Mély vízTechnika

Az akvárium fotózása: az alapok

Az ember azt hinné, hogy egy akvárium lefotózása nem nagy kaland. Hozom a kis digigépet és csatt. Aztán jön a csalódás. A sokadik kattintásra is borzalmas fotókat köp ki magából a fényképező. Még szerencse, hogy a digitális gépek korszakában büntetlenül kattintgathatunk. De mégis hogyan lehetne szép felvételeket készíteni? Ez itt a nagy kérdés.

Ha el akarnám venni mindenki kedvét, azt kéne mondanom, hogy jó fotót csak stúdióban lehet csinálni, vagy a stúdiót kellene az akvárium köré építeni.

Az igazság az, hogy ez lenne a legprofibb megoldás, de szerencsére ügyes beállításokkal meg lehet közelíteni ezt a minőséget. Érdemes kacsintgatni a digitális tükörreflexes gépek világa felé, mert azoknak a gépeknek magasabban vannak a korlátai. Áruk viszont szépen zuhan. A jobb kompakt gépeken is van manuális, illetve fél-manuális állítási lehetőség. A gyorstalpaló után, mindenképp javallott ezeket használni.

Szeretném az egészet kicsit az alapoktól elkezdeni. A fotózás legfontosabb eleme a fény. Ebből minél több van annál jobb. Mivel mi most növényes akváriumokat fogunk fotózni, ezért a mi helyzetünk sokkal könnyebb, mint azoké akik hagyományos medencét szeretnének megörökíteni, mivel mi sokkal több fénnyel világítunk.

80

Négy fontos beállításról még szót kell ejteni, mielőtt belekezdenénk. Igyekszem nem szakszöveget leírni, inkább a saját szavaimmal “parasztosan”, de egyszerűbben megfogalmazni. Azoktól, akik ugranak a pontos meghatározásokra, előre is elnézést kérek.

Blende (f/): Ez annak a pici lyuknak a méretét jelöli az objektíven, ahol bejut a fény a fényérzékeny érzékelő lapra (CCD, CMOS).  Az értéke minél kisebb, annál nagyobb a lyuk (csakhogy ne legyen ennyire egyszerű…). A legkisebb érték jelöli a lencse fényerejét. Ha most megnézzük az objektívünket, általában kompakt gépeknél ez 3,5-5,6 érték. Ez azt jelenti, hogy miközben növeljük a zoom-ot, akkor romlik az objektív fényereje. (Persze léteznek fix fényerejű objektívek is, ezek minden zoom tartományban ugyanattól a blendeértéktől tudnak már fotózni.) A blende érték nagyban összefügg a másik fontos dologgal, a mélységélességgel.

Mélységélesség:

Azt a tartományt jelöli, ahol az élesre állított tárgytól előre és hátra még éles képet kapunk. Ez általában a tárgy előtt és mögött 1/3-2/3 arányban oszlik el. Visszatérve a blende értékre, minél kisebb a blende értéke, tehát minél nagyobb a rekesznyílás (ééérted?), annál kisebb a mélységélesség.

Pl:f2,8

81

jól látszik, hogy a kép közepén pár levél éles csak. A mélységélesség kicsi.

f3,5

82

Szinte a teljes előtér éles, csak a háttérben lévő levelek homályosak.

f11

83

Majdnem az egész kép éles, de hátul még van életlen rész. A mélységélesség növelhető úgy is, hogy a fotózandó témától hátrébb megyünk. Ezek a képek kb 30-40 cm-re készültek az üvegtől.

Zársebesség: Azt könnyű belátni, hogy ha túl sok fény jut a gépünk érzékelőjébe, akkor túl világos lesz a kép. Fordítva meg túl sötét. A zársebesség állításával ezt az időt állíthatjuk. A digi gépekben az a jó, hogy ezt is büntetlenül próbálgathatjuk. A 60-as zársebesség a másodperc 1/60 részét jelöli. Minél nagyobb ez a szám, annál gyorsabb a zársebesség, annál kevesebb fényt enged be. És itt következik egy fontos momentum, hogy minél rövidebb pillanatot örökít meg a gép, annál kisebb a bemozdulás esélye. Tehát a gyors zársebességnél a halacskánk nem mozdul be!

A következő képeken, a blendét fix 3,5-re állítottam és csak a záridőn változtattam. Érdemes a felszálló buborékoszlopot figyelni, mert egyedül ő kegyeskedett minden fotón egyforma gyorsan felfelé szállni…

f3,5 1/60 s

84

A kép enyhén alulexponált (sötét), viszont a buborékok közti szünet jól látható.

f3,5 1/30 s

86

A buborékok kis szaggatott vonallá alakultak, ahogy bemozdultak a hosszabb záridő miatt. (Persze a halakon is látszik, de nekik hiába mondtam, hogy ugyanolyan gyorsan ússzanak, nem hallgattak rám)

f3,5 1/15s

85

A kép túlexponálttá vált, a buborékok szinte egybefüggővonallá váltak. (A halak bezzeg nem akartak jobban bemozdulni…)

A fent említett értékek, mint látjuk, kapcsolatban állnak egymással. Mindig van egy adott blendéhez és fényhez egy helyes záridő, ami jól exponált fényképet eredményez.

Érzékenység (ISO): Van még egy megoldás, amivel az értékeken változtathatunk. Ez az érzékenység, melynek értékét ISO-ban szabjuk meg. Minél kisebb ez a szám (50,100,200,400 stb.), annál kevésbé van érzékenyre állítva a gép érzékelője, viszont annál több fényre is van szüksége és annál jobb minőségű képet is produkál. Tehát ha kötünk egy kis kompromisszumot, akkor ugyanolyan hosszú záridővel, nagyobb mélységélességet érhetünk el, ha növeljük az ISO értéket. Vagy akár ugyanazzal a blendével gyorsabb záridőt is kaphatunk, így elkerülhetjük a zavaró bemozdulásokat. Persze mindez képünk minőségének rovására megy. Ilyenkor figyelhető meg a sötét részeken, az úgynevezett zajosodás. Szerencsére az Interneten közzétett fotókon, kis méretük miatt, ritkábban lehet a zajos részeket észre venni.

f 2,8 1/10s ISO 100

87

A lassú záridő miatt a buborékok csíkká folytak össze.

f2,8 1/40 ISO 200

88

A helyzet javul, de még mindig pálcikák a buborékok.

f2,8 1/40 ISO 400

89

Ennél az érzékenységnél már egészen tűrhető a helyzet. Azonban itt már vigyázni kell, mert egy nagyobb nagyítás, már megmutathatja a kép minőségének romlását. Legtöbbször akkor vesszük észre, ha a kép egy részletét szeretnénk kivágni.

90

A fenti adatokat jobban szemügyre véve, feltűnhet, hogy a blende, a záridő és az ISO érték szoros kapcsolatban áll egymással. Tehát ha az egyiket egy értékkel elállítjuk, akkor a másikat is elállíthatjuk eggyel. Ahogy ezt megértettük, innentől indulhat a móka!

Tulajdonképpen az automata gépek, vagy automata állások a gépen, ezeket a lehetőségeket veszik számba és az általuk jónak számolt értékre állva tudjuk elkészíteni egy kattintással a fotót. Igen ám, de néha téved a fényképező. Például akvárium fotózáskor. Ezért kell nekünk majd módosítani a beállításokat.

Az én Nikon D80-asom a következő értékeket látta jónak teljesen automata módban.

F 2,8 1/60 ISO 200 +vaku

91

Ugye milyen szörnyű? Itt elérkeztünk a következő problémához is. A gép saját vakuját, csak a legritkább esetben használjuk, mert becsillanást okoz az üvegen és természetellenes látványt produkál.

 Ha ilyen, vagy ehhez hasonlót szeretnénk produkálni, akkor magunknak kell a kezünkbe venni az irányítást.

 f 6,3 1/30s ISO 200

92

 

Tehát a gép manuális használatához azt kell megérteni, hogy három dologgal játszadozva (ehhez még hozzá jön majd az expozíció korrekció), a blendével, a záridővel és az érzékenységgel, magunknak kell megtalálnunk a helyes beállítást. Azonban kompromisszumot kell kötnünk. Minél kisebb blendét (minél nagyobb lyukat…f/11 pl.) kéne beállítanunk, hogy éles legyen az egész akvárium. Ehhez viszont sok fényre volna szükség. Vagy sokáig nyitva hagyjuk a zárat, de akkor bemozdulnak a halak, esetleg beégnek részletek, vagy növeljük az ISO értéket és vállaljuk a kockázatot, hogy szemcsésebb, rosszabb minőségű képet kapunk. Kompromisszum. Viszont, ha mindenből picit engedünk csak, akkor egy jó minőségű, jól exponált, bemozdulásmentes képet kaphatunk.

Mielőtt nagyon megijednénk, hogy ez az egész fotó móka bonyolult, megnyugtatok mindenkit, hogy léteznek úgynevezett félautomata módok is a fényképezőn, ahol mi csak egy értéket tudunk szabadon változtatni, a gép minden mást utánaállít.  Ezeket a beállításokat és a végső célt, a helyes akváriumfotó elkészítését, a következő rész(ek)ben fogom taglalni. Addig tessék ezt emésztgetni! 🙂

H.f.: miért más a háttér színe némelyik képemen?

Hogy tetszett?

Tetszett
0
Imádtam
1
Nem is tudom...
0

Szintén kedvelheted

12 Hozzászólások

  1. SZia!!! megint jó írás lett, csak azért sem fog sikerülni mindenkinek úgy lefényképezni az akvariumát, mert nem ugyan olyan gépe van mint neked DE ez nem a te híbád 😀
    Sztem a háttér azért más-más képen mert a zársebesség,a mélységélesség és a blende nem ugyan az a képeknél. ha nem akkor vmi beugratós és nagyon könnyű _)

  2. HF:
    Szerintem a szintorzitas egyreszt a beallitastol, megvilagitastol, masreszt a fotozando targytol is fugg. Az alulrol szamolt harmadik -negyedik kepeken pl a magas sarga szin arany tolja el a hatter szinet. Afelett meg a voros erosebb.
    A gepek szinegyensulyra torekszenek, ezert neha elferditik a nagy egybefuggo hatterszineket (pl egbolt, ret, akvariumi hatter)
    Photoshop az orvos.

  3. Nyert! Valóban a fehéregyensúly rossz (majdnem mindenhol).
    Jutalmad egy szamócás Bambi, amit behajthatsz egyszer rajtam! 🙂
    Ha nem szereted a Bambit, adhatok egy marék csigát is 😀

  4. Na ez a cikk (is) számomra (is) építő jellegü. Van egy gépem, ahol van lehetőség egyedi beállításokra is. Monjuk elég füge vagyok a fotózáshoz, meglátjuk ezek után mire megyek. Ebben a témában nekem is jobb ez a “parasztos” hagsúly. :o)

  5. Szia!
    Gratulálok.
    Már megint egy új oldaladat ismerhettük meg.Még mindig lenyűgöző az irodalmi stílusod.Előfordult azonban, hogy az S és Sz betűk torlódása enyhe “mit sütsz kis szűcs” stílust kölcsönöztek a hangos felolvasásomnak, feleségem nagy örömére.
    Az első leckét , holnap a szobor parkban veszem, kizárva a mozgás veszélyt.Se hal se buborék, ha csak nem viszek tízóraira egy szamócás bambit,szardíniás szendviccsel.De
    félre a tréfával hálás vagyok mert rám fér a tanulás.

  6. Ma már állítgattam a gépemet és már most nagy előrelépések vannak az itthoni fotóművészet kialakulásában. Thanx for :o)

  7. Hali!

    Nagyon köszi az okítást örömmel olvastam. Sokszor. Hátha megértem. A blende és a zársebesség dolgot még fogtam, aztán az érzékenységnél elvesztettem a fonalat. Miért lesz rosszabb minőségű a kép, ha növelem az érzékenységet? Mikor érzékenyebb, ha 50 vagy ha 200? Egy filmnél még azt gondoltam, hogy értem mit jelent az, hogy hány DIN-es. Lehet, hogy nekem csak a “Pajtás” való???

  8. Na ezért kell jól átnéznem mit írok…Ezt spec elírtam. A filmes gépnél a DIN ugyanígy működik. Tehát, ha az ISO (DIN) értéke alacsony (50,100) akkor alacsony az érzékenység. Ilyenkor hosszabb záridő szükségeltetik, de jobb minőségű fotó készül. Ha növelem az érzékenységet, akkor rövidebb záridővel is fotózhatok, bár a képminőség romlik (zajosodás). Ha egy értékkel növelem az ISO-t (100->200), akkor felezhetem a záridőt. Ha az ISO-t 100-ról 400-ra állítom, akkor az eredeti záridő negyede is elég. Köszi az észrevételt.(javítom)

  9. Sziasztok!

    Egy kis vizuális mankó http://www.akg.hu/fotoalkoto/fdt/fdt1_0.html .

    Nagyon lassan tölti be attól nem kell megijedni. Akinek tükrös gépe van annak ajánlom figyelmében ahogy a zár mozog és ha még nem próbálták ki akkor próbálják ki mi a különbség ha az első vagy a második redőnyre vakuznak.

  10. Ach. nem lehetne a kepeket ujralinkelni(90% mar nem mutatja), igy elegge elveszik a lenyeg az egesz irasbol. Igencsak jo cikknek igerkezik, foleg hogy az alapokat irod le.

    1. Sajnálom, de ezek a fotók, mikor az oldalt költöztettem, sajnos elvesztek… végleg 🙁
      Ha lesz időm, csinálok másik fotót helyettük.

    2. Ma volt egy kis időm. Begyógyítottam az elveszett képek helyett újakat. 😉

Írd le a véleményed

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük