Halak

Otocinclus affinis

Főleg az akvakertészek, de az ”átlag” haltartók számára is igen hasznos és érdekes hal lehet. Hasznosnak azért mondható, mert nagyon sokféle algát ”lelegel”, szorgalmas munkások. Szinte minden növényes akváriumban megtalálható.

Macrotocinclus (korábban Otocinclus) magyar nevén Törpe szívóharcsa, de gyakran csak Oto-ként emlegetik őket. Szerintem sokan nem tudják (én is meglepődtem), de eme fajnak már több mint fél tucat nagyon hasonló kinézetű már besorolt faja létezik, mint például Macrotocinclus affinis, M. vestitus, M. vittatus, M. cocama stb.

Az okosok szerint több példányt ajánlatos együtt tartani, egyedül állítólag nem él annyit… Nano akváriumokba is minden gond nélkül tarthatjuk, kicsiny mérete miatt. A hím 3-4cm maximum, a nőstény teltebb és nagyobb, 4-5 cm.


Aljzatnak ne használjunk ”durva” szeműt, ami hegyes, éles, mert megsértheti halainkat (fizikailag :D). Kedvelik az alacsonyabb ph-jú (savas, ph: 6-6,5) és lágyabb vizet (optimum: kb 5nk), de az itthoni csapvízben is minden további nélkül tarthatók.


Ha valaki annyira profi, hogy alga már egyáltalán nincs vagy kevés az Oto-k számára, akkor különféle zöldségekkel -spenót, cukkíni, kígyó ubi (akár a héja is), saláta- kiválthatjuk étrendjüket. Ahogy egy ismerősöm mondta: A fat oto is a happy oto! = egy nagy hasú oto boldog oto. Egyébként minden eleséget megeszik, tubifextől kezdve a tablettás száraz tápokig. Hasonlóan az Ancikhoz, nekik is jó ha van fa az akváriumban amit néha rághatnak, mivel fontos a rostanyag az emésztésükhöz. Nappal nem mindig vannak szemelőtt, éjjel aktívak főként, bár egy sűrű növényes akváriumban szinte mindig kaját keresnek…

Közvetlenül az ívás előtt könnyen észrevehető, hogy melyik párunk kíván ikrázni (feltéve ha több van együtt), mivel le-fel úszkálnak az üveg mentén, űzve egymást. Ezután több órát tisztogatják a kiszemelt helyet. Ikrázásukhoz állítólag a következő feltételek kellenek -én még nem csináltam- , kb 50 literes akvárium, ph: 6,8, KH: 5 és 26 fok celsius. Általában növényre teszik az ikráikat, de előfordulhat hogy kőre, fára vagy akár az üvegre.
Az Oto-k ikrázása is úgy történik mint a Corydorasoké, ekkor a hím ”meghajlik”, a nőstény pedig rá merőlegesen egyenes. Ez az úgynevezett ”T pozíció”. Erről ennyit szerintem elég tudni, ha valaki kíváncsi a részletekre akkor az alábbi videón megnézheti.

Miután letették az ikrákat, rá 2 napra kikelnek a kicsik, további 3 nap múlva pedig elúsznak. Indításként a legjobb, ha algát találnak, de apró sórákot is adhatunk nekik.

Egy-két hét múlva már ugyanúgy adhatunk zöldséget, vagy spirulina tablettát, mint a kifejlett halainknak. Amire mindig figyelnünk kell, az a vízminőség. Nem szabad hogy az adott zöld egy napot esetleg napokat álljon az akváriumban, mert a vízminőséget igencsak eltolja. Csak pár órát hagyjuk bent.
Ezután mi mást kívánhatnék, mint eredményes kertészkedést és ívatást 🙂

Persze vannak akik egyszerűbb módját is megtalálták az Oto beszerzésnek…. 🙂

Ati

Hogy tetszett?

Tetszett
0
Imádtam
0
Nem is tudom...
0

You may also like

24 Comments

  1. Épp aktuális a cikk, most tervezek egy pár beszerzését.

  2. Ez a vadon befogás nagyon király!!!! Szívessen részt vennék egyszer egy ilyen expedíción! Itt aztán lehetne válogatni a szebbnél-szebb példányok közül.

  3. jo kis anyag. az utolso video nagyon jo. lehet ha mar ott jarnek egy ket fat is elhoznek az aksihoz 😉

  4. Én is tervezem már régóta hogy lesz ilyen az új akimban, nagyon aranyosak és forma egy állatok 🙂
    Valakinek sikerült már szaporítania???

  5. Nagyon szeretnék egy párt beszerezni.. Bár nem tudom mennyire tarthatók nagytestű algaevő fajokkal együtt?

  6. A holló a hollónak nem vájja ki a szemét! 😀

  7. A 20 literes akváriumomban 4 db. van belőlük. Kettőt Bécsben, kettőt pedig a Podmanicky utcai Vadonban vásároltam. A vásárlás körüli gondokról:

    A halacskák a legtöbb üzletben rendesen ki vannak éheztetve (le vannak gyengülve), tehát az akváriumba való behelyezés után azonnal érdemes őket megetetni. A Vadon-ban vásárolt példány és a régebb óta az akváriumomban tartott példány között óriási különbség volt, közvetlenül vásárlás után így néztek ki.

    Az Oto-k akváriumba helyezésénél fokozottan kell figyelni arra, hogy a szabályos „beszoktatás” megtörténjen. (Zacskó kinyitva akváriumba belógat, 20 perc után 2 deci akváriumvíz beönt, 5 percenként további 2 decik…)

    Még így is előfordulhat, hogy pár egyed elpusztul az első pár napban.

    Az etetésről egy érdekes receptet kaptam a Buy-Way galapagosban dolgozó algaevő-megszállott (tenyésztő) sráctól. Ő is egy öreg szakitól hallotta. Vásárolj 1-2 kígyóuborkát, 4-6 sárgarépát, 1-2 cukkinit, 1 sütőtököt, 1 doboz spirulina tablettát. Reszeld össze a zöldségeket minél finomabbra, törd össze a tablettákat és szórd a keverékbe. Tedd a keveréket egy kidobandó rongyba vagy konyharuhába és csavard ki rendesen, hogy a zöldségek levét eltávolítsd.

    Az egészet gőzön(!) folyamatosan keverve legalább 3 órán keresztül (igen, ilyen sokáig) főzd. Küldd el a családot, és kapcsold be az elszívót max-ra és készülj fel, mert nem lesz kellemes szag (a spirulina miatt). Hagyd kicsit kihűlni a főzetet és 1-2 evőkanálnyit merj bele egy átlátszó étkezési zacskóba, majd hengereld el 2-3 mm-es egyenletességűre. Ezután tedd a zacskókat a mélyhűtőbe, és ebből tudsz majd mindig letörni egy kis darabot, amit be lehet dobni az akváriumba (elsüllyed).

    A fotó a kész kajáról itt látható.

    A dolog egyetlen hátulütője az, hogy ez az etetési forma harcsák tartása esetén elég nagy koszt tud az akváriumban okozni, mivel a halak hajalmosak feltúrni, felkvereni az ételt, és a finom felhőt a szűrő áramlása össze-vissza hordja mindenhová.

    Az oto-k etetésének másik módja az, hogy rövid ideig főzött cukkinit felszúrsz egy éles kőre és beteszed az akváriumba (max. 1 napra).

    Az oto-k naponta 1-2x felrobognak a víz felszínére „levegőzni”. Ha gyakrabban (pár percenként) teszik meg, akkor az jó indikátor a vízminőség romlására.

  8. Hello,

    Hát nem tudom, nekem nincsenek ilyen negatív tapasztalatok az Otocinclus-szal, mintha kicsit „túl lenne misztifikálva”… Nem kell félni tőle, nem hiszem hogy különösebb gondot okozna bárkinek is. Az enyémek több helyről vannak, különböző boltokból. Általában szoktatom a halakat az új vízhez, de volt, hogy simán beleborítottam őket, bármi előjáték nélkül, semmi bajuk nem lett. Persze nem követendő példa…

    Etetéssel szintén nincs semmi gond, bármit megesznek, tényleg bármit. Viszont ez rátok nyilván nem érvényes, mert nektek nincs alga, de nálam van… Ilyen zöldes barnás réteg az akvárium falán. Igazából engem nem zavar, mert a kis garnéláknak remek táplálék, de pl ezt 3-4 nap alatt teljesen elpusztította az Otocinclus, és abban az akváriumban azóta sincs.

    Még egy kis adalék… A nagy akváriumban kénsavval szoktam a PH értéket lenyomni, hogy örüljenek az apistok és a vörös neonok. Az egyik alkalommal sajnos nem volta elég elővigyázatos, és hát egy kicsit ráment az oldat (persze eléggé híg oldat) az egyik Oto-ra. Szegény kb egy órán keresztül úszkál fel-alá, eléggé meg volt zavarodva, gondoltam, hogy szegényt sikerült átküldenem a túlvilágra, de egy óra múlva abbahagyta ezt a cikázást és azóta is vígan él!

    Szóval nem kell senkinek sem tartani tőle, remek kis halacskák, és elég jól tarthatók garnélákkal együtt is!

    Persze mindez állítólag nem igaz az Otocinclus cocoma-ra, vagy zebra/tigris Otocinclusra, állítólag ő valóban egy rendkívül nehezen tartható faj, viszont nem hiszem, hogy sokan vannak, akiket ez a „veszély” fenyeget, hogy ilyen halat szerez, ugyanis rendkívül ritka jószág, nemhogy Magyarországon, kb mindenhol…

  9. Köszönöm a választ! Nagyon hasznos a cikk és a hozzászólások is.. Már csak találnom kell ilyen halacskát.. 🙂

  10. Sziasztok!

    Sajnos nekem is az a tapasztalatom, hogy túl van misztifikálva hasznos mivoltuk.Viszont a vízminőségre tényleg kényesebbek, és még a CO2-re is.Nekem most 6 db.van az aksiban de azon kívül, hogy aranyosak, jópofák és gyönyörködöm bennük, semmi „algázást” nem végeznek.Nálam egy időben volt az algák széles skálája, az ecsetalgától a szálasig de semmilyen algához nem nyúltak.Nem csak ennél csapatnál, hanem évek óta több csapatnál is megfigyeltem ezt.Némelyik, meg mintha nem is az lenne a dolga, mikor rátelepszik az algás levélre, és észreveszi, hogy az algás,gyorsan ott is hagyja.Még 4-5 napos éheztetés után sem hajlandóak dolgozni…Bezzeg a spirulina tabletta az smakkol nekik–
    Tehát nem is várok el tőlük ilyet, de azért „színesebb” velük az aksi.

  11. Hello!

    Tényleg nagyon hasznos kis jószágok nekem is van 1 pár a növényes aksiba!
    Hála nálunk nem láttam a boltban ilyen lefogyott jószágokat ,de az árakkal kicsit el voltak szállva! 650-700Ft egy!!

  12. Nekem is van belőlük néhány és algának azót semmi jel:D Én 300ft-ért szereztem darabját.

  13. Nekem is az a tapasztalatom, hogy egy idő után ellustulnak és inkább csak a tablettákat eszik. De ezt ancistrusnál és gibbicepsnél is tapasztaltam.

    Egyedül a sziámi algaevőknél látom, hogy a mai napig töretlen lelkesedéssel rágcsálják az algát.
    Meg az aymonieri is melózott rendesen, de annyira rossz természete volt, hogy inkább túladtam rajta. A simensisek is hajlamosak az idegbeteg gyors cikázásra, de legalább nem támadják be a többi halat.

  14. Az Aymonieri tényleg nagyon gondosan takarít amig kicsi, a 20cm es „öreg” már rá sem néz az algára, viszont nálam egyiksem agresszív.. sőt.. Viszont a sziámikat előbb látom tabit és chipset enni mint algát, és az ancik is csak néha dolgoznak.. 🙂

  15. Ez az ellustulás álltalában az ancikra meg más algaevőkre is jellemző. Egy ancitenyésztő egyszer azt mondta nekem semmilyen algaevőnek ne adjak rendszeresen spirulina tablettát, különösen mikor látom, hogy dagadnak, mert jó tartalma, tápértéke miatt van hogy teljesen leszoknak az aváriumi algákról, elustulnak. Azt is mondta ha a csak pár darabot tartok és van egy kis alga az akiba max. heti 1-2 tablettát szabadna adni.

  16. Nekem is a Vadonból származó halaim vannak,az enyémek se voltak kiéheztetve :))) Kb fél éve vannak meg,de szorgalmasan eszegetik az algát,már ami van.Ha valaki most venni szeretne,akkor a Soroksári Buy-Wayba lévő galapagosba láttam a héten ,emlékeim szerint 500Ft.

  17. Na ez pont jókor jött. Már nagyon elegem van az Ancijaimból, és ha jól értem a hozzászólásokat, akkor az Oto tökéletesen helyettesíti őket. Az Ancik össze-vissza kirángatják időnként a növényeimet, és a fák körül feltúrják a talajt. Ráadásul a nagy hím a halakat is, meg a többi Ancit is hajkurássza. Időnként szívesen földhöz csapkodnám őket (pedig olyan szépek). Eddig csak azért nem tettem, mert úgy véltem, hogy szükségem van a munkájukra. Remélem az Oto-val, pont a kis mérete miatt nem lehetnek ilyen gondok.

  18. Sikeresen beköltozott az elso M. vittatus az akvariumba, nagy jól érzi magát. 🙂

  19. Nálam rá sem bagóznak a cukkínire, de a többi halnak szánt eleségre sem. Algát enni sem látom őket, mégis megvannak, bár nálam általában feleződik egy idő után az állomány.

  20. A befogásos videóban miért olyan zöld a víz, vannak egy helyen és kerülnek olyan kevés szállítóvízbe? Amúgy feltételezem, hogy a begyűjtők nem lelkiismeretes akvaristák. Gondolom örülnek, hogy a világ más részén ezekért a pici halakért pénzt adnak.Remélem, tévedek.

  21. Csaba, volt erről egy komolyabb vita a PFK-n vagy UKAPS-en, már nem emlékszem. Előkerült az az angol srác is, aki a videót készítette, és hihetően elmagyarázta, hogy amit csinálnak az a legkevésbé sem állatkínzás, sőt.

    Állítása szerint ez a film egy olyan területen készült, amit az esős évszakban elönt a víz, a száraz évszak eljövetelével azonban visszahúzódik, ezer és ezer ilyen kis tavat hagyva maga után. Ezek a tavak kiszáradnak egy idő után, de még mielőtt kiszáradnának, a madarak rájönnek, hogy tele vannak hallal és elkezdenek „rájárni”. A halak két okból is pusztulásra vannak ítélve: egyrészüket megeszik a madarak, más részük pedig a madarak vízbe hulló ürüléke miatti mérgezésben pusztulnak el. Ha így nézzük, még jót is tettek velük…

    A víz egyébként az alga miatt zöld. A szállítóvíz mennyiségét és elégségességét a video-ról elég nehezen lehet megállapítani. Nyilván a befogóknak egy számít, hogy a felvásárlóhoz viszonylag jó állapotban érkezzenek meg a halak, hogy kifizessék őket.

  22. Tény és valo, hogy ugy is lehet tekinteni a vadon történö befogsokra, mint direkt környezetrombolás, es fuj rossz emberek..
    De hozzá kell tenni, ilyen „mértéku” lehalaszas egyetlen halfaj számára sem jelentos mennyiség. Emellett a legtöbb édesvizi akvarisztikai állat jobbára tenyésztés utjan kerül a boltokba, azaz meg se szulettek volna, ha nem lenne akvarisztka. Persze nem környezetvédelmi megfontolásbol, hanem mer’ o’csob.
    Masrészt ez a fajta direkt rombolás össze se mérhetö az indirekt környezetpuszítással, amit mi is, itt Magyarországon, a fejlettebbik felének a vilagon követünk el. Uvegház hatás, termöföld pusztitás, köolaj és muanyagipar, fenntarthato novekedés…. En inkább ezért érzem magam bunosnek, hogy a gyerekemnek ezert kell majd éheznie.
    Ja, pénzt adnak érte, én szoktam, de meg is ehetnék oket, vagy konzervet is csinálhatnának belole, az se lenne jobb.
    (bocs a nyers stilusért)

  23. Rendben. Akkor duplán károsak vagyunk. Inkább a konkrét kérdéseimre szerettem volna választ, de így legalább elgondolkodtam. Köszönöm.

  24. Nekem is tetszenek nagyon, csak kevés helyen lehet kapni , és ahol találtam ott szoltak hogy elég érzékenyek 🙂 De hát ma mi nem az és szaporítani is könnyű …Nem is tudom miért nincs jobban elterjedve….Nállam Best of fisch… Budapesten a Vadonban állandóan kapható ….sorry a reklámért :):)

Hozzászólás a(z) szentgyo bejegyzéshez Válasz megszakítása

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük