Mély víz

A vízi növények vegyi rakétái – Allelopátia

Biztos sokan hallottatok már olyanról, hogy bizonyos növények levele mérgező anyagot enged magából. Ilyen például a diófa, amely alatt szinte sosem nő fű.

Az allelopátia a növények között lehetséges kölcsönhatások egyik típusa. Az allelopatikus kölcsönhatás lényege az, hogy a donor növény valamilyen kémiai ágenst juttat a környezetébe, amely gátolja, vagy ritkábban serkenti a szomszédos növény egyedek növekedését, vagy más életjelenségét. Fontos látnunk, hogy szemben a kompetícióval, ahol a növények a meglévő források elvétele révén hatnak egymásra, allelopátia esetében a környezetbe kijuttatott anyagoknak van döntő jelentősége.

Ez a jelenség a vízinövények esetében is megfigyelhető. Gondoljunk csak bele, hogy mit tud tenni az a vízi növény, amelyik az aljzathoz van gyökerezve és felette egy úszó növény, eltakarja a fényt? Nem sokat, hacsak nem bombázza meg valami vegyi anyaggal. Természetesen az evolúció erre is készített fel növényeket.
Az International Symposium on Aquatic Weeds 1994-ben végzett kutatást ez irányban. Nyolc különböző növényt vizsgáltak.
Chara connivens

Ceratophyllum demersum

Myriophyllum spicatum (Ilyet pont tegnap szereztem a Vadonból 😉 hajrá Myri!!

Najas marina

Potamogeton berchtoldii

P. pectinatus

Ruppia maritima

és  végül:  Zannichelia palustris

Az áldozat pedig egy Lemna minor volt.

A vizsgálat során egy 200 literes hordóba helyezték a kiválasztott növényt és a békalencsét. Az eredmény két növény, a  Ceratophyllum demersum és a Chara connivens esetében volt kimutatható. Mindkét növény által kibocsájtott vegyi anyagok 15-25%-al csökkentették a Lemna minor növekedését.

Vajon lehetnek más összefüggések is? Lehet, hogy az akváriumban egy növényünk a másik által kibocsájtott gátló vegyi anyag miatt sínylődik?

A cikk eredetije itt olvasható.

További növények melyek allelopatikus kölcsönhatását vizsgálták:

Hogy tetszett?

Tetszett
0
Imádtam
0
Nem is tudom...
0

Szintén kedvelheted

9 Hozzászólások

  1. Nem semmi. Még hogy a növényvilág békés és nincs köztük harc… 🙂 Érdekes cikk!

  2. Nahh ez egy szuper cikk… ajánlom még ide (David Attenborough A növények magánélete itt sok érdekes dolog van a növényekről 6 részes sorozat) Grat.Nigro 😉

  3. Bár saját tapasztalatom nincs, szerintem a válasz elég egyértelműen az, hogy allelopatikus kölcsönhatás akváriumban nem fordul elő, mert ezek a kémiai anyagok a rendszeres vízcsere miatt képtelenek kellőképpen feldúsulni.

    “I have long rejected this hypothesis that allelopathy plays a significant role in aquariums in regards to plants and algae.”

    “Régóta visszautasítom azt a feltételezést, hogy az allelopátia jelentős szerepet játszana az akváriumokban a növényeket és az algákat illetően.”

    http://www.barrreport.com/articles/2303-oles-refute-allelopathy-having-any-significant-effect-algae-aquariums.html

    – Tom Barr

    A fenti fórumban Barr linkelt egy nagyon jó tanulmányt. A tanulmány megállapítja, hogy csak nagyon ritka vízcsere mellet növekedhetnek mérgező szintre azok a kémiai anyagok, melyek megakadályozzák az algák növekedését. A növények közötti allelopatikus kölcsönhatásra is azt írja, hogy előfordulása valószínűtlen.

    http://www.bio-web.dk/op/pdf/TAG_2002_15_7.pdf

  4. Túl hamar ellőtted Tom Barr-t… 🙂
    Más fórumon én is olvastam. Gyakorlatilag valóban, csak a rendszeres vízcsere miatt nem fordulhat elő.

    Bár, ha szeretnék belekötni Barr-ba, megkérdezném, hogy vajon a természetben nem fordul elő vízcsere? (eső)
    Akkor ott sem működik az allelopátia? Akkor miért eresztenek magukból tannin-t a növények?

    Másrészről köszi a második linket. Mit össze túrtam a netet ma amikor a postot csináltam. Régebben én is megtaláltam Diana kutatását, de ma sehogy sem lett meg.

    Be is tettem a postba egy új táblázatot, ahol látható, hogy mely növények, melyik növénnyel lépnek allelopatikus kölcsönhatásba.

  5. Jó kis érdekes cikk volt, köszi!

    Azt tudjátok, hogy az Anubias szal mi a helyzet? Mert az is mérgező, de nem szerepel itt, vagy az magától nem old ki mérget, csak ha sérül?

  6. Diana, könyvében elég nagy részt szán az allelopátiára igen érdekes az a rész ahol a növények és algák allelopatiukus 🙂 viszonyát boncolgatja, mindenkinek ajánlanám!
    Bár én inkább Barr-nak hiszek e tekintetben.Azért érdekes elolvasni Pedersen doki, vagy Walstadt írásait is.

  7. Nigro:
    Gondolkoztam ezen hétvégén, és arra jutottam hogy valóban, a természetben is azért gyakran cserélődik a víz. Egy folyó esetében ez nyilvánvaló, de pl. egy tó esetében is elég a szelesebb idő hogy felkeveredjen.

    Másfelől elég kis koncentráció is elég ezekből az anyagokból, hogy kifejtsék a hatásukat.

    Igazából amikor kerestem cikkeket ezzel kapcsolatban, teljesen ellentmondásos információkat is találtam, szóval szerintem ezen a témán még a biológusok is vitatkoznak.

  8. Ő… Az eső miért számít vízcserének? Az csak felhígítja a koncentrációt, majd a melegebb napokon besűrűsödik, mikor párolog a víz… Bár ezt nagyon nem gondoltam át, de szerintem te sem ezt az esős dolgot… 🙂

  9. Az eső nem csak felhigítja, hanem meg is mozgatja a vizet. Itt a patakokként beőmlő esővízre gondoltam leginkább. Sok tó esetében nem csak befolyni tud a víz, hanem van egy “túlfolyója” is. Vízcserének tekinthető a szél munkája is, hiszen ezeket a lokális helyeken képződő vegyi anyagokat olyan vízre cserélik, amiben nincs ilyen anyag. De persze vízinövények nem csak tavakban, hanem folyókban patakokban is élnek. Ott állandó vízcsere van.

Írd le a véleményed

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük