Mély víz

Az algásodás megfékezése és a növénytápozás új elmélete Tom Barrtól

Mint ahogy a címből is kitűnik, az elkövetkezendőkben egy forradalmian új elméletről lesz szó. Tom Barr merőben más szemszögből vizsgálja az algásodást és javasol olyan tápozást, ami az eddigi tudásunk szerint éppenhogy algásodáshoz vezetne. Az elmélet viszonylag friss, tehát elképzelhető, hogy valóban forradalomról beszélhetünk.

Tom Barr, EI elméletével nagy vitát váltott ki külföldi fórumokon, de sokan, köztük olyan nagy nevek, mint Karen Randall mellé is álltak. Az eredeti szöveg megtalálható Tom saját weboldalán. A fordításért nagy köszönettel tartozunk Keymakernek, mivel az eredeti írást, még az anyanyelven beszélő angolok sem tudják néha követni. Az anyag a szokottnál hosszabb lélegzetvételű. Az olvasásához és az emésztéséhez idő kell. Azt viszont garantálom, hogy utána lesz miről beszélgetni 😉

ESTIMATIVE INDEX (EI)

Forrás: The Barr Report

disclaimer: ez egy szabad fordítás. Tom Barr angol nyelvi stílusa igen sajátos (anyanyelvű olvasók számára is) és sokszor nem érthető, hogy egy adott mondattal pontosan mit is akart kifejezni. Ha egy gondolat nem világos, javasolom az angol nyelvű szöveg újraértelmezését és ha az sem vezet eredményre, akkor a témában fel lehet tenni a kérdéseket a blogja fórumain.

Az Estimative Index egy olyan növény tápszerezési mód, amelyet bármilyen tesztkészlet alkalmazása nélkül használhatunk a növényes akváriumban. A lényege az, hogy az akvarista gyakori adagolással biztosítja, hogy semmilyen tápanyag ne fogyjon ki a vízből, és nagyobb heti vízcserékkel megakadályozza a tápanyagok felgyülemlését. Ezzel a technikával könnyen fenntarthatjuk két vízcsere között a tápszerek becsült “hozzávetőleges összetételét” (ebből ered az “Estimative Index” elnevezés). Ez az érték nem túl alacsony és nem túl magas… Nincs szükség tesztekre, mivel elég nagy az adagolás pontossága és gyakran még a teszteknél is pontosabb értékeket ad. A metódus az akvaristák által már alkalmazott heti vízcseréket használja. Több egy- és három hetes tesztet végeztem nagyon magas megvilágítási értékekkel (450 micromoles/m2/sec – 8 cm-re a fényforrástól) és több fajta gyorsan növő növényt használtam. Ezekkel a tesztekkel a “maximális tápanyag-felvételi mennyiséget” állítottam be, azt a szintet, amely a növények igényét maximálisan kielégíti. Ha ilyen mennyiségben adagolunk, akkor már biztosak lehetünk abban, hogy gyakorlatilag bármilyen magas megvilágítási értéknél nem fognak elfogyni a tápanyagok a vízből. Ez a tápanyag-felvételi érték sokkal fontosabb, mint egy statikus, általános mennyiség. A növények egészséges növekedéséhez fontos, hogy a stabil tápanyag-tartományban maradjunk. Ezt az elméletet, amely a tápanyagok megfelelő határok között tartására irányul világszerte több akvarista is támogatja, azzal együtt, hogy jelentősen eltérő kémiai jellemzőkkel rendelkező csapvizet használnak. Ezek az akvaristák a Barr Report 2005 évi 7. és 8. számában megjelent kutatás eredményeit is elemezték. Megállapítottuk, hogy az adagolás-tartomány felső határa eléggé ki van tolva. Egy általános 50%-os heti vízcsere előtt, az akvaristának a hetente adagolt mennyiség maximum kétszerese halmozódhat fel tápanyagban. Tehát ha 10-20 ppm közötti NO3 értékeket akarunk fenntartani, azt könnyen megtehetjük az NO3 teszt használata nélkül is (lásd az 1-es ábrát alább). A többi tápanyag esetében is hasonló értéket célozhatunk meg, vagy szűkebb tartományban is dolgozhatunk a tápanyagok vízben történő oldásával.

A maximum értékeket szintén lehet változtatni, az általam javasolt határok csak iránymutatásul szolgálnak, a különböző növények és eltérő berendezési elvek miatt több, vagy kevesebb tápanyagot fognak felhasználni. A lényeg az, hogy egyik esetben sem fognak hiányt szenvedni a növények. Az akvaristának nem kell ragaszkodnia az 50%-os vízcseréhez, nagyobb mértékű – például 75%-os – cseréket is elvégezhet, ez pedig az akvárium vizének a 75%-át fogja visszaállítani az eredeti értékre. Az egy hetesnél gyakoribb vízcseréket is el lehet végezni, de abban az esetben is működik az elmélet, ha valaki nem hisz a heti vízcserékben.

A növények a szükségesnél többet is fel tudnak venni a tápanyagokból, ezt a folyamatot “luxus tápanyagfelvételnek” hívjuk. Más helyzetben, ha a növény éhezik egy adott tápanyagra, akkor a felvétel felgyorsulhat az első pár hétben, majd később visszalassul. Ezt “tápanyag-felvételi roham”-nak hívjuk.

Néhány tipikus tápanyag-felvételi szint magas megvilágítás és magas CO2 szintek mellett naponta (24 óra alatt):

NO3 1-4 ppm
NH4 0.1 – 0.6 ppm (nem szabad NH4-et adagolni, algásodást okoz!)
PO4 0.2 – 0-6 ppm

Ezek az értékek nem azt mutatják, hogy ennél kisebb mennyiségek elégtelenséget okoznak. Azt mutatják, hogy ennél nagyobb mennyiségek már nem segítik jobban a növények egészségét.

Ezt nagyon fontos megérteni. Alapvetően rendkívül valószínűtlen hogy a növényeknek a fenti értékeknél nagyobb napi tápanyagigényük lenne – még rendkívül magas megvilágítás mellett is. Az a célunk, hogy elég tápanyagot adagoljunk ahhoz, hogy a tápanyag-hiányt megelőzzük, és nem az, hogy pontos tápanyag-felvételi és növekedési feltételeket határozzunk meg.

Megjegyzés: az írásban említett tesztek Hach vagy Larmotte márkájúak és ismert standard oldatokkal állítottuk be ezeket. A legtöbb hobbi-szintű teszt pontatlan és ezzel sok gondot okoz az akvaristának. Bár néhány teszt jól működhet, mindig ajánlatos egy ismert oldattal tesztelni először. Ezzel meghatározhatjuk a pontosságát – a kutatásban is ezt a módszert használják. Ne feltételezzük, hogy a tesztünk pontos. Sok gondot elkerülhetünk ezzel a gondolkodásmóddal.

A valóságban nincs szükség ilyen szintű pontosságra, mivel a növények tápanyag-felvételi folyamatának határai igen tágak a tápanyag hiány szinttől egészen addig a szintig, ahol a fölös tápanyagok gondot kezdenek jelenteni. (Barr Report 2008 – 5,7 és 8 – lásd a 3-as ábrát). Ma már a Hach és Larmotte teszteknél sokkal pontosabb módszert alkalmazok, egy kolormetrikus spektrométert, amely 100x pontosabb és nagyobb tartományban mér, mint a tesztek. A használata felhasználó-barát és konkrét kérdések megválaszolására kitűnően használható.

Őszintén szólva nem tudom, hogy például milyen NO3 és PO4 szintek okoznak problémákat az algáknak, vagy vezetnek algásodáshoz egy növényes akváriumban. Viszont 40ppm fölött NO3 szintek a halak egészségi romlásához vezethetnek. A magas PO4 szint a KH emelkedéséhez vezethet 5-10 ppm fölött.

Az világos, hogy ezek az értékek messze a növények számára szükséges szintek fölött vannak, így az adagolási tartomány elég széles lehet, megengedve azt, hogy az akvarista a javasolt mennyiségnek akár a kétszeresét is adagolja.

Az akvárium megvilágításának a mérése drága dolog (én PAR meter-t használok a fény mérésére). A növényes akváriumban ez az egyik legnagyobb ismeretlen. A Watt / Gallon szabály nem árul el túl sokat de az általános táblázatok jól használhatók, ha az akvarista fenntartja a megfelelő CO2 és tápanyag szinteket. A tápozás történhet automata adagolóval, de a megfelelő rutin kialakítása után a manuális adagolás is viszonylag egyszerű. Ezt a rutint a későbbiekben módosíthatjuk, hogy épp csak a “megfelelő mennyiséget” adagoljuk, és továbbra is megfelelően jó növekedést biztosítsunk a növények számára. A módszer fontos része az, hogy tudjuk, a fölös tápanyagok nem okoznak algásodást – mint ahogyan azt oly sok szerző állította a múltban és sokan máig anélkül, hogy egy egészséges növényekkel telepített akváriumon kritikus módon tesztelték volna a kijelentéseik helytállóságát. Nagy megkönnyebbülés tudni, hogy a “fölös” foszfát, nitrát és vas nem okoz algásodást.

Sok évig ez volt a feltételezés, de ez téves. A kis mennyiségű ammónium (NH4+) az elsődleges kiváltó tényező az alga-virágzásban a “fölös” tápanyag elméletben. Ezért van az, hogy egy növényes akváriumban, amely CO2 befecskendezéssel és közepes vagy magas megvilágítással rendelkezik nem lehet a nitrogén ellátást úgy megoldani, hogy egyre több és több halat telepítünk. Ez előbb-utóbb algásodáshoz vezet. Az algásodáshoz nem kell sok ammónium (vízben oldott ammónia). Ha NO3-at adagolunk KNO3 segítségével nem lesz algánk. Viszont ha már 1/20-át adagoljuk a növények nitrogén-szükségletét kielégítő ammóniának rendkívül intenzív algásodás az eredmény. Ezt a tesztet akárhányszor meg lehet ismételni, mindig ugyanazt az eredményt kapjuk. Az NO3 adagolás nem vezet algásodáshoz. Próbáld ki magad is.

(szerk.: az ammónia vízben ammónium ionná alakul. NH3 + H2O —> NH4+ + OH- )

Az NH4 és karbamid kivételével erős megvilágítás mellett is negatív következmények nélkül tarthatunk fent rendkívül magas PO4 (foszfát), K+, kálium, NO3 és Fe (vas) szinteket (20-30 ppm körül). Erős megvilágításnak számít pl. 5.5 WPG 30cm mélységben reflektorok használatával, U alakú kompakt fénycsövek 450 micromoles értékkel 8 cm-re a fényforrástól. A legtöbb akváriumi növény a fotoszintézisének eléri a csúcsát 600 micromoles/m2/mp. környékén a megfelelő CO2 szint rendelkezésére állása esetén.

Azért használtam magas megvilágítást, mert ez lecsökkenti az algásodásig eltelt időt. Ez ugyanaz a koncepció, mint egy nagy sebességű tesztvezetés egy autó esetében. Ha a magasabb tápanyagszintek algásodáshoz vezetnek, akkor ez olyankor következne be, amikor a fény, CO2 és tápanyagok nem akadályozzák a kialakulását. Kevesebb fénnyel (ami még nem alacsonyabb, mint a fénykompenzálási pont – LCP) alacsonyabb felvételi szinteket feltételezhetünk és alacsonyabb növekedési rátát. Ilyen esetekben a növekedési különbségeket nehezebb észrevenni és az összefüggéseket nehezebb különválasztani. A magas szintek használata a hibázási lehetőséget is csökkenti, mivel a tesztek ezekben a tartományokban pontosabban működnek. 1.5 – 2 WPG megvilágítás mellett általános fénycsövekkel sokkal hosszabb ideig tart 5 ppm NO3 eltávolítása. A pontos eredményekhez megfelelően jó Larmotte teszteket használtam. A teszteket ismert koncentrációjú oldatokkal előre ellenőriztem. Az elméleteket így sokkal nagyobb önbizalommal tudtam ellenőrizni. Ha egy CO2 befecskendezést nem használó akváriumban teszteltem volna, az sokkal hosszabb ideig tartott volna, és sokkal drágább teszt-berendezéseket kellett volna használnom. Ráadásul a tápanyagok egy részét sokkal hamarabb felhasználták volna a növények, mint ahogy megmérhettem volna a szinteket.

A CO2 befecskendezéssel és magas megvilágítási értékek mellett tesztelt akváriumi mérések eredményével sokkal könnyebben lehet átállni CO2 nélküli akváriumokra a megfelelő becslések és korrelációk kialakításával. Az új helyzetben a tápanyag-felvételi szintek alacsonyabbak lesznek a kevesebb CO2 és fény miatt. A CO2 befecskendezés nélküli akváriumaimban általában 6 az 1-hez arányú alacsonyabb tápanyag-felvételi mértékekkel dolgozom, de a halállomány mérete befolyásolhatja ezt. Általánosan: egy CO2 befecskendezés nélküli akváriumban a növények 6-10x lassabban nőnek, mint egy CO2 befecskendezéssel rendelkező akváriumban.

Ez a módszer a magas megvilágítású CO2 befecskendezéssel rendelkező akváriumokon született meg, de még jobban működik alacsony CO2-vel vagy szénnel dúsított akváriumoknál, ahol SeaChem Excel-t (szerk.: vagy EasyCarbo-t) adagolunk, vagy sósvizű akváriumoknál, ahol egy adott mennyiségű tápanyagra van szükség. A javaslatom 30 ppm CO2, de egy 2 WPG megvilágítású akváriumban 15-20 ppm elegendő lehet. A kompakt fénycsövek használatával sokaknak ennél magasabb értéket 20-30 ppm-et kell biztosítania a megvilágítási időszak alatt. Ezt az értéket úgy határoztam meg, hogy a CO2 befecskendezés értékét addig növeltem, amíg már nem gyorsult a növekedés mérhetően. A kísérlet időszaka alatt a tápanyag és megvilágítási értékeken nem változtattam. A kutatások azt mutatják, hogy a növények szén-megkötése eléri a maximumot 30 ppm CO2 mellett, függetlenül a megvilágítás erősségétől (Van et al 1976). A gyors növésű növények maximális CO2 igénye tehát 30 ppm, ami egyben azt is jelenti, hogy magasabb CO2 igényük van, mint a lassabban növő akváriumi növényeknek, amelyek ráadásul a nap fényénél alacsonyabb megvilágítási körülmények között nőnek a vízben. Bár elképzelhető, hogy egyes növények ennél magasabb szinteket igényelnének, ennek az előfordulása rendkívül valószínűtlen, és a saját tapasztalataim is alátámasztják ezt, miután legalább 300 különböző fajta akváriumi növényt neveltem. A CO2 szint elegendő ahhoz, hogy korlátozás nélküli növekedést biztosítson, ugyanúgy, mint a PO4, NO3 vagy más nyomelemek. Tehát a CO2 ilyen értelemben túl van adagolva, mert könnyebb egy ilyen szintet beállítani és mérni. A magasabb szinteknek nincs negatív következménye, csak a halak egészsége számára lehet káros és csak az O2 szintekkel függhet össze.

Míg sokan tárgyalták már a tápanyagok hasznosságát, de még mindig túl sok akvarista esik áldozatául az alacsony CO2 szinteknek. Még a tapasztaltabbaknak is néha nehezére esik a megfelelő CO2 szintek tartása. Egyetlen tápozási módszer sem fog jól teljesíteni stabilan jó CO2 vagy Excel (Seachem) – (szerk.: vagy Easy Carbo) adagolás nélkül.

A CSAPVÍZ HASZNÁLATA

A csapvíz olcsó és a vízcserék rövidebb ideig tartanak, mint a tesztelés (kivételt talán csak a sós víz képez, a só-keverések már többe kerülnek). A vízcserék kevesebbe kerülnek, mint a megvásárolható tesztek és sokkal biztosabb módszert jelenteken a vízben található NO3, Fe és PO4 tápanyagok koncentrációjának a meghatározására az átlagembernek. A vízcsere az ismert standardokon beállított tesztek használatánál sokkal egyszerűbb dolog, nem kellenek hozzá kémiai ismeretek. A növények gyakran éheznek a tápanyagok hiánya miatt és ennek egyik fő oka a hibás tesztekben keresendő. Sokan úgy érzik a csapvíz használhatatlan a növények számára, ez egyszerűen nem igaz. A régi mítoszok még mindig előjönnek, és azt sugallják, hogy a csapvízben található fölös PO4 algásodást okoz. Sok akvarista példája mutatja, hogy ez egyszerűen teljesen téves nézet. A csapvízben vannak tápanyagok és ez jó dolog, mivel nem kell annyi mindent adagolni olyan mennyiségben utólag. Miért vegyünk ki valamit belőle csak azért, hogy újra visszategyük bele?

KEMÉNY A VÍZ?

Tökéletes, nem kell szódabikarbónát vagy GH emelőt adni az akváriumhoz. A 3-4 GH értékig történő emelés elegendő egy jól megvilágított akvárium számára egy hétig. A GH emeléséhez SeaChem Equilibrium-ot használhatunk, vagy CaCl2-t (vagy CaSO4-et, bár ez utóbbi nehezebben oldódik vízben) keverjünk MgSO4-el 4 az 1-hez arányban. Ezt úgy is hozzáadhatjuk, hogy nem ismerük a GH-nk értékét úgy, hogy 1 foknyi mennyiséget adagolunk a heti vízcsere után (vagy kevesebbet ha többször cserélünk vizet).

A növények kedvelik a lágy vizet? Nem. Sem én, sem pedig más tapasztalt akvarista nem tapasztalta, hogy a növények lágy víz függőek lennének. Lehet, hogy van néhány kivétel a 300 fajta növény között, de nagy biztonsággal kijelenthetjük, hogy a növények kedvelik a kemény vizet. Létezik két erre vonatkozó kutatás is (Bowes 1985 és T.Barr-C. Christianson megfigyelései a floridai, és braziliai kemény vizű források vizében). Van 5 vagy 6 növény, amelyek a lágy vizet kedvelik, de ez a KH miatt van. Amennyiben van elég Ca és Mg a vízben a GH-nak kevés befolyása van. Ha tehát kételyeink vannak vagy meg akarunk győződni, hogy tényező-e a növények szempontjából, nyugodtan nagyobb mennyiséget lehet adagolni belőle.

A KH viszont – úgy tűnik – 5 vagy 6-os értékig befolyással van néhány növényre (a legtöbbre nincs hatással). A növény-növekedés szempontjából a KH érték gyakorlatilag bármilyen alacsony lehet, de a CO2 mérését megnehezítheti. Erre azonban van más megoldás. A lényeg azonban, hogy bármilyen növényt sikerrel lehet növelni 5-ös KH értékkel vagy 5 és 10 közötti, esetleg alacsonyabb GH mellett is. Ez nem számít lágy víznek, és valójában ideális körülményeket biztosítana. Ha tehát nem néhány speciális növényfajtát akarunk nevelni, nincs szükség RO vagy desztillált vízre, a csapvíz szénszűrőn történő átengedésére. Ha mégis használnánk, az nem lenne káros a növényekre, addig amíg elegendően magas a GH a növények számára és elég magas a KH ahhoz, hogy a CO2 szintet meg lehessen határozni.

Vízcserék: használjunk Python féle vödör nélküli vízcserélő berendezéseket, vagy saját gyártású kerticsöves rendeszereket. A nagyobb átmérővel gyorsabb vízcseréket ejthetünk meg. Ha az akvárium messze van a csaptól és a lefolyótól csupán egy hosszabb csőre lesz szükség. A rendszerek leírása az interneten megtalálható.

A Probléma.

1. Adagolás Ez trükkös dolog, mivel sok változótól függ. Gyakran ajánlják a tesztek beszerzését ahhoz, hogy a tápanyag-szinteket mérni tudjuk.

Ezt már 10 évvel ezelőtt ajánlottam:

http://sfbaaps.org/articles/barr_02.html

Ez a módszer jól működik a GH és a CO2 szintek mérésénél (de ellenőrizni kell a használat előtt) de problematikus lehet az NO3, K, PO4 valamint a nyomelemekhez proxiként szolgáló vas esetében. A szegény akvarista gyakran üldözi az egyik tápanyagot a másik után, kisebb vagyonokat költ a tesztekre és sok időt veszít a heti egy- vagy többszöri tesztelésekkel azon igyekezve, hogy meghatározza mi hiányzik. Általában végül nem sikerül rájönnie, hogy mi a hiba.

Az esetek 95%-ban a CO2 szint túl alacsony és a gondokat nem a tápanyagok adagolási szintjei okozzák. A vízcserék egyszerűen eltávolítják az ismeretleneket (változókat) az egyenletből és az ismert mennyiségek adagolásával minden héten visszaállítjuk az akváriumot az ismert szintre. Még akkor sem kell aggódni a tápanyagok kifogyásától, ha egy kissé eltérünk a normától, mivel az általam javasolt szintek magas megvilágítású akváriumokhoz kalibráltak és ha a CO2 jó állapotban van tudjuk, hogy nincs félnivalónk a vízben található tápanyagok szintje miatt az algától. Ennek ismerete jelentős flexibilitást engedélyez és egyszerű módszer arra, hogy a vízben a tápanyagok szintjét viszonylag állandóan fenntartsuk a tesztek használata nélkül. Az adagolási mennyiséget hétközben ki lehet számítani és a következő héten újrakezdeni az egészet. Chuck Gadd adagolási számológépe a kémiailag kevéssé képzetteknek jó segítség abban, hogy a különböző tápanyag-adagokat kiszámolják. Lásd itt:

http://www.csd.net/~cgadd/aqua/art_plant_aquacalc.htm

A heti 50% vízcsere és a tápozás szabályai nincsenek kőbe vésve. Ezt a metódust alkalmazhatjuk havi egy vagy kétheti vízcserékre is. Tény, hogy az eredmények pontosabbak a heti vízcserék esetén, de egy jól karbantartott akvárium többet bírja vízcsere nélkül. Az akvaristának figyelnie kell a növények egészégi állapotára és idővel csökkentheti a tápszer-adagokat az akváriuma egyedi igényeinek megfelelően.

Példa egy heti 10ppm NO3 adagolásra és a növények/baktériumok 0, 25, 50 és 75%-os felhasználására. A tápanyag-felhalmozódás maximális értéke a heti adag kétszerese. A tápanyag szinteket ez egy matematikai model segítségével írja le (köszönöm Gomer-nek) tehát miközben az EI felhasználónak nincs szüksége tesztekre egy nagyon pontos teszttel megvizsgáltuk ezeket a görbéket és azt találtuk, hogy a megfigyelések, modellek és tesztelési eredmények jól illeszkednek egymáshoz.

Tehát minden ott kezdődik, hogy közel kerülünk a stabil tápanyag-szintekhez és nem bocsátkozunk ezzel kapcsolatos „találgatásokba”.

2. Tesztelés Ez sokak komoly problémája. A tesztek sokszor annyiba kerülnek mint egy szűrő, gyakran még többe. Néhányan megengedhetik maguknak a Lamott/Hach teszteket, a legtöbben viszont nem költenek 300 dollárt erre. A K mérésére ennél olcsóbb teszt nincs. Az NO3 tesztek rendkívül problematikusak, az olcsóbb tesztek színeinek pontos meghatározása nehézkes. Színvakok számára lehetetlen használni. Sokan egyszerűen nem akarnak tesztelni vagy úgy gondolják nincs szükség tesztre. A legtöbb olvasómat nem tudtam meggyőzni a tesztelésről, bármit mondtam nekik. Sokáig én is ebben a csoportban voltam. Pont olyan jól teljesítettem akkor is mint most, de most már sokkal tudatosabb vagyok és tudom, hogy miért működnek a dolgok. Ismerem a tápanyagfelvételi értékeket és rengeteget teszteltem a régi idők óta. A heti nagy vízcserékkel kiküszöböltem bármilyen adagolási hibát és visszaállítottam az akváriumot az eredeti értékekre. Van egy viszonylag egyszerű módszerem a tesztelési gondok kiküszöbölésére, különösen az NO3 esetén. A cél a tápanyagok megfelelő határok között tartása. A tápanyagokat két csoportra bonthatjuk: a nitrát (NO3), foszfát (PO4), kálium (K) a makro tápanyagok csoportjába tartozik. A mikro tápanyagok hordozója (proxy) a vas (Fe). Van néhány speciális teszt a legtöbb nyomelem és Bór mérésére, de gyakorlatilag senki nem használja ezeket. Tehát gyakorlatilag mindenki spekulál amikor a nyomelemekről van szó, még a legvérmesebb tesztelők is.

A kiskanál (szilárt tápanyagok) vagy milliliter mérő (folyékony tápok estében) rendkívül pontos adagolást tesznek lehetővé.

A jobb kérdés talán az, hogy mennyire kell közelítenünk a tápanyagok szükséges határok között való tartásához a kitűnő növény-növekedés és algamentes akvárium érdekében?

Az „estimative index” használatával az alábbi pontosságot lehet elérni a nyomelemek adagolásánál. A pontosság tovább növelhető a szilárd tápanyagok desztilált vízben történő feloldásával a koncentrált oldat megfelelő milliliternyi adagolásával az akvárium vizébe. Ez azonban nem sokat segít az akvaristán a növények növekedése és egészsége szempontjából, pedig pont ez lenne az elsődleges cél.

(+ vagy -) 5 ppm CO2 rendben van a 20-30ppm kategóriában.
(+ vagy -) 1 ppm vagy ilyesmi eltérés megengedhető az NO3 esetében.
(+ vagy -) 2 ppm K+ eltérés elfogadható
(+ vagy -) 0.2 ppm PO4 elfogadható (?)
(+ vagy -) 0.1 ppm Fe elfogadható (?)

CO2 határok 25-35 ppm
NO3 határok 5-30 ppm
K+ határok 10-30 ppm
PO4 határok 1.0 – 3.0 ppm
Fe 0.2 – 0.5 ppm vagy több (?)
GH határok 3 fok, kb. 50 ppm vagy több

Megjegyzés:
A PO4 és Fe szintek meghatározása nehéz a többi tápanyag ismerete nélkül. Ha a No3, K és CO2 jó szinten vannak elég sokat lehet adagolni ezekből – széles határok között. Majdnem 3 ppm PO4-et adagoltam rendszeresen, hétről hétre. A növények válasza hihetelen volt.

A zöld pontalga soha nem jelentett gondot, még akkor sem, amikor magas PO4 szinteket mértem – még erős megvilágítású, Anubias-okkal telepített medencékben sem. Mostanában a nyomelemek adagolására koncentrálok. Sokan megragadtak a 0.1 ppm Fe értéknél (főleg a PMDD elmélet kidolgozói miatt). Rendben, mit mond nekünk ez a szint? Azt mutatja, hogy mennyi áll a növények rendelkezésére? Elegendő ez? Okoz a magasabb adagolás algásodást?

Egy teszt beállítása:

A saját tapasztalatomból mondom, hogy magasabb nyomelem-szintek (Fe) semmilyen módon nem járultak hozzá az algák jelentkezéséhez. Megvizsgáltam a többi tápanyag jelenlétét, mielőtt erre a következtetésre jutottam volna. Csak nagyon kevés akvarista és egyetlen akvarisztikai cég sem vette a fáradtságot, hogy ellenőrzött körülmények között nézze ezeket a szinteket. Ahhoz, hogy egy akvarista ellenőrzött körülmények között vonja le a következtetéseket egy tápanyaggal kapcsolatban, el kell azt különítenie és csak a tőle függő vátozót kell tesztelni. Ez az EI szempontjából viszonylag egyszerű dolog. Minden héten készíteni kell egy referencia-oldatot a megfelelő tápanyag-szintekkel és a következő vízcseréig közeli becslést kell végezni. Ez egy rendkívül hatékony eszköz az akvarista kezében ahhoz, hogy sok munka nélkül egy ellenőrzött környezetet hozzunk létre. Egy adott ponton túl a növények nem fognak több nyomelemet felvenni. Ugyanez érvényes a PO4-re. Ha többet adagolunk ezekből, akkor egyszerűen nem eredményez további növekedés javulást. Sok növény a fölös anyagokat is felveszi, ezt hívják „luxus-növekedésnek” olyan anyagokból mint a PO4 vagy NO3. Tehát akkor sem eredményez jobb növekedést ha a növények felveszik ezeket a tápanyagokat. Vigyázni kell, nehogy egyenlőségjelet tegyünk a tápanyag-felvétel és a növekedés közé.

Ez az a szint, ahol a felső határértéket meg kell határozni. Nincs szükség arra, hogy drága nyomelemeket hagyjunk kárba veszni. Azoknak az akvaristáknak, akiknek algásodási problémáik voltak meg kell próbálni a PO4 szintek emelését és ezzel párhuzamosan a nyomelemek adagolását is növelni. Ez jól működik még magas megvilágítási értékek mellett is. Ha egy alga-virágzás elindul, akkor erős megvilágítás mellett még hangsúlyosabb lesz a folyamat. Hosszú ideig Karl Schoeler 0.7 ppm ajánlatának megfelelően nagy adag nyomelemet adagoltam rendszeresen és úgy éreztem a szintek emelése segíthet ha az akváriumban minden rendben volt mivel a legtöbb javaslat a középutat jelentette. Karen Randall szerint több akvaristának a javasolt 10-15 ppm CO2-nél magasabb CO2 szintje volt de kevesen jelentkeztek az emelés javaslatával. Bár többször teszteltem és kerestem az összefüggéseket a tápanyag felvételre a tesztelésekkel – a tesztelési aspektust egy idő után a háttérbe szorítottam és megtaláltam a nyomelemek szempontjából célravezetőbb módszert. Máig vitázom a legtöbb akvaristával a nyomelemek adagolásáról. Soha nem féltem az alga-virágzástól főleg azok miatt a harcok miatt amelyekeet az algák ellen vívtam korábban. Rá akartam jönni, hogy mi okozza az algásodást a tengeri és édesvizi akváriumokban. Csak kevés akvarista hajlandó tönkretenni az akváriumát hogy rájöjjön az algásodás okára és ezt a folyamatot meg kell ismételni, hogy megbizonyosodjunk, nem egyedi eset volt az első és mások próbálkozásai is hasonló eredményre fognak vezetni. A legtöbbször csak akkor tesztelünk, amikor az alga már megjelent és nem azzal foglalkozunk, hogy mitől jelent meg az alga. Az alga virágzás megismétlése és beindítása tehát a kulcskérdés annak megértéséhez, hogy mi is okozza azt.

A becslés

Az akvaristák egyszerűen egy adott mennyiségű nyomelemet adnak egy ismert vízmennyiséghez (ml/nap/liter). Ha az akváriumban kevesebb növény van, kevesebb fénnyel megvilágítva ez az adagolás sűrűségén változtathat, de nem az adagolási mennyiségeken. A makro tápanyagok esetében hasonló a helyzet. Így minden egyes tápozással gyakorlatilag egy „referencia oldatot” készítünk és megbecsüljük a heti nagy vízcsere előtti egy-két alkalommal a növények tápanyagfelvételi mennyiségét. Ha kevés növény van az akváriumban vagy a megvilágítása alacsony szintű akkor a heti egy adagolás megfelelő lehet.

A csapvíz összetételének ismeretéhez fel kell hívni a helyi vízműveket és megtudni, hogy mennyi PO4, NO3, K és Fe található a csapvízben. Az adatok ismeretében a jó öreg kémiai szabályokkal vagy Chuck számológépével ki lehet számolni, hogy a teszt használata nélkül milyen adagokat kell tápoznunk a szükséges szintek eléréshez. A javasolt szintektől való kisebb eltérés sem probléma (lásd a fenti plussz és mínusz értékeket). A csapvíz összetételében lehetnek kisebb ingadozások de ha a középértékekhez közel vagyunk, akkor elég közel maradnak a tápanyag-szintek a javasolthoz. Képzeljünk tehát el egy olyan akváriumot, amiben a CO2 (pH és KH) kivételével semmit nem tesztelünk és azokat is csak néha. Minden jól növekedik. Nincsenek találgatások. Jól hangzik? Az eredmények mindenképpen. Az algamentes akváriumok ma elég gyakoriak, 10 évvel ezelőtt nem ez volt a helyzet.

Az akvaristák sok évig több-kevesebb sikerrel próbálkoztak csak aljzaton keresztüli tápozással. Az aljzat előbb-utóbb kifogy a tápanyagokból és akkor a növények szenvedni fognak. Bár meg lehet próbálni teljesen kiüríteni az akváriumot körülbelül évente egyszer vagy visszadúsítani a tápokat ezzel általában addig kell várni, amíg valami baj történik, ellentétben azzal, amit a víz tápanyag-tartalmának szinten tartásával csinálunk. Néhány alacsony megvilágítású és halakkal megfelelően benépesített akvárium képes viszonylag hosszú időn keresztül kielégíteni a növények tápanyag-szükségletét a makro tápanyagok hozzáadása nélkül is, de ez is tápozás — megfelelően alacsony mennyiségekkel történő tápozásnak számít az adott akváriumvíz CO2 koncentrációjának és a megvilágítás erőssége által kívánt szinten, de ez nem gátolja meg az algákat. Mindenki, aki már átélt egy alga virágzást és megpróbálta vízcserékkel meggátolni azt, tudja, hogy nem működik. A másik probléma azokkal, akik nem adagolnak makro tápanyagokat és nagy mennyiségű vizet cserélnek az, hogy nem tudják, pontosan mi is van a csapvízben. Ha NO3-ban és PO4-ben gazdag – mint oly sok helyen az USÁ-ban és Európában – akkor minden egyes héten, amikor nagyobb mennyiségű vizet cserélnek tápanyagokat és CO2-t adagolnak az akváriumba ezzel. Az emberek csodálkoztak, hogy miért érzik olyan jól a növényeim magukat a heti vízcserék mellett. Amikor leteszteltük a vizet magas PO4 értékeket mértünk benne. Ezen kívül csak KNO3-at adagoltam és sok nyomelemet. A magas megvilágítás és magas nyomelem-adagolás mellett sem volt egyáltalán algám, és a növények jól növekedtek. Vannak olyan metódusok, amelyek kezdetben a tápanyagokban gazdag talaj használatát javasolják, a kezdeti pár hónap után pedig lassan áttérnek a víz tápozására. Minden hosszútávú módszer végül víz-tápozás lesz kivéve, ha a talajt újratápozzák vagy az akváriumot kiürítik és újra berendezik. A talaj tápanyag-tartalmának mérése rendkívül nehéz, a víz tápanyag tartalmát viszont sokkal könnyebb mérni és könnyebb adagolni is, ezáltal stabilabb tápanyag-szinteket biztosítva a növények számára.

A módszer kiterjeszthető olyan tápanyagokra is mint a nyomelemek, PO4, de akár a KH és GH-ra is. Próbálj ki mindent, amiről úgy gondolod, hogy “tökéletes” a növényeid növekedése és egészsége szempontjából, kísérletezz. A heti nagyobb vízcserék ehhez jó alapot szolgáltatnak, mivel kiküszöbölik a felhalmozódást, a tápozási hibákat vagy a tesztelési hibákat. A (jó) tesztek nem olcsók, és sokan nem használják következetesen őket vagy nem veszik a fáradtságot a használatukra. Ez a módszer KNO, KH2PO4 és nyomelemek keverékét használja. Több féle nyomelem-keveréket is lehet alkalmazni a tápozási szokásaink kialakításánál. A KH2PO4 (fleet or generic enemas can be substituted, these are sodium phosphate based) és KNO3 nagyon olcsók, a nyomelemek viszonylag olcsók, kivéve ha nagyon nagy az akváriumod. A módszerben még az is jó, hogy a tápok világszerte kaphatóak, olcsók, gyakorlatilag ugyanolyanok, nem márkás akvarisztikai termékek, tehát sokkal olcsóbbak. Amikor azt tanácsolom Wu-nak Szingapúrban, hogy 1/4 teáskanál, 1.67 gram KNO3-at adagoljon, pontosan ugyanazt tudja adagolni, mint én itt. Viszont nem biztos, hogy ugyanazt a márkát kapja mint én egy akváriumi termék esetén. Tehát ezt a módszert világszerte lehet használni, nem csak az USÁ-ban.

A tipikus, erős megvilágítással rendelkező, alacsony halállományú akvárium adatai:
80 literes (20 gallon standard akvárium)
5.5 Watt / Gallon – 2 db. 55W-os 5000K / 8800 K fénycső)
CO2: 25-30 ppm (éjszakára kikapcsolva)
Külső szűrő
Fluorite (bármilyen porózus vasban gazdag anyag megfelelő) 7-10 cm mélyen

A tipikus tápszerezési szokások:
1/4 teáskanál KNO3, heti 3-4 alkalommal (minden második nap)
1/16 – 1/32 teáskanál KH2PO4, heti 3-4 alkalommal (minden második nap)
A nyomelemeket azokon a napokon adagoljuk, amikor nem tápszerezünk, tehát heti 3 alkalommal, 5 ml minden alkalommal.
SeaChem Equilibrum 1/8 teáskanállal a vízcsere után.

Tehát az akvarista valójában csak 3 különböző tápot adagol, KNO3-at és KH2PO4-et a vízcsere napján és utána minden második napon. A nyomelemeket a páratlan napokon adagolja. Legalább 50-70% vizet cserélj, a makro tápanyagokat utána adagold vissza, tápozz a következő napon nyomelemeket és ismételd meg elölről az egészet. A kezdeti adagokat lassan vissza lehet venni, egészen addig amíg észre nem veszed a növekedési különbségeket. Ezzel a saját akváriumodra jellemző értékeket be tudod állítani. Addig semmi mást nem teszel, mint elvesztegetsz egy bizonyos mennyiségű tápanyagot, mivel a növények szükségleténél többet adagolsz. A tápozási rutin megváltoztatása után legalább 3 hetet kell várni a következő változtatásig. Ez soknak tűnhet, de megéri rászánni az időt. Nem fog algásodást okozni, kivéve ha figyelmen kívül hagysz valamit, pl. a CO2-t vagy nem adagolsz megfelelő mennyiségű KNO3-at. Ez a két tényező felelős az algásodások 95%-áért. Ha a növények igényeire koncentrálsz, az algák már nem jelennek meg. Remélem, ez segíteni fog és sok csalódást megelőz. Az akvarista ezek után az akvárium berendezésére és a növények nevelésére figyelhet ahelyett, hogy az algák kiölésén fáradozna. Az akvaristának nem kell a heti vízcserékhez ragaszkodina, vagy az 50%-os mértéket betartania. Ez pusztán arra jó, hogy a tápozás mértékét a mindenkor adagolt tápanyag kétszeresére állítsa be, ezzel biztosítva azt, hogy semmi nem lesz 2x nagyobb arányban eltérő mértékben jelen a célértéktől.

1. PÉLDA Feltételezzük, hogy 10 ppm NO3-at adagolsz hetente az akváriumba. Feltételezzük, hogy 50%-os vízcseréket végzel, hetente. Ha kiszámolod a következő eredményekre jutsz:

Ha semmit nem használnak fel a növények ebből, akkor maximum 20 PPM gyűlt össze.

Ha 25%-ot használnak fel, akkor maximum 16 PPM.

Ha 50%-ot használnak fel, akkor maximum 13.3 PPM

Ha 75%-ot használnak fel, akkor maximum 11.4 PPM

Egy 25%-os heti felvétel esetén a koncentráció nem 15 ppm lesz, mivel az előző héten felgyülemlet tápanyagot is figyelembe kell venni.

A tápanyagok eltávolításának gyakorlati grafikus modellje a koncentráció és idő függvényében:

(szerk:…lásd az eredeti angol nyelvű szöveget további tudományos kísérletek eredményéhez, a leírtak új információkat nem tartalmaznak, csak a már leírtakat erősítik meg…)

Bár sok könyv és cikk az ellenkezőjét sugallja, a magasabb tápanyag szintek és alacsony megvilágítás drámai növény növekedést eredményezhet. Csak annyit kell tenned, hogy kipróbálod magad is ezt. Az ilyen könyvek és cikkek elméleti kijelentéseit soha nem támogatja gyakorlati vizsgálatok eredménye és publikálásuk.

Az EI alkalmazása rendkívül egyszerű és olcsó. Ez egy egyszerű művelet és gyakorlatilag csak CO2-vel kapcsolatos problémák fogják befolyásolni az akváriumot és növényeket, a CO2 kivételével minden tápanyaggal kapcsolatos problémát kizárva.

(szerk.: …referenciák sora….)

Hogy tetszett?

Tetszett
0
Imádtam
0
Nem is tudom...
0

Szintén kedvelheted

73 Hozzászólások

  1. Hát igen,elég mélyen belement a szerzö a témába de egy kicsit hasonlit a Nesze semmi fogd meg jol-ra:D Addig amig az átlag akvarista egész életében nem fogja megtudni hogy milyen összetevök vannak az 50 forintos Neptun növénytápban meg az élesztös Co2-nál nem telik neki jobbra addig senki sem fog ppm-eket számolni és szobrot emelni Tom Barr-nak:D

  2. NEm olvastam végig mert nem nagyon izgat ez a téma mg sztem meg se érteném 13 éves lévén, engem a narancs szöveg szín nagyon zavart mert olyan volt mintha vibrálna a betű :S

  3. Bokman, egyébként igazad van. Sajnos. De ha elkezd algásodni, akkor két megoldás lesz. Vagy vesz egy algagátló löttyöt a bótba, vagy kérdez valki okosabbtól,…
    Ez a cikk az okosabbnak szól. Nem biztos hogy szentírás, de elgondolkodtató.

  4. Inadsz,

    A fehér sokkal zavaróbb volt.

  5. Állítsd át feketére, akkor senkinek sem fogja bántani a szemét. 😛

  6. Üdv!

    Ez egy NAGYON komoly kis cikk, és igencsak elgondolkodtató. Részemről megvagyok győzve, már csak a fenti nevek láttán is. Biztos, hogy kipróbálom a dolgot. Nagyon jó az oldal, még sok hasonlót szeretnénk:D

  7. Na, lassan kidobom az összes tesztemet. 🙂
    Az angol srácokkal összeraktuk a 20 literes akváriumom EI alapokon álló tápozási módszerét és készítettünk egy excel táblát a tápanyag-koncentrációk becsült értékének kiszámítására. Most csak az NO3 (nitrát) értékek kiszámítását írom ide, de ez alkalmazható bármely tápanyagra.

    1. Akvárium mérete: 20 liter

    2. Vízcsere: két naponta 50%.

    3. Tápszer: TPN+

    4. TPN+ gyári adagolási javaslat: 5ml / 50l / hét. James a http://www.theplantedtank.co.uk oldalon kiszámolta, hogy 5.9ppm NO3 hozzáadását jelenti hetente.

    5. George Farmer és SuperColey1 is hasonló napi adagolást javasolnak: 2ml/1WPG/100l/nap. Ez alapján 2.08 ml/nap adagolásra jutottam.

    6. Kiszámoltam, hogy mennyi ppm NO3-at ad ez az akváriumomba. Gyárilag 2ml/hét 5.9ppm NO3 hozzáadását jelenti. Én 7x2ml=14ml mennyiséget adagolok. Egy hármasszabállyal kiszámolható, hogy heti 41.3ppm NO3-at adagolok, azaz napi 5.9ppm NO3-at (jé, ez pont annyi, amennyit a Tropica hetente javasol! 🙂 )

    7. Utánanéztem a vizmuvek.hu oldalon és arra jutottam, hogy átlagban a Budapest és környéke csapvíz 11.8ppm NO3-at tartalmaz.

    8. Kiszámoltam az akváriumban található NO3 elméleti mennyiségét (hogy miért elméleti, a végén kiderül):

    a. Első nap: feltöltöm csapvízzel (klór és nehézfém kezelés – Easy Life) az akváriumot. 11.8 ppm NO3 van benne.

    b. Első nap még mindig: adagolok bele TPN+ tápszert. Összesen 11.8+5.9=17.7 ppm NO3 lesz a vízben.

    c. Második nap: vízcsere. A fele víz 17.7 ppm a másik fele (csapvíz) 11.8ppm NO3-at tartalmaz. (17.7/2)+(11.8/2) = 14.75 ppm az eredmény. Megvárom, amíg a PH-t kicsit leviszi a CO2 és még a fények bekapcsolása előtt hozzáadagolok TPN+ tápszerből 5.9ppm-et. Így a vízcsere napján 14.75+5.9=20.65 ppm NO3 van a vízben.

    d. Harmadik nap: az előző napi vízhez további TPN+ adagolás 20.65+5.9=26.55 ppm.

    e. Negyedik nap: vícsere, a képlet ugyanaz, mint a c. de már a d. kiindulási értékekkel.

    stb. stb.

    Azért írtam, hogy ez ideális eset, mert nem veszi figyelembe a növények NO3 felvételét és nem veszi figyelembe a halak és egyéb bomló anyag bakteriális lebontása által az akváriumban és szűrőben képződő NO3 szinteket. Viszont még ezekkel együtt is bármely párezer forintos tesztnél pontosabban meg tudom határozni az EI alapján, hogy mennyi NO3 van a vízben.

    Ez csak leírva bonyolult. Aki kéri, küldök neki erről mail-ben egy rendkívül egyszerű excel számítást, ami úgy néz ki, hogy:

    Az A1 cellába írd be, hogy “11,8”
    Az A2 cellába írd be, hogy “=A1+5.9”
    Az A3 cellába írd be, hogy “=(A2/2)+(11.8/2)+5.9”

    Idézőjelek természetesen nem kellenek. Ezek után jelöld ki az A2 és A3 cellákat együtt. A kijelölés jobb alsó sarkában fogd meg a kis kockát és húzd le 30-40 sort. Látni fogod, hogy az értékek egy idő után beállnak.

    A képlet heti vízcserére és napi vagy kétnapi adagolásra is egyszerűen módosítható. Példa napi adagolásra és heti 50% vízcserére, ugyanebben az akváriumban:

    Az A1 cellába írd be, hogy “11,8”
    Az A2 cellába írd be, hogy “=A1+5.9”
    Az A3 cellába írd be, hogy “=A2+5.9”
    Az A4 cellába írd be, hogy “=A3+5.9”
    Az A5 cellába írd be, hogy “=A4+5.9”
    Az A6 cellába írd be, hogy “=A5+5.9”
    Az A7 cellába írd be, hogy “=A6+5.9”
    Az A8 cellába írd be, hogy “=(A7/2)+(11.8/2)+5.9”
    stb. (jelöld ki az A2-A8 cellákat és húzd le sokat….)

    🙂

  8. Ez szép és jó, de szerintem semmit nem mond. Ugyanis az elég erős hibája a modellnek, hogy nem veszi figyelembe a növények NO3 felhasználást, lévén növényes akváriumokról van szó, így ez egyáltalán nem elhanyagolható.

  9. Szentgyo, te olvastad a narancssárga szöveget? 🙂

  10. Hát nem egészen egyértelmű, abban amit az NO3 felhasználásról ír:

    NO3 1-4 ppm, de most ez mi??? 1-4 ppm/növény? Vagy a komplett “akváriumnak” ennyi? Amit elég erősen kétlek, mert egy afrikai sügeres akv vsz kicsit kevesebb NO3 at vesz fel, mint egy mohákkal telerakott akv.

    Szerintem ez egy nagyon szép írás, biztos remek diplomamunka, vagy disszertáció volt, de a gyakorlati hasznát nem igazán látom. Lehet csak én nem fogtam fel, de azt hiszem, hogy maradok a jó kis csepegtetős tesztemnél, nincs szükségem tizedesjegy pontosságú NO3 értékekre (amit továbbra is kétlek, hogy ezen módszer alapján meg lehet határozni.)

  11. osztom szentgyo véleményét, majdnem szóról szóra ezt akartam írni én is. Annyit még hozzátennék, hogy szerintem egy átlagos akvaristának nem hiszem, hogy ideje/energiája/kedve/kitartása lenne – főleg egy nagyobb akvárium esetén – kétnaponta lecserélni a víz 50%-át…

  12. szentgyo !

    Az EI leírásából világos, hogy nem arra törekszik, hogy “elegendő” tápanyag legyen az akváriumban, hanem arra törekszik, hogy SOHA NE FOGYJON KI semmi, bármilyenek is legyenek a körülmények.

    Hogy lehet annyit adagolni, hogy ne fogyjon ki semmi, hiszen, ahogy szentgyo is írta lehet az mohás vagy lehet az sügéres akvárium is???

    Úgy, hogy – ahogy a leírásból kiderül – Barr úgy állította be az értékeket, hogy több – sok tápanyagot felhasználó – növényfajtával sűrűn telerakott növényekkel (maximális tápanyagfelvétel) akváriumon tesztelte a mennyiségeket.

    Még egyszer leírom: a módszer lényege, hogy SOHA NE FOGYJON KI semmi, bármilyenek is legyenek a körülmények.

    Felgyülemleni sem fog semmi, mert a heti 50%-al mindig visszaállítom az eredetibe a mennyiségeket.

    Az 1-4ppm NO3-at pedig egy rendkívül erős megvilágítással és CO2 befecskendezéssel rendelkező sűrűn ültetett növényes akvárium egészére írta. A sügéres nyilván az 1 alatt lesz, de ez nem is lényeges, mert több NO3 mindig lehet a vízben (lásd fent)!

    oRphEus !

    A kétnaponta esedékes 50% vízcserék csak a Nano akváriumok esetében javasoltak, és csak a bejáratás idején. Később én is át fogok térni a heti 2 vízcserére, majd (ha a rendszer engedi) a heti 1-re.

    A nagyobb akváriumoknál a heti 50% elég. Ezt rendkívül gyorsan el lehet végezni egy itt leírt módszerrel:

    http://ukaps.org/forum/viewtopic.php?f=20&t=1729

    Ehhez persze el kell fogadni azt, hogy nem kell a halaknak és növényeknek az ozmóvíz meg mindenféle hókuszpókusz és el kell fogadni azt, hogy nem gond, ha csak a vízcsere után közvetlenül az akváriumba adagoljuk a klórmentesítőt. A szűrőt a csere idejére pont emiatt célszerű kikapcsolni. A fenti módszerrel Paulo 13 perc alatt cseréli ki a 125 literes akváriumvíz 50%-át!

  13. Feltettem a UKAPS-re (ingyenes reg. után látható csak) egy EI tápanyag-adagolást segítő excel táblát. Nézzétek meg:

    http://ukaps.org/forum/viewtopic.php?f=11&t=915

  14. Nem tudja valaki hol lehet az ukaps-os linken látható (http://i11.photobucket.com/albums/a178/clarklawson/2008-07-30004.jpg) csatlakozót kapni, vagy valami hasonlót amivel rá lehet applikálni a slagot a csapra? Sajnos a csapok szűrője finom-menetes így a “normális” csatlakozókat nem lehet rárakni, szerelvény boltba meg nem tudtak segíteni…

  15. Zbacsi, én nem tudom.

    Nekem is az a problémám, hogy nem tudom majd a csapra rátenni a slagot a vízcseréhez. Ezért úgy döntöttem, hogy a mosdókagyló alatti fali csatlakozókat fogom “leipszilonozni” és onnan fogom a vizet elvezetni. Vagy kicserélem a csaptelepet. 🙂

  16. “Mitől jelenik meg a barna alga”- szólt a kérdés, egy kedves barátom szájából. Itt jegyezném meg, hogy tudván milyen maximalista és kötekedő alkat, kérném felsorolni az összes lehetséges okot, hogy tolmácsolhassam neki. Ugyanis nem hajlandó egyetlen ember szavára adni.

  17. Zbacsi, Keymaker. ilyen cuccot Bricoban vettem tavasszal. ket dolog kell. egy sima menetes elem amit a csapod veget lecserelve feltekerhetsz. ez kivulrol ugy van megmunkalva hogy a slag gyorscsatlakozoja ramegy. erre aztan mar racsatlakoztathatod a gardenas gyorscsatlakozos cuccot. par ezer forintert jutottam hozza. a nagy 240-es aksimat igy slagoztam fel amikor telepitettem 😉

  18. Viktorlantos,

    Remek tipp, köszi!

    deck,

    A válasz röviden: gáz van az egyensúllyal az akváriumban.

    Hosszabban: attól, hogy az akvárium még új, a vízben található szilikátok (ezzel egyesek vitatkoznak) és ammónia (!!!) indítja be a virágzását vagy a megvilágítás kevés. A kijelentés második részével azonban vigyáznék, mert a növények tápanyag-felvételi igénye miatt egy induló akváriumban (ha a növények fényigénye lehetővé teszi) kifejezetten ajánlatos a gyengébb 1-2wpg megvilágítás.

    Egy erősen megvilágított de még nem bejáratott akváriumban szinte biztosan megjelenik a barna alga, de az egyensúly beállta után viszonylag gyorsan el is tűnik. Mivel folyamatosan kísérletezgetek, és eleve erős megvilágítással kezdtem a bejáratást (hogy hamarabb jelentkezzenek a problémák), ezért eddig minden setup-omban megjelent… Hiába lep be mindent és ronda, szerintem az egyik legveszélytelenebb algafajta. Apropo: az Otocinclus és garnélák szívesen fogyasztják.

    Ha egy bejáratott akváriumról van szó, akkor rendet kell vágni az ammónia eltávolításával: rendszeres vízcserék, porszívózás, szenvedő levelek vagy növények eltávolítása, szűrő takarítás, nagyobb szűrő vásárlása megfelelő töltettel ahhoz, hogy gyorsabban bontsa le az ammóniát, kevesebb hal tartása, stb.

    Mondd meg a barátodnak, hogy ezt dokumentálható módon, saját tapasztalatok alapján már hárman mondjuk. James, Clive és -ami a legkevésbé fontos – szerény személyem. 🙂 Elég lesz?

  19. keymaker egyebkent ez egy gardena dolog. szoval ott keresd.

  20. Keymaker:

    Azt hiszem, ennyien már elegen leszünk 😀 Köszönöm a kimerítő válaszod. Egyébként új az akvárium, de nincs benne még semmilyen alga, csupán felvetődött.

  21. Sziasztok!
    Kezdő akvaristaként szeretnék tanácsot kérni tőletek!Régóta van aksink itthon,de mindig is gondban voltam a vizinövényekkel.Régóta idegesített,hogy rendszeresen kipusztultak,pedig próbáltam gondjukat viselni.Mióta rátaláltam erre a nagyon informatív blogra(Köszi Nigro!),szinte minden cikket elolvastam,és rájöttem,hogy gyakorlatilag mindent rosszul csináltam.Másfél hónapja újból nekirugaszkodtam,került élesztős co2,több tápanyag és több világítás is az akváriumba,de ezzel együtt egy sor más probléma is melyeket szeretnék megoldani,de sajnos az erre szánt keretem nem túl bőséges.Ennek fényében szeretném a véleményeteket kérni az alábbi dolgokban.
    Mivel rájöttem hogy a gyári 54 literhez adott tetővilágítás kevés,kényszerűségből hozzápótoltam egy T4-es “konyhai” vékonyka fénycső armaturát mely 12 wattos.Ezt ideiglenesen az etetőnyíláshoz tettem.A gyári 15wattos egy phillips aquarelle.Számításom bejött,a növények is megugrottak,eltűnt a barna alga,de megjelent a zöld majd a még gusztustalanabb fonalas alga is.Tudom,a mezei fénycső nem a legjobb,de a gyári tetőbe hogyan tudnék még egy 45 centiset beleaplikálni??
    Vegyszerezni is csak a végső esetben szeretnék,mert van négy RC garnélám,és félek,hogy egy algaírtás betenne nekik…Az elsötétítést nem merem…Van esetleg olyan szer melyet a garnélák kibírnának? Elég a 27 watt egy 54 litereshez?

    Próbálok belinkelni ide a fotókról hivatkozást,remélem sikerül:
    http://www.moszkvicsklub.hu/aksi/1.jpg
    http://www.moszkvicsklub.hu/aksi/2.jpg
    http://www.moszkvicsklub.hu/aksi/3.jpg
    Szeretnék segítséget kérni a növények beazonosításához is.
    Egyébként hetente cserélek 10 liter vizet,mely felerészben csapvíz,felerész ioncserélt víz.Tápoldat Sera florena heti 15ml
    Szűrő csak egy Shark 1 belső,co2 élesztős palackos,sera tartós teszt szerint mindig elegendő az oldott mennyiség.Világítás napi 13-14 óra.
    Vízteszt legutóbb: Ph 7,2-7,4 KH 8-9, GH 11-12
    Köszönöm előre is a segítségeteket,válaszok az info(kukac)moszkvicsklub.hu-ra is jöhetnek!

  22. Először is üdv a csapatba. A világítást szerintem annak keretében változtasd, hogy milyen növényeket szeretnél tartani és mennyi gondolod komolyan, hogy mindent szinte elölről kezdesz. HA elolvastad az összes cikket ahogy írtad akkor láthatod, hogy nem használunk vegyszereket, hanem az algásodás okát keressük meg. A világítás az nagyon sok nálam 11 óra, de sztem ez pont elég, azzal, hogy tovább világítasz nem les jobb senkinek.

  23. Inadsz jól mondja. Annyit hozzátennék még, hogy a fonalalgád staghorn alga. Az oka: kevés, vagy fluktuáló CO2 és nem megfelelő tápozás.

    Meg fogod tudni szüntetni, ha a következőket betartod:

    – EI alapján történő tápozás + Easy Carbo (vagy Excel).
    – Az érintett levelek kíméletlen eltávolítása (ha kell az egész növényt).
    – Vízcserék, vízcserék, vízcserék. Adagolás utána rögtön.
    – 30 ppm CO2 a világítás felkapcsolása pillanatától a végéig.
    – Türelemmel leszel 2-3 hónapig, a fentieket betartva.

    Ezekből a CO2 a legtrükkösebb, képzeld, nálam pl. 13.00-kor kapcsolódnak be a fények, de ugye már reggel valamennyi minimális fény érte az akváriumot (messze van az ablaktól) de annyi már elég volt ahhoz, hogy a fotoszintézis és a CO2 hiány jelentkezzen és megjelent a Staghorn. Először 12.30-ra állítottam be a CO2 bekapcsolást, aztán 11-re. Ma 9.30-tól már megy… Neked még nehezebb dolgod lesz az élesztős módszerrel. Bár soha nem próbáltam, el sem tudom képzelni, hogy hogyan lehetne 30ppm-et a halak és garnélák megkárosítása nélkül úgy fenntartani, hogy éjszaka ne legyen sokkal több.

    Máig olyannyira tartok ebben a kis akváriumban a CO2 fluktuációtól, hogy pl. a 80-90%-os vízcseréket nem is merem a foto időszak alatt vagy közvetlenül előtte elvégezni. Általában reggel 9-10-kor cserélek vizet, hogy a “lámpafel”-re már tudjon visszadúsulni.

  24. Hát köszönöm szépen inadsz és keymaker!Valami hasnlóra számítottam én is…
    Akkor ezek szerint a sera-féle co tesztet kenhetem a hajamra?Eddig nekem mindig jó értéket mutatott,attól az egy kivételtől eltekintve,mikor a palackom kupakján elszelelt a co,de akkor reggel mindjárt láttam a reagens színén,hogy kevés.Az élesztős megoldás behelyezése előtt soha nem tapasztaltam,hogy a növények “gyöngyöznének”,most ontják magukból az oxigént,és nőnek is rendesen.Ebből arra következtettem,hogy optimális a tápanyag és fény mennyiség.Úgy látom,hogy az algáknak is optimális.:-(( Álmomban sem gondoltam volna,hogy ennyire pengeélen kell táncolni egy kristálytiszta,dús növényzetű akváriumért…
    Köszönöm mégegyszer,és próbálom megvalósítani az ajánlásaitokat!

  25. Én nem gondolom, hogy pengeélen kéne táncolni. Csak ideális feltételeket kell teremteni. Ez viszont egy viszonylag tág, tól-ig határ.
    Az 54-esbe akár 55W-ot is tudsz csinálni, ha Power Compact-ra cserélsz. Ha olvastad a bejegyzéseket, akkor láthattad, hogy nekem is van egy 54 literesem, amiben így van megoldva a világítás.
    Ebben az akváriumban 0 alaga van! Még az üvegről sem kaparok semmit. A titok nyitja, még számomra is titok :-).
    Viszont. Külsőszűrő 10X-es óránkénti forgatással, sok növény, tápozás, CO2 és heti 50% vízcsere (nem feltétlenül lágyvízzel). Ez biztos, hogy fontos.
    Végül még két fontos szereplőd hiányzik. Egy (valódi) Sziámi algaevő és pár amano garnéla. Meglátod, rendet vágnak ripsz-ropsz.

  26. Köszi Nigro a jótanácsokat!Első lépésben vásároltam egy eheim 2213 külsőszűrőt,remélem ez is sokat javít majd.Még várom a postát,addig zaklatnálak pár felmerülő kérdéssel:
    Ezt a power compactot (Osram?) te hol vetted?A holuxnál nem találom,csak Tungsramot.
    Másik kérdésem,hogy Amano garnélát hol lehetne kapni pesten?Sziámi algaevő van az aquadeponál,azt tudok venni.Válaszod előre is köszönöm!

  27. A csövet egy Osram mintaboltban vettem a Széna téren. Amano garnéla hol van szinte mindenhol, hol nincs sehol. Most én sem láttam, de érdemes keresni, mert sokszor szokott lenni.

    A növényed jobbról balra:
    Sagitaria
    Vallisneria
    Amin az alga van, az Echinodorus, meg még a többi is, ami hátul van.

  28. Megesküdtem volna,hogy az algás az egy Anubias…
    Köszi az infókat!

  29. Sziasztok!Ti milyen és mennyi anyaggal pótolnátok egy 300 literes nővényes aksiban azt az anyagot amit a halak termelnek?Természetesen co2 megy,hal nincs ,nem is akarok.
    Közepesnél kicsit nővényesebbnek mondanám.Táp Conlin,világítás ok.Üdv

  30. Sziasztok!

    Én eddig gyári tápokat használtam, de gyakran előfordult, hogy vízcserekor hiába tartottam be az ilyenkor előirtakat, mégis beindultak az algák. Valószínű, hogy a denitrifikáló, vagy inkább (ammóniátlanítónak mondanám) baktériumok bármilyen óvatos vízcsere esetén is megsínylik a változásokat.
    Ha jól értem az E.I. módszer helyettesíti a baktériumok munkályát, Így nem jelent gondot ha alacsony szinten van a jelenlétük. Ekkora mérvű állandó vízcsere mellett, nem tudom elképzelni, hogy a biológiai szűrés is intenzív legyen. (de talán nincs is rá szükség?!..)

    Mi a véleményetek? Üdv.

  31. ha ugy erzed a bakteriumokkal van gond ezen segithetsz. a kereskedelemben kaphato bakteriumkulturakat akkor is javasoljak ha valamiert megfogyatkozna az allomany. probaltad hogy rasegitesz egy Sera Safestart vagy JBL Denitrollal (hogy csak a boltokban kaphatoakat mondjam)?

  32. Köszönöm a tippet, igen serra nitrivec-et szoktam használni, és tényleg jó.

    De arra akartam kilyukadni, hogy a hagyományos tápsózás, és az E.I. módszer közötti különbség, leírható-e úgy szerintetek, hogy az egyik alapvetően a biológiai szűrésre épít, a másik pedig mesterségesen küszöböli ki az ammóniát? Vagy az egész egy rossz megközelítés.

    Üdv.

  33. A nagy vízcsere nincs hatással a szűrőben lévő baktériumokra. Elég nagy baj lenne, ha az ammóniát a vízcserével szeretnénk eltávolítani. A jó szűrés alapvető, hiszen az ammónia spikeok miatt az átalakuló algaspórák tápdús környezetben találják magukat, így aztán hamar szétterjednek. A nagy vízcserék a táp-túladagolás miatt kellenek, hogy egy ismert állapotba álljon vissza a rendszer, másrészről ha már jelen van az alga, akkor a spórák számát is korlátozza, ezért ajánlott algásodás esetén (illetve az akvárium indításakor) heti többszöri vízcsere.

  34. Köszönöm szépen. Elnézést az E.I.-sektől, kicsit provokatívan tettem fel a kérdést, de így kaptam választ arra, hogy meg tudok-e barátkozni ezzel a módszerrel.

    Asszem maradok egy köztes úton. Nekem szimpatikus, hogy a így felszínre kerül sok pontatlanság, és az ember kezd tisztábban látni, de számomra sérül az a idea, hogy a természetre bizzuk az egyensúly kialakulását.
    Persze egy akváriumnál mindig mesterséges állapotról beszélünk, de inkább résztvevője, mint előidézője szeretnék lenni ennek a bizonyos egyensúlynak.

    Üdv.

  35. fizimiska: “Ti milyen és mennyi anyaggal pótolnátok egy 300 literes nővényes aksiban azt az anyagot amit a halak termelnek?Természetesen co2 megy,hal nincs ,nem is akarok.”

    Bocs, hogy csak most válaszolok, nem láttam a bejegyzésed. (Az IE alatt valahogy egyébként sem hajlandó megjeleníteni ennek az egyetlenegy cikknek a hozzászólásait).

    Tekints akkor az akváriumra úgy, mintha a “fishless cycle” – azaz bejáratás – közepén lennél folyamatosan. A tápanyagok adagolása és szokásos vízcserék mellett esetleg háztartási ammónia hozzáadásával vagy napi egy csipet haltáp adagolásával adhatsz enni a baktériumoknak. De én ezt is elhagynám, csak tápoznék EI alapján, működnie kell.

    Az EI nem számol a halak által termelt vagy a növények által felvett anyagmennyiségekkel. Nyugodtan adagolható tehát szerintem mintha “mise történt volna”. 🙂 Ja: nem tapasztalatból beszélek, viszont kíváncsi vagyok a tapasztalatodra.

    baropeter: “Valószínű, hogy a denitrifikáló, vagy inkább (ammóniátlanítónak mondanám) baktériumok bármilyen óvatos vízcsere esetén is megsínylik a változásokat.”

    A szűrőben vagy az akváriumban található denitrifikáló baktériumok csak abban az esetben sínylik meg a vízcseréket, ha nem használsz klórtalanítót. Egyes akvaristák a klórtalanítót pl. egyenesen az akváriumba öntik vízcsere közben és után, és még így is rendben van a baktériumkultúra.

    baropeter: “Ha jól értem az E.I. módszer helyettesíti a baktériumok munkályát, Így nem jelent gondot ha alacsony szinten van a jelenlétük.”

    Nem, nem érted jól. Az EI nem helyettesíti a denitrifikáló baktériumok munkáját. Az EI egy növény tápszer adagolási módszer és támasz. A nitrifikáció folytán keletkező NO3-at pl. nem is veszi figyelembe.

    A baktériumok “beállt” – magas – szintje elképesztően fontos az alga virágzás megfékezése szempontjából. Adagolhatsz akárhogyan, nyomathatod akárhogy a CO2-t, ha nem távolítod el egy kevés baktériumot tartalmazó akváriumból az ammóniát szűréssel ÉS vízcserékkel, akkor LESZ algád.

    baropeter: “Ekkora mérvű állandó vízcsere mellett, nem tudom elképzelni, hogy a biológiai szűrés is intenzív legyen. “

    A vízcseréknek semmi köze sincs a baktériumokhoz. Ezek ugyanis nem a vízben, hanem a növényeken, köveken, aljzaton és a szűrőben tenyésznek.

    baropeter: “a hagyományos tápsózás, és az E.I. módszer közötti különbség, leírható-e úgy szerintetek, hogy az egyik alapvetően a biológiai szűrésre épít, a másik pedig mesterségesen küszöböli ki az ammóniát?”

    Nem!

    Zbacsi: “Elég nagy baj lenne, ha az ammóniát a vízcserével szeretnénk eltávolítani.”

    Hát pedig ez az egyik fő célja a vízcseréknek. Egy éppen bejáratás alatt lévő akváriumban különösen. Az ammóniát termelő lebegő vagy lerakódott apró szilárd bomlástermékek eltávolítása az egyik fő cél. Attól, hogy kereskedelmi teszttel nem mérünk ammóniát a vízben, attól még az alga virágzáshoz pont elegendő mennyiség is lehet a vízben. A jó szűrő nyilván teszi a dolgát, de segíteni kell neki.

    A hozzászólásod többi részével tökéletesen egyetértek.

    Még egy érdekes adalék a vízcserékhez: egy bejáratott akvárium esetében több általam nagyra tartott akvarista is azt tapasztalta, hogy a heti 80-90% vízcserék valahogy “instabillá” teszik az egyensúlyt. Más általam nagyra tartott akvaristák ezt saját példájukkal cáfolják, na erre kössetek bogot. 🙂

    baropeter: “Persze egy akváriumnál mindig mesterséges állapotról beszélünk, de inkább résztvevője, mint előidézője szeretnék lenni ennek a bizonyos egyensúlynak.”

    Nyilván, lehet ezt filozofikusan is megközelíteni, de egy tény: a high-tech növényes akvárium látványvilágát szerintem a klasszikus egyensúlyra törekvő nézetekkel egyszerűen nem lehet megverni. Az erős megvilágítás, a buja friss-zöld növényzet látványvilágát az old-school követőinek még nem sikerült nálam überelnie. (Vannak szép köztes állapotok azért…)

    Egyébként nyilván az egész egyéni ízlés kérdése.

  36. keymaker:
    Hát pedig ez az egyik fő célja a vízcseréknek. Egy éppen bejáratás alatt lévő akváriumban különösen. Az ammóniát termelő lebegő vagy lerakódott apró szilárd bomlástermékek eltávolítása az egyik fő cél. Attól, hogy kereskedelmi teszttel nem mérünk ammóniát a vízben, attól még az alga virágzáshoz pont elegendő mennyiség is lehet a vízben. A jó szűrő nyilván teszi a dolgát, de segíteni kell neki.

    Természetesen az ammóniát termelő bomló levelektől, kajamaradványoktól, mulmtól stb. vízcserével célszerű megszabadulni. Érdemes porszívózni, fellegyezni az aljzatot stb. Én nem erre gondoltam. Egy beállt szűrő esetén az ammónia (közel) 0, hiszen ha megnő, akkor ezt a bacik lereagálják és az új szinthez alkalmazkodnak (elszaporodnak).
    Ha a teszt pontos lenne az sem hordozna sokkal több infót, mert ha konstans(kicsi) az ammónia szint az nem okoz problémát, ellenben ha ingadozik…

    baropeter:
    Én eddig gyári tápokat használtam, de gyakran előfordult, hogy vízcserekor hiába tartottam be az ilyenkor előirtakat, mégis beindultak az algák.

    Véletlenül nem közvetlen lámpaoltás előtt (vagy fotoidőszak közben) cserélsz vizet? Nálam régen ez okozta a problémát, feltehetőleg az ingadozó co2 miatt.

  37. Zbacsi,

    Akkor ebben is egyetértünk. 🙂

    Tanulságos lenne megmérni egy jobb teszttel, hogy hogyan változik az ammónia-szint egy beállt akváriumban. Majdnem biztos vagyok benne, hogy időről időre előfordulnak kisebb spyke-ok.

    Érdekes, hogy azt írod a lámpaoltás előtti vízcserék nem javallottak a saját tapasztalataid szerint is. Némileg ellentmond azzal, amit a UKAPS-en Clive állít, hogy a CO2 ingadozás a növények szempontjából a foto időszak végén kevésbbé káros, mint a foto időszak elején. Az ő tapasztalatai szerint, a fények bekapcsolásakor és az első pár órában kell megfelelő CO2 szintet biztosítani, hiszen ekkor a legnagyobb a növények szénigénye. A végén kevésbé számít.

    Én egyébként pont ezért reggel szeretek cserélni vizet. Utána bekapcsol a CO2 és “feltölti”. Nálam is előfordult, hogy közvetlenül a foto időszak előtt értem rá a vízcserére, és az eredmény azonnali algásodás volt a 20 literben.

  38. Karácsonyra kapott akváriumomban kétszeri algásodását követően talán rátaláltam a helyes útra és köszönöm nektek a segítséget. Nem is segítség hiszen a ti tanácsaitok alapján próbáltam a helyes mederbe terelni a dolgokat. Talán a kulcs nálam a korai, világítás előtt 2 órával indított CO2 és a Easy carbo adagolás jelentette.
    Szeretném megköszönni és emelni kalapom ezen társaság előtt, akik önzetlenül csinálják ezt a web oldalt, természetesen elsősorban Nigro előtt. Manapság ritka az ilyen önzetlen munka, a mai pénzéhes társadalmunkban.

  39. Bocsánat, el lett írva: lámpaoltás -> lámpák felkapcsolása.

    Más: Meguntam a méregdrága, rablás kategóriájába tartozó sera, jbl vízkezelőket, mivel egy hónapban elmegy egy flakonnal. Tudtok erre valami jó alternatívát?
    Esetleg ez:
    http://www.aquadepo.hu/shop/product_info.php?cPath=57_73&products_id=3241

    Újabban egy porlasztós kerti locsolófejjel szoktam feltölteni az aksit, és mintha érződne a klórszag, de lehet csak placebo 😀 vízkezelőt most már nem adagolok, a halakon nem látszik semmi változás a vízcsere után/közben. Mennyi klór távozhat így? egyáltalán ér valamit?

  40. Őszintén szólva régóta nem használok semmilyen klórmentesítőt,még más szereket sem.Csak tápokat.A halak még eddig nem tiltakoztak.A szűrőben van zeolit,az kiszűri a más káros anyagot is szerintem.Persze a tápot is , de azt pótolom.

  41. ÉN se használok semmilyen vízkezelőszert. 1–2 napig hagyom állni a vizet és kész, a halak eddig nem mutattak ellenkezést és szerintem felesleges ilyen szereket használni.

  42. Ha már itt napi ritmusról van szó, meg szeretném kérdezni, hogy mikor adjátok a tápot? Én most azt csinálom, hogy a carbo lámpa oltás elött kerül a vízbe, a táp (napi adagolásról van szó) pedig este. Van ennek értelme, vagy mindegy? Nehéz ugye ezeket tökéletesen azonos kontrol aksi nélkül tesztelni.

  43. Ha valaki teheti, a legjobb megoldás az, amit inadsz is csinál. 1-2 napot “pihenteti” a vizet, ezalatt a klór eltávozik a vízből, valamint a hőmérséklete is szobahőmérsékletű lesz. Ezt ugye nem mindenki teheti meg nagyobb akváriumoknál, mondjuk 50%-os vízcserénél.
    Az a helyzet a klórral, hogy ha valaki nem pihenteti a vizet és közvetlen a csapvizet az akváriumba tölti/engedi, a klór 1-2 órán belül teljesen távozik, a vízforgatás miatt. Én is így végzem az 50-60%-os vízcseréket a tenyészetben, mivel nagyon macerás és szinte kivitelezhetetlen számomra annyi állott víz tárolása. Persze a szűrés és levegőztetés megy ezerrel. Halaknak semmi bajuk (sőt) a közvetlen csapvíztől, pedig kb 15 fokos a víz ilyenkor.
    Szóval klórtalanító használatát nem tartanám feleslegesnek, de mivel én problémát (több év alatt!) nem tapasztaltam e nélkül, így én nem használok.

  44. Hát nem tudom…

    Nyilván a klór a halak kopoltyújára irritáló hatással van. Ati példája – aki sikerrel működteti klórtalanítás nélkül a rendszert – is azt mutatja, hogy a halak szempontjából elvileg működhet klórtalanítás nélküli vízcsere.

    A gond a szűrőben és akváriumban levő baktériumokkal van. Minden egyes klóros vízcsere komoly pusztítást végez a baktériumkultúrában, amely nyilván tudja magát reprodukálni valamennyi időn belül, azonban az ammónia lebontási folyamat ilyen esetekben lassulni fog. Ez egy “egyszerű” halas akváriumban azt jelenti, hogy rövid ideig nagyobb NH3-NH4 dózisnak vannak a halak kitéve, de ez még nem olyan magas, hogy maradandó egészségkárosodást okozzon.

    Az erőteljesen tápozott növényes akváriumban jelen lévő alga-spórák szempontjából azonban egy klóros vízzel történő csere utáni ammóniaspike-os állapot “maga a kánon”, ahogy az egyszeri Mónika-show szereplő mondta. 🙂

    A klórtalanítás nélküli vízcseréket tehát semmiképpen nem ajánlom növényes akváriumban.

  45. Keymaker, teljesen egyetértek, miután írtam, eszembe jutott hogy a baktériumok “feléről” nem közelítettem meg a dolgot, holott növényes akváriumban ez úgymond fontosabb…

    Részemről felvetődött kérdések: az olcsóbb klórtalanítók (mint például Zbacsi linkelt) vajon ugyanolyan hatékonyak lehetnek, mint a nevesebb gyártók hasonló termékei?
    Tegyük fel, hogy valaki közvetlen a csapból tölti vissza az akváriumot (tehát ahogyan én is csinálom), nem állott vizet használ. Ekkor az akváriumba adagolom a visszatöltött vízmennyiséghez kellő antiklórt, ez vajon milyen gyorsan köti meg a klórt?
    Tehát itt a fő kérdésem az, hogy az ilyen módú vízcserével sem fogyatkozhat meg a bacikultúra olyan mértékben, amennyiben használom a szert?

  46. “régebben” az volt a nézet hogy ki kell kapcsolni a szűrőt vízcserénél, amíg hat a klórtalanító, aztán vissza. Mostanában azt mondják hogy ez teljesen felesleges.
    Amúgy találtam egy ilyet a témában:
    http://ukaps.org/forum/viewtopic.php?f=51&t=3021

    A bacik pusztulása jogos dolog, viszont ha este cserél az ember vizet, akkor reggelre valószínűleg beáll a dolog.
    A klór tesztek mennyire megbízhatóak? Elvégeznék egy ilyen porlasztós kísérletet, ha van értelme, és nem a hibahatáron belül mérek.

  47. En mindig hasznalok ilyen elokezelot. Valoszinuleg azert mert korabban erzekenyebb halaknal megjartam. Illetve a sok negativ hatas (bacik, irritacio stb) egyszerre sok halpusztulashoz vezetett. Amiota hasznalom nincs gond. Hozzateszem sem idom, sem modom nincs pihentetni a vizet. Igy 25-os vodrokbe ahogy feltoltom adok hozza az eloirt mennyisegnek megfelelot. kezzel felkeverem es mar toltom is be. van aki kozvetlenul az aksihoz adja. van aki nem ad semmit ahogy az a fenti sorokbol is latszik. kezdonek biztos nem javasolnam a dolog elhagyasat.

    Egyebkent nalam akar el is hagyhatnam, mert az ADA egyik novenytapszere amit hasznalok ezt a kezelest elvegzi, de nem mertem bekockaztatni 😉

  48. lehet ezek mellett, hogy egy foszfát, nitrát adagolás nélküli medencében vízcserék alkalmával, a csapvízben lévő hirtelen nitrátbevitel is okozhat algásodást.
    Gondolom egy E.I. módon kezeltnél ez nem valószínű.

  49. Az ukaps fórumon nektek is vissza ugrik a google fordítás angolra?

  50. Üdv mindenkinek!
    a kérdésem az lenne a klóros ,,baci irtás” felől, hogy amikor a klór kinyírja a nitrifikáló bacikat akkor a halakon, megmaradt halkaján és bomló levélen kívül mi juttat a vízbe ammóniát? mert a vízmű adatokat nézve a 0.03 ppm az nem tűnik jelentősnek bár lehet h az algák ezt másképp gondolják 🙁
    bár nekem Mosonmagyaróváron ilyen bajom nincs mert nem állítólag nem klórozzák a csapvizet!
    előre is kösz a gondolatokat!

  51. Úgy érzem mérföldkőhöz érkeztem:)
    2 hete ismét ráálltam a folyamatos happy life profito tápozásra. Ha több napra elmegyek, akkor 1x kapják meg addig az adagot.
    Élesztős co2 adagoló 1bubi/sec. 1 héten szokásos…következő hétre nem készíttem új adagot, mivel akkora terveztem a nagynyomású rendszer összezerelését. Ha ki is fogy 8-9 nap táján, utána úgyis stabilan adom nekik majd, kibirják.
    Hazajövök a hétvégére (élesztős palack akkor már 14 napos), még mindig tolja a gázt ÉS az egész akvárium “pezseg”:D
    A Cabomba, átokhínár, amazonasi kardfű, kisebb echinodorus, cryptocoryn. Telis tele buborékokkal. Azért…az élesztős stuff a végére csak megmutatta:)) mindez 2x18W-tal netto 70 literen.

    No azért most szombaton átszereltem a co2 rendszert és a korábban betervezett 11W-os energiatakarékos izzót is betettem (hosszú ~20 centis U alak). Egyelőre 50-70 bubi/perccel kisérletezek.
    A növények mint a félőrültek még intenzívebben tolják a buborékokat.

    Ehhez kapcsolódó szakmai kérdésem:
    Ez az erőteljes oxigén termelés azt jelenti, hogy _minden_megvan a növényeknek? Vagy ettől még simán lehet h vmiben sinylődnek és nem aratnak sikert az algák felett?

    Egy jóideje fonalas algáim vannak és pontalga is az üvegen. A fonalas algák egyelőre nem a brutális fajta, 1-2mm-es szőnyegszerű réteget képeznek a leveleken. Persze ez is fojtólag hat rájuk, de legalább nem 10 centisek.
    CO2 szint 20 és 50 között alakul. Bár a neptun teszt 0.5ph-s skálája eléggé szubjektiv megitélést eredményez ami 5-6KH esetén sokat ferdíthet co2 meghatározásban. (Majd ha lesz digitális ph mérő…)

    Néhány felpezsdítő kép (bár lehet, h csak nekem új a szitu:)
    http://akvarista.hu/images/users/2844/2834/normal/090216007.jpg
    http://akvarista.hu/images/users/2844/2834/normal/090216008.jpg
    http://akvarista.hu/images/users/2844/2834/normal/090216009.jpg
    http://akvarista.hu/images/users/2844/2834/normal/090216010.jpg
    http://akvarista.hu/images/users/2844/2834/normal/090216023.jpg
    http://akvarista.hu/images/users/2844/2834/normal/090216024.jpg
    http://akvarista.hu/images/users/2844/2834/normal/090216025.jpg
    http://akvarista.hu/images/users/2844/2834/normal/090216028.jpg
    http://akvarista.hu/images/users/2844/2834/normal/090216029.jpg
    http://akvarista.hu/images/users/2844/2834/normal/090216031.jpg (érdekes mennyire megnyúltak az új átokhínár hajtások levelei és azok levélközei)
    Végezetül az aksiról: http://akvarista.hu/images/users/2844/1182/normal/090216022.jpg

  52. Proci, teljesen kizárt, hogy 50ppm CO2 legyen a vízben, a halak rég feldobták volna a talpukat (mit is?) tőle.

    Attól, hogy az oxigén-buborékokat látod, a folyamatos CO2 ellátás ellátás a foto időszak alatt még nem garantált. A fonalalga általában CO2 problémákra utal, a növények szénfelvételi folyamatának akadozása folytán a levelek bomlásnak indulnak és azért jelenik meg rajta a cucc. Figyelj oda a fluktuációra és arra, hogy a foto időszak elején már elegendő mennyiség legyen a vízben.

    A pontalga pedig foszfát hiányra utal.

  53. Akkor eggyel több ok, hogy beszerezzek egy digites ph mérőt, ugyanis a neptun csepegtetős teszt keményen sárgát is mutatott már 6dk-s vizben: http://akvarisztika.budapet.hu/wp-content/uploads/2008/10/gradient2xb1.jpg

    Ez pedig 180mg/l körül van. Vagy a halak hozzászoktak vagy a teszt bugos. Mind1, amúgy is tizedre pontos érték kell, úgyh beszerzek egy digiteset.

  54. Proci!
    Lehet hogy már írtad, de nem találtam, hogy hogyan készítetted az élesztős adagolást?Vagyishogy miből mennyit…

  55. dekalabda: 2 literes erős flakonban ~1L viz langyos viz, ebbe egy pohár (2dl, Levinen által lemérve 170gr) cukor, instant élesztő fele (~3gr). Forró vizet ne használj, mert megöli az élesztőgombákat. Cukor után felrázom, élesztő után általában nem. ~1 óra múlva megindul a gáz. Max eddig 14 nap volt igy. Szoba hőmérséklete átlagosan 20°C.

  56. Köszi, anggyából én is igy próbálkoztam, de jóval több cukorral, és hamarabb abbamaradt a termelés.Kipróbálom így is, köszi!

  57. nagyjából

  58. Üdv mindenkinek!
    Keymaker a segítségedet szeretném kérni. Valahol korábban olvastam, hogy felajánlottad valakinek, hogy ha elküldi a megfelelő adatokat , akkor kitöltve visszaküldöd neki a tápozásról szóló excel (dosing calculator) táblázatot.
    Arra gondoltam, ha megadnád az e-mail címed, akkor én is kihasználnám ezt a lehetőséget 🙂
    Előre is köszönöm, üdv: HZS

  59. Keymaker , te vagy az utolsó reményem…:)

  60. hzsalas:
    http://zrasf.uw.hu/calc.php
    Ha ezek után se menne, akkor ha leírod az adatokat és adsz egy e-mail címet kitöltve elküldöm neked…

  61. Ó, bocs hzshalas, most látom, hogy írtál. Mostanában kicsit hektikusan vagyok, ezen ígérem, javítok.

    Az email címem keymakerfx kukaccc gmail ponttt com. Várom a leveled.

    Zbacsi, ezt te raktad össze? Nem ellenőriztem még, de első látásra jó cuccnak tűnik!!! Pótolhatatlanok egyébként a hozzászólásaid, rendkívül örülök, hogy gazdagítod a blog tartalmát velük.

  62. Zbacsi, kipróbáltam a számolókádat és teljesen más értékeket adott mint keymaker Excel fájlja.
    Biztos béna vagyok. Küldök egy email-t keymaker-nek és megkérem, hogy írja be nekem. Most már kiváncsi vagyok melyiket szúrtam el.

  63. Zbacsitól már én is kérdeztem korábban, hogy biztos jól működik e a táblázata, mert nekem is elég érdekes eredmények jöttek ki. De akkor még arról is volt szó, hogy nem teljesen, ill. nem minden érték lett letesztelve. Szóval még nem száz ez a táblázat. Én Keymaker tápozással kapcsolatos postjában kérdeztem meg, de természetesen azóta a sok hozzászólásban el lett temetve.

  64. Kérlek írjátok le azokat a számokat amivel nem stimmelnek a dolgok. Én csak a saját akváriumaimon néztem meg, azok jó értéket adtak. Valószínű hogy van benne hiba, mert pár perc alatt raktam össze (azért is néz ki ilyen designesen :))

  65. Igyekeztem átvinni a php-s oldalt Keymaker kalkulátorába.
    Letölthető az alábbi linken:
    http://zrasf.uw.hu/akvarisztika/dosing_calculator.xls

    Használat:
    A csapvíz melletti oszlopba beírjátok az elvárt minimális értékeket. Ezekután a MIX IT részben kiszámítódik az ajánlott adagolás a zöld oszlopban. Ha ezeket az adatokat használjátok, akkor ha minden igaz a kívánt értékekre áll be a rendszer. (Az első táblázat a már beállt esetet mutatja, az alatta lévő pedig, a beállás folyamatát).
    Jelenleg csak a heti egyszeri vízcserét tudja kezelni.

    Ha hibás a cucc kérlek jelezzétek.

  66. Köszönöm szépen a segítséget Zbacsi és Keymaker:)

  67. sziasztok!
    nem tudtam hova írjam a kérdésemet, de nézve, hogy algákról van szó, ide írom. szóval, van nekem egy 112 literes akváriumom, de igazából nem növényes, mert van benne jó pár hal is. Van benne azért növény is, egy microsorium, egy számomra ismeretlen növény, két gömbmoha, egy anubias nana és egy crypto. az utóbbi kettő a szívem csücske, mert nálam sosem maradnak meg a növények, de ők ketten lassan egy éve megvannak és egyszerűen gyönyörűek, rengeteget nőtt a crypto, az anubias meg folyamatosan terjeszkedett oldalra. eddig, mert eddig egy 54 literes akváriumban voltak elültetve, és most az új akváriumot díszítik. alig két hete indítottam be. minden jól indult, a crypto és a nana is buborékoltak, teljesen oda voltam meg vissza,hogy ennyire jól érzik magukat. emiatt is hoztam két új növényt. a mohák is megvannak régóta,de azok csak vannak,nem nagyon nőnek,de állandóan szépek, nem volt velük se baj. Erre most vettem észre,hogy a nanamon és a crypto-n egy fekete alga jelent meg (legalábbis szerintem az,úgy látom kiemelkedik a levelek felszinéről). a halak nem döglenek, egyedül az volt furcsa, hogy a három üveggarnélám 3 nappal a megvásárlásuk után fel is dobta a pacskert. a víz kristálytiszta. fényképet nem nagyon tudok csinálni,nincsen gépem. szeretnék segitséget kérni,ha nem is növényesről van szó. sokat jelent nekem ez a két növény, és örülnék, ha megmaradnának. előre is köszönöm és bocsi, ha rossz helyre irtam ezt a dolgot! üdv

  68. Julcsesz, idézek tőled:

    “van nekem egy 112 literes akváriumom (…) van benne jó pár hal (…) alig két hete indítottam be”

    Ha elindítasz egy új akváriumot “jó pár hal”-al akkor ne csodálkozz, hogy algásodik. A halak ammóniát termelnek. A szűrőd nincs bejáratva, tehát nem tudja nitrifikálni. Az ammónia olyan szinteket ér el, hogy a garnik nem bírták. Az alga meg imádja az ammóniát.

    Egy új akváriumba legalább 1 hónapig nem szabad halat tenni. Mindig lesznek, akik ezzel vitatkoznak, kijelentve, hogy az akvárium hamarabb is be tud állni, de szerintem (és több nálam sokkal nagyobb akvarista szerint is) minimum ennyi kell, hogy a halakat ne kínozzuk (bár életben maradhatnak).

    Nem írtál semmit a növényeid tápozásáról sem, pedig ez létfontosságú. Ha számítanak neked a növények, akkor el kell felejteni az olyan gagyi tápszereket mint pl. – na inkább nem írok márkákat, de megtalálod az összes halas polcain. Na ezeket nagy ívben kerülni kell.

    Írhatnék még egy csomó dolgot, de inkább azt javasolom, hogy olvasgasd át a fenti post-ot meg a blog egyébb bejegyzéseit és sok hasznos info-t fogsz találni. És a kérdéseket bármikor felteheted az akvakertesz.hu fórumán, szívesen segítünk.

  69. Szia. Ajánlok egy fórumot http://akvakertesz.hu/viewtopic.php?f=13&t=29&sid=8f6c26cf4f5785939102b76fcd65c785
    ide dobd be a kérdést. Sok segítőkész alga guru fog válaszolni. 🙂
    Addig is egy alga fajtákat bemutató oldal: http://www.aquaticscape.com/articles/algae.htm#bluegreen
    válaszd ki, hogy melyik alga lehet.

  70. Ha táptalaj van az akváriumban szükséges e tápoldatozni?Arra gondolva, hogy ebből valamennyi beoldódik a vizbe

  71. limonade, ez nagyon jó kérdés volt!

    Például az ADA Aqua Soil használatával nem is csak “valamennyi”, hanem pl. egész tisztességes mennyiségű nitrát (és a kezdetekben ammónia) is beoldódik a vízbe. Egy új akvárium indításakor Amano mester csakis Kálium adagolást javasol – azt is konzervatív mértékben.

    Amikor még a növények éppencsak megkapaszkodtak és a “friss” aljzat több tápanyagot old be a vízbe, akkor pl. sokkal kevesebbet tápoznak az ADA követői. Örök hála Tom Barr mesternek aki “meghekkelte” az ADA tápokat és kimutatta, hogy pontosan a fentiek miatt a Step1 növénytáp csak kevés Káliumot és kevés Vasat tartalmaz. (A Kálium utánpótlást még az ADA szerint is minden körülmények között biztosítani kell. Az egyetlen rendkívül koncentrált tápjuk – az ECA mellett – ennek megfelelően a Káliumot adagoló Brighty K).

    A válasz tehát röviden: igen, szükséges. Például Káliumot mindenképpen, ezt egyetlen talaj sem tudja biztosítani. És a nyomelemeket sem. Tény azonban, hogy a többi tápanyagból (NO3, PO4) lehet kevesebbet.

    Adódhat a kérdés, hogy pl. egy low-tech akváriumban AS használatával kell-e tápozni? A válasz – igen, ugyanúgy kialakulhat Kálium-hiány. Valamint a CO2-ről sem feledkezzünk meg, végül is az is növénytáp. A CO2-t nem lehet megkerülni egy növényesben, “tápozni” kell, első naptól vele.

    Én azonban a EI iskola híve vagyok, és mi azt valljuk, hogy egy bizonyos szintig a fölös tápanyagok nem károsak az akváriumban, ezért akármennyit is old be a talaj, mindig bőségesen tápozunk. Első naptól kezdve. Függetlenül a talajtól.

  72. lenne egy kérdésem.
    az újonnan indított akváriumban már az első naptól kezdve kell adagolni a tápot a növényeknek vagy elég a szubsztrát réteg kimerülése után elkezdeni adagolni a tápanyagokat?

  73. A folyékony tápot a kezdetektől fogva érdemes adagolni. Van aki az első 1-2 hetet kihagyja, de ez talaj függő, hogy mikor érdemes. Általában az ADA Amazonia talajnál szoktak így járni. A szubsztrát réteg kimerülése használat függő, de kb 0,5 egy év szokott lenni. Ezt táptablettával kell pótolni.

Írd le a véleményed

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük