NövényekTechnika

Növény rögzítő eszközök

Ma eszembe jutott egy jó kis post téma. Mivel lehet a növényeket a talajba, fára, kőre rögzíteni? Kapásból 4-5 dolog eszembe is jutott. Gyorsan leírom, hátha valaki talál benne használható ötletet.
Közben eszembe jutott az is, hogy írok arról, hogy mely növényeket hogy illik az akváriumban elhelyezni.
A legegyszerűbb dolgunk az aljzatba nyomható növényekkel van. Csak le kell szúrnunk egy vékony csipesszel és kész. Az egyenes csipesszel a vékony szárú könnyen kezelhető növényeket tudjuk lenyomni, míg a hajlított végű csipeszekkel a viszonylag nagy „lombbal” rendelkező növényeket lehet könnyen beültetni.

A lazább talajokkal szokott probléma lenni, hogy nehéz bele ültetni, mert a csipesz folyton kirántja a növényt amikor felfelé húzzuk a talajból. Az a trükkje a dolognak, hogy kihúzáskor picit „elfelé” kell húzni a csipeszt, hogy ne pont a növényszár fölött jöjjön ki. Így megúszható rengeteg bosszankodás.

A következő gond a viszonylag kis gyökérrel és nagy levélzettel érkező növényekkel van. Előfordulhat, hogy a szintén friss és erejében teljes szűrő áramlat kimossa a talajból, vagy később néhány elvetemült hal folyton kirángatja. Erre találták ki a JBL ültetőcsipeszt.

A formája leginkább egy hajtűre hasonlít 😉

Régebben sokat csináltam, hogy a gyökér nélkül érkezett növényeket 45 fokos szögben ültettem el és egy apró kavicsot tettem a talajra a szár mellé így az valamennyire lent tartotta a növényt amíg nem gyökeresedett meg. Amióta növényes talajok vannak, azóta ilyen problémám sosem volt. Ezt a technikát csak azért említettem, mert a bejegyzés írása közben eszembe jutott. 🙂

Sokkal izgalmasabb téma az eleve kötözni való növények köre. Bolbitis, Anubias, Microsorium, különböző mohák stb.

A Bolbitist, az Anubiast és a Microsoriumot érdemes valamilyen műanyag kötözővel felerősíteni a fára, vagy kőre.

Ezek egy darabig ugyan eleinte látszani fognak, de a későbbiekben a növény teljesen körbenövi és nem fog látszani. Vagy a későbbiekben, ha már ránőtt a növény a dekorra, le is lehet róla vágni. Ez a jól hajlítható páfránykötöző egy életre elég, meg még picit tovább…. 🙂

A másik remek kötöző eszköz a cérna. Ellentétben a műanyag kötözővel, ezt nem egyszer-kétszer kell körbetekerni, hanem minél többször.

Én a Green Aqua galériában az egyik fát úgy moháztam be, hogy szinte egymást érték a cérnaszálak. Az eredmény megdöbbentően jó lett. Sokkal szebben nő a moha. Egyenletes és látványos a végeredmény.

Régebben talán egy maláj fórumon belefutottunk egy pillanatragasztós moharögzítési megoldásba. Ezt most nem találtam meg, de elég bizarrnak tartom az ötletet. Ettől függetlenül láthatóan működött. 🙂

Szintén jó és láthatatlan kötöző eszköz a damil. Bár az ADA, Riccia kötözésére javasolja, én szemrebbenés nélkül használtam Karácsony moha (Vesicularia dubyana ‘Christmas’) kötözésére is. Fogtam ezt a lapos palaszerű követ,

és Riccia helyett a mohát kötöztem rá. Az így kapott „zöld szigeteket” egymás mellé helyeztem és így el tudtam választani a dekorhomokot az általános növénytalajtól. Ez azért fontos, mert különben pillanatok alatt összemosná az áramlat és a garnélahad a kétféle talajt. Egyesével – csipesszel – Amazonia darabkákat szedegetni a dekorhomokról hálátlan egy feladat nekem elhihetitek… 🙂

Idővel az egész összenő és egybefüggő mohagyepet fog alkotni 😉

A riccia rögzítésére továbbra is a jól bevált hajhálós módszert javaslom leginkább, de a damilos, kötözés is megfelelő, csak kicsit időigényesebb.

Az ADA kínál még egy apró, leginkább lávakőre hasonlító követ, amit mohakötözésre ajánl.

Viktor kipróbálta az egyik kis nanoban a galériában. Könnyen megkapaszkodik rajta a moha és a kis pamacsokat apró repedésekbe, beugrókba jól el lehet helyezni.

Ezek az apró segédeszközök, mint a cérna, damil, vagy akár a műanyag kötöző, igen hasznosak akvárium berendezéskor. Utólag, rengeteg bosszúságot okoznak az elszabadult növények. Feltöltött akváriumban pedig, egy becentizett Red Moor fára mohát újrakötözni… hát.. nem egyszerű… Azonban ha berendezéskor elég alaposak voltunk, mindez elkerülhető.  A végeredmény pedig magáért beszél. Jól fog látszani, hogy a különböző tereptárgyakra kötözött  növények mennyire növelik a természetesség hatását. 😉

Hogy tetszett?

Tetszett
7
Imádtam
2
Nem is tudom...
0

You may also like

9 Comments

  1. Hali!
    Jó kis post, azt szeretném kérdezni ,hogy hajhálót honnan lehetne szerezni mert én semelyik drogériában nem találtam,és ezért a ricciát egy műanyag finom szövésű hálóval (mint pl:a fokhagymás háló) próbáltam rögzíteni.
    De ennek az lett az eredménye ,hogy két nap múlva 1 boszorkányharcsa és 4 oto akadt bele és pusztult el,sajnos inkább halászhálónak vált be.

  2. Pff. 🙁
    Én a DM-ben vettem régen. Már egy ideje nem használtam, nem is kerestem. De ez sokkal feszesebb és lágyabb anyag.

  3. Nekem hajhálóba is akadt már be több hal (harcsa, anci), de szerencsére mindig sikerült még eddig időben észrevennem őket. Elég macerás a követ a vízben tartani az egyik kézzel, másikban az olló, a harmadik kezem meg lefogja a halat, hogy ne ficánkoljon az olló útjába. 😀

  4. Háát Mondjuk, azt hittem, hogy képbe vagyok az akvarisztikai kiegészítőket illetően. A fene sem gondolta volna, hogy már ilyesmiket is gyártanak és kaphatók. Belátom, hogy ez irányban sokat fejlődött az akvarisztika, az üvegtűk, szalagólmok, ólomgolyók, ólomdrótok, horgászólmok, és természetesen a hagyományos kövek, damil után.

  5. Pedig azt le sem mertem írni pl, hogy az ADA cérna néhány hét alatt teljesen feloldódik, hisz addigra már a moha ránő a fára 😉

  6. Hát ezt gondoltam. Bár a korban, amikor a Marson járkálnak a robotjaink ez nem meglepő! 🙂

  7. Szia Nigro!

    Szép kis leírás, én hiányolom a fémhálók megemlítését.
    Sok helyen lehet látni az alkalmazásukat, de konkrétumot sehol.

  8. Fémhálót aljzat elválasztásnál láttam leginkább. Nem igazán szerencsés a fémet vízben tartani, mert rozsdásodik. De vannak ezek a műanyaggal bevont fémhálók, amiket viszont jól lehet használni moha leszorításra pl.

  9. „Nem igazán szerencsés a fémet vízben tartani, mert rozsdásodik. De vannak ezek a műanyaggal bevont fémhálók, amiket viszont jól lehet használni moha leszorításra pl.”

    Ha rozsdamentes acélháló, akkor használható. Mohák, pl. fissidens fontanus rögzítésére/nevelésére használják: http://www.aquamoss.net/Fissidens-fontanus/images/Fissidens-fontanus-02.jpg
    Előnye a műanyaggal bevont fémhálóhoz képest, hogy a súlya miatt lent marad, míg a műanyagháló le kell súlyozni általában.

Hozzászólás a(z) Nigro bejegyzéshez Válasz megszakítása

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük