Akváriumaim

Wild world

Az élet kemény. A különböző tematikus televízióadókon rendszeresen lehet látni a kegyetlen vadvilágot bemutató természetfilmeket. A nagyhal megeszi a kishalat, az erősebb életben marad, a gyengébb elbukik. Az akváriumban ugyanaz történik, mint az afrikai szavannák füves pusztáin. Hiába alkotunk meseszerű álomvilágot medencénkben, az élet itt is kemény. Harc az élelemért, a párosodásért az életért…

Sokat gondolkoztam, hogy írjak-e erről postot. Hisz a képek megrázók, és maga az esemény sem mesébe illő. Az egyik idős Amano garnélám a szemem láttára kimúlt. Meglehetősen furcsa, hogy petével telve tette ezt. Majd megkérdezem Szentgyot, vagy Warriort hazánk két legnagyobb garnéla guruját, hogy mi lehet ennek az oka. Egyáltalán beszélhetünk-e természetes halálról, ha egy állat petékkel telve múlik ki?

Mindenesetre megtörtént. Ki akartam venni, de érdekes dologra lettem figyelmes. Az addig békés, a garnélákra ferde szemmel sosem néző kakadu sügerek, mint valami vad oroszlánhorda kezdtek el körözni a tetem körül.

Testük színezete hirtelen sötétre változott, úszóik harsány színekben pompáztak és a legnagyobb hím minden porcikájával őrizni kezdte az elhullott garnélát. Elzavart minden kíváncsiskodót. Úszót kifeszítve jelezte, bármire képes, ha valaki túl közel merészkedik “zsákmányához”.

Érdekes módon a többi Kakadu sügéren kívül csak a Sziámi algaevő mutatott komoly érdeklődést a garnéla iránt. Mivel a domináns kakadu és a sziámi méretei közel hasonlóak, ezért köztük látható módon nem alakult ki a hierarchia, mint a sügerek közt. Hol az egyik zavarta el a másikat, hol meg fordítva.

Közben azt is észrevettem, hogy mi az, amiért olyan fenemód odavannak az addig jámbor és ártatlannak vélt halaim. A peték! A finom kaviár volt az, amiért kivetkőzve önmagukból – ösztöneiket a hátsókamrából előkapva –  vadállatként viselkedtek.

Persze a sziámiról el tudtam képzelni, hogy képes ilyesmire, bár a kakadu is  sügér, de érdekes módon, eddig hasonló viselkedést nem tapasztaltam tőlük. Akvarisztikai emlékeimből persze felrémlik, hogy a halak megeszik a dögöt, sőt láttam is számtalanszor, de érdekes módon, mostanában és pláne ezek a halak nem tettek ilyet. Jó persze hozzá tartozik, hogy nem is hagyom bent a tetemet, ha időnként előfordul pusztulás.

A minden aláhulló dologra azonnal lecsapó ékfoltosok, érdekes módon nulla érdeklődést mutattak. Akárcsak az Amano garnélák.  A kakaduk és a sziámik is csak addig, amíg a petéket elfogyasztották.

Végül a jóllakott ragadozók otthagyták az elpusztult garnélát. Furcsa, de a csigák sem lepték el, mint ahogy azt vártam volna. Pár óra múlva robogott csak oda egy eltévedt Tylomelania, hogy alaposabban szemügyre vegye, mi maradt az amano garniból, de hamar továbbállt.

Végül másnap reggel kivettem a tetemet. A húsa szinte érintetlen maradt. Ezt nem gondoltam volna, de úgy tűnik az öreg garnéla húsa nem ízletes…

Szóval kivettem. Az élet az akváriumban pedig ismét ment tovább a régi megszokott kerékvágásban…

Hogy tetszett?

Tetszett
0
Imádtam
0
Nem is tudom...
0

Szintén kedvelheted

12 Hozzászólások

  1. Hali!

    Egy ideig volt néhány garnélám, aztán egyszer az egyik legyező garnélám, Gerzson valamit elronthatott a vedlés során, mert felszakadt a háta és elpusztult.
    Nálam is a sziámi algaevők voltak az elsők, akik nekiestek a tetemnek, és akiken csodálkoztam, azok az izzófényű lazacaim voltak, akik csapatban harciasan elkergették a nagyobb testű sziámi algaevőket és – mint a természetfilmekben – szétcincálták a tetemet.
    Azóta, ha bármilyen garnélából készült ételt látok, mindig eszembe jut Gerzson 😀

    Üdv: csacska.macska

  2. Végül akkor nem szedték szét az ikrák miatt?

  3. hiába reggel van még, elolvastam mégegyszer… csak megették 🙂

  4. Sajna Én nem ellenőrzöm a létszámot rendszeresen így nálam volt már többször olyan, hogy szőrén szálán eltűnt. És is olyan, hogy láttam amint a frissen elpusztult halamat körülrajongták.
    Ekkor Én is ezt mondtam: Lakhmározzatokh csak a húúsáábóól!

  5. Áááá, ez a gyep 😀
    Na igen… Attól, hogy akváriumban tartott állatainkat naponta etetjük teljes értékű tápokkal, mondhatni mindent megkapnak, még nem vesznek ki az ősi ösztöneik. Hozzáteszem, szerencsére!

  6. Hello Ati,

    Egy petés nőstény valószínűleg nem végelgyengülésben múlt ki, a természetben ennek sok értelme szerintem nem lenne.

    Sokszor kérdezik, hogy mitől adják meg a garnélák. Sajnos ezt szerintem nem lehet megmondani, lehet hogy kapott a nyakába egy csepp easy carbot 🙂

  7. Mondjuk az fura, hogy nem ették meg a dögöt a halak, vagy a többi garnéla.

  8. tiszta nesenel 😀

  9. Valóban fura, hogy nem ették meg. Ha Sherlock Holmes lennék, azt mondanám méreg. De a Carbo hanyagolva volt az utóbbi pár hétben.
    Azért most szigorú felügyelet alatt vannak. Remélem nem valami “kórság”.

  10. A Easy Carbo nem adagolható garnélás akváriumba?

  11. Túl nem adagolható. Mert néha ezt is szoktuk, ha az alga ellen küzdünk.
    Azonban a használati utasítás szerint eljárva nyugodtan adagolhatod. 😉

  12. Hali!
    Nekem a kakaduim viselkedtek furcs módon. Van 1hímem és 2nőstényem, volt. Vettem neonokat, kicsik voltak még olyan 3cm és 25db. 1hét alatt tüntek el az akiból szőrén szálán (naponta 3-4 db). Valamint az 1ik nőstény kakadum. Semmi árulkodót nem találtam és értetlenül néztem, h most vmi időkapun távoznak máshova, v nem tom mi van. Aztán észrevettem, h a maradék 2 kakadum őrzi a jobb oldalt az akiba, de nagyon. A neonoknak meg kedvelt helye volt bemenni oda a szőlőtőke mögé, miután jártak 1 kört az akiba, ott bandáztak. Aztán mikorra mind eltűntek a kakaduk szép nagyok és színesek lettek. konkrét bizonyítékom nincs, de az utolsó 2 neon, amiből az egyik már 2éves volt szintén eltűnt. Most szintén van 20 kifejlett neonom, a kakadu hímem, meg szülő hálóba, mert félek, h 1 este bezabálná őket. Neked volt vmi hasonló tapasztalatod?

Írd le a véleményed

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük