék kicsit…

      – Káliumból kicsivel kevesebbet adagolsz, de a 32 g / 500ml adaggal kb. 20-30 között tudod tartani még így is, és ez az EI range felső harmada, tehát elvileg jó lehet.

      – Akárhogyan nézem, mikro tápanyagokból sulyosan aluladagolsz. Csodálkozom, hogy nincsenek a mikro tápanyagok hiányára utaló növény-tüneteid. Esetleg nézd át a tápanyag-hiány listát még egyszer…

    Ez a baj a Sears-Conlin és más tápozási módszerekkel ahonnan én nézem.

    Ha valaki/valakik már egyszer kikísérletezték, hogy melyik anyagból mennyi kell a növényeknek, akkor kár olyan módszerek alapján tápozni, amelyeknél megnő a tápanyaghiány tünetek és algásodás jelentkezésének az esélye. Nem azt mondom, hogy elkerülhetetlenül megjelenik, hanem azt, hogy – ismétlem – megnő az esélye. A tápanyag-szintek nem „arányosíthatók” – nem függenek össze. Elég, ha az egyikből kevesebb van a szükségesnél, és a növények szenvedni fognak.

  39. Értem. Te milyen márkát ajánlasz? Miket kell vennem nagynyomású palackos co2 rendszerhez?

  40. Alex,

    A tartósteszt összefoglalóm végére feltettem egy listát, hogy a nagynyomású CO2 rendszerhez én személy szerint milyen összetevőket ajánlok, milyen áron.

  41. Köszönöm szépen a segítséget! Még annyit szeretnék kérdezni hogy amit felraktál listát az az én akváriumomhoz elég és a 2kg palack meddig elég?

  42. 240 literhez inkább 5 kg-os palackot ajánlok. Az élettartama a beoldás és elosztás hatásfokától, valamint attól függ, hogy éjszakára kikapcsolod-e mágnesszeleppel.

  43. keymaker köszi az észrevételeket. Akkor magnéziummal leállok. Írtam is, hogy a tápoldatom messze nem tökéletes, de jobb híjján más most nincs, a Sera-nal viszont határozottan jobban működik. Az a baj, hogy a környéken végigjártam már minden patikát és mezőgazdasági boltot, de a fitohormokon és a magnézium-szulfáton kívül, semmit(KNO3, KH2PO4, K2SO4) se tudok itt beszerezni, + egy tuti nyomelem keverékről már nem is beszélek.

    Van algám ne aggódj :), de nem túl zavaró mértékben(legalábbis nekem).

    Az akváriumvizemet most mértem, GH:13, kH: 5
    Vízcseréknél mindig keverek ioncserélt vizet 2/3-ad(még egy kicsit több is) arányban, mert az a DRV-s 23,5nk° inkább 25 és ez azért elég durva szerintem a neonoknak.

    Zöldítő komplex 47ml van az 500ml tápoldatban, ebből megy a napi adagolás + 4ml simán hetente. Egyelőre elvannak a gazok ezzel ez adagolással, levélsárgulás-szétesés-torzulás nincsen, egyedül a microsoriumom levele lyukas állandóan, de az azóta mióta megvan.

  44. N-dee, 40 liter ioncserélt víz hetente? Jó ügyfél lehetsz valamelyik boltban… 🙂 A neonok valóban a lágyabb vizet kedvelik, kíváncsi vagyok, hogy – bár nem szaporodnak ilyen körülmények között – valaki próbálta-e tartani őket (lassú szoktatás után pl.) sikerrel 16-os GH és 10 KH körül???

    Az akváriumvíz 5-ös KH mérésébe az utólag is adagolt magnézium is bejátszik (visszaemeled vele a keménységet).

    Ha a neonjaid eddig jól érezték magukat, akkor viszont az eddigi keménységet (GH 13) úgy is tartani tudod, hogy ha 50-50%-ban kevered az ioncserélt vizet és a csapvizet cserekor és nem adagolod a MgSO4-et.

    Próbáld esetleg ki, hogy emeled a mikro-tápanyagok adagolási szintjét, kíváncsi vagyok, hogy pár hét múlva látsz-e változást…

  45. keymaker, csak 30-35L 🙂 kb.140L a netto akivíz. TE..O-ban szoktam venni 5L 199.-, a címke szerint akvarisztikai célokra is felhasználható. Ez így heti 1200-1400 pénz, inkább a cipelése jelent gondot 🙂

  46. Keymaker, N-dee,

    amennyiben a neonok nem vadonfogottak (gondolom nem azok), minden gond nélkül tarthatók 16-os GH-jú és 8-as KH-jú vízben, próbáltam. Ezek a halak már annyira „beakvarizáltak”, hogy meg merném kockáztatni, akár 20-as GH fölött is simán tarthatók. Egy neonhal tenyésztőnél a GH: igaz „csak” 14, de a KH: 11-12 és ehhez szoktatja a már pár hetes növendékeket. Természetesen nem ilyen vízben ikráztat…

  47. volt hogy nálam 23 nk volt a víz, és megmaradtak a neonok.

  48. N-dee: 1200 Ft hetente?? Miért nem használsz ozmókészüléket? Néhány hónap alatt visszahozná az árát… Egyszerűbb, kényelmesebb.

  49. Kössz szépen a tanácsokat akkor lehet, hogy átállok sima csapvízre. Remélem semmi sem fogja kárát látni.

  50. N-dee!

    Nagyon szép a medencéd, gratulálok!

    Az Osram Fluoranak én is szeretném tudni a színhőmérsékletét, de sehol nincsen megadva.

  51. Ebben a brossúrában az Osram a Sylvania Gro-lux csövét adja meg referenciaként, aminek a színhőmérséklete 8500K.

  52. Hááát, ez indirekt bizonyítás:-).
    Nem lett volna egyszerűbb a Színhőmérséklet rubrikába bevésniük ezt az értéket?

    Köszi az észrevételt!

  53. Tud nekem valaki segíteni? Az anubiasomon megjelentek kisebb zöldes barnás foltok, de csak 1-2 levelen. Ezek a képek igaz nem adják vissza, de önmagában lefotóztam. Szerintem megfelelő körülmények között van tartva.

    http://www.sendspace.com/file/v55v5b

    Tudja valaki hogy miért jelennek mg ilyen foltok?

  54. Emperor_: nagyon szépen köszönöm örülök, hogy tetszik!

    tomks: köszi az információt!

    hedzug: Hát, a képek alapján nem sokmindent lehet megállapítani. Nézz szét itt http://akvarisztika.budapet.hu/2008/12/13/vizinovenyek-tapanyaghiany-tunetei/ , hátha ismerős valami.

  55. Megvan 😀 Vashiány. A co2 tabira az van írva az megoldja a vashiányt. De ha betolom a co2 tablettát a vízbe megfelelően. Azt nem oldja ki a vízszűrő? Mert ugye a szűrő felkavarja a vizet. A co2 úgy meg kilesz oldva nem?

  56. Akar lehet vashiany is, bar a kepek nem a legjobbak. Amugy nem igen ertem a hedzug legutobbi bejegyzeset. hogy oldja meg a Co2 tabletta a vashianyt? meg mit old ki a szűrö? off

  57. hedzug!

    Már megbocsáss, de ez igen messze van a jó tartástól.
    A kőzetgyapotot sem szedted le a gyökeréről, nem jó a talajod, stb.

    Ide másolom a Luca széke módjára készülő cikkem részletét:

    Hova és hogyan ültessük őket?

    Bárhova elhelyezhetjük őket, de jobban járunk ha fényszegény helyre kerülnek. Mivel lassan nőnek erős fényben könnyen bealgásodnak a leveleik, ezt úgy kerülhetjük el, hogy a magasra növő növények tövébe ültetjük Anubiasainkat. A legfontosabb dolog, hogy a növény rizómája nem kerülhet a talajba, mert ez a növény rothadását okozza. Tehát ha a talajba ültetjük őket, akkor fokozottan ügyeljük arra, hogy a rizómájuk a talaj fölé kerüljön, érdemes körül belül 1cm-t kihagyni, gondolva a talajrendező halakra. Kőre, vasfára, szőlőgyökérre vagy akár a háttérre is telepíthetjük őket. Befőttes gumi, damil vagy erősebb varró cérna használható erre a célra, idővel a növény gyökerei befonják a tereptárgyat, ekkor a rögzítőanyag eltávolítható.

  58. Szia N-dee! Először is gratulálni szeretnénk az akváriumodhoz, nagyon szép! Azt szeretném megtudni hogy, hogy kötötted rá a co2 rendszeredet a külső szürődre?Javaslatodra elkeztem a Sears-Conlin féle tápozást, igaz még ma először! Az lenne a kérdésem hogy miért vetted ki a gurámikat az akiból?

  59. N-Dee megosztotta a blogon a külső CO2 reaktor elkészítésének módját. Itt találod.

  60. Emperor_,

    Nem azért algásodik erős fényben az anubias, mert lassan nő. Még csak nem is közvetlenül az erős fény miatt algásodik.

  61. soldier!

    Először is köszönöm szépen!

    A Sears-Conlin féle tápsót én nem javasoltam csak éppen ezt használom, bár egy eléggé újragondolt formában, nagyjából az itteni csapvízhez kalibrálva(köszi keymaker).

    A gurámik azért mentek, mert így elég vegyes volt az aki és valamelyik élőlénynek sosem tudtam jót csinálni. Most egy kicsit jobban egy kalap alá lehet venni őket.

  62. gurámi: esetleg van taasztalat, hogy a guramik a garnélakkal hogy jonnek ki? Elsosorban törpegurámikra gondolok. Mennyire szeretik a növényes akváriumban a fokozottabb vizmozgást (10-12x szurés), mert elvileg lassu vizekböl, tavakból származnak?

  63. Eäphrendil nekem nincsen, mert a garnik azután jöttek, hogy a gurámik mentek 🙂

    Vízmozgással kapcsolatban sincs tapasztalatom, mert a 2. szűrő szintén utánuk került be, de előtte nálam előszeretettel tartózkodtak az esőztető környékén. Úgyhogy nem hiszem, hogy nagyon zavarná őket az erősebb áramlás és azért egy sűrűn nővényes akváriumban vannak bizony lasabb részek, ahol nyugodtan tanyázhatnak.

  64. Eäphrendil
    Az akváriumomban van egy nagy kék gurámi, valamint garnélák is de eddíg nem akadt ösze a bajszuk!:) Véleményem szerint a gurámi az egyik legbékésebb hal, bár törpegurámival még nem volt dolgom.

  65. N-dee
    Én is összeállítottam magamnak a sears-konlin vegyületet a Paller Endre által javasolt alapanyagokból. Az lenne a kérdésem, hogy te amikor összekeverted az alapanyagokat, neked is összesűrűsödött egy kicsit? Nem tudom, hogy ez normális-e!?

  66. SZia N-dee! Az lenne a kérdésem hogy, hogy hoztad össze a két külső szürödet? Mert én is most tervezem egy másik megvételét!

  67. Soldier hogy érted, hogy összehozni??? Bemutatta őket egymásnak elvitte őket vacsorázni vagy mi??? Nincsen összekötve ha így értetted. Nyugodtam vedd meg a másikat ugyan úgy kösd össze mint az előzőt és kész is van szerintem.

  68. Úgy értettem hogy az akváriumba hogy helyezed bele? Két szívóág, két esőztető lesz benne egy oldalon?

  69. soldier barhogy beteheted. N-Dee azonos oldalra tette. nalam egymassal szemben vannak es tokeltesesen mukodnek

  70. Köszi Viktorlantos! Te legalább nem néztél hülyének!

  71. Inadsznak jó a humorérzéke,ne vedd komolyan.

  72. Viccnek szántam igen, és nem néztelek hülyének csak nem értettem mit akarsz.

  73. Ez a kép különösen jól szemléltet egy lehetséges megoldást: http://akvarista.hu/html/kep.php?id=WTJscmEyVnJMekExTURZeE9DOHdNREF4TG1wd1p3PT0=

  74. snoop85

    Ha a kombinált Fitohorm 39K-t(K2O,N,P2O5) használtad, akkor azért sűrűsödött össze egy kicsit az anyag mert valószínű, hogy a Zöldítő komplexben lévő vas és a Fitohormban lévő foszfor lépett egymással reakcióba. Nálam is hasonlóan viselkedett az anyag, de a növényeken nem vettem észre, hogy valamiből is túlzott tápanyaghiány alakult volna ki, az esetleges felszívódási nehézségek miatt(2 hónapig így kapták).

    Közben Keymaker kiszámolta nekem a csapvizem adatai alapján, hogy 500ml oldatnak kb. miből mennyit kell tartalmaznia, ha naponta 4ml-t adagolok az EI szerint. Ez alapján átdolgoztam egy kicsit a keverési arányokat és 2 féle tápoldatot készítettem, hogy a vas és a foszfor ne tudjon reakcióba lépni egymással. Ez most az alábbiak szerint így néz ki:

    Az etalon 500ml(amit Keymaker számolt):

    N 8.31g
    P 1.36g
    K 42.88g
    Fe 3.5g
    Mg –
    Zn 0.1g
    B 0.2g
    Mn 2g
    Cu 0.3g

    Amiket én kutyultam tápokat(2x500ml, adagolás:4-4ml/nap), azokból összességében megközelítőleg hasonló arányokat sikerült kihoznom a Mn, Cu és a Mg kivételével, mint a fentebb említettek és nincs semmiféle kicsapódás sem.

    Tápoldat 1(500ml_4ml/nap): Fitohorm39K(K2O 4%) 322ml, plusz Zöldítő komplex 178ml

    N 8g
    K 17.97g
    Mg 2.4g
    Fe 3g
    Zn 0.3g
    B 0.16g
    Mn 0.011g

    Tápoldat 2(500ml_4ml/nap): Fitohorm39K(N 3%,P2O5 6%,K2O 9%) 40ml, plusz Fitohorm39K(K2O 4%) 460ml

    N 1.44g
    P 1.25g
    K 19.8g

    A két tápoldat készítésével teljesen kiküszöbölhető a csapadékképződés és viszonylag pontosabban be is lehet lőni, az aki egyénre szabott tápoldatozását.

  75. Sziasztok!

    EDAK-on olvastam, hogy a foszfor bevitelére egy lehetséges alternativa lenne szobanövényekhez gyártott táprudacska helyezése a talajba. Az lenne itt a logika, hogy elsősorban gyokereken keresztűl szívodik fel, így nem elérhető a vízben az algák számára. Probálkoztott valaki ilyesmivel? Mi a véleményetek?

    Solider:
    Nem biztos, hogy a víz pont úgy mozog ahogy tervezzük, túl sokmindentől függ. De semmi bajt nem tudsz csinálni, bárhogy beteheted. Ha valahol mégis összegyűlne kosz, mert pont kialakul valami „örvény”, ami egy „holt térbe” lerakja, akkor variálsz rajta egy kicsit.

  76. TZ,

    Így jár, aki 9 éve a neten felejtett cikkeket közlő weboldalakra jár, akik elfelejtettek belépni az EU-ba. 🙂

    Javasolom újra az EI módszer elolvasását. Röviden (sokadszor írom már le itt, de úgy látszik, még sokszor fogom):

    A FOSZFÁT ÉS NITRÁT NEM OKOZ ALGÁSODÁST!!! Az algák szempontjából mindegy, hogy van-e elérhető foszfát a vízben vagy sem.

    Soldier,

    A flow problémát fölösleges túlbonyolítani. Az általános cél, hogy az akváriumban mindenhol egyenletesen gyenge, de dinamikus áramlás legyen, hogy ne alakuljanak ki holtterek. A sűrű növényzet nyilván blokkolja valamilyen szinten az áramlást, de ha két szűrőt használsz, akkor alapesetben a legjobb elrendezés úgy néz ki, hogy a két beszívó ágat a két hátsó sarokba teszed, a beömlő ágakra pedig esőztetőket teszel és a hátlapon felülre erősíted fel őket – teljes hosszban úgy, hogy a lyukak az előlap felé nézzenek vízszintesen (ne lefele). Ha az esőztető nem éri át az akváriumot teljes hosszában, akkor meg kell toldani. Az esőztető a felszíntől kb. 1-1,5 cm-re kell legyen az ideális felszínmozgatás eléréséhez.

    Az is működhet, hogy a két oldalsó fal mentén (szintén teljes hosszban) fennt helyezed el az esőztetőket, de ez esetben a vízsugárnak hosszabb utat kell megtennie a hosszú oldal mentén ahhoz, hogy a körforgásban megfordulva a beszívóhoz jusson.

    Érdemes az ágakat keresztezni is, tehát az egyik szűrő beszívó ága az egyik oldalon, a beömlő esőztető pedig az akvárium ellentétes oldalán legyen.

    Gyorsan rajzoltam neked egy vázlatot arról, hogy hogy is működik ez az egész. Kérlek, nézzétek el nekem a rajz minőségét…

  77. Köszi a segítséged Keymaker! Még egy dologba szeretném kérni a segitdéged! A sears-conlin féle tápozást használom, abba az arányba amit N-dee megadott először, nem tudom hogymegfelelő ez nekem ? Milyen adatok alapján számolnád ki nekem pontosan, hogy helyesen adagoljak? Előre is köszönom!

  78. Szerintetek melyik lenne a jobb ha venne az ember egy nagy teljesítményű szűrőt és azt berakná, vagy venne két kisebb teljesítményű szűrőt és azt rakná be az akiba, mivel akkor két szívó és két nyomó cső lenne benne. Asszem keymaker írta még régen, hogy elvégeztek (valakik) egy tesztet hogy 1 nagy szűrőből ketté osztották szűrőanyagot két kisebb szűrőbe és megnézték hogy a két kisebb szűrő hamarabb lebontja-e az ammóniát mint a nagy, de NEM, de én nem ezért kérdeztem hanem a vízjárás miatt” 🙂

  79. Soldier,

    Ez az egész Sears-Conlin féle tápozás az EI figyelembevételével kicsit olyan nekem, mintha a bal fülemet a jobb kezemmel akarnám vakarni. Értem én, hogy ezek a tápok könnyen beszerezhetőek, meg minden, de egyszerűbb és tisztább dolog lenne, ha porokat használnátok. Ráadásul nem tudom, hogy az összetevők megfelelőek-e és rendkívül nehézkes átszámolni őket az EI-re, több lépés kell hozzá. Legalább 1 óra lenne átszámolni a te adataidhoz a mennyiségket, sajnos most nincs időm erre, kérlek, nézd el nekem… Esetleg megpróbálkozhatsz te magad is, N-dee excel-e alapján.

    Ami vitathatatlanul jó ebben az egészben, hogy az ember legalább hozzávetőlegesen tudja, hogy mit önt a vízbe, ez hatalmas előny más kereskedelmi tápokkal szemben.

    Inadsz,

    a „vízjárás” egyenletessége miatt a két szűrő nyilván jobb mint az egy. Meg lehet azonban osztani a beszívó és beömlő ágat is egyetlen szűrő esetén is, és akkor az eredmény ugyanaz.

  80. Szia keymaker!

    Már vártam, hogy személyesen nekem is felhívd a figyelmem az EI-re. 🙂
    Olvastam természetesen és logikusnak találtam, tetszik, de még csak most próbálgatom. Az EDAK-os cikkeket viszont végig kísérleteztem és az ott leírt „elméleteket” saját tapasztalataimmal igazoltam. (nagyon érdekes, és roppant tanulságos volt. Talán ekkor lettem akvarista. Tíz év után. 🙂 )

    Tehát az úgy összességében nem hülyeség, ami ott le van írva. (valami olyasmi a cím, hogy az algák visszaszorítása növényes akváriumban) Az EI természetesen egy modernebb szemlélet és több sikerünk lesz, ha haladunk a korral. Én is így teszek és tápozok, mint az ökör! De nem törlöm ki az emlékezetemből azt, ami már egyszer működött. Ezeket az elméleteket, – a tapasztalataink segítségével – egységesíteni érdemes és utána lehető legtágabban általánosítani.

    Hogy teljesen érthető legyek, az EI elméletnek – szerintem – nem mond ellent, hogy ha a foszfát a legnehezebben elérhető tápanyag, akkor visszaszorul az alga. Ezt állítják ezek a cikkek, semmi többet. (Sőt nulla foszfát esetén adagolnak foszfátot) Az írok, nagyon becsületesen bevallják, hogy CSAK visszaszorul, de jelen marad. Nincs itt ellentmondás, az EI azt is magyarázni, amit ez a módszer nem tudott. De nem cáfolja az előbbinek az állításait, eredményeit, csak az azokból levont téves következtetéseket és hibás rögeszméket.

    No, szóval szerintem az EI nem sérül, ha foszfátot teszek a talajba. 🙂

    A kérdésem továbbra is az, hogy kísérletezett-e már valaki szobanövény rudakkal, vagy én legyek az első? Vagy ne próbálgassam, mert túl kockázatos?

  81. Sőt, mielött valaki gyenge elméjűnek tartana, kiegészítem az előző hozzászólásomat. Azt feltételezem, hogy nem idális állapotú akváriumról van szó. Ebben az esetben könnyeben megborul a rendszer, ha foszfátot adok a vízhez, azzal szemben, mintha káliumot, majd nitrátot és csak utoljára foszfátot. (a mikro elemekkel együtt)

    Természetesen elhiszem, hogy tökéletes egyensúlyban nem okoz algásodást a foszfát, de ezt még nem sikerült igazolnom. 🙂

  82. N-dee
    Köszönöm a választ!Azthiszem ezután én is 2 külön oldatot készítek, de akkor amit bekevertem azt azért nyugodtan elhasználhatom ha minden igaz.Kíváncsi vagyok az eredményre!

  83. Az is érdekes kérdés, hogy egy bizonyos elem milyen formában adunk a nővényeknek K-szulfát,foszfát,ill.nitrát nagyon javallot, de N-dee eszembe juttatta, hogy még anno a fitohorm káliumoldattól kétszer akkora leveleket eregettet a növényeim.
    (sajna tényleg Rio negrót varázsolt pillanatok alatt a vízből, annyira szinezi.)

    Lehet, hogy mostmár jobb a helyzet,mert én tíz évvel ez előtt használtan.

  84. TZ: Én szoktam dukdosni, szobanövény táprudat a vizikelyheimhez, meg az echonodorusokhoz, tehát a főként gyökéren táplálkozókhoz. Bajt eddig nem csinált.

  85. baropeter
    Szerintem a vizet ugyanúgy színezi, mert a fithorm még mindíg ugyanazt tartalmazza, szóval nem változott.

  86. Biza ugyanúgy! 🙂

  87. TZ: „Már vártam, hogy személyesen nekem is felhívd a figyelmem az EI-re.”

    Az a jó, hogy kiszámítható vagyok… 🙂

    Te már csak az utolsó lökést adtad meg, túl sokat olvastam itt a napokban mindenféle Fito meg Sears meg hasonló névvel ellátott hókuszpókuszról. Akár működik egyeseknél, akár nem. 🙂 Szerencsére nincs egyedül járható út ebben a hobbiban. Viszont van rögösebb út.

    TZ: „Természetesen elhiszem, hogy tökéletes egyensúlyban nem okoz algásodást a foszfát, de ezt még nem sikerült igazolnom.”

    Bocsi, de úgy látom, hogy az EI lényegét még mindig nem fogtad meg.

    Az EI-nek a tápozás szemszögéből semmi köze az egyensúlyhoz!

    Pont annak a sok évig egyeduralkodó elméletnek ad működő alternatívát, amely szerint a tápok mennyiségét a vízben egyensúlyban kell tartani.

    Kérdezem, hogy szigorúan a tápozás szemszögéből – mi egyszerűbb? Eltalálni egy törékeny egyensúlyi állapotnak megfelelő mennyiséget, egy olyat ahol a növényeknek még éppen van, az algáknak már nem marad, vagy….

    De álljunk is meg itt egy pillanatra. Mi az, hogy nem marad az algáknak? Hiszen az algák alacsonyabb rendű szervezetek mint a növények, a tápanyagot gyorsabban és hatékonyabban fel tudják használni. Fölösleges az egész „kiéheztetem az algát” erőfeszítés.

    …vagy túladagolni a tápokat, és megbizonyosodni arról, hogy mindig minden körülmények között van elegendő MINDENBŐL a vízben??? Nyilván az utóbbit a kezdők is könnyebbnek fogják találni.

    Mondhatod, hogy ez részemről találgatás, de nyilván azért nem sikerült még igazolnod, hogy a Foszfát nem okoz algásodást, mert a Foszfáttal foglalkoztál. 🙂

    Én ilyenekkel foglalkozom mint a megfelelő szintű CO2, az ammónia totális visszaszorítása, minden tápanyag túladagolása. Ezeket jó szívvel ajánlom neked is, és meglátod, hogy sikerül majd igazolnod.

    Itt van az én példám is, akinek a vízben gyakorlatilag 6-8 hónapja folyamatosan 9-12 ppm (!!!!!!!) PO4 van és alga csak akkor jelenik meg, amikor a CO2-vel szórakozom.

    Pedig 20 literes, könyörtelen.

  88. Csak könnyebb lenne ezeket egy sör mellett kitárgyalni, mint pötyögni itt a bekezdéseket. 🙂 Porokról is kérdeznék sokat, nekem is van exceltáblázatom, meg sok fehér por, de ha félreérthetetlenül szeretnék fogalmazni, órákig kell gépelnem. Lehet el sem olvassátok – mert unalmas – nekem meg elmegy a napom., N-Dee akváriumát meg szét off-olom, ezért külön bocsi! 😉

    No, egyensúlyon azt értettem, hogy minden klappol. Pöpec az akis, minden rendben. Nincs ammónia. 🙂 Az EDAK cikket azért hozom fel gyakran, mert tényleg tanulságos. Még ha túlhaladott is szerinted. Hidd el, minden tudományt – ami működik és igaz – össze lehet kovácsolni egy egésszé. Az lenne a fontos,hogy megtanuljunk gondolkodni, megérteni a folyamatokat. Az akvaristán is igyekeztem rávenni az embereket, hogy csinálják végig. mert sok minden megérthető belőle. Ami viszont tök nagy hülyeség, ez az amire meg én ugrok, hogy sokan csak a receptet olvassák el és mantrázzák, hogy Sears-Conlin féle oldat. Tényleg ez van Sears-Conlin, Fitohorm, meg barna víz. Pedig az előtte lévő 15 oldal pont arról szól, hogy milyen egyszerű módszerekkel tudja az akvarista a saját akváriumához legmegfelelőbb tápoldatot kikeverni. Bármiből. A Sears-Conlin táp Searsnek vagy Conlinnak vált be, de csak egy táp keverék. Kár is, hogy ott van az a recept, hiszen a cikk egy sokkal erősebb fegyver, recepted ad egyéni recept készítéshez. Most az mindegy, hogy túl lehet adagolni, nyílván, ha figyelmesen elolvasod, ők is mindent túladagolnak, hiszen nincs magnézium, vagy kálium teszt, és a hiányt próbálják elkerülni. De leírják pl, hogyan lehet mégis belőni olyan anyag mennyiségét, amihez nincs teszt. Méghozzá újra hangsúlyozom, hogy egy konkrét akváriumhoz, konkrét növényekhez. Kilenc év az semmi, sőt az EU előtt is pont ugyanezeket a tápanyagokat építették a testükbe a növények. Szerintem elbeszélünk egymás mellett.

    Nigro, tudod mozgatni a hozzászólásokat? Ezek a zagyvaságok valószínű ebben a témában feleslegesek. 🙂

  89. Lehet, hogy elbeszélünk egymás mellett, azért küldök egy linket.

    Itt Tom Barr leírja, hogy miután bebizonyította az ellenkezőjét, utólag Paul Sears is elismerte, hogy a foszfát nem okoz algásodást. Ez az fő ok, ami miatt az egész „EU dolgot” felhoztam… 🙂

    A Sears-Conlin módszer miatt születhetett meg a PMDD tápozási módszer, az EI pedig tulajdonképpen egy továbbfejlesztett PMDD+PO4. A dolgok összefüggenek.

    Az egyensúly dologban így már egyetértünk, a gondolkodás dologban még inkább.

    —-

    Én is bocs, N-dee, hogy szétoffoltuk, legalább újra és újra szerepel az akváriumod a köztudatban, megérdemli. 🙂

  90. Nem hagyott nyugodni ez a „foszfát rudacska” őrület azóta sem, szerencsére a modern akvarisztika két prominens angol képviselője, Clive és Ed Seeley is támogatják azt a nézetemet, miszerint egy megfelelően tápozott vizű akváriumban gyakorlatilag mindegy, hogy milyen táptalajt használunk.

    „A növényeknek – bár nem kétlem, hogy segíthet – nincs szüksége tápanyagdús talajra… Ez az egész alapvetően a talajból veszik fel a tápanyagot illúzió szintén a Mátrix része.”

    Itt olvasható az eredeti beszélgetés.

  91. Szia!

    Ha tehetem, már holnap a vízbe adagolom a foszfátot! 😉

  92. Szia N-dee!

    Gratulálok az akváriumhoz!Már egy ideje olvasgatom a blogot és
    megakadt a szemem az akváriumodon, valahol már láttam és beugrott kint van a fotó a plazaban!Ugye??
    Gyüjtöm az infót és szedem össze a porokat(K2SO4,KNO3,KH2PO4)!
    Kérdésem az lenne hogy te milyen csapvíz adatokkal számolsz?
    GK:?
    Ca:?
    Mg:?
    Ahogy méregettem nálunk iszonyat kemény a víz!!
    Ja és pH?

  93. Szia N-dee! Azt szeretném kérdezni hogy te honnan vetted a rotaládat?

  94. Szia szasza!

    Igen, ennek az akinak a fotója van kitéve oda riogatás céljából 🙂

    Én nem számoltam semmilyen adattal, hanem keymaker volt olyan rendes és kiszámolta nekem 🙂 Én most a fitohormos és a zöldítő komplexes keveréket próbáltam optimálisabb arányokba hozni key számolása alapján. Lekopogom, hogy egész jól sikerült, az ecsetalgám szinte teljesen eltűnt és a fonalas zöldalgám is az 1/10-ére csökkent mára.

    A víz lágyítását egy hónapja abba hagytam, mára szinte a csapvíz paraméterei uralkodnak az akiban. A halak jól tolerálták, a növények is szépek, viszont amióta kemény vízben vannak, azóta szerintem lassabban nőnek(de ez legyen a legnagyobb baj).

    Az akivíz paraméterei most:

    gH: 24-25
    kH: 12-13
    pH: 7-7.2

    A csapvíz paramétereit pedig megtalálod a DRV honlapján részletekbe menően.

    Egyébként a porokat a környéken szerzed be valahol? Mert ha igen és nem titok, akkor megoszthatnád velem is az üzlet címét 🙂

    Üdv: N-dee

  95. Szia soldier!

    Én a Hévízi árokból 🙂

  96. Szia N-dee!

    Írtad, hogy naponta öntessz a vízbe 2x4ml tápldatot(a két keverék miatt)Azonban nem írtad a keserűsót! Azt abszolút nem is adagolsz?

  97. Miert gondolod, hogy a keseruso elengehetetlen része a tápozásnak? En spec. nem adok hozzá, elég Mg van a csapvizben, szulfátot meg kálium szulfát formájában potlok.

  98. Szia N-Dee és Mindenki!

    Úgy döntöttem, hogy áttérek a Sears-Conlin féle növénytápsóra. Ki is kevertem az edak -os recept alapján, de másnapra kicsapódott belőle valami nagy mennyiségű kristályosnak kinéző anyag, mely jelenleg az üveg alján csücsül elfoglalva annak mintegy 2/5-részét, talán a felét is, és esze ágában sincs feloldódni, viszont így nem igazán merem berakni az aksiba, féltem a halaimat. Természetesen minden komponens lejárati határidőn belül volt.
    A Káliumhoz nem tudtam KSO4-et beszerezni a patikában (most már tudom, hogy a József krt-i Azúrban lehet), ezért ez a rész a Fito Horm 39K -ből származik, ahogy azt Paller Endre oldalán olvastam:
    ———
    Zöldítő komplex: 46,72 ml
    Fito Horm káliumoldat: 337,83 ml
    MgSO4.7H2O keserűsó: 47,0155g
    Az egészet desztillált vízzel kell feltölteni, amíg el nem érjük az 500 ml-t. A keserűsó legutoljára kerüljön a mixbe. Az oldatot lehetőleg színes falú (pl. zöld) üvegben, sötét és hűvös helyen (hűtőszekrény) tároljuk.
    ———
    Mindent eszerint végeztem, barnított gyógyszertári üvegben állítottam össze a mixet, jól össze is ráztam, másnap este akartam először adni, de a csapadék miatt nem tettem. Ami probléma lehet, hogy az edak-on a K39-nek K2O 4% tartalmat írnak, az én Fitohorm K39-em flakonján meg ez van:
    – 3% N
    – 6% P2O5
    – 9% K2O
    – EDDHSA kelátképző
    Látható, hogy több, mint 2x-es a K2O tartalma, ez biztos probléma.

    Ezt olvastam egy korábbi hozzászólásban az akvarista fórumban:
    „Én az Sears-Conlin tápoldattal jártam így. Megmutattam egy kémiában járatos ismerosömnek az összetételi listával együtt. Azt mondta a kicsapódott anyag a gipsz. Nyugodtan adagolhatod tovább az aksiba, csak ne rázd össze.”

    Szóval másnak is hasonló tapasztalata volt, de akkor is nagyon furcsa ez a jelenség, mivel Paller cikke egyáltalán nem tesz említést semmiféle csapadékról.

    Adhatom – természetesen a csapadék nélkül- az aksiba ezt az oldatot, vagy menjen a kukába az egész és keverjem ki újra most már feleannyi Fithorm K39-cel vagy vegytiszta KSO4-gyel?
    Sajnos már lassan 2 hete nem kaptak tápsót a növényeim, jó lenne mielőbb választ kapni.

    Előre is köszönöm mindenkinek a segítséget!

  99. N-dee: Papagájvirág bal hátul az a piros?

  100. N-dee, nincs kedved feltölteni egy aktuális képet az aksidról? szívesen megnézném, de gondolom nem csak én vagyok így ezzel 😉

  101. Szia via_mala!

    A tápoldatodban szerintem a vas és a foszfor ugrott össze. Lehet kapni Fitohormban sima kálium oldatot is, nem csak a kombináltat, ezt keverd össze a zöldítővel és a kombinált Fitohormból pedig csinálj egy külön tápoldatot. Én is így használtam és így nem lesz kicsapódás.

  102. viktorlantos: kedvem az lenne, csak már megint összematattam a fél akváriumot. Muszáj volt egy kicsit szellősebbé varázsolnom a növényzetet. A bal oldalon hátra került a microsorium, mert már felérnek a levelei a víz tetejéig, a rotalat és a difformist vissza kellett vágnom, mert olyan sűrű és széles bokrot alkottak, hogy kezdték elnyomni a többi növényt. Az alternantherat is meg kellett vagdosnom, mert azon meg már annyi volt az oldalgyökér, hogy alig látszottak a levelei.

    Ettől függetlenül lesznek képek, mert közben érkeztek új lakók az akiba: néhány tő valisneria és egy rami pár. A difformisról is lesz nyírás előtti fotó érdemes lesz megnézni, milyen szép bokorrá lehet nevelgetni 🙂

    A valisneriákat a rotala tövek közé ültettem, hogy a vöröses levelek kapjanak egy kis üde színfoltot(kíváncsi leszek milyen lesz). A fejleményekről majd csatolok időnként képeket a fórumon, amihez ezúton is gratulálok!

    Üdv!

  103. N-dee, koszi kivancsian varom. Amit irtal izgalmasan hangzik a korabbi fotok alapjan pedig tuti megint egy-ket nagyon jo keppel leszunk gazdagabbak.

  104. N-Dee! Köszi a választ!

  105. A bejegyzés frissült N-Dee gyönyörű Ramirezi-s képeivel.

  106. Köszi Nigro a frissítést.

  107. huh ezek az új fotók bitangul neznek ki. gyönyörű. grat N-dee!

  108. Szia N-dee!
    Valóban szép képek+ a halak is jók!Gratula!
    Hogy vált be a cuccc??Én még próbálkozom!!

  109. viktorlantos: köszi szépen örülök, hogy tetszenek.

    szasza: még én is játszadozom vele. Egy biztos, az eredeti adagolással a difformisom kajak káliumhiány tüneteket mutat, így egy kicsit megnyomtam a K2SO4 adagot a napokban.

  110. Sziasztok!

    Ma elkészítettem a Sears-Conlin féle tápsót. A már többhelyen ismertetett arányokat használtam. Mivel K2SO4-et nem tudtam szerezni, ezért Fito Horm 39K (3% N, 6% P, 9% K) használtam. Mivel olvastam a blogot ezért nem lepődtem meg a csapadékképződésen. Egyszer amikor a zöldítőt kevertem a Fito Hormmal, utána meg amikor a keserűsót adtam az előzőekhez. A kész oldat színe olyan tejeskévé színű lett. Mivel nem láttam még senkinél ilyen tápoldatot az lenne a kérdésem olyannak kell lennie? 🙂

    Előre is kösz a választ!

  111. Még én sem láttam ilyen tápot élőben, de mástól is hallottam olyan kérdést, hogy normális-e, hogy tejeskávé színe van. Akkor lehet, hogy normális. 🙂
    Viszont már N-Dee is EI szerint tápoz. Én a helyedben kipróbálnám azt is.

  112. Zull!
    Igen,olyan színű lesz,ha összekevered.És elég sok csapadék fog kiülni az alján.Én külön kevertem ki az anyagokat,és úgy adagoltam,mert ha ilyen reakciót mutat két-három szer összekutyulása,akkor abból biztos nem a növények fognak jól járni.Még ha csak a Zöldítőt higítottam ioncserélt vízzel,még akkor is csinált kevés csapadékot az üvegben.Egyébként a Sears-Conlin nem lenne rossz,csak a magyarított hozzávalók miatt vannak ezek a gondok.

  113. Köszi a válaszokat. Átgondoltam és arra jutottam, hogy a mai vízcsere alkalmával az összetevőket külön-külön 20-30 ml desztvízzel „fellazítva” adagoltam. Kiszámítottam a keverékből szükséges mennyiség alapján az egyszeri adagokat. A Tom Barr cikk (EI) arra ösztönzött, hogy (mivel 12-13 GH-s a csapvíz) a keserűsó adását elhagyjam.

  114. szia N-Dee.régota akvarizálok de a növényekkel mindig hadilábon álltam.van egy 120 l akváriumom,a világitása 2 dbT8-as Sera daylight,1 db plant color és 1 db T5-ös plant color összesen 114w,eddig élesztős módszerrel co-ztam most fogok átérni a nagynyomásu rendszerre.mivel méred a co szintet?hogyan kell elkészíteni a Sears-Conlin tápoldatot?és nem utolsó sorban nagyon algásodnak a növények,ez mitöl lehet?hetente 1/3 vizet cserélek,a tápozásom naponta 1,5 ml vas,1,5 ml zöldítő komplex,0,2 ml substral 1 kávéskanál k2so4.segits légyszives.majd elfelejtettem az akváriumod győnyőrű ,egy ilyen akvárium az álmom.köszi

Hozzászólás a(z) zsotyi bejegyzéshez Válasz megszakítása

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük