EsszékMély víz

Ívás serkentése avagy száraz évszak – esős évszak

Kicsit most elrugaszkodom a növényezéstől. Még a végén valaki azt hiszi, hogy a halak büntetésből vannak csak az akváriumomban. Pár éve beszélgettem egy kereskedővel, aki valóban él-hal ezért a hobbiért. Akkor megfogott egy gondolat, ami sokszor vezérel azóta is. Épp a hirtelen változásokról beszélgettünk és félvállról odabökte, hogy a természetben is jönnek hirtelen változások egy esővel, vagy áradással. Ezek sincsenek káros hatással a halakra sem a növényekre. Sőt.

Az alábbiakban felsorolok néhány, időnként eszement ötletet, amivel a természet változásait imitálhatjuk. Ha belegondolunk, sokszor az esős évszak beköszöntével jön meg a halak párzókedve, hisz ekkor nagyobb eséllyel maradnak életben az utódok. Lássuk, milyen rafinált praktikákat vethetünk be egy-egy olyan fajnál (akár vadon befogottnál is) amit normál egyenletes akváriumi körülmények között nem sikerül szaporodásra bírni.

Csökkentsük a víz hőmérsékletét.

Könnyű belátni, hogy az esős időszak beálltával, a víz hőmérséklete néhány fokot csökken. Ezt könnyen megtehetjük a vízcserével és az akvárium fűtésének lejjebb vételével. Persze sok növényes akvárium nem hűthető így le, mert a világítás alapból melegíti az akváriumot, de ez az egész leírás most kicsit eltávolodik a növényezéstől.

Továbbá most az elején leszögezném, hogy bármi nemű változtatást, az adott faj természetes életterének ismeretében szabad csak elvégezni. Nem mindegy ugyanis, hogy a szaporítani kívánt halfaj a hegyekben csordogáló patakokban őshonos, vagy egy alföldi síkság csendes tavában. Példának okáért, egy hegyi patak hőmérséklete az esős évszakban akár 10 fokkal is csökkenhet, míg egy tóé max néhány fokot.

 

Tehát csínján a hűtéssel, mert a hirtelen hőmérséklet könnyen darkórt okozhat a nász helyett. Ugyanakkor sok Dél-amerikai sügérfajnál éppen ez hozza meg a várt eredményt.

Fokozott etetés, vagy étrendváltoztatás

Ha belegondolunk, az esős évszak nem csak a halak szaporodásának időszaka, hanem a halak táplálékainak is. Nyilvánvaló, ha többet ehet nagyobb kedvvel szaporodik sőt a sok táplálékkal biztosítottnak érezheti az apróságok túlélését is. Ráadásul ilyenkor jóval több a jó minőségű eleség a vízben mint például a szúnyoglárva. Tehát ha száraztápról élőre, vagy fagyasztottra váltunk, ez is hozzásegíthet minket a sikerhez.

Ne etess 10 napig, vagy csak gyengébb minőségű kajával, minth a száraz évszakot imitálnád, majd adj nekik jó minőségűt. A Dél-amerikai fajok a szúnyoglárvát, tubifexet nagyon kedvelik. Bár sokan óva intenek ezek folyamatos etetésétől, egy ilyen löket segíthet.

Megfigyelték, hogy egyes halfajok csak akkor hajlandók szaporodni, ha megnövekszik a víz plankton tartalma, mint ahogy az az esős évszakban történik. Ugyanis utódaik életben maradását, csak ekkor érzik biztosítottnak. Egy kis infuzóriával becsaphatjuk őket. 😉

Vízszint

Ezt is könnyű belátni, hogy az esős évszakban megnövekszik a vízszint. Tehát meg lehet próbálni, hogy hetente csökkentjük a víz szintjét, amíg a normál szint 25%-a nem lesz, majd egyszerre visszatöltjük a 25%-ot. Sok hal ugyan nem érzékeli a vízszintet, de a víznyomást igen.

Kevesebb oldott ásványi anyag

Az előző részből következik, hogy a száraz évszak párolgása növeli az oldott anyagok koncentrációját. Ha a lecsökkent vízmennyiséget esővízzel, vagy RO vízzel töltjük fel, akkor ismét felhígul a koncentráció. Ahogy ez a természetben is bekövetkezik.

Megnövelt vízáramlás

A megnövekedett vízmennyiség nagyobb tempóban kívánkozik lefelé. Ezt a szűrő teljesítményének növelésével, esetleg egy Koralia beiktatásával tehetjük meg. Ugyanakkor sok hal épp a csendesebb pangó részeken rakja le ikráit, szóval ismét felhívom a figyelmet, hogy tanulmányozzuk a szaporítani kívánt hal eredeti élőhelyét és a róluk leírt szakirodalmat.

Fokozott oxigén szint

A frissen alázúduló víz sebesen kanyarog és közben megtelik oxigénnel. A CO2 szint szinte a nullára redukálódik és az oxigén pedig magasra szökik. Viszonylag egyszerű leutánozni a természet eme változását. Levegőporlasztás vagy/és az esőztető átállítása könnyen megoldható.

Hanghatások

Ez vicces dolog, de érdemes belegondolni. Amikor a Tropicariumban járunk, akkor nem csak az eső kezd el esni negyedóránként, de dörögni is szokott és be is sötétedik.

Van aki esküszik rá, hogy a halainak a mennydörgés hangja hozta meg a párzókedvét. 🙂

Azért előttem van, ahogy egy fémlemezzel mennydörgést imitál apu. A gyerekek rémülten nézik és anya pedig gyorsan megnyugtatja őket, hogy semmi gond, csak apánál beköszöntött az esős évszak… 😀

Kicsit kevésbé ciki, ha az esőztetőt csobogósra állítjuk, olyan hangot imitálva, mintha esne az eső.

Biológiai óra

Vadon fogott halaknál ez tapasztalható, hogy már beleégett a biológiai óra. Nem mindegy tehát, hogy mikor mennydörgünk, meg emelünk vízszintet nekik. Csak akkor veszik be, a kamu esős időszakot, ha az valóban akkor van, amikor megszokták. Ritka eset, de említést érdemel.

Fény játék

Ha a szaporítani kívánt hal az egyenlítő közeléből származik, a megvilágított órák számának változásával kevesebb eredményt érhetünk el, mint ha a fény erejét csökkentenénk. A borult időjárás ugyanis érezhetően kevesebb fénnyel jár. Egyes fajok a teljes sötétségben tudnak a legjobban szaporodni. Vizük fölött ugyanis nagyon sűrű a lombkorona, ráadásul a víz is erősen színezett a sok beoldódott anyagtól. A neonhalat szokták példaként említeni.

Nyomás változás

A szárazévszakban a légnyomás viszonylag alacsony Az esős évszak eljöttével a légnyomás hirtelen nőni kezd. Ezt imitálni nem egyszerű. De szerencsére nem is kell! 😉 Elég egy barométer és figyelni a kinti időjárást. Esetleg meghallgatni az esti meteorológiai előrejelzést és akkorra időzíteni az esős évszakot, amikor a légnyomás nőni fog.

Ívási területek

Könnyű belátni, hogy ahogy apadnak a folyók, tavak, úgy tűnnek el a belógó faágak és gyökerek. Pedig legtöbbször ezek a kedvenc ikrázó helyek. Ha behelyezünk az akváriumba ilyen tárgyakat, majdnem biztos, hogy erre fognak halaink ikrázni. Persze ezeknek lehetnek kis barlangot imitáló virágcserepek stb.

Hormonok

 

Furcsán hangzik, de előfordul, hogy néhány, (általában ragadozó) halfaj csak akkor hajlandó szaporodni, ha a zsákmányának számító halak is elkezdenek szaporodni.  Megfigyelték, hogy a szaporodásuk során kibocsájtott hormonokat érzékelik. Általában elég szokott lenni, hogy egy olyan akváriumba, ahol halak szaporodnak némi vizet a szaporítani kívánt halak medencéjébe öntünk át.

Nos hirtelen ennyi flúgos megoldás jött össze, ha van még valami, ne kíméljetek 🙂

Hogy tetszett?

Tetszett
0
Imádtam
0
Nem is tudom...
0

Szintén kedvelheted

11 Hozzászólások

  1. Újfent egy egészen kiváló, a tőled már megszokottá vált minőségi post!
    Külön “extra” öröm számomra, hogy ezúttal valóban rendhagyó módon nem a növényes irány került a cikked középpontjába.
    Ezt minél több az ívás serkentésen agyaló honfitársunknak látnia kell, már “rohanok” is belinkelni! 🙂

    Üdv:
    Rain

  2. Ez most igazán jól esik egy igazi halastól! 😛

    (A címed jobb mint az enyém, ezért javítom a tiédre… 🙂 )

  3. Köszönöm ezt a számomra igen hízelgő titulust! 🙂

  4. Szuper kis halazás végre 😉

  5. “sok Dél-amerikai sügérfajnál éppen ez hozza meg a várt eredményt” (hőmérséklet csökkenés) Ez biztos? Melyeknél?

  6. Nyugi Csababá,nem csak a sügereknél.Régen,még gyerekkori halazós korszakomban sokszor volt olyan,hogy vízcsere után közvetlen ívni kezdtek a halaim.Ránéztem a hőmérőre,nicsak hidegebb a víz,mint amikor elkezdtem a vízcserét.

  7. Hali.ezek szerint valamit jól csinaltam akaratlanul is:) nem rég vettem észre hogy a 4 corydoras pandám már nem 4 hanem 5! 🙂 egy alig fél centis kis panda született az akváriumomba.pedig azok után,hogy milyen nehezen maradtak meg és micsoda veszélyek vannak az akimban, nem gondoltam volna hogz szaporodnak.
    Az üröm az örömben , hogy akkor fedztem fel az uj jövevényt mikor kerestem a 2 sziami algaevőmet, akik azóta sincsenek meg :'(

  8. Nos nálam még soha nem fordult elő, hogy kishalaim lettek volna, de remélem megbocsájtotok ha becsempészek egy kis garnélás témát, mert nem bírok magammal!!
    Ma reggel felkapcsoltam a lámpát a kis 20L-esemben, jóreggelt kívántam a bent lakóknak, jóól átnéztem őket, hogy minden rendben van-e, amikor a kagylóm héján pici vörös hosszúkás valamit vettem észre. Pont úgy nézett ki – nekem – mint egy vörös szúnyoglárva, de furi volt, mert pénteken etettem olyannal a halakat, ez meg még ma, hétfőn mindig piros ugye…
    Nekidugtam az orrom az üvegnek és mit látok?!?! KICSI GARNÉLA! KICSI GARNÉLA! NÁLAM!! Hát képzeljétek!

    Hetek óta nézegettem már a két super red cherrymet, de nem láttam rajtuk semmi jelét a szaporulatnak. És erre ma! Összesen 5-öt számoltam össze! Kb. 2,5-3 mm hosszúak, és kicsit még inkább pöttyösek, mint tiszta pirosak. A furi persze az, hogy a nagyok nincsenek nálam 4 hete, szóval ezek szerint a petéket már úgy hozták magukkal. Pénteken volt vízcsere, vajon volt-e olyan csöppség ami annak esett áldozatul? Remélem nem. Egy olyan próbálkozó akvaristának, aki kb. 2 hónapja vesztett el egy teljes akvárium állományt, nagyon megható és örömteli élmény. Valahogy olyasmi, hogy a garnélák bizalmat adtak nekem, hogy gyermekeiknek megteremtem a legmegfelelőbb élőhelyet.
    Vajon ha eddig nem tettem semmi különöset magáért a szaporulatért, vajon kell-e most valamin változtatnom?
    Szerintem ha már ekkorák, akkor túl vannak a nehezén. Már eszegetik rendesen az algát a levelekről, sasolják anyucit, Ő hogyan csinálja, söprögetnek, és a jávai mohába bújtak az este érkeztével.
    Azért ma cyclopsot – rem. jól írtam – adtam a halaknak etetéskor, hogy a maradékra a kis garnélák rájárhassanak:)

  9. Nagy gratula! Vigyázz rájuk! 😉 Ha találnak eleséget a kicsik, akkor szépen fognak gyarapodni. A halak jelentenek még veszélyt rájuk. Fontos, hogy legyen búvóhelyük. Mohacsomó stb. A vízcserékről azonban ne feledkezz meg.

  10. Heló! Nagyon jó lett a leírás! Gratulálok hozzá, még sok ilyet ! 😀

    Egy hibát viszont észrevettem benne:
    “A szárazévszakban a légnyomás viszonylag magas. Az esős évszak eljöttével a légnyomás hirtelen esni kezd.”

    Ez így helytelen, pont, hogy fordítva van. Amikor jön az esős évszak, lehűl az idő, a hidegebb levegő sűrűbb, nagyobb a légnyomás (így talán még jobban telítődik oxigénnel a víz).

    1. Köszi, javítottam

Írd le a véleményed

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük