Mély víz

Biológiai szűrőanyagok elemzése

Ki hitte volna, hogy az akvarisztika is köszönhet valamit Teller Edének a hidrogénbomba atyjának. Pedig bizony 😉 Na de ne rohanjunk előre. Ugye mostanság sokat beszélünk a biológiai szűrőanyagok fontosságáról. Ehhez a gyártók a szűrőfelület méretével és néhány látványos grafikonnal igyekeznek segítséget nyújtani a döntésünk meghozásában. Azonban nekünk nem szabad ezeknek bedőlni.

Kezdjük ott, hogy már általában arról sincs elképzelésünk sem, hogy hogyan lehet, egy porózus anyag felületét megmérni. Hát erre jött rá Brunauerrel és Emmettel együtt Teller Ede.

Az elméletet a tudósok neveinek kezdőbetűiről nevezték B.E.T. elméletnek. Mi is az elmélet? Hogy ne legyen a poszt száraz, csak röviden összefoglalom, az itt olvasottakat. Tehát a módszer röviden: zseniális. 🙂

De inkább kicsit hosszabban fejteném ki. Egy adott felület, nagyon gyenge adszorpciós vonzással magához vonzza a gázokat. Ha ez így van, már pedig Tellerék ezt bebizonyították, akkor nincs más feladat, mint megmérni, hogy mennyi gázt vonzz magához adott mennyiségű anyag és a gáz térfogatáról következtethetünk az anyag felületének nagyságára. A kísérletet a cseppfolyós nitrogén hőmérsékletén végzik és általában kripton gázt használnak. Az adszorbeált gáz mennyiségét általában térfogatmérésen alapuló, vagy folyamatos áramlási módszerrel végzik. Az alapból a felületen lévő gázokat természetesen előtte eltávolítják. (Általában vákuumos megoldással magas hőmérsékleten.)

Hogy érthetőbb legyen, mintha adott mennyiségű folyékony mézet öntenénk valamire és hagynánk végigfolyni rajta, majd az alján egy csuporban megmérnénk mennyi méz folyt le. A ráfolyatott és a csuporban összegyűlt méz mennyiségének különbözete maradt az anyagon. Minél nagyobb a felület, annál kevesebb méz lesz a lenti csuporban. 😉 Persze ez csúnyán sarkosított példa, de szemléltetésnek megfelel.

Ezzel a módszerrel tehát megbizonyosodhatunk a különböző porózus anyagok valódi felületéről. Minél nagyobb ez a felület, annál porózusabb az anyag. Emlékezzünk csak vissza az aktívszénre. 1 gramm akár 2000 négyzetméter is lehet. Brutális felület. De vajon akkor miért nem az aktívszén a legjobb biológiai szűrőfelület? Hamarosan erre is fény derül.

Az amerikai kutatás, három márka biológiai szűrőfelületét vizsgálta. Egy kőzet alapúét és két manapság igen elterjedt és divatos szinterelt üveg alapúét.  A két szinterelt  közül az egyik egy komoly német szűrőgyártócégé, a másik egy német teljes akvarisztikai felszereléspalettát forgalmazó cégé. A kőzet alapú, közel ötször annyi – a baktériumoknak használható – felülettel rendelkezett, mint a jobban szereplő szinterelt üveg alapú és 9X annyival, mint a kicsit rosszabb minőségű.

A méréshez szükség volt még egy pórus méret analizátorra. Már meg sem lepődöm, hogy ehhez is egy magyar kutató Vas László Mihály munkásságát használták fel.  Azt gondolom nem szükséges pontosan ismernünk a működését, mindenesetre a műszer pontos képet ad az anyag pórusainak méretéről és alakjáról.

Az összehasonlításhoz három szemszögből kellett megvizsgálni az anyagokat.

B.E.T. felület egy adott tömegre (m2/g),

  1. kőzet: 2,117 m2
  2. szinterelt üveg A: 0,217 m2
  3. szinterelt üveg B: 0,1051

Egy liter anyag tömege, (g/liter)

  1. kőzet: 752
  2. szinterelt üveg A: 656
  3. szinterelt üveg B: 888

A két mérésből kijön, hogy egy liter anyagnak, mennyi a felülete (m2/l). Hisz a hobbiakvaristának erre az adatra van szüksége, mivel adott helyre kell betuszkolni a szűrőanyagot.

  1. kőzet: 1592
  2. szinterelt üveg A: 142
  3. szinterelt üveg B: 93

Mindez nagyon látványos, de minket nem olyan könnyű megvezetni. Ez abban az esetben igaz, ha egy nagy massza lenne az egész szűrőanyag. Persze ez nem így van, sőt egyes biológiai töltetek üreges, hengeres előnytelen alakjuk miatt rettenetesen pazarolják a szűrőkosár értékes négyzetcentimétereit. Ezek az anyagok ugyanazon térfogaton jelentősen kisebb értékelhető felülettel rendelkeznek. A legjobb lenne, ha pici legókockákból lehetne a szűrőanyagokat összerakni. Azonban a szűrő teljesítményét jelentősen visszafognák. Ezért az optimális bioszűrőtöltet anyag alakok, a kerekded, drazsé nagyságú darabok. Így a víz is könnyen talál utat és az anyag is meglehetősen sűrűn helyezkedik el.

És most következik a nagy kérdés, hogy akkor vajon miért nem az aktívszén a legjobb biológiai szűrőanyag? A megoldás, a hasznos lebontó baktériumok fizikai méretében rejlik. Ugyanis nem minden résbe férnek be. A nagyobb résbe beférnek ugyan, de túl “lazán”. Adott térfogatú anyagnak kisebb lesz a felülete, így kevesebb baktérium tud megtelepedni rajta. Azt pedig már jól tudjuk, hogy több milliárd egyedről beszélünk. Nem mindegy tehát, hogy 1 vagy 10 milliárd lebontást végző baktérium dolgozik-e ugyanazon a helyen.

Ettől függetlenül természetesen remek biológiai szűrőfelület az aktívszén, de nem a legoptimálisabb választás. Az a szűrőanyag a legjobb, amelynek pórusai 0,4 mikronnál nagyobbak, de nem sokkal, hisz akkor viszont túl pici lesz a felület. 😉

Tehát, ha egy gyártó hatalmas szűrőfelületet ír a termékére, azzal nem biztos, hogy lódít, de mi már tudjuk, hogy abszolút nem is számít, hiszen nekünk úgy is csak az a felület számít, ami valóban alkalmas a biológiai szűrést végző mikroorganizmusok megtelepedésére. Ez nem megállapítható szemmel, ránézésre. Az sem jelent semmit, hogy van-e a felületén biofilm vagy nincs. Ezt csakis műszeres vizsgálattal lehet megállapítani.

A teszt végeredményét tehát ez a vizsgálat hozta meg. A pórusanalizátorral  végzett vizsgálat eredményét egy logaritmikus görbén jól lehet szemléltetni.  A görbe, a különböző pórusok nagyságát és annak egymáshoz viszonyított mennyiségét is kimutatta. A feladat már csak annyi volt, hogy a 0,4 mikronnál kisebb pórusokat kivonták és megkapták a valós felületet, ahol valóban megtelepedhetnek a baktériumok. A kisebb felület remek egyéb funkciók ellátására alkalmas, az aktívszénhez hasonlóan. Ilyen felülete viszont jóformán a csak a kőzetnek volt.
Az alábbi értékeket összehasonlítva a feljebb említett mért felülethez képest, jól látható, hogy a kőzet 10X nagyobb felületéből a fele nem alkalmas a bacik letelepedésére. Azonban előnye még így is tetemes.

Az eredmény elég megdöbbentő. A kőzet biológiai szűrésre alkalmas felülete 4,5X nagyobb volt mint a jobb szinterelt üvegé és 9X nagyobb, mint a rosszabbul végzetté.

  1. kőzet: 0,97 m2/g
  2. szinterelt üveg A: 0,217 m2/g
  3. szinterelt üveg B: 0,105 m2/g

Az alábbi diagrammok jól szemléltetik a mérési eredményeket:

Kőzet:

A diagrammról jól kitűnik, hogy a kőzet felülete 0,2 mikron és 8 mikron közt adja a legtöbb pórust. Ezt támasztja alá, a jóval nagyobb mért felület is.

Szinterelt üveg A:

Ez a szinterelt üveg anyag sok 4 és 13 mikron közti pórussal rendelkezik,  viszont nagyon szétnyílik és feleslegesen nagy pórusokat is tartalmaz.

Szinterelt üveg B:

Ez a felületi görbe nagyon jó lenne, ha nem 20 és 60 mikron közöttiek lennének a pórusok. Így az összfelület sajnos még kisebb, mint a többi anyagnál.

Zárszóként már csak annyit jegyeznék meg, hogy ezek az adatok szemmel nem megállapíthatók. Ezek a szűrőanyagok biológiai szűrésre tökéletesen alkalmasak. Az eredmény viszont elég nagy szórást mutat, úgyhogy olyan gyártó termékeit érdemes választani, akinek hiszünk. Nagy baj nem érhet minket 😉
https://seachem.com/downloads/articles/Specific-Surface.pdf

Hogy tetszett?

Tetszett
0
Imádtam
0
Nem is tudom...
0

Szintén kedvelheted

65 Hozzászólások

  1. Köszönöm a post-ot, nagyon érdekes írás. Úgy látszik, hogy az akvarisztika ezen szintje, már komolyabb fizikai és kémiai felkészültséggel is jár. 🙂

  2. Itt most kőzeten mit értünk? PL. lávakő?

  3. Hát nem egészen… 😉
    A lávakőnek nagyon nagy, szemmel is látható pórusai vannak. A vizsgált kőzet, szintén vulkanikus eredetű, de szürkés-fehér színű volt.

  4. Hali!

    Nigro,már rég vártam egy ilyen leírásra, ezt kérdeztem én már több helyen, több mindenkitől.

    Megmondod már végre, hogy mi a neve a kőzetnek vagy még vársz pár száz kérdést róla, vagy csak akkor tudjuk meg amikor kilós kiszerelésben lesz kapható a GA webshopban?

    És a német szűrőanyag,amit mértek, csak nem az Eheim substrat?

    Az alakra vonatkozólag lehet benne némi igazság, hisz a Sera is kirukkolt a golyó alakú szűrőanyagával.

    Tehát a kulcskérdés melyik a világ legjobb szűrőanyaga az akvarisztikában?

  5. JOJO nem cicózott, a lényegre kérdezett rá 🙂
    Szerintem mindenki erre kíváncsi 🙂

  6. Igen! Követeljük,hogy derüljön fény az igazságra! 🙂
    De komolyan! Ha nem lehet leírni valamilyen okok miatt akkor legalább alaposabban írd körbe őket és mi érteni fogunk belőle! Légyszi’! 🙂

  7. engem a kőzet neve érdekelne, mivel a másik kettőt ki lehet találni. vulkanikus szürkésfehér kő, lehet préselt hamu:)

  8. Én rájöttem, hogy mi a kőzet neve. Az információ benne van a postban, csak jó helyen kell keresni. Kövessétek a fehér nyulat… 😉

  9. Fehér nyúl? És ezt ki gyártja? Kerestem, de egyik gyártónál sem találtam Fehér nyúl márkájú szűrőanyagot. :))))

  10. Olvasni kell a sorok között. 😉 [Nem vicc, a postban is megtalálható, illetve az előző hozzászólásomban is ott a válasz.]

  11. Ilyen egy jogász…csűri csavarja de a büdös életben nem tudjuk meg mi az……hehe

  12. Orpheus: ez a fehér nyúl mekkora 😀 El nem tudtam képzelni mi lehet de, utána beugrott 😀
    Ati: szeretem a postjaidat mert érthető, és nem száraz 😉

    fehér nyúl 😀

  13. Nyûl legyek, ha megtaláltam a kõzet nevét. Az aktív szénre gondoltam, de tanulmányaim, és a hasmarsra elfogyasztott széntabletta színelemzése alapján az fekete. És még hozzá valami gyártó által forgalmazott vulkanikus kõzet, és ez a gyártó nem a S.ra, és nem az Eh..m. Pfff.

  14. A zeolit biztos nem mert én egy 160-as aksihoz használtam vagy 5 litert és azért brutál szűrés volt, de minimális alga azért volt.

    Az a legszomorúbb az egészben, hogy én ezt ismertem de elsiklottam felette és felületesen olvastam el..
    Dani ha Te rájöttél akkor nagy koponya vagy, mert nekem ORPHEUS hiába mondta el, hogy kell rájönni, akkor sem találtam volna meg.Kimásoltam World-be és akkor megjelent a félig-meddig megfejtés. Én abból se jöttem volna rá.

  15. Jojo: köszi 😉 De most akkor miért nem mondjuk meg a többieknek, vagy direkt rejtvény? 😀

  16. Direkt rejtvény, nem véletlenül hallgat Nigro.

    Mondtam én, hogy a webshopon látjuk majd.De már megrendeltem.Állítólag van egy jobb változata, testvére, a gyártó is úgy mondja, hogy ez mintha egy picit jobb lenne, de majd ennek is utánanézek.

  17. A Fehér nyúl sokat segített 😀 kíváncsi leszek a tapasztalataidra a szűrőanyaggal kapcsolatban. 🙂
    hehe, többiek még rá se jöttek mi a neve a kőzetnek, te meg már megrendelted 😀

  18. Ettől a nyúltól megőrülök, miben segít ez? Csak a megfejtés után áruld el.

  19. Egy tipp..—-Eheim EHFILAV….. de hol van a fehérnyúúl?

  20. A láva nem lehet, mert ezt írta is Nigro.Legalábbis az a láva amire Te gondolsz.

  21. tibicuk: Nem nyert. 😉

    jojo: Lehet, hogy Dani csak blöfföl, és így akarja megtudni a kőzet nevét! 😀 😀 😀 Bár az igaz, hogy a fehér nyúllal tényleg nagyon sokat segítettem. De a termék neve szó szerint benne van a postban, csak rossz helyen keresitek. 😉 Az első helyes megfejtő vendégem egy sörre! 🙂 (jojo nem játszik, mert neki már megsúgtam, Dani meg szintén nem, mert ő még nem ihatna 😛 ) 😀

  22. Tök izgi… 🙂
    De Orph, Jojo, Dani. Lakat, hogy izgi maradjon 😉
    Egy hely van ami árulkodik valóban.

  23. Tuti ez lesz a következő akim címe.

    ……White Rabbit…..:-D

  24. Az enyémbe már játszik egy White Rabbit. De ma néztem a testvéreit, asszem behozatom a kis családot.

    Remélem ezzel nem segítettem… ha igen, ezer átok a fejemre!

  25. Matrix nevű szűrőanyag a Seachem-től

    A két másik vizsgált szűrőanyag az Eheim Substrat és a JBL MicroMex

  26. a google sokat segített a megfejtésben, de megvan a cucc 🙂

  27. Mondjátok, hogy nem én segítettem!! Suicid alkat vagyok…

  28. Akkor jól tudtam 🙂 Ennyivel jobb lenne a seachem mint az eheim? Ez meglepő. Az árára lennék kiváncsi 🙂

  29. Grat Tibicuk! 😉
    Szereted a sört? 🙂

  30. Itt nem arról van szó, hogy Eheim vagy Seachem stb. Inkább a közeg anyagáról. Ezek szerint a kőzet alapú szűrőanyag hatékonyabb. Jelzem a Bio Rio is ilyen. A tanulmányt persze helyén kell kezelni, de tény, hogy van benne valami.

    Jojo nyugi nincs titok. Seachem nálunk a GA-ban is terítéken van, régóta futom vele a köröket. Leginkább a növényes termékeik érdekelnek. Bízom benne hogy hamarosan a shopban is lesz. Sajnos töketlen a gyártó. De Matrix is csak egy további szűrőanyag lesz a Bio Rio, a Substrat Pro mellé.

  31. Nigro sajnos nem. 🙂

    Jó néhány nekifutás után jöttem rá,hogy nem is nyulat kell keresni. 🙂

  32. De “nyúlni” azért kellett vele…. 🙂
    Nem akarok oRph nevében nyilatkozni, de biztos állna egy szamócás bambit is: )
    Én megfejelem egy puszedlivel, mert valóban nehéz rejtvény volt.

  33. Így van, a hölgyekre nem gondoltam, de természetesen a sör helyett lehet szó szamócás bambiról. 🙂
    Én mondtam, hogy olvasni kell a sorok között. Mi vezetett nyomra? Csak a fehér nyúl, vagy a postban is meglelted a választ?

  34. Megleltem a nyulat,de nem jöttem rá rögtön.hiába kerstem.Aztán a kép szövegét szó szerint beütőttem a gugliba a “toldalékkal” együtt,azután szinte azonnal meglett.A hozzászólásokat többször elolvastam.Jojo csak annyit segített,hogy vannak “testvérei”…………..milyen testvérei?………….testvérei,testvérei……..
    Persze könnyü annak,aki tudja,hogy van egy amerikai cég,aki gyárt szűrrőanyagokat.Ez benne van a leirásban is, hogy amarikai vizsgálat volt.

    Ilyen terméket itthon csak aktívszenet láttam.A lengyelekél több helyen lehet rendelni.Még régebben belebotlottam,azt is tudtam,hogy amerikai.Csak viszonylag régen volt és nem ugrott be.

    A bambit meg majd küldöd online Orph. 🙂

  35. Hamár a Bacteria-nál tartunk.Itt egy weboldal 3D-s bacikkal.

    http://www.scharfphoto.com/

  36. A postban képek elérési útját kellett csak megnézni. A baktériumokat illetve az első diagramot ábrázoló kép url-je már árulkodott. Pontosabban a fájlnév, abból kiderült, hogy Matrix a neve. 🙂

  37. Én csak annyiban segítettem, hogy használok egy ilyet, a Mátrix Carbont, ezt már valahol említettem.

    De amit nem értek, hogy (azaz értem ) hogy a gyártók milyen pofátlanul dobálóznak a négyzetméterekkel.
    A Sera siporax 260, az Eheim sub. 450, a sintomec 1200 (!) a micromec 1500 (!) m2.
    Na persze, és meg 15 éves vagyok……

    De azért csak megvettem a sintomec-et. Most szégyenlenem kellene, hogy bedőltem a marketingnek?

  38. Csak szerényen jegyzem meg, hogy a Seachem Matrix ránézésre zeolit . Valószinűleg egy olyan tipus aminek porozusága pont megfelelő… de akkor is csak egy a sok ásvány közt amit ezzel a névvel tisztelnek.
    Az más kérdés, hogy Seachem szigorúan titkolja honan származik – hol bányásszák – és jó marketing fogásként Matrix néven nevezi, még véltlenül sem írja rá a zeolit szót – mert akkor nem tudná eladni ennyiért…. mindez persze semmit sem von le abból, hogy biotöltet.

  39. Lehet, hogy zeolit. Az a baj, hogy zeolitból millió féle lehet. Sőt, olvastam már műzeolitról is. Sajnos kéne egy ilyen műszeres mérés, hogy pl a Mád környéki zeolitot megvizsgálhassuk. De ismerem az ottani bányákat. Ha végeztek ilyen mérést megtudom mondani az eredményeket.
    Visszatérve a gyári anyagokra. Mivel ez a teszt csak három anyag vizsgálatára tért ki, messzemenő következtetést nem tudunk levonni a többi szűrőanyag hozzájuk való viszonyára. A második helyen végzett Substrat pro is kétszer nagyobb hasznos felülettel rendelkezik, mint a harmadik. Ráadásul a Substrat pro pár szűrőanyag tesztből jött már ki győztesen. Tehát nagy szórások lehetnek felfelé, lefelé. Az viszont egy érdekes dolog, hogy míg a legtöbb gyártó egyféle anyagot használ biotöltetnek, az ADA töltete három anyag keveréke.

  40. Akkor én is kérem a kis GA piros bögrét:)

    Amano Master valószinüleg már régebben tisztában van ezzel a porus dolggal és ezért operál a három anyaggal – így éri el a szükséges méretű porusokat és a megfelelő felületet is

  41. Mit kérsz a bögrébe? Sört, vagy bambit? 🙂

    ADA leírásban a következő található

    A Bio Rio egy olyan porózus-anyagokat tartalmazó keverék, amelyben minden összetevőnek egyedi szerepe van.:

    • A vulkanikus kőzetnek rendkívül nagy a felülete, tehát sok – milliárdnyi aerób (oxigént felhasználó) baktérium tud megtelepedni rajta.
    • A Kikou kő ásványokat és nyomelemeket tartalmaz, a víz aktiválását végzi.
    • A japán tölgyfából készült szén elnyeli a savas vegyületeket és segíti a baktériumok elszaporodását.

    Kellően ködösítő, hogy ezen ne tudjunk tovább menni… 😛

  42. Szerinted…. szombat reggel szakadó hóesésben = forraltbort:)
    Nem minden gyártó ilyen előzékeny mint Keymaker, hogy megadja a titkos matériájának szinte pontos leírást.
    A japánok meg különben is mesterei a ködösítésnek:)

  43. A zeolit az nem keményiti a vizet?

  44. Hali!

    Vetélytárs?

    Egy újabb “gyöngyszem”. Golyóban golyók. thermoplastic material

    http://www.f3images.com/IMD/aquarium_images/filter_media_bio_balls_pentair_aquatic_rainbow_lifegard_biomate_ceramic.jpg

    Surface area: 11/2″/ 3.81 cm=13.06 ft2 / 1.18 m2. 1″/ 2.54 cm=21.5 ft2 / 1.94 m2.
    + a többi.

    http://www.azponds.com/New_webpages/Images/Biomate_media_diag.jpg

  45. Csak annyi megjegyzésem lenne, hogy a zeolit, (már pedig nagyon úgy tűnik, hogy a seachem-nek ezt sikerült feltálálnia) tudtommal kiszűri a foszfátot is.
    A szinterezésről, meg eddig úgy tudtam, hogy a porfestést nevezik igy. Szűröanyagokkal összefüggésben szinterelt üvegről tudok.

  46. A zeolit egy fajtája sem szűrte ki a foszfátot nálam.
    A S.Mátrix akár lehet mesterséges is, mert már van nem egy amelyet így állítanak elő. Van ami erre jó, van ami arra jó.
    Vannak specialisták, hogy csak az ammóniát szűrjék ki, van olyan amely csak a tápanyagokat szedik ki a vízből.ezek kombinációját is használják.
    A szinterezés egy ráégetett lakk v. más porfesték.

  47. Köszi Ganesha. A problémát a helyesírás ellenőrző okozta. Ő csak a színterezett kifejezést ismerte. Így lett az angol sintered szó, magyarul szinterezett.
    A zeolittal pedig egyelőre csak találgatunk. Egyáltalán nem biztos, hogy ez az anyag az. De mint azt feljebb írtam, a zeolit rengeteg féle kőzet “fedőneve”.

  48. Az fura, mert a foszfát szűrő anyagok, pl JBL phosex, úgy olvasom szintén zeolit alapuak. De Ok, van több féle, de a biztonság kedvéért nem árt rámérni a foszfátszíntre is a teszt alatt.
    A szinterezést vágod, azzal foglalkozunk 🙂

  49. Ganesha, igaz, akkor úgy kellett volna fogalmaznom, hogy az általam használtak az a 3-4 féle nem szedte ki a foszfátot.
    (mértem, de más ok miatt)

    De persze lehet speciális is ami csak a foszfátot , vagy a foszfátot is kiszedi.Ki a csoda tudja hány fajta van.

  50. Szerintem sokak fantáziáját felizgattad, hogy megkérdezzem, melyik szűrőanyagokról is van egyáltalán szó? Választ akár privátban is elküldhetnéd, ha nem akarsz pozitív/negatív reklámot csinálni a gyártónak…
    Köszi

  51. Klikk a korábbi hozzászólásokra 😉
    Már megfejtették.

  52. Segítsetek nekem 1 kis jó tanáccsal. Nos a helyzet a következő. A biológiai szűréshez van 3 féle töltelékem: szén, lávakő, porcelángyűrű. Mind vadi új. Lávakőböl van használt is ami a másik akiban tevékenykedik. Milyen sorrendbe rakjam a szűrőbe az anyagokat? vagy melyiket hagyjam ki? Garnélás növényes akiba lenne ahol CO2 nincs. Ez egy 54 literes amibe a vizet a 240 literesböl szívatyúzom át ami már szépen beállt és pár nap múlva kerülnének az 54-es be a red cherry garnik.
    előre is köszi a segitséget. jah, és 3 hely van a szűrőben. 🙂

  53. A sorrend amit írtál az jó lesz felülről lefelé.
    Én mondjuk szenet nem tennék bele, de ez csak magán vélemény, amit vita ébresztőnek írtam. :))

  54. Köszi a választ, de szén az most is van a másik akiban már hónapok óta és minden szép zöld.
    Várom a további tanácsokat:)

  55. Nigro mester, nem is oly régi Szenes tanulmánya folyományképpen kiderült, hogy a szén nem árt, viszont használ. 🙂 Ha külső szűrőbe (feltételezem a 3 rekesz miatt) tennéd a szenet (legfelülre, hogy a kis pórusokat ne tömje el a durva szennyeződés), én lebeszélnélek erről. Már csak azért is, mert ha a szén telítődik, akkor szedheted szét a szűrőt… macerás. Ha jó nagy mennyiséget használnál, és minőségi szenet (ami mondjuk bírja 3-4 hétig), akkor még talán elmegy hogy 4 hetente kiveszed a felső rekeszt, szén ki, új szén be (zacsival persze). Mondjuk én sajnálnék egy egész rekeszt szénre áldozni. Akkor már inkább egy újabb adag biológiai szűrőanyagot raknék oda, amin a sok baci dolgozik majd neked). Mivel nem túl nagy akváriumról van szó, elég lenne kisebb szén mennyiség is, én vennék hozzá egy pici belső szűrőt, abba raknám a szenet.

  56. Pontositok 1 kicsit: ez 1 tetőbe épitett szűrőrendszer és nyitott rendszerü, csak folyik mint 1 kis patak balról jobbra
    kb 7x7x7-es tárolóval.
    Azóta már beüzemeltem de még lakó nincs benne, tehát variálni lehet.
    Elég gagyinak néz ki üzemelés közben.
    szivacs, szén, lávakő. Így döntöttem egyenlőre.
    De lehet, hogy a szenet belógatom valami rejtett térbe… nem tudom.
    Addig olvasom a tanácsokat. :))

  57. Bocsesz, de a szenet én is a külső szűrőbe nem ajánlottam volna.
    Amúgy mehet.
    Így a tetőbe épített szűrőrendszert nem ajánlom. 🙂

  58. Domesl mi a baj a tetős szűrővel? Mondjuk én olyat még nem láttam, ezért is kérdezem. Ha nem nagy macera cserélni a szenet benne, akkor jó is lehet, nem?

  59. Akár jó is lehetne, ha nem lenne túl kicsi a térfogata.

  60. Amilyen tetőbe épített szűrőket eddig láttam, azokkal az volt a baj, hogy csobog 🙂
    A sorrend kerámiagyűrű, aztán lávakő, aztán szén (ha igényled). De hiányolom a szivacsokat pl….

  61. Írtam feljebb: szivacs, szén, lávakő 🙂
    De megcserélem a szenet lávakővel.

    Ez a szűrő nem csobog, inkább zörög valami.
    De valami más megoldás is kéne mellé mert ez nekem nem kerek:)
    Van egy 16 literes aksim, lehet abból lesz valami lávaköves berendezés.
    Tudom vehetnék gyári szűrőt is, de szeretek barkácsolni:)
    Szerintetek jó a lávakő?
    Köszi a segítségeteket.

  62. Kész van a buherált szűrőm. 110-es pvc cső, kb 40 centi hosszú.
    A cirkulátor szivacson keresztül kinyomja a vizet bele a pvc csőbe, amiben van kb 3 cm vastagon porcelángyűrű és a maradék lávakő (kb 2kg!). Ezután a víz bekerül a tető szűrőrészbe ahol aktív szén van. A végén pedig bele az akiba.
    Érdekesség még, hogy a víz 1 részét bele tudom engedni az akváriumba még a szén előtt, de valamennyi mindenképp átfolyik a szénszűrőn.

    A lávakő fele használt a bacik miatt.

  63. A közet a Matrix

Írd le a véleményed

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük