Mély víz

Mi fán terem az aktívszén?

Néhány napja Viktornál jártam. Döbbenten tapasztaltam, hogy az akváriumának vize kristály tiszta. Rá is kérdeztem nyomban, hogy mi a titok nyitja? Viktor nem az a titkolózós típus, 100 Forintért megmondta, hogy bizony aktívszenet használ.

4172355764_e19186071cJapán és egyéb ázsiai oldalakat böngészve sokszor botlottam bele olyan akváriumokba, ahol használtak aktívszenet. Itthon az a nézet terjedt el, hogy csak vegyszeres kezelést követően érdemes használni arra, hogy kivegye a vízből a maradék vegyszert. Kicsit utánajártam, hogy mi is akkor pillanatnyilag az állás az aktívszénnel kapcsolatban.

Az aktív szén előállításához szükséges fát először oxigénmentes közegben hevítve faszenet állítanak elő. A fa tömegének mintegy felét alkotja víz, ezenkívül nagy mennyiségben tartalmaz különböző szerves illékony anyagokat – melyek az izzítás hatására eltávoznak -, valamint szenet és nem éghető anyagokat, melyek a hamut alkotják: ilyenek a kálcium, a magnézium és a nátrium. Amikor a fa égni kezd, az illékony szerves anyagok, mint például a kátrány a füsttel együtt a levegőbe távoznak. Egy bizonyos hőmérsékleten felül ezek az anyagok teljesen légneművé alakulva hagyják el a fát, vagyis a tűz már nem füstöl, ezért van az, hogy a zsarátnok és az égő faszén már nem füstöl. Ahhoz, hogy faszenet lehessen előállítani, a fát oxigénmentes közegben nagyon magas hőmérsékleten agyag- vagy fémtartályokban kell hevíteni. Ami megmarad, nem más mint tiszta szén, illetve azok az ásványi anyagok, amiket a fa valaha tartalmazott.

Az aktív szenet egy lépésben is elő lehet állítani: az úgynevezett kémiai aktiválást alacsonyabb hőmérsékleten, 300-600 C fokon végzik, vízelvonó és oxidáló vegyületekkel kezelve a kiindulási anyagként használt fűrészport vagy tőzeget. (forrás)

Az így előkészített faszenet ezután 800-1000 C fok hőmérsékleten vízzel reagáltatva a széntartalom egy része szén-monoxiddá és hidrogéngázzá alakulva távozik: így keletkeznek a lyukacsos szerkezetet adó pórusok.

Activated-carbon

Az aktívszenet az eljárás hatására kialakult igen hatalmas porózussága miatt hívják aktív szénnek. A hatalmas kialakult felület valóban döbbenetesen nagy lehet. A szakirodalom szerint 1 gramm aktívszén felülete akár 300-2000 négyzetméter is lehet. A jó minőségű aktívszenet három paramétere alapján határozhatjuk meg. A jódszám, a melasz szám és a hamutartalom alapján.

A jódszám határozza meg az anyag mikro-porózusságát, ezáltal a felület nagyságát. Az érték 600 és 1200 között változik. Akváriumi felhasználásra az 1000 körüliek már megfelelőek.

A melasz szám az anyag makro-porozitására utal. Ez a nagyobb molekulasúlyú anyagokat képes megkötni. Értéke 225-250 között jónak mondható akváriumi felhasználásra.

A hamu, az aktívszén előállítási folyamat mellékterméke. Ezek szerevetlen maradékok. Elsősorban vas- és kálciumoxid. Eltávolíthatók, ha az aktívszenet desztillált, vagy ioncserélt vízben áztatjuk. A hamu idővel rontja a szén “aktivitását” és növeli a víz pH-ját. Tehát az áztatás erősen javallott.  Már csak azért is, mert az aktívszén erősen növelheti az akvárium foszfáttartalmát. Sajnos ezt pedig a tudtunkon kívüli mennyiségben teszi általában. Néhány nap áztatás szükséges, persze ha nem első osztályú akvarisztikai célra előkészített termékről beszélünk.

105-014-na-carbon-750ml

De mire is jó az aktívszén? A válasz leginkább az, hogy vegyi szűrésre. Hatékonyságának titka három lépcsőből áll.

Az első az adszorbeáló hatás.  Az aktívszén, a felületére statikus erővel vonzza a különböző részecskéket. A felszínen letelepedő baktériumok pedig nekiállnak a lebontásnak.

A második, a gázok diffúziója.   A szén a gázokat képes detoxikálni. (pl O3 -> O2 )

A harmadikat nevezzük kemoszorpciónak (chemosorption), ahol a részecskék visszafordíthatatlanul kötődnek a szénhez.

Az aktívszén eltávolítja a szerves szennyező anyagokat, mely okozhatja a víz sárgás elszíneződését. Eltávolítja a szerves savakat, fehérjéket, hormonokat, antibiotikumokat, vegyi anyagokat.

activatedcarbon1

Továbbá a szervetlen anyagok közül eltávolítja a klórt, klóramint és mindent ami a színt, vagy szagot okoz, mint pl a fenol.

A nyomelemeket egyáltalán nem, továbbá a vasat, mangánt, molibdént, kadmiumot, cinket és a széndioxidot csak igen korlátozott mennyiségben fogja meg. Érdekes dolog, hogy az ammóniát, a nitritet és a nitrátot sem fogja meg, de a felületén kialakuló baktériumréteg viszont igen, hisz itt igen hatékony biológiai szűrőfelület alakulhat ki hosszabb távon.  😉

Az eltávolított anyagok a szén felületén megrekednek. Ezek egy részét (szerves anyagok) a baktériumok lebontják, de sok mindennel nem tudnak mit kezdeni. Gyakorlatilag az akvárium vízének része marad. Ezért mondják, hogy a szenet viszonylag rövid időn belül cserélni kell. Az a nézet, hogy az aktívszén visszaengedi a magához adszorbeált anyagokat miután megtelik, téves, legalábbis annyira minimális, hogy ennek  veszélyével nem kell foglalkoznunk. Azonban ha a víznek elkezd színe lenni, az kiválóan jelzi az aktívszén telítődését. A legegyszerűbb egy fehér tányérral tesztelni, vagy nagyobb akváriumoknál oldalról keresztül nézni rajta.

4172362214_a6236a616b

Szerencsére nem kell belőle hegyeket használnunk. A jó minőségű aktívszénből elég 4-5 evőkanál 180-200 literre. Használhatóságuk ideje a néhány naptól, a néhány hétig terjed. Leghatékonyabban úgy használhatók, ha lassú átfolyású helyre helyezzük. Igen érdekes, hogy nem feltétlenül szükséges az akvárium szűrőjébe helyezni. Speciális elektromos vonzása által, a vízbe lógatva is magához vonzza a megköthető anyagokat. Persze hatékonysága így azért kisebb és lassabb.

Az egyetlen DE a használatával kapcsolatban, hogy a kelátolt vasat képes megkötni! Ezért a alkalmazása növényes akváriumban csak szakaszosan ajánlott.  Érdemes a használatok közt 1-2 hét szünetet hagyni és csak 24-48 órát az akváriumban hagyni.

Egyfajta konklúzióként azt szűrtem le, hogy igen hasznos, de nem nélkülözhetetlen anyagról van szó. A heti rendszeres és nagy mennyiségű vízcserék helyettesíthetik a használatát. Bár erre igen érdekes ellenpélda Viktor akváriuma. A rendszeres heti 50%-os vízcseréket ő is megtette, de az aktív szén használata előtt sosem volt ilyen szép vize és elmondása szerint az algákkal is sokkal több gondja volt.

Minden akvárium más. Elképzelhető, hogy valakinél éppen ez az anyag hozza meg a várt eredményeket, de elsülhet akár fordítva is. Viszont ha tisztába kerülünk működési elvével és hatásmechanizmusával, akkor egy igen komoly ütőkártya kerül a kezünkbe. A felvértezett tudással pedig használni is tudjuk azt, ha kell. Mert ahogy az örök akvarista mondás is szól:

Akvarista ököl vasököl, oda üt ahova köll! 🙂

(felhasznált irodalom: http://www.algone.com/activated_carbon.php,
http://joejaworski.wordpress.com/2008/05/09/does-a-reef-tank-need-carbon/)

Hogy tetszett?

Tetszett
1
Imádtam
0
Nem is tudom...
0

Szintén kedvelheted

45 Hozzászólások

  1. Hali!

    Jó az írás.

    Még csak annyit fűznék hozzá, hogy csak azok a szenek bocsájtanak ki magokból foszfátot amelyet foszforsavval maratnak ki hatékonyabbá tételük miatt azaz a porózusságuk fokozása érdekében.
    A jobb termékek nem tartalmaznak foszfátot, más eljárást használnak.
    Vannak olyanok is amelyek ezüstözöttek, ezek baktérium ölőek, vagyis a szűrőkben kinyírhatják a bacikat is, ezek inkább karantén medencékbe valók.
    A mennyiben ” passzívan” használjuk, vagyis csak belógatjuk a medencébe, vagy a szűrőbe tesszük akkor kialakulhat rajta a “baktériumfilm” ilyenkor működik biológiai szűrésként, de hatásfoka a csekély mennyiség miatt kevés.
    Jobb ha lassan “lebegtetve” használjuk egy reaktorban, oly módon, hogy a szemcsék keringjenek.
    Továbbá egyre többet hallani arról, hogy használat előtt le kell forrázni, nagyobb lesz a hatásfoka.
    Az a mennyiség ami a leírásban van csak nagyon jó minőségű termékeknél van,mint pl. az ADA vagy a Seachem szén.

  2. Sziasztok!

    Nigro jó kis írás grat ;)! Régebben használtam aktív szenet (3-4éve) én akkor azért hagytam fel a használatával mert túl tiszta lett a víz és szerintem természetesebb hatása van egy akváriumnak ha a víznek érett színe van. De így félúton a növényes világ felé lehet teszek vele egy próbát. Boltban mikor lesz ?:D

  3. Ismét egy remek bejegyzés! Eddig elég süsü voltam az aktív szenes témához. Most már legalább ezt is tudom. 🙂

  4. Köszi Nigró! Már többen ki voltunk éhezve vmi. tudományos bejegyzére. 🙂
    Amúgy nekem annak idején többen mondták, hogy akvárium indításkor mindenképp tegyek aktívszenet a szűrő közelébe, mert így nem lesz algám. Nem is volt pedig nem vittem túlzásba a vízcseréket. 🙂

  5. remek post. gratula 😉
    HAC fotózás előtt másfél héttel raktam a szűrőbe aktívszenet.Szemmel láthatóan tisztább volt az aki vize, semmi szín.
    fótózás előtt mindenkinek ajánlom.
    üdv
    art.

  6. Hasznos írás! Köszi

    Üdv; Balázs

  7. Remek és tanulságos írás!
    Üdv. Kari

  8. Remek post,sok kérdőjel tisztázódott bennem is!Köszönjük!

  9. Köszi srácok! Örülök, hogy tetszik. Közben tegnap betettem egy zacsi aktívszenet a kisebbik szűrőbe. (Ezt még annó a Rena szűrőhöz adták). Ma, mikor a lámpa felkapcsolt csodát láttam. 24 óra alatt kristály tiszta víz. Szinte zavaróan átlátszó. Mértem tesztekkel pár adatot. Tápot nem vette ki, vas szint rendben. Egyelőre okés. Holnap kiveszem. Meglátjuk, hogy a tisztaság ezután meddig marad meg 😉

  10. Nem semmi Nigró. És akkor pontosan meddig is volt benn a szén? 2 napig?

  11. Ismét egy egészen kiváló,színvonalas post!
    írok is mindjárt egy pár soros kedvcsinálót hozzá a honlapunkra!
    Még sok-sok ilyet kérünk ! 🙂

  12. sziasztok én ugy halottam,hogy az aktiv szén a növénytápokat is semlegesiti,én is használtam aktiv szenet zeolittal keverve+clearwater viztisztitót bár gondolom ezt ti is ismeritek ettől kristálytiszta lett a vizem de az előbb irtak miatt felhagytam a használatával mi a véleményetek erről az összeállitásról szerintetek is káros a növényekre,

  13. Rado: Csak a kelátolt vasat fogja meg a növénytápokból. Ezért használata növényes akváriumban szakaszosan ajánlott.

  14. köszi és a másik “cuccal” mi a helyzett

  15. A zeolit kiváló szag megkötő tulajdonságokkal rendelkezik. Ha ilyen jellegű problémád van, az ok megszüntetése után érdemes használni.

  16. Hali!

    A zeolit remek ammónia remover, valamint sajna megköti a tápanyagok egy részét, nekem nagyon lassú lett a növények növekedése mikor használtam.Mióta kivettem, nincs ilyen gond.

  17. Valóban. Kicsit felkészületlenül válaszoltam, hisz a zeolit a macskaalomok egyik fontos alkotóeleme. Pontosan azért hasznos, mert a macskavizelet kellemetlen szagát (melyet az ammónia okoz) fogja meg 😉

  18. 54 literes akváriuma, ha reggel tápozok előtte hajnalban 4 órát megy egy akasztós szűrő csak SZAT-tal és zeolittal töltve. Akkor havi 50% vízcsere elegendő?
    Persze egy JBL CrysalProfi120 + 9w UVC (napi 4 órában) is dolgozik.

  19. Jósok még nincsenek a blogon tudtommal. Remélem valami szűrés azért megy éjjel-nappal… 🙂
    (Túl sok az ismeretlen az egyenletben)

  20. Ez nagyon nagy. Én is sokat használok aktív szenet és nagyon sokat használ, de legközeleb bkevesebbet és kevesebbszer. Úgytudom, ha a halak megbetegszenek, akkor is ki kell cserélni.

  21. köszönöm mindenkinek a válaszokat de még a clearwater viztisztitó sóra még kiváncsi vagyok ez egy műgyanta alapú szer kis szövet tasakban van vagy szűrőbe vagy a vizfolyás elé kel elhelyezni és kristálytiszta vizet kapunk megszünteti a barnás sárga vizet nagyon jó kis okosság mikor már gyengül a hatása 10lviz+1kg sót összekeverünk és 1 napig ebben a vizben áztatjuk a KÉRDÉSEM ez a “cucc” kiszűri a tápanyagokat is a vizből

  22. Hali!

    Elég a szat gyantát fél óráig kell áztatni ennek ellenére én is 1 napig szoktam áztatni, de csak azért mert elfeledkezem róla.
    Valóban kiveszi a gyártó szerint a tápanyagok egy részét ezért van olyan is amit a növényes akváriumok ba gyártanak, amely nem szedi ki a nitrátot teljesen, és a tápanyagokat sem.
    Az arány jó amit írtál de mivel ez kicsi csomag ezért elég az 1 liter víz 10 dkg. sóval.
    A fa által okozott barnaságot ez soha nem szedte ki, csak a halak, növények által okozott elszíneződést szedi ki.

    http://www.szat.hu/

  23. köszi jojo

  24. Az ADA akváriumok adatainál mindíg szerepel az aktív szén, vagyis én ebből azt következtettem , hogy a szűrőben egész évben használják!?Vagy nem?

  25. Azért mindig nem, de gyanúsan sokszor. 😉
    Ígéretemmel ellentétben én sem vettem ki és azóta is folyamatosan használom. Még nem tapasztaltam galibát, de ha valami tápanyaghiány lesz, akkor tudom mire kell gyanakodnom.

  26. hello mindenkinek bocsi,hogy itt teszem fel a kérdésemet de máshol nem találtam jobb helyet a kérdésem a következő:egy 300-as medencém üzemelő sera 1100as szűrője mellé szeretnék egy másik szűrőt is beállitani biologiai szűrésre a kiszemeltem egy sacem marathon tipusú külső szűrő bár lehet,hogy megcserélem a seraval ISMERITEK EZT A SZŰRŐT,MI A VÉLEMÉNYETEK RÓLA?

  27. Rado!

    Olyan postot még soha nem olvastam, ahol az egekbe dicsérték volna a Maraton szűrőket 😉 .
    Eheim, JBL a tippem.

  28. Én egy kis hagymászsákocskát használtam az aktívszénhez. 🙂 Fogtam a finomszövésű zsákocskát, raktam bele szenet, és a két végén műanyag kötözővel lezártam. Helyes kis batyu lett, amit simán beleraktam az akváriumba. Nem mondom, hogy szép látvány, de mindenképpen érdekes, a lila színű kis batyu a talajon :))) (Valójában ultra gáz), ezért gondolkodom egy mini belső szűrő beszerzésén, amibe csak aktív szenet raknék. A külső szűrőt ezért 2 hetente szétszedni értelmetlen lenne, és ez a kis batyus megoldás sokáig nem maradhat, mert röhejesen néz ki 🙂
    Az algákkal még mindig sok bajom van, de ez más kérdés…

  29. Sziasztok!

    Van egy JBL Cristalprofi e700 külső szűrőm (http://www.aquariofil.com/photo_catalog/02011.JPG , http://www.arowana-im.com.ua/images/jbl_4.jpg), és aktívszenem. Abban szeretném a tanácsotok kérni, hogy melyik rekeszbe tegyem az aktívszenet. Előre is köszönöm szépen a segítséget.

  30. Az aktívszenet mindig a felső rekeszekbe érdemes tenni, ahol már fizikai szennyeződéstől mentes vizet kap. Így tovább tart, mert a szennyeződések nem tömik el az apró pórusokat. 😉

  31. Köszi szépen! Igazából jobban áttekintve a helyzetet, ebben máshova nem is nagyon tehettem volna. 🙂

  32. Na végre beszereztem egy mini akasztós szűrőt (Aquatic Nature Flow 60), amiben egy kis aktívszenes szűrőlap van. Igaz, hogy nem nagy, viszont elég kicsi, így felturbóztam, és a szűrőkamra maradék részét feltöltöttem aktívszénnel. Végre kivettem a lila batyut, így azért másként nézünk ki, és persze a szűrőben levő áramlás miatt nagyobb hatékonyságra is számítok.

  33. Szia Nigró!
    Nem biztos, hogy az én problémám szorosan ide kapcsolódik, de tegnap üzemeltünk be egy akváriumot és azóta elég csúnyán barna a víz. Én a vasfára gyanakszom, de nem vagyok még jártas a dolgokban. Halak még nincsenek benne, mert amíg nem jó minden teljesen, addig nem merem… Tudnál segíteni, hogy mit tehetek? Vagy a vasfát cseréljem ki valami más “díszre”? Előre is köszi a választ! 🙂

  34. Szia Mara!
    Nagyon valószínű, hogy a vasfa színez. Ezeket általában érdemes előkészíteni. Sós vízben kifőzni, közben a vizet többször lecserélni stb.
    Vagy használj olyan fákat, amik nem színeznek pl.: Red Moor fa

  35. nekem a széntől az akváriumom vize sárgás lett de ha tudtok erre valamien magyarázatot akkor azt legyetek szivesek megosztani velem

  36. Milyen szenet használsz, átmostad rendesen, akvarisztikai a szén?

  37. akvarisztikai szenet használok és rendszeresen át is mosom

  38. Javaslom próbálj másik fajtát. A szén 1x használatos dolog, egy idő után elhasználódik. Mosás hatására sem javul. El kell dobni.

  39. Én mindig leforrázom a szenet használat előtt. Szép fekete színű a forrázó víz utána… néhány napig lehet használni, aztán úgyis telítődik.

  40. Szia Nigro! Még régebben olvastam egy cikkedben ,hogy átköltöztetted az akváriumodat.Azt szeretném kérdezni ,hogy addig a halakat hova raktad?Hol viselték át azt az Idot amig az ujonnan berendezett akváriumba mehettek? Koszi a választ! 🙂

Írd le a véleményed

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük