Mély vízTechnika

Víztesztek I.

Volt egy kis időm, ezért kiborítottam az Ötletládát. Megnéztem mi az, ami még nem került terítékre. Örömmel konstatáltam, hogy több téma is lapult még a ládában.

Szeretném az elején leszögezni, hogy a téma igen nagy. Akár egy könyvet tele lehetne írni a víztesztek lelki világáról. Az alábbi postban csak azokról a tesztekről írok, amiket használok, vagy régebben használtam. Igyekszem csak érthetően leírni a tesztek működését. Nagy mélységekbe nem akarok, nem is tudnék belemászni. A két post lényege inkább az, hogy aki esetleg  nem tudná pontosan, hogy melyik tesztet miért használjuk, annak útmutatást adjon.

Az akvarisztikai kereskedésekben rengeteg teszt kapható. Vannak pontosabban mérők drágábban és vannak kicsit olcsóbbak, melyek mérési eredményei is valamivel pontatlanabbak.

Árérték arányban legolcsóbb tesztek talán, az 5 az egyben papírcsík tesztek.

Ezek általában Nitrátot (NO3), Nitritet (NO2), összkeménységet (GH), karbonátkeménységet (KH), kémhatást (PH) mérnek. Újabban egyes gyártók, megdobják még egy klór (Cl) teszttel is. Működésük pofon egyszerű. Bele kell meríteni a vízbe 1-2 másodpercre és  szinte azonnal mutatja a víz 5 (6) paraméterét. Hátránya, hogy elég pontatlan. Pontos értékeket nehéz leolvasni róla. Leginkább tól-ig határok közé lehet az értékeket beazonosítani. Mindenesetre, arra jó, hogy a katasztrófák elkerülhetők legyenek. De a megfelelő CO2 szintet erről lehetetlenség beazonosítani.

A következő kategória a csepegtetős tesztek csoportja. Az ilyen tesztek pontosabb mérést eredményeznek, de márkától és lejárati időtől függően, nagy eltérések lehetnek. Kaphatók egyesével:

És szettben is.

A tesztlaborok ára viszonylag borsos, ezért kevés boltban kaphatók. Ahol én vettem, ott is poros volt már rendesen a koffer 🙂

A harmadik kategória, az elektromos tesztek csoportja. Ezek már laboratóriumi pontossággal mérnek. Áruk az egekben. Az ilyen készülékeket csak nyomós indokkal szabad megvásárolni. Egyedül talán a digitális PH mérő az, ami érdekes lehet még a földi halandó számára.

Ezek ára 15-20 ezer környékén kezdődik és segítségükkel valóban megbizonyosodhatunk róla, hogy akváriumunk CO2 szintje optimális-e. A víz kémhatását századra pontosan megállapíthatjuk vele. Azonban ez nekünk már sok is. Elég lenne, ha tizedre pontosan mutatná …ha mutatná… De kinek adtam kölcsön a PH mérőmet? A becsületes visszaszolgáltatónak egy marék csiga jár. Sajnos elfelejtettem ki kérte kölcsön…. Nemhiába no, öregszem. 🙂

A folytatásban arról lesz szó, hogy melyik tesztet mire, miért és mikor használjuk? Eredményeiről milyen következtetést vonhatunk le.

Hogy tetszett?

Tetszett
0
Imádtam
0
Nem is tudom...
0

You may also like

19 Comments

  1. varom a kovetkezo cikket. egyebkent jol kis temat talaltal ki az elveszett ph mero kore 😉

  2. Hmm jó kis téma, nekem digitális ph méterem van és nagyon hasznos, főleg annak ajánlom aki szaporít halakat illetve akinek van rá 20 000 huf-ja, mert most annyiba kerül. Egyébként megbízható és jó, nekem sokat segít és használom is, használtam már csepegtetős, és mártogatóst tesztet is. A mártogatóst azt ellehet felejteni szerintem mert az tény hogy pontatlan.(és látom Nigró JBL-t tesztet használsz Best of.. 🙂 )

  3. Szerencsére kicsivel olcsóbban is beszerezhetőek a digitális ph mérők -noha nem sokkal:)
    1. Egyszerű, talán ilyen van nigrónak is:
    ATC PHT-01 12 990,- Ft
    2. Robosztusabb, vízállóbb:
    PHEP 13 990,- Ft
    3. Ipari, cserélhető szondával:
    ATC PH-100 15 990,– Ft

  4. en csak dokitaskanak hivom 😉

    egyebkent a maganvelemenyem az, hogy hacsak nem valami specko celra kell, felesleges penzkiadas. egy komolyabb szett ott van a PH mero araban.

    ha az akvariumot a kezdetektol fogva jol rendezed be, gondoskodsz a megfelelo szuresrol es nem telepited tul akkor az eldobhato 5+1 teszt tokeletes arra hogy megkozelitoleg megnezed az ertekeket. nem pontos de nem is kell annak lennie. arra viszont jo hogy eszrevedd problema van amire figyelni kell.

    csak egy peldat mondanek. sajat 240-es akvariumban az indulast koveto hetekben reszben az aljzat miatt reszben a friss telepites es meg nem kialakult bakteriumkultura miatt magas volt az ammonia. ezt durvan 2 het alatt rendbe lehetett rakni ugy hogy 2 het mulva mar halak is bent voltak. (baci rasegitessel) a novenyek elindultak co2 ment es azota sincs semmi gondom. ennek talan 4 honapja mar. a tesztcsikot sem tudom mikor hasznaltam utoljara. minden ertek azonos mar honapok ota.

    a nagyok is azt mondjak, hogy felesleges az allando mericskeles, es penzkidobas. (tesztenkent 2-4 ezer forint).

    ha ugyelsz a rendszeres vizcserere, vizelokeszitesre es betartod a fentieket akkor nem kellenek.

    a legtobbszor egyebkent a bakterium kultura serulekenysege okozza a problemat. erre japanok es tavolkeletiek azt csinaljak, hogy idonkent pl szurotisztitasnal raerositenek es elo bakteriumot adnak a szurohoz.

    persze lehet az EI vagy barmi mas dolog esetleg indokolja tobb parameter mereset, de altalanossagban szemfenyvesztes a sok teszt.

    majd Nigro bebizonyitja az ellenkezojet a folytatasban… 😉

  5. „persze lehet az EI (…) esetleg indokolja tobb parameter mereset”

    Na ha ezt keymaker elolvassa… 😀

  6. Ezekre a tesztekre valóban csak alkalmanként van szűkség. Én néha lemérem az általános paramétereket (Ph, Kh, Gh), de csak a „miért ne?” alapon. De megjegyzem, ha mégis valami gubanc lépne fel, jó ha kéznél vannak.
    Nekem igazi nagy segítség jelentett, a kutyult tápfolyadékokban lévő elemek (Po4, No3, Fe) arányának és az adagolás mértékének belövésénél. Én nem vagyok a túltápozás híve, az én elvem az optimális adagolás.
    Igaz, pontatlannak titulálják bizonyos akvaristák ezeket a mérési megoldásokat, de ennél pontosabb adatokra nincs is szűkség. Én nagyon hasznosnak tartom őket. Nem muszáj megvenni az összes tesztet egyben, csak amire szűkségünk lehet. Az alapmérésekhez a Neptun teszt tökéletes, a többit is meg kapod külön-külön. Pár ezer forintból megúszható.

  7. viktor: Na, mindjárt jön keymaker és elmagyarázza, hogy pont az EI miatt nincs szükség tesztekre.

    Én megvettem a Sera koffert, mert akkor még nem hallottam az EI-ről és érdekelt is a dolog. Tulajdonképpen KH, NO3, Fe és PO4 amit mértem sokat. Azt hiszem ez így egyben nem volt kisebb csomagban, de azért is döntöttem a koffer mellett, mert alapvetően rendetlen vagyok, de alapvetően szeretem a rendet. 🙂 Nagyon praktikus.
    Viszont, valóban nitrit, amonia, klór ezek feleslegessek, mert úgy is nulla, ha mindent normálisan csinálunk. Minek mérjük? Ha meg nem nulla, akkor azt nem teszt fogja megmondani, max utólag megerősíthetjük a gyanunkat.

    Viszont a növénytáp komponensek méricskélése, nagyon élvezetes időtöltés számomra. Ugyanis NO3, Fe, PO4 mérésével és a tudatos táp adagolással lehet következtetni rengeteg dologra, olyanra is amit nem lehet mérni. Mondok egy példát: Valamilyen módon adagoljuk a tápot egy héten keresztül és megjegyezzük az NO3 mérések eredményét. Majd növeljük a káliumot a táp adagolásakor és mérjük tovább az NO3-at. Ha csökken az NO3 a kálium növelés elötti szinthez, akkor egyértelműen kálium hiányunk volt. De az is lehet, hogy nem csökken. Nem ragazom tovább, de nagyon-nagyon érdekes ezzel játszani. Tudom, tudom, az EI miatt nincs értelme, de én mégis szeretem. 🙂

  8. Sziasztok!

    Nem vagyok hozzáértő, de életemben sok tesztet használtam.Mivel tengerim is van sajna néha muszáj megvenni pár tesztet amely az édesvizihez nem nagyon kéne.De mivel már megvannak miért ne használnám arra is?Sztem a mártogatós tesztek valóban nem érnek sokat.És különböző gyártmányú tesztek között igenis van különbség!Ezeket talán nem egy-két cég csinálja, mint a fénycsöveket, hogy aztán különböző akvarisztikai cégek a saját logojukkal adják el jó drágán.
    Vigyázni kell, (már ha valaki pontosan akar mérni,és érdekli a vize paraméterei valami alapos indok miatt)mert külömböző cégek azonos tesztjei (pl.Ph) máskép mérnek.És még azt sem mondható el, hogy a pontatlan tesztek olcsóbbak.Minden cégnek van olyan tesztje amely egy bizonyos tartományban jól mér, de azon kívül nagyon pontatlan.Pl.A Sera NO3 jól mutat 40-100 tartományban de ezen kívül semmire nem jó.DE ez csak példa volt, nem igaz a fenti termékre!Ugyanez elmondható más ilyen Pl.Tetra tesztre, hogy az meg a 0-40 között mér jól és így tovább.De mondom ez példa, és itt sem igaz ennél a tarméknél!A napokban böngésztem át közel 30 fórumot és véletlenűl találtam ilyen hozzászólásokra.Nézzétek el nekem, hogy nem jegyeztem meg őket és nem is mentettem el csak egyet.
    http://www.korallenriff.de/

  9. Mivel előttem ketten is megfenyegettek Viktor, inkább nem szólalok meg EI / teszt szükségesség ügyben… 🙂

    Vannak helyzetek, amikor én is használtam tesztet. Ezek a következők voltak:

    1. A csapvíz GH meghatározásához.
    2. A csapvíz K tartalmának meghatározásához.
    3. A csapvíz KH meghatározásához.
    4. Akvárium bejáratáskor, hogy tudjam mikor nitrifikálja már a szűrő megfelelően az ammóniát (és nitritet) és mikor tehetem már végre be a halakat.

    (Zárójelben jegyzem meg, hogy pl. a TPN+ ammónia alapú nitrát-bevitelt használ, tehát adagolás után mérve könnyen megrémülhet az egyszeri akvarista, hogy valami baj van a szűrésével.)

    A mért értékeket viszont komoly fenntartással kezeltem mindig. Úgy gondolom, hogy a legtöbb akvaristát inkább félrevezeti a teszt, mint segíti.

  10. keymaker, pontosan ez az amirol beszeltem.

    1-3. pontok gondolom a tapozas miatt kellett (vizparameterek) hogy meghatarozd a bevitelt.
    ha gyari tapot hasznalsz nem kell.
    3. pont az ammonia, nitrit, nitrat meghatarozasahoz az eldobhato tesztek tokeletesek. az alkalmatlansaguk/pontatlansaguk inkabb a tobbi parameternel mutatkozik meg.

    ezeket az aldobhatokat csak „hulyebiztos” rendszereknek hivom 😉 utoljara amit hasznaltam az mar klort is mert. persze ha kezelot hasznalsz akkor nulla ertelme 😉

    a fenti dolgot nem csak en talaltam ki. angol cikkekben forumon is rendszeresen belefutok.

    nem bosszantana a dolog ha nem kerulne minden teszt tobb ezer forintba.

    persze sok eset van amikor lagy viz stb kell. a fentit ezert csak altalanos hasznalat mellett mondom.

  11. keymaker, lehet káliumot is mérni tesztel? Arra kíváncsi lennék nagyon! Milyen árban mozog, mert én még nem láttam.

    jojo: „Pl.A Sera NO3 jól mutat 40-100 tartományban de ezen kívül semmire nem jó”
    Nem akarok kötözködni, de a Sera NO3 pont 0-40 között mér, így biztosan itt a legpontosabb. Ha nagyobb koncentrációt akarunk mérni vele, akkor azt csak úgy lehet, hogy higitjuk deszt vízzel és a higabb oldat szinét hasonlítjuk egy másik skálához. Lehetetlen, hogy pontosabb lenne 40-100 között.

    Összeségében én azt gondolom, hogy a tendenciák a fontosak, ha tudunk többet mérni, akkor ez elég. Milyen beavatkozás, milyen irányba mozdította el a mérés eredményét. Ez a fontos. Több nintrátra többet mutat a Sera teszt és ebben biztosvagyok. Ez elég, ahhoz, hogy több visszajelzésünk legyen, mint hogy „jól érzik magukat a növények”. Ennél azért egzaktabb eredményt mutat. Még több segítség lenne, ha biztos lehetnék benne, hogy ha nullát mutat, akkor valóban nincs az adot anyag a vízben. Ha ezt is teljesíti egy teszt, akkor mindent tud, amire egy akvakertésznek szüksége van.

    Egyébként KNO3 ismert töménységű oldattal, lehet ellenörizni a teszt korlátait. Ha gondoljátok tehetnénk egy kisérletet, hogy mindenki ellenörzi a saját tesztjét és összegezük. (Sőt akkormár foszfátra is lehetne)

    Egyébként én, ha tesztről beszélek, akkor mindig ezekre a középkategórás (pl.: Sera csöpögtetős) dolgokra gondolok, nem a vacak papir csíkokra.

  12. Viktor,

    „pont az ammonia, nitrit, nitrat meghatarozasahoz az eldobhato tesztek tokeletesek.”

    Lehet eldobható ammónia tesztet vásárolni? Én még nem találkoztam vele (igaz, nem is kerestem). Viszont próbáltam pl. a Sera NO2 és NO3-at is mutató „csíktesztjét”, saját tapasztalatból mondhatom, hogy egy rakás trágya.

    „1-3. pontok gondolom a tapozas miatt kellett (vizparameterek) hogy meghatarozd a bevitelt.
    ha gyari tapot hasznalsz nem kell.”

    Gyári táp mellett naná, hogy nem kell.

    Ha gyári tápot használsz és foglamad sincs, hogy mit adagolsz pontosan, akkor miért érdekelne, hogy pontosan milyen vízbe adagolod? 🙂

    Ignorance is bless. 🙂

  13. jojo: ehe, asz’em félre értetelek. Szóval csak példa volt… 🙂

  14. TZ, lehet, pl. ezzel. Más kérdés, hogy 2-3 ppm fölött nem ad vizuálisan értékelhető különbségeket.

  15. key, a mondando lenyege az volt hogy ha figyelsz az alap dolgokra es egyszeruen csak mukodtetsz egy aksit akkor a tesztek szuksegtelenek. es az eldobhato elegseges a beinditashoz.

    ha a normal esettol eltersz. pl szaraztapozas, tenyeszet, RO hasznalat, kenyes elolenyek, vagy novenyek stb akkor valoban fontos lehet.

    a tapozas tekinteteben a tobbsegrol el lehet mondani hogy gyari tapot hasznal. lehet szuk koreinkben mar nem, de most altalanossagokrol beszeltunk. ettol fuggetlenul egy jo testkit jo lehet otthonra, de amikor azon megy a filozas hogy van e penz szurore vagy co2-re azt hiszem akkor ez talan masodlagos kerdes.

    valaki dobjon mar meg egy ilyen boronddel! hogy ne legyek ilyen negativ…;)

  16. Valoban nem letkerdes a használatuk. Azonban ha valaki beleol egy csomo energiát az akváriumába, minden paramétert kimér, beállít, és az eredmény mégsem kielégítö, akkor nagyon szertné tudni, hogy miert nem. Erre jok a tesztek.
    En is cak szükség esetén szoktam használni a teszteket. Foleg akkor ha valami gondot sejtek az akváriumban. Elsosorban a KH-t szoktam megnezni, foleg a Co2 adagolás miatt. Ammonia tesztet valahol már láttam, de tul drága volt, és mivel a No2 szint alapán nagyjábol lehet az ammonia szintre is kovetkeztetni, nem vettem.
    Amennyire tudom a K meghatározás nagyon drága, és nem is látom értelmét.

  17. Én is szeretek méricskélni, főként a tápsózás kitapasztalásakor, meg CO2 szint beállitásakor.
    Nem értek azzal egyet, hogy gyári tápsózás mellett felesleges, igaz itt a gyári alatt nem az ADA tápsó arzenálját értem, hanem mondjuk a SERA és egyébb elterjedt tápsókat. Szerintem ezeket használják a nagy tömegek, legtöbbször sikertelenül, ahogy olvasgatom. Pedig lehet, ha követnék a Sears-Colin féle sémát, ezekkel is lehetne eredményeket elérni, egy kis adagolás módositással, igény szerinti Kálium, nitrát, foszfát hozzáadásával. Ezeket szerintem lehetetlen belőni tesztek nélkül. Adagolni passzióbol, vagy mert más is adagol, nem biztos hogy mindig járható út. Mert pl. nitrátból, egy átlagos akváriumban sokszor 50ppm is van a vizben, ami már gátolja a növényeket.
    Ha valaki nem méri legalább hozzávetőlegesen, és még erre ráadagol, mert azt olvasta pl. itt, hogy ez jó, akkor ne számitson sok sikerre.

  18. Helló.Nekem van JBL.kisbőrönd,nagy bőrönd.Vas teszt mindeggyikben.És egyformán mérnek.4 fajta vízben is ugyanannyit.Akváriun,eső,csap,deszt.víz.Kb.0.5 ppm.mindegyikben,mindkettő teszttel.Nem hinném.De most adagotljak microkat,vagy ne?El szerint cselekszem.A Nitrát teszt a múlthéten 0 mutatott.El szerint tápozva most 30ppm.Ez hihető.Így azonban nehéz véleményezni a víztesztek allkalmasságát ill.szükségességét.Egyébként mértem magas Nitritszintet,mikor a rákok kimúltak,korai betelepítés,és ugyanezen labór gh tesztje soha nem váltott színt(végtelen keménységü víz:(,ellenben a kh.teszt pont úgy mutat mint a nevesincs másik kh.teszt.Hát csak ennyit.Örülök,hogy nem tízezreket költöttem ezekre a tesztekre,mindemmellett szeretek méricskélni,és van hogy jól jön(ne) pár adat.

  19. Ha szén-dioxiddal kezeljük a vizet (Nagynyomású palack, élesztős-cukros megoldás, vagy egyszerűen szódavíz adagolásával és van növényzet, akkor az ammónia szinte azonnal eltűnik, Bocsánat, a növények beépítik fehérje szintézisükhöz felhasználva! Ezentúl nincs gond az ammóniával – saját mérés alapján.

Hozzászólás a(z) viktorlantos bejegyzéshez Válasz megszakítása

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük