Riport Böhler Krisztiánnal a 2011-es H.A.C. győztesével
Krisztián nem a semmiből ülhetett az idei évben a magyar akvakertészek trónjára. Az ezt megelőző versenyen is fantasztikus, második helyezést ért el. Azt gondolom, egymás után két ilyen kimagaslóan jó eredmény nem véletlen. Úgy gondoltam, nem árt egy kicsit elbeszélgetni Krisztiánnal. 😉
A képen: Pasaréti Gyula (AME elnők) és a piros (can)ADA pulcsiban Krisztián fog éppen kezet:)
100*35(!)*65cm – 227 liter
– Mióta űzöd az akvarisztikát?
Magát az akvarisztikát kisebb nagyobb kihagyásokkal ugyan, de egész életemben űztem. A növényes akvarisztikával először Nigro blogján találkoztam még 2008-ban, egészen hihetetlen akváriumokat láttam,nem akartam hinni a szememnek,hogy ilyet is lehet csinálni.
– Mióta foglalkoztat a növényes akvarisztika?
A növényes akvarisztika 2008 óta foglalkoztat igazán,azóta központi szerepet tölt be az életemben,teljesen magával ragadó ez az egész. Talán azért is foglalkoztat ennyire, mert elég összetett és rengeteg dologra oda kell figyelni, ahhoz hogy jól működjön a növényes akváriumunk. Igazi kihívás!
– Hogyan kezeli a szűkebb környezeted a hobbid?
Nagyon pozitívan állnak hozzá , ahhoz képest, hogy fanatikusan végzem ezt a hobbit. Már az utcámban a szomszédok sem lepődnek meg azon, ha végigcipelek egy óriási fagyökeret a járdán!
– Milyen elgondolások alapján látsz neki egy új akvárium berendezéséhez? Honnan merítesz inspirációt?
Szerencsére Magyarország sem egy ingerszegény környezet ebből a szempontból, néha eljárok sétálni, túrázni inspirációszerzés céljából. Mindenek előtt próbálom lerajzolni azt,amit majd az akváriumban látni szeretnék, nagyon nagy segítség! A végső látkép mindíg teljesen máshogyan néz ki, de a rajz ad egy nagyon jó alapot. Érdemes az interneten is természetfotók valamint aquascaping-es oldalak után kutatni!
– Milyen akadályokba ütköztél az idei akváriumod kialakításakor és hogy sikerült ezeket leküzdened?
A legnagyobb akadály maga az akvárium mérete volt, mivel nagyon nehéz egy 35 cm mély akváriumot úgy berendezni, hogy az adjon némi mélységérzetet az ember szemének. A másik fő probléma természetesen a fadekor volt, illetve annak mennyisége. Rengeteget tisztítottam azt a halom, legfőképpen akácfagyökeret, amit belezsúfoltam az akváriumba. Több hónapon keresztül hagytam vízben állni, valamint ki is főztem párszor, mire már nem színezte annyira a vizet. Sajnos később a vízparaméterek is sokkal nehezebben álltak be emiatt.
– Mondj pár szót az akvárium technikai megoldásairól.
Egy 30 kg-os ipari co2 palackot használok egy sera flore active 1000-es reaktorral. Maga a reaktor nem a legtökéletesebb emiatt a bennlevő rotor egyikét odarögzítettem, hogy ne tudjon forogni, valamint teletömtem hálóval, így már sokkal jobb hatásfokon dolgozott. A világítás és a külsőszűrő is saját szerzemény, vagyis mindkettőt úgy csináltam, csináltattam. A szűrőről érdemes elmondani,hogy remekül végzi a dolgát,nem a leg esztétikusabb kinézetű,viszont hatalmas, 23 literes belsejében elfér némi szűrőközeg.
A szivattyúnál még nem vettem észre, hogy visszaesett volna a teljesítménye. Egy nagyon kedves barátomnak, Lizák Lászlónak köszönhetően vált sikeressé ez a külsőszűrő projekt.
– Van-e már következő terved?
Van már egy pár nagyon jó ötletem, amit megszeretnék majd valósítani profibb körülmények között, megfogott ez a fás mohás téma, viszont egy iwagumi akváriumot is szeretnék lassacskán összehozni. Addig is rajzolgatok, tervezgetek 🙂
– Mit javasolsz azoknak, akik most szeretnék a növényes akvarisztikát elkezdeni?
Merjék kiélni magukat abban a bizonyos üvegkalitkában! Nem egy egyszerű halas akváriumról van szó, ez valami sokkal izgalmasabb. Mindenek előtt a tudást szedjék össze, ami egy sikeres növényes akvárium működéséhez szükséges, már egy páran kitaposták itthon az utat, úgyhogy nem lesz nehéz! Sok sikert kívánok mindenkinek, a Green Aqua-s srácoknak pedig külön köszönet, hatalmas mértékben hozzájárultak ahhoz hogy valami beinduljon kis országunkban a növényes akvarisztika területén!
Köszi az interjút Krisztián! A 2012-es H.A.C. versenyre várunk a bírák közé. 😉
Jó post. Érdekes látni egy házilag készített külső szűrőt, ami felépítésében (legalább is kívülről) kísértetiesen hasonlít az ADA drága szűrőire. (Valamint engem személy szerint a Saturn 9 című régi filmben szereplő robot agyára emlékeztet (Hektor). )
Ráadásul az „iparikék” motor, komoly teljesítményt sejtet.
Külön gratula ehhez!
Bizony, ügyes munka 😉
Azóta Krisztiántól megtudtam azt is, hogy 3 fokozaton állítható a motor. A legkisebben 18W a fogyasztás és kb 1000 l/h a teljesítmény, a legnagyobb fokozaton 45W-ot fogyaszt és kb 2000 l/h-t forgat. Raktam be a post-ba még fotót a szűrőről.
Remek! Elképesztő a mérete egy „normál” szűrőhöz képest, pedig egy normál szűrő is elég sok baktériumnak kínál szállást 🙂 Itt már az elrejtéssel bizony adódhatnak problémák. Ezzel szemben egy ADA szűrőt több okból sem rejtenék el… egyrészt a kinézete miatt, hiszen egy modern, vagy minimalista stílusú lakásban abszolut elfogadhatóan néz ki, ráadásul bármelyik csajnak be lehet adni, hogy kávéfőző. Másrészt meg ugyan azon okból, amiért egy Luxus terepjárót se dugdos az ember 🙂 Ettől eltekintve, nagyon tetszik ez a szűrő. Esetleg olvashatnánk arról is majd, hogyan készül el egy ilyen cucc?
Sziasztok!
Így egy év üzemelés után érdekelne, hogy bevált-e a szűrőbe épített keringtető szivattyú?
Nem kerülnek mérgező anyagok az akvárium vizébe a szivattyúból?
Én mindíg azt hallottam, hogy fémet rakni az akváriumba tilos.
A tartály az rozsdamentes, gondolom azzal nincs gond (az ADA szűrőkhöz hasonlóan), de a szivattyú biztos nem rozsdamentes. (Ház, járókerék, stb.)
Kedves Nigro! Meg tudnád ezt kérdezni Krisztiántól?
Köszönöm.
Nem a szűrőben van, hanem a tetején 😉
Amint tudok beszélni Krisztiánnal (külföldön van) rákérdezek, hogy mi a helyzet a szűrővel. 😉
Szia!
A víz átfolyik rajta és a ház belseje, a járókerék nem rozsdamentes….
Érdekelne, hogy vannak-e korróziós nyomok a szivattyú belsején, vagy történt-e esetleg rejtélyes halpusztulás….
Gondolom a gyakori vízcserék megakadályozzák, hogy feldúsuljanak a fémvegyületek az akvárium belsejében…..
Az összes szűrő, ami kereskedelmi forgalomban kapható, legtöbb alkatrésze műanyag, kivéve a tengely, ami rozsdamentes. Az IWAKI szivattyú is, amit az ADA ad a tartályaihoz műanyagházas, mágneskuplungos, arany áron…
Már évek óta gondolkodom egy nagy szűrőn, de eddig mindig a szivattyú volt a gyenge pont.
Köszi, hogy utánakérdezel.
Szia Nigro!
Meg tudtad kérdezni Krisztiántól, hogy vált be neki a szűrőre épített fűtési keringtető szivattyú?
Köszi.
Sziasztok!
Ez a szivattyús megoldás kb 2 évíg üzemelt nálam! Semmilyen hátrányt nem tapasztaltam! Folyamatosan mértem a vízparamétereket, azonban nem tapasztaltam hogy drasztikusan befolyásolta volna a keringető! Természetesen én is szétszedtem megnézni,hogy fest belülről! Természetesen nincs belül lekezelve semmivel, csak a sima öntött vas forma, ez rozsdásodott is sajnos! Maga a forgórész(rotor) műanyagból van. Én is néztem más IWAKI szerű szivattyúkat is, azonban azok jóval drágábbak! Talán az eheim compact+ 2000 szivattyú lenne jó még ehhez a megoldáshoz! Egy ilyen hobbinál, mint az aquascaping, én mégis azt ajánlom,hogy szerezzetek be egy jobb külsőszűrőt, az a tuti! 🙂 Természetesen ez a megoldás lényegesen olcsóbb,azonban rizikósabb is! Halpusztulást nem tapasztaltam emiatt hálistennek 🙂