Heiko Bleher előadás – képes beszámoló

Mivel 18 év után ismét Magyarországon járt Heiko Bleher, úgy gondoltam, hogy vétek lenne kihagyni az előadásait. Befizettem hát a magyar pénztárcával mérten borsosabb összeget, de kilépve az előadásról azt mondom, nem bántam meg. Tegnap Bleher a nagyvilágban fellelhető diszkosztenyésztőkről beszélt és persze megtudhattunk pár érdekességet a diszkoszhal tartásról.

Az első fogságban sikeresen tenyésztett diszkoszhal Otto Wagner nevéhez kötődik.

Heiko Bleher diszkoszos munkássága összefonódik Dr Schmidt Focke nevével. Focke elképesztő maximalizmussal tenyésztette és szelektálta diszkoszait. A mai napig alig van tenyésztő, aki hozzá hasonló minőségű halakat képes csinálni.

Ezután betekintést nyerhettünk első saját tenyészetébe, mely a hetvenes években úttörőnek számított a maga 400, majd nem sokkal később további 1000 akváriumával.

Az előadás tematikája szerint végigmentünk a kontinenseken és a fontosabb tenyésztők kulisszái mögé is betekinthettünk. Ki milyen módszerekkel érte el a sikereit és kinek milyen kudarcai voltak. Bleher kiemelte, hogy a 70-es években sok diszkosztenyésztő alkalmazott központi szűrőrendszert.

Látszólag nagyon hatékony volt, de volt egy hatalmas hibája. Ha katasztrófa van, akkor az egész tenyészet lepusztulhat. Sajnos ezt több tenyésztőnél meg is említette.

Európa:

A mai napig az egyik legnagyobb tenyésztőnek számító Stendker.

Egy ilyen tenyészetnek havi 30 ezer diszkosz körül van a teljesítménye. Érdemes egy gyors szorzást végezni pár ezer Ft/db-al 😉 Persze a legtöbb tenyésztő sokkal kisebb mennyiségekkel működik.

Günter Weissflog egy svájci tenyésztő, aki „civilként” fogorvos. Meglehetős jómódban él, de mivel a házában nem talált megfelelő helységet a diszkoszainak, így a wellness szobát alakította át. A képen, a hidromasszázs kádban is diszkoszok ívnak … 🙂

A képen az is jól látható, hogy komoly automatizálás van az akváriumok körül.

A cseh Josef Pejsa tenyészete is komoly szűrésen alapszik. Azonban itt a kertben található tavak és – gondolom a háziasszony „örömére” – a medence van befogva biológiai szűrésre. Az egész rendszer be van kötve a természetes bioszűrőbe, ami igen hatékonyan végzi is a dolgát 😉

Amerika:

Az alábbi képen látható farmon Peter Thode tenyészt. Az akváriumok külön szűréssel és fentről belógatott növényekkel vannak szűrve.

Az úriemberé a DISCUS rendszám Amerikában. Már többször akarták megvenni tőle. Volt, hogy 50.000 dolcsit ajánlottak érte, de ő nem adta el. Egyébként még soha nem láttam ilyen csíkos tehenet sem… 🙂

Ázsia:

Heiko itt kiemelte, hogy a világ legnagyobb piacáról beszélünk. Téves az a megállapítás, hogy Kína a világ második legnagyobb gazdasága. Torony magasan az első.

Elmondta azt is, hogy Kínában 50.000 diák tanul díszhaltenyésztést pillanatnyilag. Szóval a világnak nem sok esélye van …

Picit furcsának tűnik, de ez a tenyészet pl. a 30. emeleten található 🙂

Bleher Tájföldön találkozott ezzel az érdekes megoldással. A diszkoszpárok egy nagy medencében vannak és mindenkinek van egy saját „szobája” ahová elvonulhatnak és leikrázhatnak.

Persze nem csak szép diszkoszok készülnek Tájföldön… Az alábbi gén-kezelt és mesterségesen színezett halak szintén ebből az országból kerülnek ki.

Japánban a diszkoszok természetes formái és színei elfogadottak csak. Náluk a kitenyésztett színváltozatokat nem lehet eladni.

Bleher itt találkozott Takashi Amano-val is, aki szintén nagyon szereti a diszkoszokat.

Itt pár szóban kitért Amano munkásságára. Bleher szerint az Amano féle aquascaping nem helyes. Bleher az igazi biotóp akváriumokra esküszik, a víz alatti kertek nem a valódi víz alatti látványt hozzák, hanem a Zen kert víz alatti leképezései. Természetesen ebből a megközelítésből igaza van, ezzel senki nem vitatkozik, inkább a kérdés az, hogy mit nézünk szívesebben. Egy valódi biotópot, vagy egy szép víz alatti kertet.

Japánban nagy hagyománya van a könyveknek, képes kiadványoknak. Sehol a világon nem lehet annyi könyvet eladni, mint ebben az országban. Bleher is kiadott egy diszkoszos évkönyvet néhány éven keresztül.

Tony Tan a világ másik nagy diszkosztenyésztője. Talán ő képes annyi minőségi diszkosz előállítására, mint Stendker.

Betekintést nyerve a tenyészetébe, az egyik titka abban rejlik, hogy nincs az akváriumoknak szűrése. A víz napi 2x teljesen le van cserélve.

A víz hatalmas tárolótartályokban az udvaron vár a cserére. Minden akváriumhoz külön halháló van. A hálók sterilizálását a Nap végzi 😉
Ezzel nagyjából körbeértünk a világon, bár Bleher megjegyezte, hogy a könyvében leírta, hogy összesen 700 (kisebb-nagyobb) tenyésztőt látogatott meg a világban az évek során, akik a könyvben meg is lettek nevezve. Sajnos Magyarországról még egy sem került bele. A több mint 3 órás előadás ezzel véget ért, de a következő napon jön a  folytatás…