Mély vízTechnika

Víztesztek II.

Ott hagytuk abba, hogy hová tűnt a digitális PH mérőm? Örömmel jelenthetem, a mérce megkerült. Peti barátomnak jár érte a marék csiga. 🙂

Vízteszt ügyben, ott tartottunk, hogy melyik teszt mire jó, mikor, miért érdemes őket használni?

Kezdjük a talán legsűrűbben használt teszttel.

KH: Karbonát, vagy változó keménység mérésére alkalmas. Több szempontból fontos tisztába lenni a vizünk változó keménységével.

Egyrészt halainknak, növényeinknek érdemes  az eredeti élőhelyükhöz hasonló értékeket kialakítani. Ezzel például a halakat könnyebben tudjuk szaporodásra bírni. Színeik is szebbé válnak. Persze ez nem jelenti azt, hogy a sokadik generációs fogsában szaporított hal nem él meg vígan, az eredeti élőhelyétől gyökeresen különböző keménységű vízben. Akár szaporodni is fog. De ha nem,  akkor ez az egyik legelső paraméter, amit meg kell vizsgálnunk és be kell állítanunk. Általában hazai körülmények közt, csapvizünk keménységét csökkenteni kell. Ezt desztillált (vagy ioncserélt) vízzel lehetséges. De használhatunk kevertágyas gyantát is.

A KH másik fontos szerepe, az akvakertészek mágikus táblázatában van. A pontos CO2 szint meghatározásához, ez az érték és az adott PH érték ad információt.

Máris elérkeztünk a következő sűrűn használt vízparaméter méréséhez. Ez nem más, mint a PH érték mérése. Nem megyek bele, hogy mi a PH pontos meghatározása, mert a hidrogén ion koncentráción és a negatív logaritmuson kívül több nem jut róla az eszembe. Ha fontos lenne, természetesen leírnám, de nem az 🙂

A PH értékkel a víz kémhatását határozzuk meg. Tehát az adott víz savas (PH 0-7) semleges (PH 7) illetve lúgos (PH 7-14) lehet.

Ez az érték szintén jellemző minden hal, illetve vízinövény élőhelyére. Amennyiben a legideálisabb körülményeket szeretnénk megteremteni, a saját medencénket is hasonlóan állítjuk be. Persze a növényes akvaristák az optimális CO2 szint elérésére törekszenek, ezért a PH-t szintén a mágikus tábla alapján állítják be. Értékét sok módszerrel változtathatjuk. Az akvakertészek legtöbbször a beoldott CO2 mennyiségét változtatva módosítják.

Létezik olyan csepegtetős PH mérő, ami PH 6,0 és 7,6 között mér. A lépcsők 0,2-el változnak. Ez majdnem hogy tökéletes a digitális PH mérő kiváltására. A bibi csak abban van, hogy egy színskálán kell megállapítani az értéket, ami különböző fényviszonyok mellett, igen csalóka eredményeket hozhat (ez minden színskálás tesztre igaz). Általában javasolják is a természetes (nappali) fénynél történő mérést.

A következő csoport a víztesztek azon kategóriája, amelyek a víz minőségét hivatottak meghatározni. Ugye azt már tudjuk, hogy a sok oldott szerves anyag bomlásnak indul és ammóniummá, nitritté, majd nitráttá alakul a lebontó baktériumok segítségével. A legfontosabb ezek közül, a víz ammónium (NH4+) értékének ellenőrzése. Bár ez nem mérgező a halakra nézve, de  a PH érték növekedésével pillanatok alatt ammóniává alakulhat (NH3). Ami viszont már kis mértékben is nagyon mérgező a halakra.

Persze azok, akik már régebb óta olvassák a blogot, bizonyára jól emlékeznek Diana Walstad Low light Low tech elméletére, ahol bebizonyítoták, hogy az egészséges vízinövények gyakorlatilag azonnal feldolgoznak szinte bármennyi ammóniumot (NH4+). Tehát, ha a növényeink egészségesek, a szűrőnk biológiai szűrése is teszi a dolgát, akkor ennek az értéknek 0-nak kell lennie. Valójában 0,2 mg/l a határérték, de ezt egy jól telepített növényes aki, nem fogja elérni.

Nitrit (NO2)

A fehérje bontás másik mérgező eleme a nitrit.

NH4+ + 3/2 02 -> 2H+ + H20 + N02-

0,5 mg/l feletti értéke a halak pusztulásához vezet.

A nitritet Nitrobacter fajok alakítják nitráttá. A nitrát (NO3) a legkevésbé mérgező  anyag, a három lebontási folyamatban keletkező vegyületek közül. Azonban mégis nagy mennyiségben már ez is mérgező. Egyes kutatások szerint, 90 mg/l körüli nitrátszint felett, a halak mozgási, ívási kedve jelentősen visszaesik. A sok növény és a vízcserék nyújtanak megoldást az alacsony szinten való tartására.

Ezzel elérkeztünk a növénytápok méréshez alkalmas tesztekhez. A Nitrát (NO3)-ot követi a foszfát (PO4) melyet egészen idáig tűzzel, vassal írtotunk az akváriumból, a nitráttal egyetmben. Sokáig őket okoltuk az algásodás fő kiváltó okaként. Az utóbbi időben, a nézetek jelentősen változtak. A mérése is kevésbé vált fontossá. Végülis ez is arra jó, hogy például két mintavétel közt, mondjuk egy közvetlenül tápozás előtti és mondjuk egy nappal utána,  a tápozás előtti értéket összevetve, a növények napi tápanyagfelhasználását mérhetjük.

Annál inkább fontos a vas (Fe) mennyiségének ellenőrzése. Ezzel gyakorlatilag az összes mikro elemet ellenőrizzük. Nagyon kevésnek kell lennie (0,05-0,2 mg/l), de ha nincs, komoly hiánytüneteket okoz a növényeknek.

Sok teszt létezik még példának okáért réz (Cu), kálcium (Ca), magnézium (Mg) ezek nem sűrűn használt tesztek. De ha van még valami, amit kifelejtettem, szóljatok.

Végezetül egy vegyészkedős werkfotó. Az autodidakta vegyészfenomén, az optimal-light, medium-tech hazai úttörője, a Keynes-i elméletek örökös megkérdőjelezője, az egyetlen mélytengeri snowboarder : Levinen

🙂

Hogy tetszett?

Tetszett
0
Imádtam
0
Nem is tudom...
0

Szintén kedvelheted

18 Hozzászólások

  1. szuper kis cikk es imadom a werkfotokat 😉

  2. Azért néz így, mert a két fiolát már kiitta 🙂

  3. Az egy marék csigával jól lakom? 🙂

  4. Így könnyű ha az embernek van egy saját vegyészprofesszora 🙂 🙂 🙂 🙂 !!!

  5. Kár, hogy a cikk utolsó mondatát nem értem. Mélytengeri micsoda?

  6. Az egyetlen nano akvakertész, aki búvár és snowboard mágus egyben. Tudod, a snowboard az, amikor önszántadból lecsúszol a hegyről összekötött lábakkal. 😀

  7. Ja! Az marha jó lehet, bár szerintem az aluljáróban ócsóbbéé eltörik a lábad, mint egy ilyen külföldi hegyi kirándulás, de ebbe nem lehet beleszólni! 🙂

  8. Ez létezhet? Állítólag sajt készítéshez használják vajon jó vízhez is? http://www.my-messgeraet.com/jtlshop/index.php?a=349

  9. Valaki meg tudná válaszolni azt a kérdést, hogy minden vízcsere után miért homályosodik el enyhén az akváriumom vize, 1 napra?
    Próbáltam már állott vizet, klórmentesítés céljából kicsobogtatott ( zuhanyból magasból engedett) vizet, vízkezelővel kezelt vizet.
    Minden esetben kicsit behomályosodott a víz, ami egy nap után kristály tisztává vált.
    Az aljzatom kvarchomok, de az soha nem keveredett fel.

  10. Az aksi (vagy az abba szánt) vízben, hogyan lehet vascsökkentést végezni?Mert ahogyan elnézegettem itt: http://www.freeweb.hu/aquad/modules.php?name=linkek&file=vizmuvek Budapest 13. kerületében igen vasas a víz,amiről (most már) tudom, hogy nem kedvező 🙁
    Előre is köszi

  11. Hali!

    Én nem ismerek vas elvonókat (removereket), sztem.desztvízzel, vagy ozmóvízzel keverd a csapvizedet.(nem bolti v. benzinkúti ioncseréltel)
    Nem tudom mikori adatok vannak a táblázatban én már legalább 1 éve néztem.Elméletileg ha nálam 28 (hogy micsoda azt nem tudom nem ismerem, mert nem mg/liter van megadva,)és nálam ez nem okoz problémát akkor nálad felesbe keverve biztos jó lesz.
    (de azt én is szeretném tudni, hogy mit is jelent a táblázatban a számok után az a mértékegység)

  12. ha én is arra gondolok amire ti az akkor microgramm/liter

  13. Szerintem is mikrogram.Ha milligram/litert nézzük,akkor 3,4mg/l.

  14. Micro vagy mili, én ezzel nem nagyon foglalkoztam,de a keménység a táblázatban NK°-ban van megadva (CaO).

  15. Megnéztem sztem miligamm:-az mg a miligramm jele
    -ha az oldal aljára néztek ott két mértékegységet is feltüntet az adatok között (mg/l és microgramm/l)–>valószínűleg a microgramm/l-ben mérnek microval+ a világhálón is ez van 😛

  16. Hello

    A kevertágyas gyantával kapcsolatban szeretnék kérdezni.
    Ezt milyen arányban kell az akihoz adni?
    Vagy csapvízzel kell arányosan adni az aki vízéhez?
    Csökkenti a ph-t is ez a módszer?
    Halakra gondolom nem veszélyes.

    Üdv,
    Gábor

  17. A kevertágyas gyantát nem az akváriumba kell tenni, hanem a cserevizet kell rajta átfolyatni. 1 liter kb. 100 liter lágyvíz előállítására elegendő.
    A csapvizet keresztül kell folyatni rajta és kész a lágyvíz. A pH-t “áttételesen” csökkenti 🙂
    Ha nem eteted meg a halakkal, akkor azokra sem veszélyes 🙂

  18. Az én kérdésem kicsit kilóg innen, de nem annyira.
    Szóval szert tettem 2db vacsi új műszerre. Konduktivítást és hőt mér, elég nagy pontossággal mindkettőt.A hőmérő részét evidens, hogy tudnám használni, de vezetőképesség méréssel mit tudnék kezdeni az akváriumban?

Írd le a véleményed

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük